Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1903-02-05 / 6. szám
az országnak soha el nem évülő, halhatatlan szolgálatokat s eszközük, hogy keletkezik egy olyan rom, mely fölött nem busong — a magyar! h. , 2. _____________________ IRO DALMI CSARNOK. A kurucz-költészet maradványai Sárközben. Tököly felkelése, Rákóczy szabadságharcza s a vallásviszályok megtermékenyítették a költészet talaját, úgy, hogy a vasvári békétől a szatmáriig terjedő időszak e tekintetben első helyen áll költészetünkben. Főjellemvonása e daloknak általában az erős hazafias szellem, bizonyos hetykeség, a kurucz és labancz kölcsönyös gúnyolódása; úgy szintén jellemző az isteni gondviselésben való megnyugvás és a vezérek rajongó szeretete. — Minden sorból kisugárzik ez, még az úgynevezett virágdalokban is megnyilatkozik, noha itt általánosságban nem állíthatjuk. A tárogató elnémulása után is éltek még sokáig a nép ajkán, sőt egyeseket még mai is megtalálunk Sárköz népköltészetében. A maguk idejében lelkesítettek, később az elnyomatás gyászos napjaiban vigasztaltak. Bár igaz, hogy ma sokat vesztettek eredetiségükből, mondhatnánk, annak csak halvány árnyékát őrizték meg, de még igy becses maradványok, mert a sárközi nép erős hazafiaságáról tanúskodnak. Csak néhány gunydalban találjuk meg az eredeti szüveget, a legtöbbet helyivonatkozásokkal vagy uj, — a viszonyokhoz alkalmazott sorokkal, részben vagy egészben megváltoztattak, s majdnem felismerhetetlenné tették. De a gunyda- lok még eredetiségüket is csaknem teljesen megőrizték. Ma is alkalmazzák a jó német sógorokra a «Csinom Palkó* és «0 te csodálatos német» czimü dal egy-egy csipősebb versszakát. Különösen tréfából, lakodalom, kézfogó, vagy szüret alkalmával. Legismeretesebb még ma is az előbb említettnek ez a része : 1. Görbe hátú, szarka orrú Nyomorult németség. Fut előlünk retteg tőlünk A gyáva nemzetség. 2. Görbe hátú, mert lenyomja Füstös karabélja. Elfárasztott, elbágyasztott Dióverő pózna. — Ugy-e csak engem szeretsz ? hű vagy hozzám, virágszálam ? A te fekete szemedbe nem tekinthet, a rózsaarczodat nem csókolhatja más csak én, liliomkarod nem ölel mást ? Az enyém vagy. . . örökre az enyém ! — De a mátkád — Eszter? suttogja a lány. — A mátkám Eszter ? Te vagy a mátkám a gyönyörűségem, édes virágszálam, Zsuzsám te ! Ha megtudnám, hogy mást is ölel karod, eper ajkad mást is csókol, megölném — de téged is megölnélek ! Zsuzsa összeborzadt. — Megölnéd ? — Megölnélek kettőtöket, téged is, meg őt is 1 A legény szemei vadul csillognak, úgy, hogy a leány megijedt. Szerelmesen fonta karját Gyurka nyaka köré és édes csókokkal némitotta a legény haragvó ajkait , . . A faluban azt suttogták, hogy Zsuzsa a Hosz- szu Pista mátkája. A jegyváltás vasárnap este volt. Mindenki tudja már az uj hirt, csak Gyurka nem tudja, nem akarja elhinni. Az ő Zsuzsája az más mátkája . . . Késő este várja Zsuzsát a kis erdőben. Zsuzsa nem jön. Hol lehet ? Várja, várja, de csak nem jő az ő egyetlen virágszála. A legény- leikébe a gyanú mind jobban-jobban befészkeli magát. Ha most meglátom azt a czéda teremtést a mátkájával, megölöm, megölöm. A kését mintegy játékból a kezében tartja, próbálgatja, nyitogatja — végig-végig huzza az ujját rajta:, éles-e ? Hiszen nem igaz, az ő Zsuzsája nem:csalta meg, -szereti