Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1903-12-31 / 53. szám
2. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 53. sz. 1903. deczember 31. kül megtörténhetnék, mert a fogyasztási adók feleslege, ha többet nem, de a rendezett tanács többköltségét mindenesetre fedezni fogná. íme, minden színezés nélkül iparkodtunk a szekszárdi helyzet uj alakulását olvasóink előtt feltárni, hogy azok, kik az ügy iránt érdeklődnek foglalkozhassanak vele. Mi Szekszárd fejlődése iránt mindég, létezésünk barmi nczegy éves múltja tanúskodik mellettünk, a legnagyobb és legmelegebb rokonszenvvel viseltettünk s e bből kifolyólag most is örömmel üdvözöljük a pir- kadó hajnalt. Vajha ne lenne az uj irányzat múló délibáb, vagy tűnő szivárvány, {íapem egy vígan ficzkándozó, egészséges, életrevaló újszülött, kinek csak ápolás kell, fiQgy erőteljes férfiúvá fejlődjék s edzett k^rqkk^l nyisson magának utat egy áld^SQsabfi, szefib jövő felé. • • jty. Kérelem! Immár tizenegy éve múlott, hogy méltóságos Simontsits Béláné született Kurtz Emma asszony, követve emberbará i jó szivének sugallatát, a minden jóért és nemesért mindig lelkesülő hazafias közönségünk áldozatkész támogatása mellett, Szekszárdon egy népkonyhát létesített. Ezen népkonyha az idő ó'a, lelkes közönségünknek nem lankadó áldozatkészsége mellett következetesen folytathatta minden évben áldásos működését. Most mult a szent Karácsony, a felebar^ti szeretetnek magasztos ünnepe. Ez szolgáljon kétszeresen ösztönül, fclebaráti szeretetünk tpeguyif latkozására, annál inkább, mert épp ezen téli jdőr ben köszönt be, fájdalom, sok százra menő ügye- fogyott szegényeinknél a szükség, sőt számos észtben a nyomor. Nincs ilyenkor munka ; nincs kereset és kenyérért esdnek tehetetlen szegényeink százai ! Ezen szegények esdő szavai hívják újabb tevékenységre a szekszárdi népkonyhát, tpe.ly azonban en bei baráti hivatásának c>ak úgy felelhet meg, ha lelkes közönségünk, mint már evek :áos'z- szu során át, emberbaráti támogatását ezúttal sein vonja meg a népkonyhától és áldozatkészséggel hozza meg könyöradományait számos szegényeink ínségének enyhítésére. A szekszárdi pépkonyha hálás köszönettel fogad el kőnyöradomanyokat úgy készpénzben, mint élelmiczikkekben. A kegyes pénzadományokat kérem egyenesen neyeipre S/ekszárdr^ küldeni. A kegyesen adott éleltpiczikkeket periig kérem egyenesen a népkonyhának küldeni. (Szekszárd, Sétpatak-utpza 1113. sz. róm kath. ovoda.) Ez utóbbi adományokat kérem csak nyílt levelező lapon velem kegyesen tudatni. Szekszárd, 1903. év deczember hóban. Hazafiui üdvözlettel Bezerédj Pál. Előfizetőink figyelmébe. Tisztelettel értesítjük lapunk régi és pj előfizetőit, hogy az 1904. évre megjelent GARAY JÁNOS NAGY KÉPES NAPTÁRÁT, mely rendkívül gazdag tartalmú és magában foglalja Tolnavármegye teljes czimtárát is, mindazon előfizetőinknek dijmentesen küldjük rp.eg, kik jövő éyre szóló előfizetéseiket a kiadóhivatalhoz beküldik. — Összes elaifizetőinknek jövő lapszámunkhoz mellékelten küldjük njeg naptárunkat. A »Tolnamegyei Közlönyét, mely 1904. január 1-én a X^XII. évfolyamába lép, ajánljuk olvasóink támogatásába. Hazafias tisztelettel a TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY kiadóhivatala. KÜLÖNFÉLÉK. — Tisztelt előfizetőinknek és munkatársainknak boldog újévet kívánunk — Anyakönyvi kinevezés A belügyminisztérium vezetésével megbízott mi iszterelnök a (elsőnyéki anjakönyvi kerületbe Tóth Jenő segéd- jegyzőt anyakönyvvezető-helyettessé nevezte ki és ,a házasságkötéseknél való közreműködéssel is megbízta. Adminisztrátorok kinevezése. Walter Antal pécsi káptalani helynók Mayer György pécsi székesegyházi sekrestyeigazgatót Baranya- Szabolcsra, Kiss Rezső egerághi káplánt Felső- Nyékre és Rejsz Antal mágocsi káplánt Véméndre nevezte ki adminisztrátorrá. — Kaszinó-estély. A szekszárdi kaszinóban múlt vasarnap fényesen sikerült táncz- estélyt rendeztek, melynek bevezetéséül Jámboryné Kovács Laura országhirü műszavalónő és Jámbory Károly, a Szabadhegyi Aladár színtársulatának volt titkára, szavaltak és énekeltek, ami által nagy műélvezetet nyújtottak a megjelent előkelő közönségnek. Az előadott műsor a következő volt: 1. Jehova Kiss Józseftől, előadta J. Kovách Laura, 2. Három a daru Tompa Mihálytól, szavalta Jámbory Károly. 3. Mikor én a sűrű erdőn, népdal Simontsits Elemértől, énekelte J. Kovách Laura. 4. Keresem az Istent Ábrányi Emiltől, szavalta Jámbory Károly. 5. Kevlari búcsú, szavalta J. Kovách Laura. 6. Az angyal és a há^i sárkány, víg monolog dalokkal, előadta: J. Kováph Laura. — Jelen volt úrasszonyok’. Dr. Beöthy Károlyné, özv. Diczenty Gyuláné, Diczenty Lászlóné (Budapestről), Hoffmann Sándorné, dr. Haidekker Béláné, Keplinger Gézáné, Molnár Józsefné, Nits Istvánné, Nits Mártonná (Budapestről), özv. Orosz Lajosné, Orffy Lajosne, dr. Sebez Józsefné, özv. Szigetk Gáborné, Szondy Istvánné, Tóth Henrikné, Tóth Károlyné stb. Urleányok’. Diczenfy P^ula, Hoffmann Etelka, Haidekker Kata, Orosz Flóra, Selcz Juliska, Somogyi Paula, Szigetk Margit, Szondy Margit, Tóth Büzsike stb. — iparhatósági megbízottak választása. A központi járás föszolgabirája az ipartörvény 172, §. a ért,elnpében az iparhatósági megbízottak újra választásának idejéül az 1904. évi január hó 3 ának d. e. 10 óráját tűzte ki. Ekkor lesz a választás Szekszárd, Tolna és Bátaszék községekben. Választási elnökök lesznek: Szekszárdon Nagy György Hingonyi, Tolnán Ezer József és Báta' széken T a f n e r János községi bírák. Szekszárdon 20, Tolnán és Bátaszék en 10—10 iparhatósági megbízott választandó. — Nyugdíjaztatás. Herr Ágoston véméndi plébánost az egyházmegyei hatóság saját kérelmére nyugdíjazta. Dicsérő ének a kávéházakról. — A «TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY» eredeti tárczája. — Irta Szomaházy István. Hiába tartanak nekünk komoly prédikácziókat a haragos moralisták, hiába példálódznak az angol erkölcsökkel, amelyek egyenesen irtóznak attól, hogy a családi tÜ2helylyel biró ember nyilvános helyiségben igya meg a kávéját és sörét, mi, javíthatatlan korhelyek, bizony őszintén beismerjük, hogy az élet félannyira se lenne olyan mulatságos, a milyen, ha egy jétékony bölcs a nagy tükrök és a plüss-kanapék kedves birodalmát ki nem találta volna. Lehet, hogy ennek a mi specziális viszonyainkban rejlik az oka, a magyar társadalom fejletlen voltában, amely még mindig nem fogadta be kellőkép a zsurok, a bizalmas társaságok intézményét. De ha gondolkodom, csakhamar rájövök, hogy ez az ok se az igazi; hiszen a bécsi, vagy a párisi ember is a kávéházban tölti a szabad ideje javarészét, sőt ahol a kávéház nem is tartozik a népszerű helyek sorába, ott is zsúfolásig tele vannak a korcsmák meg az ő egy árnyalattal előkelőbb testvéreik: az éttermek és a sör csarnokok. Való igaz, hogy a dolog nem oly világos, a milyennek az első pillanatban látszik; a kávébázak nagy varázsereje csakugyan nem minden esetben érthető. Mikép lehet például, hogy a gazdag ember is, akit otthon úri lakás és fejedelmi kényelem vár, izgatottan siet el a családi tűzhely mellől, hogy a füstös kávéházban, idegen embere' közt, a pohárcsengés, a billiárdgolyó csattogás zajában töltsön el mindennap egy órát. Még az is, akit nem a kártya visz s aki nem a tömérdek újság kedvéért nyeli le a kapuczinus- atyákról elnevezett fprró italt. Ném a kávéházak ismert alakjairól: az otthon nélkül lézengő, kártyából é!ő individiumokról beszélek; mert hiszen ezek a szerencsétlenek az ivlámpák fehér gömbje alatt találják meg voltaképpen az otthonukat. De a korrekt, előkelő, szolid emberek életében is nevezetes, hogy ne mondjam föltétlenül szükséges szerepe van a márványasztalos csarnoknak ; s akárhány egyébként boldog családapa is mennyei élvezettel szürcsöli a kávéház közepén feketéjét, holott otthon a maga úri ebédlőjében, hasonlíthatatlanul finomabb mokkával fejezhetné be herczegi ebédjét. Bizonyos, hogy a kávéház vonzóereje nem a kártyában, az italokban, az újságokban rejlik, hanem abban a sajátságos levegőben, melytől az orvosdoktorok oly tekintélyes arczczal óvnak bennünket, de amely a modern embernek majdnem oly életeleme, mint a viz a halnak. A kávéház a közélet izgalmainak lerakódó helye, vagy hogy úgy mondjam : állomása, melyet szédületes száguldozásukban okvetlenül utjukba ejtenek. Aki a kávéházba megy frissen kap minden szenzácziót: társadalmit, politikait, művészelit egyaránt. Ez a füstös levegő vibrál az események hullámaitól; s ha márványasztal mellett, a kényelmes karosszékemben ülök, jóformán a világ közepén vagyok, ahol minden izgalom mellettem röpül el. Az otthon, még a legkényelmesebb is, magányos sziget, melyet mérhetetlen oczeánok választanak el a nagy események színhelyétől ; a kávéház maga az országút egy része, amelyen a nagy események végig robognak. Magasabb szempontból nézve tehát, nagyon is érthető okokban rejlik a kávéházak vonzóereje. A kávéházjárás nem csupán léha időtöltés. Ideges lényünk megkívánja, hogy magunk is részeivé legyünk a végtelen láncznak, amelyből a világtörténet minket legjobban érdeklő fejezete, a jelenkor megalakul. Otthon kizárólag a mi kicsiny mikro- kozmosunkra vagyunk utalva; a kávéházban a mikrokozmos egy drótjává leszünk, a melyen a modern élet villámos áramlatai végigsuhannak. Mindent látunk, mindent meghallunk, mindenben részünk van, ami körülöttünk történik; még akkor is, ha nem teszünk egyebet, mint hogy — jelen vagyunk. A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainai, úgymint idült bronchitis, szamárhürnt és különösen lábbadozóknál Influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a kópetet és megmegszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize m: t a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenként 4.— kon * kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg az alanti czéggel leg’ 1:-----— F. Hoffmann La Roche & Go. vegyészeti gyá ajez).
