Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-03-19 / 12. szám

1903. márczius 19.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 12. sz

5.

Böjti felolvasások. A szegzárdi r. kath, olvasókörben folyó hó 15-én délután 7*5 órakor.'

1. »A strassburgi harangok*. Reviczki Gyulától. Szavalja: Prantner János r. t. 2. »Szilágyi Erzsébet«. Tóth Kálmántól. Szavalja: Prantner Örzsike.

3. »A halál büntetésről«. Irta és felolvassa: Dr. Steiner Lajos ügyvéd ur. 4. »A törvény betűje«.

5. »Koldusének«. Arany Jánostól. Szavalja : Tak- sonyi Örzsike. 6. »A kakas«. Molnár Gézától. Szavalja: Kiss János r.'t. — A kaik. legényegyletben 1. »Honvágy*. Gyukos János'ól. Szavalja : Veszter gombi Mariska k. a. 2. »Vasúton*. Dr. Ipsylontól Szavalja: Bajomi Ferencz p. t. ur. 3. »A phonog raph* Bemutatja: Haugh Béla főgimn. tanár ur

4. »A szeretet laka.« Rozgonyi Györgytől. Sza valja László Lajos r. t. 5. »A boldogság.« I’ovay Nándortól. Szavalja: Tury Gyula r. t. 6. »Az Orr*. Petetdi Sándortól. Előadja: Gaál István r. t.

— A múlt évi termés. Az országos statisztikai hivatal összeállította az 1902-ik évi gabona- termés eredményét. Eszerint minden gabonanemü- ből pár száz ezer métermázsával több volt a termés, mint a mennyit a földművelésügyi miniszte • rium augusztusban jelentett. A végső eredmény a következő: búza 46,507.113, rozs 13,606.722, árpa 13,575.100, zab 12.019.477, szemes tengeri 26,555.888 métermázsa. A horvátországi eredmény a következő: búza 3,270.458, rozs és kétszeres 1,344.819, árpa 709.477, zab 914.544, szemes tengeri 3,875.059 métermázsa. Az egész magyar birodalom összes termése tehát: búza 49.771.000, rozs és kétszeres 14.951.000, árpa 14,284.000, zab 12,933.000, szemes tengeri 30,430.000 méter- mázsa.

— Örült anya rémtette. Lapunkban már megírtuk, hogy Gosztola Mihályné Ozorán nyomorult 5 éves gyermekét beledobta a kútba, hogy igy elemészsze. A szerencsétlen asszony borzalmas tettét őrült állapotban követte el, a mit a megfigyelő orvosok konstatáltak rajta és igy a szegzárdi kir- ügyészségi fogházból, a hol most fo0va van, a tébolydába szállítják. A szegény asszonyt az tette őrültté, hogy öt év alatt 5 leánynak adott életet és úgy férje, valamint a szomszédok is gúnyolták, hogy csupa leánygyermekei vannak.

— mindenki tudja, hogy a Mauthner-féle impregnált takarmányrépamag a legnagyobb termést adja, hogy konyhakerti magvaiból a legjobb főzelék és zöldség terem és hogy virágmagvaiból fakad a legszebb virág. — Szóval a Mauthuer-féle magvak a legjobbak, készletei a legnagyobbak és igen olcsók.

— Apróságok. Ez áll egy könyvben: >Zá- ratlan kapu a gyermek szája. Egy fiú gyorsan igy olvassa: »Záratlan kapu a nőknek szája.*

Árfádról felelvén az iskolás gyermek németajkú községben, e helyett, hogy mai naptól téged ismerünk el fejedelmünknek, ezt felelte : majmoktól téged ismerünk el fejedelmünknek.

A hol nem szénkénegeznek. Egy tolnatnegyei lakos azt állítja, hogy ott, ahová a nap nem süt, és igy nedvesség van, philloxera nem tenyészhet, ott a szőlő sértetlenül marad. Azért legjobb a szőlőt szalmával behinteni, ez nedvesen tartja s baja sohasem lesz, a philloxera oda nem hatol és megmenti a szénkénegezést. A szalma a szőlő megmunkálását nem akadályozza. — Ezt azonban senkinek se ajánljuk.

Nem ember. Édes apám, ma az iskolába a plébános ur, a káplán ur és egy ember jött. Hát hiszen fiam akkor 3 ember jött. Nem, csak egy. Hát a plébános ur és .a káplán ur nem emberek ? Nem, azok papok. Az ember a tanfelügyelő volt.

— A magyar iskolai helyesírás. Megjelent a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter által 1903. évi márczius hó 14-én 862. ein. sz. a. kelt rendeletével kiadott magyar iskolai helyesírás szabálya'. Ezen uj szabályzatot a rendelkezése és vezetése alatt álló összes iskolákra irányadóul rendelte. Egyúttal azt is elrendelte, hogy az uj iskolai könyvek s a meglevőknek uj kiadásai ehhez a szabályzathoz alkalmazkodjanak. De a jelenleg használatban' levő kiadások tovább is hasziálha- tók,'.sőt ugyanazon könyvnek uj kiadása mellett is használhatni a régit, kivéve ha az uj kiadás

7 tartalmi tekintetben is tetemes változást szenvedne.

— A dunaföldvári kath. legényegylet f- hó

8-án tartotta meg rendes évi közgyűlését: a melyen jelen voltak: Biró Imre elnök, Rathman András másod elnök és Berky Ignácz világielnök. Pártoló tag Szánthó Ignácz, Pintér Károly, Bejczylmre, Bárány Gabor, Kovács Ferencz és Stimicz János, a rendes tagokból 50 en. A gyűlést Biró Imre elnök nyitotta meg: megemlékezvén az elhunyt Molnár Lászlóról, aki a legényegyletnek egy buzgó hive volt és kérte annak nevét jegyzőkönyvileg megörökíteni. Ezután következett a tisztujitás. Tisztviselők lettek : Tisztikar: Szabó János dékány, B. Kovács Lajos jegyző, Pálinkás István pénztáros, Schlaag Ferencz gondnok, Polgár József könyvtáros, Weisz András szertáros, Csidel Andor zászlótartó, Ferencz Lajos főrendező. Napos rendezők: Joó János, Hungár Sándor, Lukácsovits Ferencz, Kovács Sándor, Horváth József, Lovodits András, Libis János. Választmányi tagok: Pintér Károly, Szántó Ignácz, Bejczy Imre, Lindinger László, Kudlik János, Bodor István, Bauch Károly', Kleiner János, Mezey János, Kovács Ferencz, Márcsák József, Schlaag Ferencz, Magyar Kálmán, Halász Mátyás, Szigvard János, Ifj. Kovács Lajos. Az elnök előadta, hogy a tagdíj oly csekély, hogy abból az egylet nem képes magát fentartani, indítványozza tehát, hogy a havi tagdíj 20 fillérről 40 fillérre emeltessék. Az indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta.

— Siketnémák. Összeírták Tolnavármegye területén a siketnémákat, kiknek száma 209 s ezek közül 42 tanköteles van. Ezeknek jó lenne a vmegye székhelyén egy siketnéma iskolát állítani.

— Hogyan csapják be a kivándorlókat. A kivándorlók figyelmébe ajánlják a következő esetet : 2—3 héttel ezelőtt 45 tolnavármegyei ember szedte össze a sátorfáját, pénzzé téve, a mit csak lehetett és elindultak az Eldorádóba szerencsét próbálni. El is jutottak szerencsésen Bécsbe és itt az osztrák fővárosban már várta őket egy Berger nevű ügynök, aki mindegyiktől 240 koronát elkért és ezért kezükbe nyomott egy egy hajójegyet, amelylyel átkelhetnek az óceánon. Berger még levelet is adott nekik azzal az utasítással, hogy azt Hamburgba érkezésükkor adják át az ott reájuk várakozó Schifler ügynöknek, a ki majd azután útba igazítja őket. A munkások meg is érkeztek Hamburgba, és csodálkoztak, hogy az állomáson senki sem várja őket. Mikor pedig elővették a jegyeiket és a hajó után tudakozódtak: akkor tudták meg a szomorú valót, hogy Bécsben csaló kezébe kerültek, ki hajójegy helyett értéktelen papírlapokat adott nekik. A szegény becsapott emberek tanácstalanul és majdnem teljesen pénz nélkül álltak az idegen városban. Végre egy heti vesztegelés után visszafelé indultak. Mikor Budapestre érkeztek, akkorra már úgy elfogyott a pénzük, hogy két napon át semmit sem ettek. Az utasok megszánva a szegény becsapott embereket egy kis gyűjtést rögtönöztek számukra és az igy begyült pénzből kenyeret és szalonnát vettek nekik. Most már itthon vannak és kis vagyonkájuk árán szerezték meg maguknak azon tapasztalatot: »Mégis csak legjobb itthon!«

— Templombetörö elfogatása. A bátaszéki templomot — mint annak idején megírtuk — kirabolták. A csendőrség hosszú és kitartó nyomozás után most elfogta a templom-betörőt Ginter János halászlegény személyében, kit a kir. ügyészségnek adtak át.

— Elegendő egyszeri kísérlet a Vértes gyógysz.-féle Ferenczpálinkával s meggyőződünk, hogy az nem közönséges spiritus, mint a hasonnevű forgalomban lévő áruezikkek, hanem egy igazán hatásos, felfrissítő s a rosszullét legkülönbözőbb eseteiben sikerrel alkalmazott gyógyszer, mit számos elismerő levél igazol.

— Szurkálás. Szegzárdon folyó hó 8-án estéli 8 órakor véres szurkálás történt a Szárnyas-utczá- ban. Viant Ferencz, Szőke György, Silling György és Taksonyi István legények keltek bírókra Orbán György, Klézl József és Horváth Ferenczczel. Midőn már a csata sorsa el volt döntve, Szőke György, Silling György és Taksonyi István megfutamodtak és magára hagyták Viant Ferencz társukat, a kit azután Orbán összeszurkált, Klézl és Horváth pedig botokkal félholtra vertek. A verekedő legényeket a csendőrség feljelentette a kir-. ■ járásbíróságnak.

— A dunaföldvári róm. kath. templom egy olyan írott kottás könyv birtokában van, mely legközelebb a veszprémi törvényszéknél, mint bűnjel fog szerepelni. Ugyanis még 1901. év nyarán Ginter János halászlegény felkereste Mezey János kántor-tanítót, hogy neki egy könyvet megvételre ajánljon. Mezey kántornak a könyv megtetszett, de azért nem vette, mert mind olyan énekeket tartalmazott, melyek a Tárkányiféle könyvben s egyebbütt megvannak. Kérdésére Ginter J. elmondta, hogy üres óráiban szokott kotta Írással foglalkozni. Néhol a fölütött könyvből énekelt is. Mezey János kántor, ki a legényegyleti dalárdát vezeti, kérte Gintert, hogy a dalárdába lépjen be. Ginter a belépés ellen kifogásokat emelt s átment Horacsek F. vicariushoz, ki Mezey kántornak ajánlatára a templom számára 3 koronáért megvette a könyvet s átküldte Mezey kántornak, ki a könyvet a laká. sán tartotta, mert díszes kötése a templomban megrongálódott volna. Egész máig elzárva tartotta, miglen figyelmessé lett a lapokból arra, hogy Ginter János többszörös templombetörő, tehát az énekes könyv is innét származhatik. A könyvet elővette s figyelmesen átvizsgálván gyanúja csak megerősödött, mert azt Ginter János halászlegény nem írhatta. A könyvet csak zeneértő, jó irásu, de németajkú — emellett igen törekvő — ember irta, miután a magyar szövegben oly hibák vannak, miket csak németajkú követ el; mig a német szöveg hibátlan. Mezey kántor ez után a csendőrségre ment, hol kérdezősködésére azt a felvilágosítást kapta, hogy Ginter Jánost az enyingi csendőrőrs templombetörésért elfogta s a veszprémi törvényszék fogházába szállítja. — Most Mezey kántor leírja a könyvnek történetét és a dunaföldvári csendőrőrs utján megküldi a veszprémi törvényszéknek, hogy tudja meg, melyik templomból való, hogy a tulajdonosa megkaphassa. A könyv leírása rövidesen ez : A könyv tiszta kotta papirosból lett kötve. Kötése félbőr. Ugyanis háta és sarkai tekete bőrrel borítottak, a táblák vászonnal boritvák. A táblák igen erős nemez papírból vannak, mert a közepén és négy sarkán úgy elől, mint hátul képek vannak berakva és üveggel letakarva, mindezen felül a berakott részeknek meg- felelőleg kivágott második vékony lap borul a táblákra. Az előrész közepén <Ave Mária» van írva s zenésitve, mely alatt egy miniatűr kinyitott könyv lapjain G. J. betűkkel. Sarkain üveggel lebontott virágrajzok. Hátul a közepén van egy szent kép, meg lehet sz. Borbála. Sarkain ugyanúgy, mint elől. A könyvnek első lapja ki van tépve, helyette közönséges irodai papíron különféle díszítmények. Az egész könyv fekete tokban van. — Ha valaki a fent leirt könyvről felvilágosítással tud szolgálni, Mezey János kántor szívesen veszi s tudatja, hogy igazolt tulajdonosa a veszprémi törvényszéktől átveheti. Erős a gyanú, hogy a könyv alsó Tolnából származik. Jő.

— Utazó zsebmetszö elfogatása. A hőgyészi csendőrség jó fogást tett a napokban a hőgyészi vasúti állomáson, a hol elfogta Brett Lipót utazó zsebmetszőt, aki Hőgyészre jött szerencsét próbálni. Brett ugyanis levelet irt Hőgyészre Biró Sándor kereskedő-segédnek, hogy leutazik hozzá a czélból, hogy gazdáját, Lorsy hőgyészi kereskedőt kirabolja.

A levél azonban Lorsy kezébe került, aki készen várta a bejelentett rablót. Breit meg is érkezett a kereskedésbe, de mivel a gazda szemmel tartotta, az üzletben alkalmazott Biró czinkostársa csupán egy 20 korona értékű czérnacsomagot adott át neki. Brett a csekély zsákmánynyal már el akart utazni, midőn a csendőrök reátették kezüket. A nyomozást a csendőrség tovább folytatja, melynek szálai a fővárosba vezetnek, a hol egy nagy bandának lesz bizonyosan tagja a most elcsípett világ- csaló zsebmetsző.

— Kártyavetö czigány asszony. A napokban beállított Vukovitsnéhoz egy kátyavető czigány- asszony, hogy neki sok szerencsét josoljon. A szép szavakra a hiszékeny asszony szóba állott Sárközi Mári czigány-nővel, a ki annyira elkábitotta hihetetlen hazudozásaival, hogy tőle 38 K. 60 fillért csalt ki. Most már kiábrándult Vukovitsné, mert a czigányasszony jóslásai nem teljesültek be s e miatt őt csalásért feljelentette a csendőrségnek.