Sokkal nagyobb számban maradtak töredékek, melyeknek egyes sora él még, mint közmondás és szállóige, de a melyek részeit megtaláljuk a kurucz költészet maradványainak bármelyik gyűjteményében. Ilyen a «Mégis hunczut a német* szólásforma. Szintén nagyon töredékesen ismerik az «0! te csodálatos német* czimü dalt is. A legtöbbet nagyon megváltoztattak, mint a híres «Balogh Ádám nótá*-ját is. Feltéve, hogy az olvasó az eredeti szövegét ismeri, én csak azt az alakot igtatom ide, melyből ma fennvan. A kettő összehasonlitásából idők múltával, a körülmények változásával azon kedves dalainak szövegét, melyeknek szövegét feledni nem képes. Az említett dal ma igy hangzik. Vörös bársony a süvegem Most élem gyöngy életem. Bokréta van mellette A galambom kötötte. Ebből ugyan senki sem mondaná meg, hogy az utolsó két sor eredetileg arról a Balogh Ádám- ról beszélt, ki Murza lován a Lajtát megúszta, ki I a császárt Bécs várába futtatta. Van egy közszájon forgó nóta, melynek eredete szintén erre az időre esik. Ez a «Gyere be rózsám* kezdetű dal.' Csakhogy ez is másról szólott, úgy az eredeti mint a megváltoztatott forma még ma is él Sárközben. Ebben sem a szerelmes legény hivta «rózsáját* csárdásra, hanem egészen ipás szólt benne. Eredetije ez : Gyere be német, gyere be, Csak magam vagyok ide be ! Rákóczy mondom verlek meg Hogy a fene a nemzeted egye meg. A íelismerhetetlenségig megváltoztatták az «Amott kerekedik egy fekete felhő* czimü dalt. Ennek első versszakáról ma már mit sem tudnak; a két utolsót pedig katonadallá alakították ilyen formán : 1. Repül madár, repül Sárközön keresztül. Szállj be az én galambomhoz Maga van- egyedül. 2. Ha kérdi, — hol vagyok ? — Mond meg, hogy rab vagyok ; Fehérvári kaszárnyába Térdig vasba vagyok. A virágdalok közt mégis találunk olyat, mely eredeti szövegét csaknem teljesen megőrizte és még ma is éneklik. Például az a bujdosó ének: Ha te elmégy én is el, Tőled nem maradok el. Ha hazátlan bujdosol Veled leszek mindenhol. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 6. sz. őt, liliomkarja nem ölel mást! — Jó éles a kés, megfente ma reggel ... jó éles . . . A legény a sűrűbe lesbe áll, kit les ? Lire vár? maga se tudja . . . Megzörren a haraszt, ki lehet az ? semmi csak egy madár rebbent meg, csak egy gyik surrant át a gyepen ... A legény csak vár, vár . . . Megint megzörren a közeli bo- I kor. Halk beszéd, enyelgő szavak, mintha csókolódz- nának a közelben. Egyszerre csak egy pár lép ki a sűrűből, egymást átölelve tartják, a hold fénye ráesik a lány arczára ... Gyurka nem lát, nem hall, az ő szépséges virágszála, az ő Zsuzsája más karjában, előrohan a sűrűből és beledöfi a kést a legény mellébe. Zsuzsa iszonyú sikoltással a bokrok közé veti magát. Gyurka bambán mered áldozatára, majd hirtelen megfordul és őrült futásban keres menekvést . . . Medgyesen másnap iszonyú reggelre ébredtek. Az országúton holtan találták a földesur fiát, mellébe markolatig döfve a kés. Négy nap múlva a csendőrök a nagybihari erdőben elfogták Gyurkát, a ki az iszonyattól va- czogó fogakkal dadogta el azt a borzasztó történetet, hogy mint találta egymás karjában az ő Zsuzsáját és mint ölte meg Kenyeres Hosszú István helyett a fiatal bárót, földesnrának a fiát . . . A szegedi csillagbörtön kazamatájában ül