Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-03-12 / 11. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 11. sz. 1903. raárczius 12. szakban való járatlanságát elárulja, Carlonak az újítására ráállt. A hangversenyen a darab meg­bukott. A publikum üvöltött és sikoltozott és limo- nikkal dobálta meg a szereplő karmestert és mű­vésznőt. Carlo haragra gyulladva járt föl s alá a művész szobában, végre megállt Lucia előtt, mér­gesen ránézett s megszólalt: — No, ezt magának köszönhetjük! — Ugyan miért ? — Mert «aga nem fogja fel Beethoven szelle­mét, mert maga nem tudja a pianot a fortetői megkülömböztetni. — Persze, vágott közbe egy jelenvolt újság­író, a posaunoknál erősebben játszani nem tud ! De akármint történt is, a dolog vége mégis az volt, hogy a beíolyásos újságok, kiknek ripor- terjei mind Brusatti követői voltak, a dolgot úgy tüntették fel, mintha tényleg Luciának hiányos zenei képzettsége lett volna a fiasco egyedüli oka. És furcsa, hogy Lucia, ki az első pillanatban tudta, hogy min fordul meg a dolog, maga is elkezdé hinni, hogy ő volt a hibás. Luciát ez annyira fel­izgatta, hogy atyja Mentonebe vitte üdülni. Alig­hogy néhány napig Mentoneban időztek, óriási fal­ragaszok hirdették, hogy Carlo Brusatti, a hires mester a nagy hangversenyteremben néhány nap múlva személyesen fogja eldirigálni legújabb sym- phoniáját. A hangversenyen Lucia is jelen volt. A symphonia nem volt más, mint a chroma- tikus hangskáláknak minden egyes hangszeren való eljátszása, átmenet egy dissonanciából a másikba. A klakk azonban olyan alaposan működött, hogy a hallgatóság és még Lucia is suggerálták maguknak, hogy a mit hallottak, az valóban szép és oly szép, hogy a composito mély szépségeit azonnal felfogni nem lehet. A hangversenyt társas összejövetel kö­vette. Brusatti.Lucia mellé került. Lucia fényes ékszerei különös vonzerőt gyakoroltak Carlora. Felmelegedett és hogy röviden mondjuk, czélt ért. Lucia atyja annyira bálványozta egyetlen gyerme­két, hogy ennek komoly kivánsága elé akadályt nem gördített. Néhány hónap múlva megvolt az esküvő és a fiatal pár nászutja befejeztével velen- czei kastélyába költözött. Lucia férjében komoly törekvésű művészt látott, ki ha egyszer kiforrta magát, a tehetségét csodáitatni fogja a világgal. Ebben azonban csalódott. — Carlo, alighogy meg­érezte a jólét kellemes oldalait, a zenével egyátalán nem foglalkozott. Felesége előtt azzal mentegette magát, hogy hiányzik belőle a momentán költői inspirátió ; hogy még nagyon, a mézeshetek mámo­rával szerelmes belé ; hogy még nem nyugodott, nem állapodott meg eléggé; hogy minden gondo­latát felesége absorbálja. Annál inkább foglalkozott azonban Velence társadalmi életével; tagja lett minden fashionable clubnak és titokban — ismerte Velence minden valamire való tánczosnőjét. Időközben Lucia atyja meghalt és Lucia, ki prosaikus dolgokban járatlan volt, egész vagyonát Carlora bízta. Carlo költői inspiratiója még mindig nem akart megjönni, de annál inkább uralkodott benne a játék ördöge. Nem múlt el nap, hogy reg­geli 2—3 óra előtt tért volna haza. Lucia előtt persze azzal mentegető magát, hogy barátaival megbeszéli jövő compositióit, hogy ez által eszmé­ket kapjon. A nagy vagyon pedig ijesztő gyorsa­sággal fogyott. Másfél évi házasság után Lucia egy édes cse csemőt tarthatott karjai között. Kétszeresen boldog volt, mert elhitte férjének minden hazug szavát. — Az örvendetes esemény után alig két héttel Carló- tól, a kit már három napja nem látott, a következő levelet kapta: »Asszonyom! Nem akarok Ön előtt jobbnak tűnni fel, mint a milyen vagyok. Vagyonát elkár­tyáztam ; Önnek és gyermekünknek nincs semmije, mert a ház, melyben lakik, s a bútor el is van már adva. Pénzének csekély maradványával Amerikába