Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1903-03-05 / 10. szám
2. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 10. sz. 1903. márczius 5. sodását, jólétét iparkodik előmozdítani, hogy igy az erőssé téve, nagy hivatását kellően betölthesse. A nemzetiségek — sajnos — alkotmányos szabadságunk visszaszerzése óta, nem egy ízben tanúságot tettek arról, hogy a magyarság ellen, ütőkártyaként kijátszhatók s minél erősebbek ők, annál nagyobb veszedelmet képezhetnek ellenünk, — ellenségeink kezében. Mig a magyarság véres harczokban vitézségével éppen úgy, mint a kutlura ’’terén kifejtett haladása által fényesen igazolta, államfentartó kiváló tulajdonságait. Ezt kell erősíteni s akkor erős lesz a nemzet! b. KÜLÖNFÉLÉK. — Királyi kitüntetés. Prehauser János bikácsi ág. hiv. ev. elemi iskolai tanítót kiváló érdemei elismeréséül 0 Felsége a király ezüst érdemkereszttel tüntette ki. Ezen érdemkeresztet folyó hó 2 án személyesen adta át a nevezett tanítónak gróf Széchenyi Sándor Tolnavármegye főispánja, Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő, az esperes, községi elöljáróság és nagy számú közönség jelenlétében. Prehauser 73 éves és 53 évet töltött a tanítói rögös pályán. — Márczius 15. Már közeleg a magyar szabadság hajnalhasadásának évfordulója, márczius 15-ke, midőn szép hazánk minden hazafias lakója ünnepet ül, ha más' "°m, hát szivében és megemléke.ról a kimagasló eseményekről, "&ír^évvel azelőtt szabaddá és egyenlítek minden magyar honpolgárt, .vármegye minden községében, igy Szegzárdon is ünnepélyt rendeznek az egyesületek. A polgári olvasókörben este társasvacsora lesz, a^jiol az ünnepi szónoklatot Boda Vilmos, a^kör elnöke fogja tartani. A szegzárdi kath. olvasókörben d. u. 5 órakor Kálmán Károly rk. tanító a jobbágyság felszabadításáról olvas fel, este pedig a szegzárdi kath. legényegyletben áldoznak a nagy nap emlékének. Itt alkalmi szavalatokat tartanak, Horváth Ig- nácz rk. tanító, lapunk főmunkatársa pedig felolvasást tart márczius 15-kérő . — Székfoglaló. A Tudományos Akadémia, mint már megírtuk, Wosinsky Mór szegzárdi apát-plébánost és hirneves régészt levelező taggá választotta. A tudós arheologus nagyban készül a székfoglalóra. Székfoglaló értekezése a mészbetétes edé- nyékről fog szólani, mely czélból meglátogatta már többek között a zágrábi és belgrádi múzeumokat, jelenleg pedig Triesztben gyűjt tanulmányához anyagot. — Iskolai alapítvány. Néhai Leopold Károly volt szegzáidi bornagykereskedő örökösei 500 koronás alapítványt tettek a szegzárdi izr. iskoia jó magaviieletü és szorgalmas tanulóinak meg- jutalmazására. — Áthelyezett segédlelkészek- A pécsi megyés püspök Mayer Károlyt Bonyhádi ól Pecsre, Márton Sándort Bonyhádra, Éber Gézát Olaszból Nadasdra, Reinhardt Györgyöt Abaiiigetről Olaszba, Auerbach Lászlót Göicsönyből Abaligetre helyezte át segédlelkészeknek. Aschenbrenner József mohácsi káplánt gyengélkedése miatt ideiglenesen a püspök felmentette a szolgálat alól és helyébe Nunkovits Gábort küldötte Pécsről Mohácsra. — A baja—bátaszéki hid. Már megkezdették a baja —bátaszéki hid előmunkálatait. A kiküldött mérnökök, mint a bajai lapokból olvassuk, már megérkeztek Bajára és a Központi szállóban állították fel a mérnöki hivatalt. A kiküldött hat mérnök Bergmann Emil állami főmérnök vezetése alatt működik. A kereskedelmi miniszter leirt Tolnavármegye alispánjának, hogy a működő mérnököket hivatásukban támogassa. Örvendetes tény, hogy végre most már teljesedésbe megy rég táplált óhajunk, melylyel az ország nagy részének kereskedelme és közgazdasága fel fog lendülni. — A szegzárdi szölötelep. Szegzárd nagyközség képviselő-testülete a szegzárdi szőlőtelepet holdankint 40 koronáért bérbeadti a földinivelés- iigyi minisztériumnak olyan kikötéssel, hogy a telep összes tartozékaival a bérlet letelte után a város tulajdoniba megy. — A szegzárdi villamos telep megvizsgálá- nak eredményéről szóló miniszteri leiratot múlt csütörtökön olvasták fel Szegzárd képviselő-testületi ülésében, mely szerint a vi’lamos telep műszaki szempontból kifogástalannak találtatott, s ennek alapján a Siemens és Halske vállalkozó elégnek a bánatpénze kiadatik 200 korona visszatartásával, mivel az utczai oszlopokat a szerződés föltételei szerint még nem festették be. E/zel kapcsolatban a képviselő testület elhatározta, hogy szakértővel fogja ellenőriztetni az utczai égőtestek pontos kicserélését és az áram megfele’ő feszültségét. — Estély a szegzárdi kaszinóban. Élvezetes estélyt tartanak folyó hó 7-én, szombaton a szegzárdi kaszinóban, melynek rendezésén dr. Éry Márton, a kaszinó ügybuzgó igazgatója, fáradozik. Az estélyen Mirth Lászlóné Úrasszony énekel, kit Pazár Dezső főgimnázium tanár kisér zongorán, dr. Szabó Gyula törvényszéki bíró szaval, Bodnár István poéta Rákóczy-korra vonatkozó legújabb költeményét olvassa fel, Jásek Sándor vármegyei aljegyző czimbal- mozik, Simontsits Elemér és Andor testvérek pedig négykézre zongoráznak. — Eljegyzés. Friedmann. Samu dec-i izr. kántor Bátas/ékről el|egyezte Grünbaum Róza kisasszonyt. — Kántorválasztás. A hanti rk. iskolaszék a megüresedett kantortauitói állomásra Haasz János teveli rk. osztályt miiót választotta meg. — Uj állatorvos. Wilhelm József, Wilhelm Ede szegzárdi előkelő iparos es tűzoltó alparancs- nok fii, a napokban tette le Budapesten jeles sikerrel az állatorvo-i képesítő vizsgálatot. — Ingyenes szölövesszök. A földmi- velésügyi miniszter 10.000 kész amerikai szőlőojtványt és 70.000 gyökeres amerikái szőlővesszőt küldött a szegzárdi szőlészeti- és borászati felügyelőségnek, hogy azokat azon szőlősgazdáknak — főleg a völgységi járásban lakóknak — ingyen oszszák ki, a kik ez iránt kérvényüket még az elmúlt ősz folyamán benyújtották. — Adakozás Bezerédj István szobrára. Simontsits Elemérhez, a Bezerédj szoborbizotiság elnökéhez újabban a következő adományok érkez- tek[: Vivóakadémia jövedelme 2191 K , dr. Tanárky Árpád, kórházi igazgató főorvos adománya 10 K., Göbólós József faddi tan tó gyűjtése 6 K. 40 fillér. A gyűjtés eddigi főösszege 15.788 K. 02 fillér. — A szegzárdi selyemgyár közbiztonsága érdekében Szegzárd képviselő-testülete Boda Vil- mgs orsz. képviselő indokolt előterjesztésére e tározta, hogy felkéri Bezerédj Pál miniszteri 1 hatalmazottat, hogy a gyártelepen alkalm benzinmotort és acetylenvilágitást távolítsa el — Egy anya rémtette. Borzalmas tettet követett el Ozorán Gosztola Mihályné szül. Kántor Terézia 25 éves jómódú menyecske, a ki első szülött hat éves fiát,, mert nyomorult volt, a kútba dobta, hogy ott pusztoljon el. Vadállati cselekménye azonban kitudódott és most már a börtönben várja méltó büntetését. A csendőrség előtt oly egykedvűen mondotta el gyilkos tettét, hogy valószínűleg megzavarodott elméjében. Gosztola Mihálynénak még négy élő gyermeke van. — Ne hidd; tudod, hogy Achmed neje vagyok, de téged szeretlek. — És boldog vagy talán ? — Az nem, sőt nemcsak szerencsétlen, hanem megalázott is. — S ki az, ki téged megaláz ? — Az idegen, felelte Zulejka. — Nos hát nem fog többé megalázni, ha szeretsz. — Szerellek ! — s izzó tekinte ét Arif leikébe fúrta, kinek arczán kigyult a visszjfojtott szenvedély tüze. Erit Arif szótlanul eltűnt. Bement a hárembe és egyenesen Fatima szobája felé tartott. Fatima a pamlagon pihent s szép barna szemeivel ábrándozva merült a távolba. A belépő Arifot nem vette észre. Arif, a mint megpillantotta, maga is megdöbbent irtózatos tervétől. A szépség és ártatlanság bája meghatotta a félvadat is. De eszébe jutott Zulejkának tett Ígérete s nyomban rárohant Fatimára s mielőtt magához térhetett volna Fatima, vagy az ijedtség szót talált volna ajkán, két erős marok szorítását érezte hófehér nyakán. Az igazgyöngyök úgy hullottak le keblére, amint a virág, mit a vihar lesöpör, nehéz sóhaj tört ki kebléből. Feje lehanyatlott, a liliom össze volt törve. Arif nem mert áldozatára nézni. A vad mber ösztönével megérezte, hogy műve be van ve, s visszarohant a kertbe. Zulejka még ott volt. — Megfojtottam! mondá rekedten, most az enyém leszel! Zulejka megborzadt. — Távozz tő’em gyilkos, távozz, mert gyűlöllek. így akarta saját lihegő lelkiismeretét megnyugtatni. Arif visszadöbbent. — Érted lettem az'á s most gyű ölsz? oiditá a fene vad. Nos hát, te se élj! Felkapta a földről fejszéjét és Zulejka rózsás testébe vágta. Az megingott, eldőlt s a fenevad mintha darabokra akarta volna a szép testet mar- czangolni, újabb s újabb vágást mért rá. . A vér patakként ömlött a kert virágaira, s a szomjas földre; az ő'jöngőt még őrjöngőbbé tette. Egy jó ideig vagdalhatott, s midőn már nem volt más, mint husezafranj, alaktalan tömeg az előbb viruló Zulejka, a lelki megerőlettéstől aléltan esett össze. Mikor magához tért, est volt, a hold ezüstös fénye emlékezteté rá, hogy tette nem puszta álom volt. ¥ --f' • Achmed aznap vadászaton volt. Hazajövet felkereste kedvenezét, hogy néki a sastollakat, miket számára hozorí, átadja. Fatimát holtan találta a földön. Megrémülve nézte. Hogy meddig nézte tehetetlenül, maga sem tudta. Ekkor belépett Arif. — Én gyilkoltam meg őt és Zulejkát. Achmed handzsárához kapott, le akarván szúrni Arifot, de ez felreugrott s a handzsár csak bőrét horzsolta s a vér kiserkent. Ariiban újra feltámadt az állati ösztön, nekifordult urának s a kettő közt élet-halálharcz kezdődött. Achmed ügyességének sikerült egy perezre visszavetni a háromszorta erősebb ellenfelét s az ajtón át az éj sötétjébe menekülni. Egész éjjel az erdőben bujdosott és csak reggel egy távol lakó bérese lován lm hogy a történteket feljelentse s ma kérjen. Mikor azonban a mostári ür elbeszélni kezdé, ott az ügy lefolyásától már tudo^ mással bírtak, mert Arif még az éj folyamáru jóként bejött azzal a kéréssel', hogy akaszszák őt mielőbb fel. A szolgálattevő hivatalnok kérdé Achmedet — Mit érzel most bég? — így történl^.igy van, s jo^b, hogy igy van. Arifot a bíróság életfogytiglani börtönre ítélte,^ azonban csak rövid ideig tartott a rabság, mert a lelkimardosas néhány hónapra megölte.
