Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1903-02-12 / 7. szám
1903. február 12. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 7. sz Nem bontják le a dunaföldvári csonka- [ tornyot, Tomcsányi Lajos szegzárdi közap, uradalmi felügyelővel egy műszaki tanácsos megvizsgálta a dunaföldvári csonkatornyot, kinek az a véleménye, hogy a történelmi nevezetességű csonkatornyot nem szükségéé lebontani. A nagy időket látott tornyot az országos műemlék bizottság fogja gondozás alá venni. — Műkedvelői előadás. A Tolnai Katholikus Kör folyó évi február ho 15- én, a köri helyiség nagytermében tánczczal egybekötött műkedvelői előadást tart. Helyárak személyenként: szék-ülőhely 80 fillér; pad-ülőhely 60 fillér, állóhely 40 fillér. Kezdete esti 8 Órakor. Színre kerül: »Katonásan.« Andreanszky Jenő egyfelvonásos vigjátéka. Személyek : Garday Albert nyug. huszárőrnagy Prsybyt- niovski József, — Jolán, özv. Berendy Gyuláné Vitz Bözsike, Olga, Szauter Mariska, — Lengey Emil miniszteri titkár, Buchmüller István, — Huszár Elemér hirlapiró, Pusztai Béla, — Gyuri inas Gár- daynál, Bertalan Imre. — Idő jelenkor. Történik Gárday lakásán. — A Schlafrock mint libéria. A »Schlaf- Rockot« magyarul hálóköntöst már csak a megkövesedett öreg nyárspolgárok kedvéért tartogatják a ruhás boltokban, a minap azonban a humor iránt erzekkel biró emberek nagy mulatságára egy délczeg parádés kocsis jelent meg ilyen ékes ruhadarabban. Ez pedig igy történt: Az ujdombovári kasznár a kocsisát zablopáson érte, mire annak azonnal le kellett vetni a vöröszsinoros libériát. A Nagy Gyurka pedig igásból előlépett parádés kocsissá s megkapta a czifra ruhát. Csak a köpe- nyeggel nem volt megelégedve, mert az csak minden három esztendőben újulván meg, de legtöbbet ázván, már kissé kopott volt. Elhatározta tehát a Gyurka, hogy saját pénzén vesz egy szép somogyi kocsisszürt. Be is ment Kaposváron egy ruhás boltba s kért egy kocsis-szűrt. Mutattak neki feketét, meggyszinüt, barnát, kéket, szürkét zöld diszi- téssel, de egyik sem tetszett neki. Végre kinyögte, hogy »az ablakon« látott egy szép piros hajtóká- sat, olyat adjanak neki. A kereskedő mosolygott ugyan, de azért behozatta a kívánt darabot, szürke d&róczból volt, vörös galiérral és hajtókával, derekán vörös zsinórral megkötve. Ezt megvette a Gyurka 16 koronáért és büszkén haza vitte, ahol az asszonynak, meg a szomszédnak szörnyen tetszett. Csakhamar alkalma is nyílott az uj szűrrel parádézni. Az uraság táviratozott, hogy megérkezik s a kasznár ur utasította a Gyurkát, hogy hajnalban adja rá az almás-szürkére a sárga kulcsos szerszámot, fogjon be a fekete hintóba, Öltözzék fel rendesen és várja az uraságot a reggeli vonatnál. A Gyurka úgy tett, ahogy parancsolták, de mivelhogy csöpörgött az eső, hát felhúzta az uj szűrt. Az állomáson mindenki kétszer is hátrafordult az uj szűr láttára, mire Gyurka nagyon büszke volt, annál jobban csodálkozott azonban azon a hatáson, melyet az uraságra tett. A méltó- ságos asszony ugyanis hangos hahotára fakadt, a méltóságos ur pedig »marhának« nevezte és azt mondta, hogy azonnal vesse le azt a maskarát!! A pusztában nagyon csodálkoztak, hogy a Gyurka a legnagyobb esőben egy szál dolmányban érkezett meg az urasággal. — Kossuth Ferencz publiczisztikai tevékenységét most, február 1-én teljesen lekötötte az «Egyetértés»-nek, melynek főmunkstársává lett. Erre vonatkozólag közte és Fenyő Sándor az «Egyetértés» főszerkesztője közt a következő levélváltás történt: Nagyságos Kossuth Ferencz elnök urnák Budapesten. Abban a hatalmas küzdelemben, melyet az Egyetértés a magyar nemzet igaz jogaiért, a valódi szabadelvüségért és a demokratikus haladásért közel négy évtizeden keresztül folytatott és a mostani súlyos veszedelmek között kettőzött erélylyel folytatni kíván, igaz sikerre csakis úgy számíthatunk, ha Kossuth Ferencz közvetlen részesévé válik munkánknak, ha ékes és meggyőző tollával mellénk szegődik, ha publiczisztikai tevékenységét teljesen az Egyetértésnek szenteli. Pártszempontoknak alá nem vethető függetlenségünk teljes épségben maradásával felajánljuk lapunk hasábjait és kérjük, lépjen be újból főmunkatársnak az Egyetértés szerkesztőségébe. Budapest, 1903 január 31. Az Egyetértés szerkesztősége: Fenyő Sándor, főszerkesztő. Nagys. Fenyő Sándor szerkesztő urnák Budapesten. Szívesen ragadom meg az alkalmat arra, hogy az .•Egyetértés olvasóközönségével újból állandó szellemi összeköttetésbe lépjek. Az Egyetértés múltja és tradíciói több évig össze voltak kötve az én írói működésemmel, s amint a múltban fentartotta a lap teljes függetlenségét velem és pártunkkal szemben, u0y a lap függetlenségének fentartasa ezután is telj es lesz, már csak azért is, mert a szerkesztésbe befolyni nem fogok. M tgamnak is fentartván teljes függetlenségemet, bízom benne, hogy az Egyetértésre, mint a magyar sajtó egyik legrégibb és legtekintélyesebb orgánumára támaszkodva, sikerülni fog eszméimnek, törekvéseimnek és elveimnek diadalra jutását hathatósan előmozdítani. Budapest, 1903. január 31. Kossuth Ferencz. E szerint Kossuth Ferencz ezentúl csakis az Egyetértésbe fog Írni. EGYLETEK és TÁRSULATOK. — Á »Szegzárdi Kath. Legény-Egylet« j. é. február 15-én délután 4 órakor saját helyiségében tartja évi rendes közgyűlését. Tárgysorozat: 1) Elnöki megnyitó. 2) A múlt közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. 3) Pénztáros és dékány jelentése és felmentése. 4) Tisztujitás. 5) Esetleges indítványok. Az indítványok a közgyűlés előtt 8 nappal a Legény-Egylet elnökénél bejelentendők. A közgyűlés határozat képtelensége esetére a következő vasárnapon tekintet nélkül a megjelent tagok számára megtartatik. A)' Vagyon állapot: Pénztári maradék az 1901. év végén 2 K. 41 f. A szegzárdi Takarékban elhelyezve 613-82. Hátralékos szelvények 1902. év végén 135-—. Összesen: 751;23. B) Pénztári állapot: Bevétel. Pénztári maradék 1901. év végén 2 K. 41 f. Összes évi bevétel 1294 22. Összesen : 1296-63. Kiadás. Összas évi kiadás 1294 52. Összesen: 129452. Marad 1902. év végén 2 K. 11 fillér. Kelt Szeg- zérd, 1903. évi lanuár 24. Wölfel Ferencz, elnök. Stockinger János, vil. elnök. Henzel Péter pénztáros. Gyüszü Imre, Simon Fnrencz pénztárvizsgálók. Esküdtszéki tárgyalások. A szegzárdi kir. törvényszék, mint esküdt- biróság folyó hó 9-én kezdette meg az esküdtszéki tárgyalásokat. Első napon Régi Sándor dunaszent- györgyi 21 éves legény bűnügye került tárgyalásra, aki halált okozott súlyos testi sértés elkövetésével volt vádolva. A végtárgyalást dr. Selcz József törvényszéki elnök vezette, ki pont 9 órakor nyitotta meg a tárgyalást. Szavazó birák voltak: Kövessy Ödön és alapi Salamon Iván törvényszéki birák. A vádhatóság képviseletében Jeney László alügyész szerepelt, a vádlott védelmét pedig dr. Steiner Lajos szegzárdi ügyvéd teljesitette. — A jegyzőkönyvet Szász Károly aljegyző vezette. A vádlott Régi Sándor töredelmesen beismerte, hogy múlt évi szeptember hó 7-én Dunaszentgyör- gyön régi haragosát, Bese József szintén duna- szentgyörgyi legényt késével magánbosszuból meg- szurta, de megölni nem akarta. A szúrás azonban ütőeret ért, melynek következtében Bese rövid szenvedés után meghalt. A tanúkihallgatás, bizonyítás és perbeszédek után az esküdtek bűnösnek mondották ki vádlottat, akit a törvényszék ennek alapján négy éri fegyházra ítélt és beleszámította a három havi vizsgálati fogságot. Az ítéletet dr. Selcz József elnök esteli fél 6 órakor hirdette ki. Jeney László alügyész megnyugodott az Ítéletben, ellenben a védő semmiségi panaszt jelentett be. Gyújtogatás Az esküdtszéki végtárgyalások második nap- j jára Tamás Józsefné ügye volt kitűzve, aki gyuj- ] togatás vádja miatt került a vádlottak padjára. > Tamdsné ellen azonban semmi elfogadható bizo- nyiték sem lett beigazolva, mely az ő bűnössége | mellett szólt volna, hogy tudniillik boszuból háziasszonya Nagy-Szokólybin levő házát felgyújtotta, így tehát az esküdtek igazmondása alapján és dr. \ Pirnitzer Béla szegzárdi ügyvéd védelmére a szeg- \ zárdi kir. törvényszék felmentő ítéletet hozott és rögtön szabadon bocsátotta Tamás Józsefnét, aki egy havi vizsgálati fogságot szenvedett. Az Ítéletbe az ügyész is belenyugodott, melyet délben hirdetett ki a törvényszéki elnök. Felmentő Ítélet. A szegzárdi kir. törvényszék, mint esküdt- biróság múlt szerdán az esküdtek verdiktje alapján felmentő Ítéletet hozott Mihálka János bölcskei lakos bűnügyében, aki halált okozott súlyos testi sértéssel volt vádolva. Még 1902. évi május hó 25 én történt Bölcskén, hogy búcsú napján Mihálka János este a nagykorcsmába ment és ott találta a négy Bér testvért többekkel Mihálka kérdést intézett Bér Istvánhoz, hogy miért nem vette őt is be az aratók közé ? — A korcsmárosné Mihálka alól elvette a széket és távozásra bírta. Mihálka el is ment. Az utczán Cs. Takács János, Mihálka sógora, a mellettük elhaladó Dér testvéreknek odavetette, hogy mi bajuk van az ő sógorával. Erre ezek visszafordultak és Cs. Takács Jánost . leteperték és összeszurkálták. Dér Mihály előre ment és ekkor állitólág Mihálka utána futott és egy ütést mért a fejére. Az orvos könnyű testi sértést konstatált Dér Mihályon, aki azonban nyolcz napra rá meghalt. Először Cs. Takács János volt a vádlott könnyű testi sértésért, majd pedig Dér Mihály halála után Mihálka János lett vád alá helzezve. Huszonhat tanú lett beidézve, akik oly ellentétesen vallottak, hogy az esküdtek igazmondására a kir. törvényszék felmentő Ítéletet hozott. A vádlottat dr. Spányi Leó szegzárdi ügyvéd védelmezte. Az Ítélet ellen Jeney László alügyész semmiségi panaszt jelentett be. K szegzárdi kir. törvényszéknél ^tárgyalásra kitűzött bűnügyek. 1903. évi február hó 17-én. Vitt Ferenczné ellen, hatóság elleni erőszak miatt. Kunosi Ármin ellen, sikkasztás miatt. Balás István ellen, súlyos testi sértés miatt. Vincze István és társa ellen, súlyos testi sértés miatt. 1903. évi február hó 19-én. Ifj. Sipos Márton és társai ellen, súlyos testi sértés miatt. Kis Elek ellen, súlyos testi sértés miatt. Herner György ellen, lopás miatt. ________________________________.5Te kintetes Szerkesztő ur! Egy ép oly szép, mint a maga nemében spe- czialis tánczmulatság megörökítésére legyen szabad becses lapjában igénytelen soraimnak helyet kérni. Ugyanis folyó évi január hó 31-én tartották meg Faddon, az itt nagy számban levő hajósok és hajófűtők évenként tartatni szokott tánczmulatságu- kat, mely egyike szokott lenni a faddi mulatságok legsikerültebbjeinek. Ily alkalommal az év legnagyobb részében családi tűzhelyüktől távol lévő hajósok, nejeiket és gyermekeiket maguk mellé véve jelennek meg a »Korona« vendéglőbeli bálon, hol este 7 órakor a bál elnöke megnyitja a hajósjelvényekkel és zöld gályákkal pazarul feldíszített nagyteremben Szuprics János hires bandája közreműködésével a tánczot. Ez azután kifogástalan szépen, nemes egyszerűségben és a megjelenni szokott intelligenczia iránti kitüntető figyelemmel tart egész a szünóráig. A szünóra eltelte után következik az »asszonytáncz«, jelképezvén a szegény hajósnéknak az év nagy részébeni árvaságát. Az asszonyok nagy karajban összeállva, férfi tánczosok nélkül tánczolnak ilyen alkalommal, mig a hajósok zászlaját a kör közepén tartják, a mely mellett az elnök lelkesíti mulatságra az őt körülvevő asszonyokat és leányokat. A ki ismeri a szegény hajósok életmódját, hogy családjával minden évben csak napokon át lehet együtt, mig az év többi részét nehéz munká-4 TÖRVÉNYKEZÉS. VIDÉKRŐL.
