Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-12-17 / 51. szám

1903. deczember 17. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 51. sz. 5. — Disztornázás a szekszárdi fö- gimnaziámban. Vasárnap, azaz folyó hó 20-án délután 4 órakor a szekszárdi fő­gimnázium tornatermében Miklóssy János, az intézet ritka képzettségű tornatanára, érdekes disztornázást rendez, melyet R. Kovács Laura budapesti felsőbb nőnevelő intézet volt igazgató-tulajdonosa és orszá­gos hírnevű műszavaló (recitator) imitátor és énekművésznő változatos mősoru elő­adása fog megelőzni. A disztornázás mű­sora a következő: 1. Csillagfuzér szabadgyakorlat zenekisérettel. 2. Piramis pózna mellett. 3. Nyújtó, II—17. oszt. növendékei, vezeti Miklóssy tornatanár. 4. Korlát, V—Vili. oszt. növendékei, vezeti Kopacsek Ervin Vili. o. t. 5. Piramis létrán. 6. Súlyemelés. 7. Tré­fás verseny. 8. Gúla gyűrűn. 9. Nyújtó verseny tornazas II—VIII. oszt. növendékei, vezeti Miklóssy tornatanár. 10. Gma a korláton. 11. Hymnus. Be­lépd üij 80 fillér, a jövedelem a tornaterem villany- vtlaguasára fordutauk. — Köri felolvasás. Tudósitónk irja: A szakcsi kath. körben Advent III. vasárnapján a kör helyi­ségét szószoros értelmében zsutolásig megtöltött közönségnek, melynek sorában ott láttuk a többek között Barossa Bellát, özv. Klepp Józsefnél, Ketyi Lászlonét, semplei Mackó Laszlónét és Mányok Lásziónét és Manyok Ferencznét. Mányok Ferencz tanító olvasott fel. « A fejős tahénről.« Gazdasági szempontból tárgyalta szeles körű olvasottságra való tudással a tehenészetet és a tej kérdést. A feszült figyelemmel meghallgatott felolvasás előtt Junkuncz Sándor segédjegyzó szavalta al mélyen átérzett hangon Győry Vilmosnak «A második asz- szony czimű költeményét. A felolvasó estély pedig Fetier Gyula káplánnak szavalata zárta be, ki Arany János «Hamis tanu«-ját adta elő. — A pécsi ügyvédi kamara köréből. A pécsi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Krammer István gyönki ügyvédet, elhalálozása következtében, az ügyvédek lajstromából törölte s irodája részére gondnokul dr. Mányoky Gyula gyönki ügyvédet rendelte ki. — Missió Pakson. Streicher József apátplébá­nos buzgólkodása folytán két karmelita atya egy hétig mr.siót tartott a paksi r. k. templomban, mely alkalmakkor a templom zsúfolásig meg volt telve az sjtatos hívekkel: Közel 4000-en járultak az oltári szentség felvételéhez. — Nyugdíjazott tanítók. A vallás- és közok­tatásügyi miniszter Bozsolik Ferencz decsi rom. kath. tanítót saját kérelmére nyugalomba helyezte. Bozsolik Ferencz, ki pár év óta állandóan beteges, a hivatásszerető néptanítónak egyik példányképe volt és azért csak sajnáljuk, hogy el kellett hagynia az iskolát, ahol mindig a legjobban érezte magát tanítványai körében. — Bene Lajos kurdi r. kath. kántortanitó 1904. január 1-től 1033 korona és 48 fillérrel nyugdijaztatott. — Vasúti építés Baranyában. Kiskőszeg köz­ség a Baranyavár-Monostor-Kiskőszegi helyi érdekű vasútra törzsrészvények ellenében s bizonyos ki­kötések mellett tízezer korona segélyösszeget sza­vazott meg az előmunkálatok során a Horváth Ist­ván és társai mérnök engedélyeseknek. Ez a hatá­rozata az építés engedélyezésétől tehát október hótól kezdve három évig kötelezi a községet, mely­nek ezt a határozatát a vármegye rendkívüli köz­gyűlése is jóváhagyta. — »Bortermelők Lapja« czimen karácsonyra szőlő művelési és borászati hetilap indul míg, me­lyet a legjelesebb szakerők közreműiödésével Rombay Dezső ismert szakiró szerkeszt. Aki a lap iránt érdeklődik, kérjen a kiadóhivataltól (Buda­pest, Vili., Nap-utcza 19.) mutatványszámot. — Hímzés a varrógépen. Ámbár a Singer Co. évek óta oda törekszik, hogy a varrógépen való műhimzést ingyenes tanfolyamai által minden körrel megismertesse, még némely tájékozatlanság és téves fölfogás uralkodik a divatos varrógép műhimzés lényege tekintetéből. Mindazoknak tehát, akiknek a dolog nehezen elsajátithatónak tűnik föl avagy akik még egyáltalában nem hallották, hogy mindannyiunknak nagyon is ismert házibarát­nője a varrógép, műhimzésre alkalmas, néminemü- leg tehát művészies hajlamokkal bir, ajánljuk saját érdekükben, hogy a Singer Co. a báró Augusz ház 638. sz. alatt levő üzletébe menjenek el, ahol minden vételi kényszer nélkül, a legkészségesebben fognak a varrógép-műhimzésre nézve felvilágosí­tással szolgálni és » Singer« varrógéppel előállított műhimzéseket bemutatni. Mindenki, akinek eredeti Singer-varrógépje van, kívánságra ingyenes okta­tást nyer a divatos műhimzés minden technikájá­ban és némi szorgalom mellett már 8—14 napi oktatás után képes lesz varrógépjén ép oly jól, de sokkal gyorsabkan, mint az kézzel lehetséges, mindenféle szép hímzést, űr- és áttört-munkákat előállitani, milyenek manapság finom fehérneműn, gyermek-ruhákon, blousokon és toiletteken, továbbá a háztartás tárgyain, mint takarókon, szőnyegeken, függönyökön, párnákan, asztalfutókon és bútor áthuzatokon s hölgyek büszkeségét és örömét ké­pezik. Rokoni és baráti körökben való kedves ajándékokra mi sem alkalmasabb, mint olyan tár­gyak, amelyek sajátkezüleg készített gyönyörű műhimzésekkel vannak diszitve és a Singer Co. által ingyenesen adott műhimzési oktatáshan való részvételre tehát egy időszak sem alkalmasabb, mint épen a jelenlegi, hogy a megtanultat már karácsonyra hasznosíthassuk. Mint jövedelmező női keresetág forrása is, a műhimzés manapság mind nagyobb jelentőségre tesz szert és a hímzés mű­vészi jellegének megóvása sokkal gyorsabb munka mellett, a varrógép műhimzés javára különösen súlyosan esik a mérlegbe. — Köztudomásúlag az »eredeti Singer varrógépek« az utolsó párisi világ­kiállításon ismét a legmagasabb dijat, a »Grand Prix«-t nyerték el. — Sorsjáték, melyet nem halasztanak el. A tárgysorsjátékok komolysága az utóbbi időben kivétel nélkül megtörtént halasztások következté­ben teljesen veszendőbe ment és igy csak örven­dünk. ha arról adhatunk hirt, ha valamely sors­játékot a kikötött feltételek mellett bonyolítják le. A »Tanitó-sorsjáték« az, mely nyereménysorsolá­sát e hó 23-án okvetlenül meg fogja tartani. A még rendelkezésre álló csekélyszámu sorsjegyek a dohánytőzsdékben kaphatók. — Az Agrária mezőgazdasági társaság, mely közelebb Kellner Antal, az Első magyar gazda­sági gépgyár volt vezérigazgatójának inicziativá- jára alapittatott, első sorban azt czélozza, hogy a magyar mezőgazda összes szükségleteinek beszer­zése czéljából egy megbizható központhoz fordul­hasson és hogy ott mindennemű bevásárlásainál raczionális tanácsot és útbaigazítást találhasson. Másodsorban azt a feladatot tűzte ki magának, hogy kizárólag hazai gyártmányokat és termelvé- nyeket ajánl és hoz forgalomba. Az Agrária eddig a resiczai mezőgazdasági gépgyár, a Ganz és társa a Nicholson és a Schlick-féle gyár mezőgazdasági gépeinek egyedárusitását vállalta el. Az Agrária (Budapest, V. Váczi-ut 2.) készséggel ad felvilá­gosítást és szolgál utánjárással mindenkinek, aki valamely mezőgazdasági ügyben ez iránt hozzá fordul. — Hátralékos előfizetőinket egész tisz­telettel kérjük, hogy a hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni szíves­kedjenek. — Tanuló felvétetik Szily János vas­és füszerkereskedésébe Tolnán. 