megyek, hogy ott vagy uj vagyont szerezzek, vagy tönkre menjek; de igy, szemei elé többet nem me­rek lépni c. Lucia szép szőke haja egy ejjel megfehére- dett, de ő nem sírt, nem panaszkodott. Másnap ócska ruhájában csecsemőjével a karján, elhagyta fényes palotáját és felköltözött a mellékutcza ne­gyedik emeletére, azzal a szilárd elhatározással, hogy küzdeni fog, nem magáért, hanem gyerme­kéért. Zongoraleczkéket adott. Egy óráért 1/a franc volt a díja s örült, ha egyátalán ezt is kapta. Esténkint, alkonyaikor, hogy gyermekét el­altassa, zongorázott s eljátszotta kedvencz dalát, Chopin Bereusét. Ez a remek dal a nevető, majd megint siró és álmodozó gyermeket olyan költőiesen festi, jellemzi hangokkal. Játszotta és játszotta, éle­tének egyedüli czéljára és egyedüli örömére : gyer­mekére gondolván. Egy szerencsés véletlen hozta magával, hogy egy nyári estén meghallá őt Rug­giero, Olaszország hires impressáriója. Ez finom orral kiszimatolta a nagy tehetséget; meglátogatta Luciát. A feltűnő szép, fehér haja jó reklámnak tűnt fel. Meg is egyezett vele egy hangverseny- kö/utra, szerény feltételek mellett. Rövid idő múlva Lucia igazi művészi játéka és Ruggiero nagy ügyességgel hajtott reklámja célt értek és ma Scarlatti Lucia az angol király udvari zongoraművésznője, a ki a legjobb utón van arra, hogy atyja elvesztett vagyonát akár két­szeresen is visszaszerezze. Carlo eltűnt; úgy látszik, hogy a tengeren túl se tudta a szerencsét megfogni, yagy hogy az élet hullámai az örvénybe ragadták magukkal. KÜLÖNFÉLÉK. — József főherczeg üdvözlése. A zombai önkéntes tűzoltó-testület folyó hó 2- án a r. k. templomban hálaadó isteni tisztelettel ünnepelte meg József főherceg kir. ő Fenségének 70-ik születése napját. , Ezen alkalommal a testület díszben vett ' részt az isteni tiszteleten s ő Fenségét a következő táviratban üdvözölte: »Hazánk tűzoltóságának sikeres fejlesztése körül szerzett hervadhatlan érdeme elismeréséül | fogadja Fenséged 70. születése napján a zombai önkéntes tüzoltó-testület legőszintébb j hódoló üdvözletét. Megbízásból Polony, pa- ranacsnok. Ő Fensége a következő választ táviratozta: »Fogadják legőszintébb hálánkat szives jó üdvkivánataikért. József főherczeg«. i — Áthelyezés. A m. kir. pénzügymi­niszter Gy'órgybiró Benő beregszászi p. ü. igazgatóhelyettest hason minőségben Szeg- zárdra helyezte. — A bíróság köréből. A m. kir. igazságügy- miniszter dr. Sonnewend Frigyes kir. törvényszéki bírót a VIII. fiz. oszt. 1-ső, Reberics Imre tamásii kir. járásbirósági albirót a IX. fiz. oszt. 2 ik, ifj. Boda Vilmos, Szilágyi Ernő és dr. Végess Ferencz szegzárdi kir. törvényszéki aljegyzőket a XI. fiz. ; oszt. 1-ső, V. Kovács Lajos tamásii kir. járásbiró­sági telekkönyvvezetőt pedig a X. fiz. oszt. első fokozatába léptette elő. — Szentgyörgyi Jablonczay Sándor cs. és kir. altábornagy, a magyar korona országaihoz tartozó csendőrség felügyelője, márczius 2-án és 3- án a dombóvári csendőrségnél szemlét tartott. Két napi tüzetes vizsgálat után a tapasztaltak felett i megelégedését fejezte ki Kasils Péter csendőrhad- I nagynak. — Eljegyzések. Perczel Oszkár el­jegyezte Wimntersberg Oktávia bárónőt. Zoller Károly to'nai cs. és kir. ulánus kapitány eljegyezte Fischer János tolnai ura­dalmi jószágigazgató leányát, Miczi kis­asszonyt. Dr. 7örök Sándor budapesti ügyvéd eljegyezte dr. Kohn Gábor paksi orvos, vármegyei tb. főorvos leányát, Aranka kis­asszonyt. — Kinevezés. A pécsi kir. ítélőtábla elnöke Gyarmaíhy Miklós keszthelyi lakost, .végzett jog­hallgatót a pécsi kir. ítélőtábla kerületébe díjtalan joggyakornokká nevezte ki. — Iskolai ünnepélyek. A sz< fű­gimnáziumban és a polgári fiuiskok lik márczius 15-ét. Mind a két helyei se­két szavalnak és énekelnek a tanú ör* ténelmi jelentőségéről pedig az iga ak beszédet. — Fősorozás. Tolnavármegye terüle­tén az idei fősorozás a következő sorrend­ben és időben tartatik meg: Völgységi já­rásban Bonyhádon április 1—6-ig; dombó­vári járásban Dombovarot április 8., 14., 15. és 16-án; tamásii járásban április 27., 28. J 29. és 30-án; a központi járásban Szegzárdon május 4., 5., 6., 7., 8. és 9-én; a simontornyai járásban Gyönkön április 17., 18., 20., 21. és 22-én; a dunaföldvári 1 járásban Pakson április 24., 25., 27., 28. 29. és 30-án. — A pécsi ügyvédi kamara köréből. A pé­csi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Mayer Béla ügyvédet Dárda székhellyel folytatólag fel­vet'e az ügyvédek lajstromába, Mayer Béla eddig Dárdán főszolgabíró volt. — Helyettes főszolgabíró. Gróf Széchenyi Sándor főispán a gyönki főszolgabírói hivatal veze­tésével báró Jeszenszky György szegzárdi szolga- birót bízta meg. — Nagy alapítvány. Nagy István és ' Nagy László bölcskei nagybirtokosok egész vagyonukat, mely 100,000 koronát kitevő állampapírból és Szent-András pusztából áll, a pécsi rk. székeskáptalan által meg- hátározandó kath. és nemzeti jellegű czé- lokra hagyták. A nagyértékü alapítvány a nagylelkű alapítók halála után jut a fenf- nevezett káptalan rendelkezésére. — Iskolalátogatás. Az őcsényi és ózsáki iskolákat a kir. tanfelügyelő meglátogatta folyó hó 7-én, ki a tapasztaltak felett elismerését fejezte ki az illető tanítóknak. — Kinevezés. A m. kir. honvédelmi minisz­ter Schoner Nándort, boldogult Schoner Pista fiát, a pécsi 19. honvédgyalogezredben tartalékos had­apród tiszthelyettesnek nevezte ki. — A baja—bátaszéki híd. A bajai lapok Írják : Tehát még is van kilátásunk arra,' hogy az évek hosszú során át tartott küzdelemnek, harcz­nak és utánjárásnak meg lesz az eredménye. Erre vallanak legalább a mostani előjelek. Az állam ki­küldött mérnökei névszerint: Bergman Ernő fő­mérnök, Bordái Miksa máv. mérnök, Székely Nán­dor máv. mérnök, Merháni Miklós, Sándor Miksa állami mérnökök, Kákosi Ákos műszaki mérnök és két állami műszaki rajzoló városunkba érkeztek és a központi szállodában levő irodájukban már berendezkedtek. Irodai és egyéb felszerelésüket már hétfőn három társzekéren szállították be a vasúti állomásról. Kedden az irodában dolgoztak és szerdán munkához is fogtak már künn a Du­nánál. A mérnökök egyelőre nem fogadnak sok munkást. Mindössze 20 embert foglalkoztatnak. Tekintetbe kell lazonban vennünk, hogy ez még egyelőre csupán az előmunkálat. Majd ha egyszer megkezdik az építést, akkor ott fog nyüzsögni a Dunaparton a munkásemberek százai, A most meg­kezdett előmunkálatok a legszebb reményre jogo­sítják városunkat és mégis vannak sokan, akik még most is tamáskodnak. Nem akarják elhinni, hogy a mi után a város jobb sorsra érdemes la­kossága oly rég idő óta áhítozott, most a meg­valósuláshoz közeledik. Legyünk teljes bizalommal, ha valaha, úgy most közel vagyunk a hid létesü- léséhez. Hisszük és reméljük, hogy az előmunká­latok befejezése után rövidesen hozzálátnak a hid építéséhez is. Az előmunkálatok egyébként körül­belül 3—4 hónapig fognak tartani. Az építkezést jól lehet már őszre, legkésőb jövő tavaszra meg­kezdhetik. — A gyönki főszolgabírói állás. Tolna- vármegye törvényhatósági bizottsága ta­vaszi közgyűlésében fogja választás utján betölteni a Pesthy Elek nyugdíjaztatása ál­tal megüresedett főszolgabírói állást, melyre eddig már három aspiráns is van: báró Jeszenszky György központi szolgabiró, dr. Éry Márton vármegyei II. aljegyző és Szentiványi Miklós dunaföldvári járási szolga­biró, tb. főszolgabíró. — A szegzárdi polgári leányiskolában a husvét táján tartatni szokott magán vizsgálatok a f. tanévben márczius hó 30-án fognak meg- ejteíni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom