Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-02-26 / 9. szám

1903. február 26. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 9. sz. 5. Népbanki közgyűlés. A szegzárdi Népbank i mu't vas írnap d. e 10 órakor a városháza nagy­termében tartotta meg évi közgyűlését Boda Vilmos orsz. képviselő elnöklete alatt. A közgyűlésen 103 tag jelent meg 1692 részvénynyel. Az elnöki meg- nyitó-beszed után a jegyzőkönyv hiielesitésére Varasdy Lajo^, Székelyt József és Nagy János Pián ner kéretlek fel. Pirmtzer Béla, a pénzintézet ügyésze, telolvasta terjedelmes és nagy gonddal megírt jelentését, mely úgy a választmáuy műkö­dését, mint a/, egesz év történetének több moz­zanatait hűen tüntette föl. A közgyűlés elfogadta egyhangúlag az alabszabályok 83. §-anak módosí­tását. A választmány és a-felügyelő bizottság jelen­tései is tudomásul vétettek ; a felmentvény a szo­kásos óvás Untariása mellett megadatott. El.ogadta a közgyűlés a választmánynak a XI. év-ársulat v. gyonanak f> losztasi tervezetei, mely szerint egy be>et után 146‘40 koronát fizetnek ki. A kifizeté­sek. marcziu-i ho 1-en kezdődnek, tíramolin Emil választmányi >ag elhalálozása folytan megüresedett helyre Horváih Ignacz ajánlatára a közgyűlés egy­hangúlag Steittfeld Béla arvaszéni ülnököt válasz­totta meg. A tagok között kiosztották a Népbank 30 éves történetét, meiyet Schtieider János várm. alszamvevö irt meg. A di-izes k állitásu és szépen megírt könyv a szerzőnek dicséré éré válik. — A Duna szabályozása. Mint értesülünk, a Duna szabályozását es kotrását folyó évi márczius hó 9 én a dunatöldvári szakaszon kezdik meg. — Közgyűlés. A szegzárdi Kath. Legény­egyesület t. é. tebr. 22-én délután 4 órakor tartotta évi rendes közgyűlését. Az egyesületnek rendes és pártoló tagjai igen S/ép számban jelentek meg. A közgyűlést az egylet elnöke, Wölfel Ferencz lelkész hosszabb beszéddel nyitotta meg, a melyben az ipar magasztosságát fejtegeti, a mely az iparost nemesíti, megélhetést, jólétet és becsületet szerez. Majd évi jelentését adta elő, a mely szerint az egyletnek 196 pártoló és 51 rendes tagja van. Az egyleti helyiséget egy közfal eltávolítása által nagyobbitotta, az italmérés házi kezelését behozta és uj szinpadot állított fel saját helyiségében. A múlt közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása után a pénztáros terjesztette be az egylet kiadásairól és bevételeiről szóló jelentését. Bevétele volt az egy­letnek 1296 kor. 63 fillér; kiadása 1294 kor. 52 fillér. Jelenlegi vagyoni állapota készpénzben és hátralékos szelvényekben 751 kor. 23 fill. A leltár értéke 890 kor. 10 fill Összes vagyona 1641 kor. 33 fill. A megejtett tisztujitás szerint egyhangúlag megválasztattak : világi elnöknek Stockinger János, jegyzőnek Bajomi Ferencz, pénztárosnak Henzel Péter. Választmányi tagok lettek: Gyüszü Imre, Simon Ferencz, Bukovinszky József, Tóth József, Nikitics Antal, Pozsgay János, Eszterbauer Mihály, Vida József. Póttagok: Wilhelm Alajos és ijf. Tó th Ferencz. Számvizsgálók: Bukovinszky József és Pozsgay János.. — I. Dákány Hradek Károly, II. dékány Radeczky Gyula, könyvtáros Darázsy István. Rendezők: Koncz Károly, Beck György, Boros József, Tánczos Károly, László József, Szi­lágyi Lajos. Póttagok: Túri