2-3 IRODALOM. Felhívás előfizetésre. Valamely jogintézménynek és az arra von at­kozó törvényeknek jogszabályoknak megértése, azok czéljainak és indító okainak megtalálása, az összsa jogszabályok összefüggésének áttekintése csakis úgy lehetséges, ha az egyes jogintézménynek tör­ténetét ismerjük, ha felkeressük annak a történelem­nek, az emberi életnek terén való első fellépését és végig kisérjük azt a fejlődési és visszafejlődést összes csomópontokon a legújabb időkig, vagyis ha tanulmányozzuk az egyes jogintézmény történetét úgy általános, mint helyi viszonyok által befolyásolt különleges átalakulásaiban. Ezért tanulmányoztam és Írtam én is meg a vegyes házasságok jogtörténetét, mert egyik legér­dekesebb egyházi jogintézménynek, a kath. házas* ság jogintézményének, egyik alakját és pedig leg* mozgékonnyabb alakját láttam a vegyes házassá* gokban, amelyeknek jogtörténete nemcsak a vegyes vallásból eredő házassági tiltó akadálynak története, hanem úgyszólván tükre a kath. egyház és a külön­féle vallások, illetőleg (a cultus dis parit ások« külön váltása óta) vallásfelekezetek közti viszony és ver­sengés hullámzásainak, alakulásainak és a lényeg­ben mégis tapasztalható változhatlanságának. A mű czime : A vegyes házasságok jogtörté­nete, különös tekinteUel Magyarországra. A munka három részből áll. Az I. Részben megírtam, miképen fejlődött ki a régi »cultus disparitas« tiltó akadálya, amely a. mai »mixta religio« akadályát is magában foglalta,, majd elérkezve ezen két házassági akadálynak egymástól való elvállására (XII. század végén), le­rajzolom azt, mikép fejlődött tovább önálló utakon a »haeresis« (a mai »mixta re'igio«) akadálya és pedig előbb mint abszolút tilalom («nisi prius abiu- rata haeresi«), majd a 18. századtól kezdve, mint feltételes tilalom («nisi Papa ex causis canonicis et erga praestitas trés bautiones dispensavertt«) végre miképen fejlődtek ki a vegyes házasságok érvényes (nem mindegyik érvényes minden országban) kötés­módjának mai alakjai; az activa assistentia, a pás- siva assistentia, az egyházi forma nélküli kötés, valamint mikor szigorította meg ismét a római szentszék a legutóbbi kötésmódnak egyik alfaját a nem kath. lelkész előtti kötést azáltal, hogy a ve­gyes házasságnak nem kath lelkész előtti megköté­sében kiközösítéssel sújtott egyházjogi bűntett mel­lett állított fel jogvélelmet. Az I. Rész története- három korszakra oszlik, amelynek epocháit Gratia- nus törvénykóny ve (1151. é.) és a trienti zsinat házassági töröényeinek kihirdetése (17. század ele­jén) képezik. A 11. Részben alapul vevén a »haeresi» házas­sági akadálznak az általános jogtörténetben a trienti zsinatig ecsetelt fejlődését, a bécsi békekötéstől napjainkig terjedő időt négy kisebb korszakra osztva kimutattam, milyen önálló módon, az általános egy­házi fejlődést megelőzve, fejlődött ki nálunk a «cautio»-rendszer (I. korszak 1606—1791-ig), majd miképen fejlődött ki Magyarországban, szintén mint szokásból eredő partikulár-jog, de a részletesen mél­tányolt poroszországi események kimutatható beha­tása alatt, a cautio nélküli vegyesházasságok köté­sénél a «passiva assistentia« nagy kiterjedésű gya­korlata, (1791—1839/40. országgyűlésig), mely gya­korlatot az 1840. évi püspökkari instructió és az 1841. évi pápai breve már csak jóváhagyott és az egész országra kiterjesztett; továbbá elbeszélem a vegyes házasságok ügyének állását, a vegyes há­zassági vitáknak lefolzását az 1841. évi breve és és a Lambruschini-instructio előtt és után egész az 1868: LIU. tcz. meghozásáig, közben előadva az osztrák konkordátumnak és a vele kapcsolatos­jJCÍT Megjelent Garay János Nagy Képes Bezerédj István emlékére. Ára SO fillér. — Vidékre bérmentye 1 Megrendelhető: Molnár Mór könyvnyomdájában Naptára korona. Szekszárdon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom