Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1903-11-26 / 48. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 48. sz. 1903. november 26. — A szekszárdi kath. legény-egylet saját helyiségében deczember 8-án, szűz Mária szeplőtelen fogantatása ünnepén adventi felolvasást tart a következő műsorral: 1. «Mária fogantatása.» Irta: Babák József. Szavalja: Sziláeyi Katicza. 2. «Sion leánya». Irta: Kisfaludy A. Béla. Szavalja: Garaj Ferencz r. t. 3. «Mária dicsérete.» Irta: Gosztolya László. Szavalja: Fekete Erzsiké. 4. XVI. felolvasás: *A szeplőtelen fogantatás.* Irta és felolvassa: Wölfel Ferencz segédlelkész, az egylet elnöke. 5. «Az anya gyermekéhez.» Irta: Kalocsay Alán. Szavalja: Lengyel Vilma. «Magyarok nagyasszonya.» Irta: Rosty Kálmán. Szavalja: Bajomi Ferencz pártöló tag. «Mária méhei.» Mindszenty Gedeontól. Szavalja: Ritzel Mariska. — A pajkosság áldozata. Tragikus végű pajkossági hírről értesítik lapunkat, melynek következtében egy kis iskolás az életét vesztette. Az eset a következő : Takács Mária tizenegy éves szilfás-pusztai leány a nosztányi iskolába járt és délre nem ment haza, hanem több társával együtt az iskolában költötte el szegényes ebédjét. Pénteken, november 20-ikán is ott fogyasztotta el ebédjét. Evés közben, éppen midőn a kés hegyére szúrt falatot a szájához emelte, csupa pajkosságból meglökte egyik társa. Takács Mária a lökés következtében kiesett a pádból oly szerencsétlenül, hogy a kezében levő kés a nyakába szűrődött. Daczára annak, hogy az éppen arra menő dr. Kertész Lipót járás orvos rögtön segítségére sieitett és megmentésére mindent elkövetett, a kis lány négy-öt perez múlva meghalt. Az orvos-rendőri vizsgálat kiderítette, hogy a kés a nyakban levő főeret vágta át és igy belső elvérzés következtében halt meg. E szomorú esetből kifolyólag az iskolaszék azt a tanúságot meríthetné, hogy a déli órákban az iskolában maradt gyermekeket nem szabad kellő felügyelet nélkül hagyni. — Öngyilkos jegyző. Bárándy Jenő somogyi (Somogy m.) körjegyző, ki Tolnamegye több községeiben, mint segédjegyző hosszabb ideig működött, e hó 23-án éjjel 1 órakor Pécsett a Feren- eziek-utezájában egy gázlámpa alatt mellbe lőtte magát. Az utczán járó kelők és a pontos rendőr észrevette s rögtön orvosért és mentőkért telefonáltak, mire azonban ezek megérkeztek, már meghalt. Beszállították a hullaházba. Ismertető jel. Mikor Szegednél az átjáró fahíd elkészüle, két krajezár személyenkénti vámot állapítottak meg azzal a kikötéssel, hogy a szegediek, kiknek túl a hidon tanyáik, földjeik voltak, s igy gyakori átjárásra voltak utalva, de mert a hid úgyis az ő pénzükön épült — vámot nem tartoznak fizetni. — Igen ám, csakhogy ki fogja megismerni a a szegedi embert ? — lett a kérdés, hiszen a csongrádi, szentesi, mindszenti, szegvári nép mind hasonlít egymáshoz. — Bizzák csak rám, — szólt a vámszedő — majd megismerem én. Hát rábízták. Megkezdődött az átjárás, jöttek a különféle csongrádmegyei községek lakósai, ismervén a vám- határozatot, fizetéskor bátran odamondták, hogy Szögedébe