Gyula, Ritzel János. — Európai gyökeres és sima nemes vesz- SZŐk a legolcsóbb árban teljesen fajtisztán, igen szép, gyökeres, jégverés és más hibától mentes, a legkiválóbb negyvennégy bor- és csemegefajok. Kétéves gyökeres vessző, százhúszezer. Egyéves gyökeres hatszázezer. Sima zöldoltvány négyszáz- ezer. Színes fénynyomatu fényes árjegyzéket bár­kinek is ingyen és bérmentve küld az «Ermelléki első szőlőoltvány-telep», Nagy-Kágya, u. p. Szé- kelyhid, melynek lapunk mai számában megjelen t hirdetésére felhívjuk olvasóink figyelmét. — Magas életkor. Szép időt ért el Lápafőn Neizer József magánzó, a ki folyó hó 15-én éle­tének 80-ik évében hunyt el csendesen. Az elhunyt­nak nyolcz gyermeke és számos unokája volt. — Lopás. Öcsényben folyó hó 25-én éjjé 1 eddig ismeretlen tettesek a közlegelőn lévő s a telkes gazdák tulajdonát képező sertésólból 4 drb. anyagöbét vittek el. A csendőrök keresik a tolva­jokat. Ö Öngyilkosság. Bátáról érkezett telepfon - jelentés szerint hétfőn virradóra Pirisa Mihály bá - tai községi bírónak a fia felakasztotta magát é s mire észrevették tettét, már meghalt. A szerencsét­len öngyilkos 28 éves volt. — A sárszentlörinczi «Ifjúsági Egyletének folyó hó 15-én tartott felolvasó estélyén Fördős Dezső uzdi földbirtokos szabad előadást tartott az orsz. segitőpénztárról. Az érdekes előadás után Sántha Károly lelkész szabad előadást tartott a bibliáról s ennek magyar forditója: Károlyi Gás­párról. Melegen üdvözölte egyúttal Fördős Dezsőt, mint lelkes és méltó utódját azon Fördősöknek, kik a sárszentlörinczi gyülekezetnek minden időben védelmezői és jótevői voltak. Volt szép szavalat é-. ének, a dalárdát Mendöl Ede tanító vezette. Az iskola érmét zsúfolásig megtol ölte a hallgatóság. — Vakmerő falopás. Hoffmann Sándor szeg­zárdi urodalmi foerdés/ udvarából folyó hó 24 én virradóra ismeretlen tolvajok egy félöl hasáb tűzifát vittek el. A vakmerő tolvajok úgy éjfél után ki­nyitották a kapott és a kocsival behajtottak az udvarba, a hol csakhamar megrakodtak és a Széchenyi uiczán elszállították a zsákmányt. A tol­vajok bátran végezt k a tolvajlásukat, mert tudták, hogy a cselédség nincs otthon, a főerdész pedig családjával a ház el ő szobáiban aludt. — Idősb Oláh József fáczánkerti göbölös gazda kitüntetése. A nagyméltóságu magy. kir. földmivelésügyi miniszter ur id. Oláh József fáczán­kerti gőbölös gazdát sok évi hű szolgálatainak elismeréséül díszoklevéllel és 100 korona jutalom­mal tüntette ki. E kitüntetésről szóló díszoklevelet és 100 korona jutalmat a folyó év február hó 19-én nagy ünnepség mellett adta át a régi hű cselédnek Bajó Pál szolgabiró ur a fáczánkerti iskola termé­ben. Az iskola terme ez alkalomra igen szépen fel volt díszítve. Láthatók voltak ott mindazon esz­közök a falon művészies csoportosítással) melyek­kel a íöldmiveléssel foglalkozó cselédség munkálja az édes anyaföldet és szolgálja hűségesen földes­urát, ki neki kenyeret ád. Igazán elámul a laikus ember, hogy mennyi mindenféle eszközzel kell a szegény, földhöz ragadt népnek dolgozni és min- denik szerrel, eszközzel dolgát ügyesen, művészie­sen végezni, ha azt akarja, hogy urasága vagy ennek gazdatisztje vele megelégedjék és a fokoza­tos előléptetéstől el ne essék. Látható volt ott a terem bejáratával szemben lévő falon kettős cso­portosításban : a kasza, sarló, s az ezekhez szük­séges ülő, kalapács, tokmány, kaszakő ; továbbá a gereblye, favilla, ökörláncz; a két csoport kö­zött két zsupkéve és a nagy ostor, melyről Petőfi Sándor halhatatlan költőnk azt énekelte: »Két öles a nyele, három a kötele.« Az ennek átellenes falon voltak csoportosítva dicsőségesen uralkodó kirá­lyunk és megdicsőült szeretett királynénk képei között: a kapa, az ásó, a vaslapát, vasvilla, fa­lapát, fejsze és a balta. Nem hiányzott innét a szegény béresnek elmaradhatetlan éléstársa : a tarisznya és különösen a nagy melegben nélkülöz­hetetlen csobolyó sem. A tanterem baloldalán pe- dik állt egy feldíszített eke taligával s a szüksé­ges ösztökével. Ezen kívül úgy szeretett királyunk és megdicsőült jó királynénk képei, valamint a tanterem bejárata, ablakai és az egyes gazdasági jelkép csoportok is az örökké zöld fenyőfa lomb­jaival voltak gazdagon díszítve. Az iskolaépület tetejéről pedig nagy nemzeti zászló hirdette, hogy ritka ünnepe van Fáczánkertnek. Id. Oláh József rövid életrajzi adatai a következők: Született Fá- czánkertben az 1836-ik év deczember havában. Atyját, ki Felső-Hidvégen szolgált, születése előtt két héttel vesztette el. Kezdetben nagyszüleinél nevelődött Fáczánkertben, majd Szedresben, később pedig mostoha atyja Szűcs János nevelte, ki a fáczánkerti gazdasági kerülethez tartozó Julia ma­jorban volt csősz. Iskolába nem járt, mert az idő­ben itt .még nem volt iskola. 1847-ben, tehát már 10 éves korában, ostoros, 1852-ben pedig kisbé- res lett Julia-majorban. Az időtől fogva — kato­náskodását leszámítva — folyton itt szolgál. Kato­nának az 1857-ik évi április hó 7-én sorozták be s már április hó 14-én be is kellett vonulnia. A 7-ik huszárezrednél szolgált 8 és fél évig.— Mint katona járt Milánóban, Gráczban, Cseh- és Morva­országban, Galicziában. Lembergből jött haza sza­badságra is az 1865. év október havában. Haza­jövetele évközben lévén,- újévig mostoha atyja mellett csőszbojtároskodott. Újévkor beszegődött kisbéresnek, de egy év múlva már szekeresbéres lett, 1867-ben vette feleségül Virág Katalint, ki­vel ma is boldog családi életet él. 6 gyermeke közül három maradt életben : 2 fiú és egy leány. Idősebb fia, József, a huszároknál káplár, a fiata­labbik, János pedig a honvédségnél szakaszvezető volt. Most mindkettő a fáczánkerti gazdasági kerü­letben csősz. Leánya, Anna, Ifj. Szabó József köz­ségi rendőr felesége. Gyermekei nevelésére mindig nagy gondot fordított, kik mind jó tanulók, s a legjobb családi nevelésben részesült gyermekek voltak. — Mint első bérest, daczára, hogy sem írni, sem olvasni nem tudott, 1891-ben Julia-major- ból lehozták Fáczánkertbe gőbölös gazdának. E hivatalt viseli még ma is. Adja Isten, hogy még sokáig viselhesse egészségben, hogy igy még so­káig örvendhessen a most ért és nem várt magas kitüntetésnek/ A magas kitüntetés átadásának ün­nepére megjelelentek Szegzárdról: Bajó Pál szolt gabiró, dr. Drágíts Imre járási orvos; Tolnáról: Parti József körjegyző; Kajmádról: Altdorfer Lipót intéző és az elöljáróság; Fáczánkertből: Schmidt Oszkár nejével, Klein Miksa pénztáros nejével, Kiss Lászlóné, Gottlieb Ármin üzletvezető, Mészá­ros Jolán és Mariska, Seenger Elemér és Yoit Ottó segédtisztek, az urodalmi iparos mesterek és a cselédség közül gyermekek, nők, férfiak mintegy százan. Délelőtt 9 órakor, miután az ünnepségre egybegyült közönség a teremben elhelyezkedett, Bajó Pál szolgabiró föllépett a számára készített díszes emelvényre, rövid, lelkes beszédet intézett az ünneplő közönséghez. Kiemelte különösen Da­rányi Ignácz földmivelésügyi miniszter azon bölcs intézkedését, hogy a szorgalmas és hű cselédek megjutalmazására, érdemeik elismerésére díszokle­velet és 100 korona jutalmat oszt ki évenkint. Ilyen jutalmat hozott ő is most a főispán ur meg­bízásából id. Oláh Józsefnek, kit a nagyméltóságu miniszter ur erre érdemesnek talált s kinek, midőn ezt átadja, egészséget, hosszú életet és kitartást kiván további munkájához. Az egybegyűlteket pe- í dig figyelmezteti, hogy vegyenek példát kitünte­tett társukról és igyekezzenek ők is érdemeket | szerezni hasonló jutalomra, kitüntetésre. A szolga­biró lelkes szavait az ünneplő közönség harsányan megéljenezte. Id. Oláh József átvevén a díszokle­velet és 100 koiona jutalmat, meghatottságtól reszkető hangon mondott pár szóval köszönetét a szolgubiró urnák és a nagyméltóságu miniszter és a nagyméltóságu miniszter urnák a kitüntetésért. A jelenvolt cselédek közül ifjú Szabó József az ünnepelt veje, mondott még a maga és fiatalabb társai nevében köszönetét a szolgabiró urnák, mint mint a nagyméltóságu miniszter ur képviselőjének, hogy róluk szegény cselédekről is megemlékezik, érdemeiket elismeri s meg is jutalmazza. Szavait Darányi Ignáaz földmivelésügyi miniszter éltetésé­vel végezte. Bajó Pál szolgabiró megköszönte a maga és a miniszter nevében is a szónok elismerő szavait és biztosította őket a miniszter atyai jósá­gáról és mindenkori jóindulatáról. Végül Schmidt Oszkár fáczánkerti intéző állt föl és tartott az egybegyűltekhez nagy szónoki hévvel, lelkesedés­sel, magas szárnyalásé, költői szépségekben gazdag beszédet. Ne vegyétek — mondá — felületesen ezt az ünnepélyt és kitüntetést. Gondoljátok meg, hogy az ország legelső gazdája, nagyméltóságu Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter ur, mily atyailag gondoskodik az Ő gazdatársairól, a leg­szegényebb, a legutolsó béresről it. Azt akarja, hogy a haza minden földm ívelő polgára hasznos alkatrésze legyen annak a nagy gépezetnek, mely édes hazánk felvirágoztatásán fáradozik. Azt a di­plomát és 100 korona jutalmat nem azért adja, mintka ezzel örök időkre boldoggá akarna benne­teket tenni, hanem azért, hogy megmutassa, mi- miszerint a földmivelésügy legutolsó munkását is, különösen a jo és hű cselédet nagyrabecsüli, tisz- tisztéli és szívesen szőrit vele kezet. De ennél még többet is tett az a jó miniszter. A gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár felállításával a ti anyagi jóléteteket biztosította agg korotokra. A munkás és munkaadó közti viszony szabályozásá­val pedig a ti erkölcsi biztositástokról gondosko­dott. Srről gondolkozzatok, ha hazamentek! Beszé­dét a miniszter és a mnnkások éltetésével végezte. Szónokot lelkes szónoklatáért a jelenvolt értelmi­ség minden tagja melegen ^üdvözölte. Ezzel az igazán szép és lélekemel^ünnepétyj, végeLért._W.

Next

/
Oldalképek
Tartalom