lánczra verve szomorú rabságban Szekeres Gyurka. Soha többé nem látja meg az Isten szép világát, élete fogytáig rabbilincsbe verve ül a szegedi börtönben. Davidovits Margit j Ismerek egy szerelmidalt is, melyet a versforma és a verselés sajátságos volta szintén a kurucz virágénekek közé sorol. Ennek valódiságát azonban nem állíthatom, mert az említetteken kívül semmi biztos kapaszkodó nincs s a gyűjteményes, munkában sem akadhattam nyomára. Hogy a zamat melyet rajta érezhetünk, teljesen azonos a hason- nemü kurucz dalokéval, az bizonyos; de ez még nem elégséges arra, hogy határozott ítéletet mondhatnánk róla. A dal ez : 0 ! te gyöngy teremtés, Drága gyöngy lélek. Mióta nem szeretsz Csak alig élek. Mióta nem szeretsz Drága kincs Azóta nyugalmam Sehol sincs. Tehát Sárközben a kurucz dalok minden faja képviselve van s hihetőleg ismert volt a «Kölesdi harczrul* czimü népdal is. Mert épen Sárköz népe volt legfőbb szereplő benne brigadérosával Balogh Ádámmal. Hogy ma nincs, kétségtelen az az oka, hogy az elnyomatás napjaiban kevésbbé énekelték, mint a virágénekeket. Ennyi volt mit futólagosán összetudtam gyűjteni Sárköz egyetlen falujában a kurucz költészet maradványaiból, — hihetőleg több utánjárással többnek is nyomára akadhatnánk. Dávid Pál. 1903. február 5. Előfizetőink figyelmébe! — Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, hogy a hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni szíveskedjenek. A kiadóhivatal. KÜLÖNFÉLÉK. — Tolnavármegye pénze. Már megírtuk, hogy a megye pénztárát már átadták állami kezelésbe, melynek állaga 1 millió 983.908 K. 50 fillért tett ki és ezt be is szállították az állampénztárba. A gyám- pénztár átadását pedig múlt szombaton fejezték be. Átadtak készpénzben 776 K. 28 fillért, értékpapírokban 748.970 K. 18 fillért, adóslevelekben 3 millió 703*552 korona 46 fillért. Az átadásról és átvételről jegyzőkönyvet vettek fel, melyet Simontsits Elemér főjegyző, Tárok Béla, Totth Ödön, F'ördős Vilmos, Kurz Vilmos, László Lajos, Lindtner Ármin, Módly László, Krautsak József, Yinkovits Vincze, Máthis Kálmán, Bodnár István, Rácz József, Surányi Viktor és Ferdinánd János Írtak alá. A végleges leszámolás majd csak májusban várható, a mikorra a felmerülő hiányok is kifognak tűnni. — Joggyakornoki kinevezések. A pécsi kir. ítélőtábla elnöke Zsabakorszky Rezső jogszigörló ügyvédjelölt, pécsi lakost a szegzárdi kir. törvényszékhez díjas és Szugfill János végzett joghallga-: tót a szegzárdi kir. járásbírósághoz díjtalan jog- gyakQrnokká nevezte ki. — Közigazgatási ülés. Tolnavármegye közigatási bizottsága folyó hó 6-án, pénteken tartja meg a vármegye székházában szokásos havi ülését. — Jótékonyság. Özv.’ Hónig Mórné dombóvári lakos, tekintettel az idei kemény télre, a község elöljáróságának 300 koronát küldött, hogy azt a szegények között oszsza ki. — Esküvők. Leopold Mihály, a Trefort-puszta nagybérlője, folyó hó 3-án d. u. tartotta Pécse esküvőjét Hó?iig Ilonka kisásszonynyal. Az*- uj pát hoz dr. Perlsz Ármin pécsi főrabbi szép beszédet intézett. Esküvő után a násznép nagy lakomára jött össze a »Nádor Szálló «-ban. Janosits Károly bátaszéki közs. jegyző mai napon esküdött a bátaszéki r. kath. templomban örökhűséget Hohman Klárika kisasszonynak, Hóhnuw József .borkereskedő leányának.