valók. Jó, jó, — felelt a fortélyos vámszedő — mivel eszik kedtek a levest? — Mive ? — feleltek — hát kalánva, kanáva, kanaálla, kalánnya — felelgették különféle változatban a más-más községben lakó jövevények. — Nohát, ha avva — replikázott a vámos — akkor csak ide a két krajezárt. Mert ő kelme jól tudta, hogy az akkori szegedi nép »kalánna« ette a levest Előfizetőink figyelmébe! — Hátralékos előfizetőinket egész tisz- ! telettel kérjük, bogy a hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni szives- | kedjenek. A kiadóhivatal. Hosszú élet. Egészség és hosszú élet! Ezek bizonyára olyan kincsek, mely után mindenki vágyódik; melyek nélkül boldogság alig képzelhető. Lépten-nyo- mon egyeseknek minden kínálkozó alkalommal jót kívánunk és e kívánságok közt kétségtelenül a leggyakoribbak a jó egészség és hosszú élet óhajtásai A magas kor elérésére, kezdve az ókor'ól, a legkülönfélébb eszközöket, szereket és módokat alkalmaztak, melyeknek azonban egyike se bizonyult csalhatatlannak. Legértékesebbek még azok a tapasztalatok, melyeket olyanoktól meríthetünk, kik a magas kor elérésének művészetében a legnagyobb sikerrel dicsekedhetnek és a kiknek példája mindenesetre utánzásra méltó. Rendelkezünk néhány magas kort elért tudósok nyilatkozataival, melyekben elmondják, hogyan éltek. Ezek a nyilatkozatok különösen azért érdekesek, mert a tudós férfiak nem élvezték túlságosan az életet és tartós üdeséget előmozdító szabad természet áldásait. Mindannyian egyetértenek abban, hogy legelső sorban a hivatásuknak megfelelő helyes életmód utján, másodsorban a különféle élvezetekben való mértékletesség által érték el azt, hogy életük agg korában is kellő testi erővel bírtak. E czikk keretét meghaladná, ha közölni akarnék mindazokat a tanácsokat, a miket ezek a tudósok a magas kor elérhetésére adtak, azért csak a legérdekesebbeket soroljuk itt föl. »Az élet különféle örömeinek mértékletes élvezete, minden izgalom kikerülése, sok mozgás a szabadban egészséges éghajlat alatt aggkort engedtek elérni. Nem gondoltam soha arra, hogy magas kort érjek el, de elértem mértékletes életmódommal és mert kerültem minden túlzást az élet örömeiben.« »Ifjúságomban sokat nélkülöztem; egész életemen át megfelelő testi és szellemi munkát végeztem. »Sokat dolgoztam hivatásos munkámban, mint iró; tanultam, irtam; de munkám alatt a legtöbb időn át, gyakran 5—6 óráig folyton álltam. Otthon álló Íróasztalom volt; az irodában is gondoskodtam, hogy legyen számomra állópultus és igy legtöbb időn át állva dolgoztam. Nem voltam ugyan úszó, mégis sokat fürödtem a legkésőbbi koromig. Bár ideges voltam és gyakran indulatos, néha-néha pedig komor gondolatok és aggályok fogták el lelkemet, nem tévesztettem szem elől az ilyen rossz tulajdonságok rossz hatását életemre és iparkodtam minden búskomorságot lerázni magamról, miáltal uj erőt adtam életkedvemnek. Ellensége voltam minden túlzásnak, éjjelezésnek, füsttel telt helyiségeknek és szerettem a munka után, főleg a megerőltető munka után a pihenést. A legüdvösebb tapasztalatokat az iránt, a mi egészségünkre nézve jó, kell, hogy önmagunkban észleljük, de fődolog, hogy kerüljünk minden túlzást.« Ezek után ki ki magamagának alkosson véleményt arról, mi utón remélhet hosszú életet elérhetni, mert a tudomány bizony nagy keveset tehet nekünk ily irányban segitségünkre. MULATSÁGOK. Műkedvelő szinielőadás. A »Bátaszéki kát legényegylet« folyó hó 22-én, pénztára javára i »Arany naphoz« czimzett vendéglő nagy termébi tánczczal egybekötött műkedvelői szinielőadást re dezett. Szinre került: I. A magas politika vaj mégsem lett belőle nagyságos asszony. Vígjáték felvonásban. Irta: Joáchim Ágoston. II. Valami | bája van. Vígjáték 1 felvonásban, irta: Gondim fordította: G<bányi Árpád. Szinielőadás és táncz Tolnán. A »Tok Iparos Olvasókör« 1903. évi november hó 28-! saját helyiségében tánczczal egybekötött mükedvel szinielőadást rendez, mely a műsorról és anm szereplőiről ítélve, fényes sikernek fog örvendi Belépti-dij: Személyenként 60 fillér. Kezdete po fél nyolez órakor. — Műsor: Népdal. «Őszi ró/s fehér őszi rózsa j . » Énekli: Szauter Mariska; A ki mer, az nyer Vig jpáros jelenet. Irta: Műi Károly. Előadják: Czerna Annuska és Török Gábo 3. Pókainé. Költemény. Irta: Gyulai Pál. Szavalj Hirmann Ella. Műsor záradékául: »Jeremiás siralma czimü 1 felvonásos bohózat kerül szinre. Szereplő Bibircsóky Tóbiás, házi ur Török Gábor; L: leánya Szauter Mariska; Skolasztika, vén kisasszo; Ketterer Teréz; Karcsú Pista Perler Ernő ; Szusziú Jeremiás, orvos Czerna Rezső ; Jutka, cseléd *Bib csókynál Bucher Teréz; 1-ső drabant Edlmey Román; 2-dik drabant [Oszpolik József. Történi1 Budapesten, Bibircsóky lakásán. TÖRVÉNYSZÉK. A szekszárdi kir. törvényszéknél főtárgyalási kitűzött bűnügyek: 1903. évi deczember hó l-én. Varga János és társa ellen, gondatlanság! okozott emberölés miatt. Paksi József ellen, gondatlanságból okoz emberölés miatt. Iván József ellen, lopás miatt. Wehmann Jakab ellen, lopás miatt. Helinger Ádám ellen, erőszakosság miatt. Pintér Sándor ellen, okirathamisitás miatt. 1903. évi deczember hó 3-án. Pegler István ellen, súlyos testi sértés mis Strasser Lipótné ellen, hatóság elleni erősz miatt. Verebélyi Gyula ellen, csalás miatt. Horváth Ádám ellen, csalás miatt. miit 830 3°° Ind. érk. 815 u Budapest , ISO Ti c 11.2 H°2 451 p érk. Ind. ll36 500 i 5 i ll55 510 Ú Sárbogárd V ind. érk. 1040 414 11 655 201 tí— Nagy-Dorogh 918 215 9 721 243 710 Kölesd-Tengelic 845 138 9 741 3I3 730 Hidja-Apáthi 824 104 fi 8°® g4S 700! Tolna-Mözs 8°t 1226 fi 820 407 822 érk. Ind. 740 ll56 8 8.30 422 8Ü Szegzárd ind. érk. 730 1136 7 8g 434 |S ócsény 718 ll24 7 gB5 450 84B Decs 706 1112 7 9ll 509 921 Pilis-Berek 650 10» 7 925 523 912 Bátaszék 630 1035 7 1122 — 1122 Bonyhád jj 522 — 5 140 — 1222 Dombóvár 322 —2 800 — g2° Y Budapest f 822fi érk. Ind. Az este 6 órától reggeli 6 óráig érkező és induló \ altoknál az idő percei fekete vonallal vannak aláhúzva. gíg* ZMIegjelent Garay János Nagy Képes Naptára Bezerédj István emlékére. Ára SO fillér. — Vidékre bérmentve X korona. Megrendelhető: Molnár Mór könyvnyomdájában Szekszárdon.
