Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1903-12-10 / 50. szám
2. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 50. sz. 1903. deczember 10. Neveljünk iparosokat. • Ha nem tanulsz fiam, inasnak adunk és iparos lesz belőled« — mondja az aggódó szülő a (iának, a fiú pedig kétségbeesve áll neki a latin gramatikának ha gimnázista, — ha reáliskolába jár, akkor az algebrának, meg a mérlannak. Még öngyilkossági gondolatokat is megforgat agyában, — mert sehogy se megy a fejébe, hogy ő belőle most mar nem lehet ur. A vége a dolognak, — hogy a családi béke kedvéért átmászik egy pár javító-vizsgán, — sőt még az érettségit is leteszi, — esetleg felkerül az egyetemre. Olt pedig hi nyos tudással küzd évek hí aszú során környékezve a legtöbb esetben még anyagi gondokkal is, küzd kegyetlenül, koplal ha épen rá kerül a sor, — a megváltó diploma jegyében. Végre akad diploma is, de — hány azoknak a száma, a kik az ut felén letörnek és sietve elfoglalnak egy bármilyen kis állást, amiből ugyan megélni nem lehet, — csak tengődni. Tengődni egy egész életen át, — ahová utravalónak egy csomó kielégithetlen igény kiséri el az illetőt; a jövő jobbra fordulásának minden reménye nélkül* így fejlődik ki nálunk egész serege az eltévedt emberiknek, akik vasalt ruhákban járnak ugyan, de zsebükben a kezük ősszeszorul fenyegető ököllé. Kit okoljunk mindezekért ? Szülőt, az iskolát-e vagy az illetőt magát ? Ne okoljunk érte senkit egyelőre ; meit hibás ebben a dologban a nevelés, — de nem a szülőké, hanem a mi félszeg társadalmunk nevelése — elsősorban. H szén akárhogy is tagadjuk, nézzünk csak | jól körül, nem-e külömböztetjük meg az iparos- | osztályt élesebben mindennél. Ki látta von’, hogy egy jobb csaád gyermeke' elmenjen mesterséget tanulni, akár az asztalosságot, vagy a lakatosságot, vagy beadja a fiút mondjuk egy órásipari vagy egy szövőipari szakiskolába. A legnagyobb baj az, hogy a mai iparos neveléstől nem igen tudnak és nagyon sok művelt ember van, a ki még mindig azt hiszi, hogy a mesterség ott kezdődik, hogy I a majszter ur apró csemetéit kell eldajkálni, avagy festéket törni, meg enyvet főzni. Pedig nem igy van. Az iparos-nevelés szükségességét nálunk is belátták — és pedig rendszeres iskotázás által képeznek ma művelt iparosokat. Értsük meg a dolgot. Van az úgynevezett iparóstanonezoktatás és a szakiskolai iparosképzés. Az iparoslanocz-oktatás kötelező a törvény erejénél] fogva minden oly egyénre, aki a gyakorlatból igyekszik a mesterséget tanulni; ez tulajdonkép a munkás elemnek képzésére szolgál. A fiút beadják tanoneznak három évre és ez alatt a hét bizonyos napjain tanul általános és szakbavágó dolgokat. Azután felszabadul mint segéd, — rendes munkakönyvét kap — és bizonyos gyakorlati idő le telte után lehet mester is a szakmájában. Más a szakiskolai, iparosképzés. Ez a tulajdon- képeni művelt iparosképzés. Ilyen szakiskolák nálunk is vannak és pedig az úgynevezett fa- és faragófémipar, vasipar, szövőipar, kő- és agyagipar, mechanikai- és órásipar szakiskolák. Ezeken kívül idesorozzuk a felső ipariskolákat, melyek ez intézetek fölött állanak ; s ezek végbizonyítványa önkéntességre is jogosít. E szakiskolai intézetek vannak hivatva Magyarországon művelt iparosztályt I nevelni. Es czéljukat bizton el is fogják érni. De szükséges volna ehhez az is, hogy ama jobb elemek, melyek a középiskolai okta*ásban nehezebben boldogulnak, ez intézeteket felkeressék. Ha a szülőknek elsősorban érdeke, hogy gyermekeiket a boldogulásra neveljék, megbarátkoznának ezzel a gondolattal, ha megértenék az iparospálya szabad függetlenségét, jóval több jóravaló és megelégedett embert adhatnánk át az életnek és ami fő, a fejlődő magyar ipar magyar jövőjének. Hogy mily kilátásokkal, milyen reményekkel indulhat neki a végzett szakiskolai tanuló az életnek és ami még kopár ipari földünkön, hogy hozza meg tudása, kitartása és bátorsága neki a fáradságos pálya jutalmát, arról majd egy más alkalom mai mondiuk el véleményünket, ha a magyar iparos helyzetéről fiunk. Előfizetőink figyelmébe. Tisztelettel értesítjük lapunk régi és uj előfizetőit, hogy az 1904. évre megjelent GARAY JÁNOS NAGY KÉPES NAPTÁRÁT, mely rendkívül gazdag tartalmú és magában foglalja Tolnavármegye teljes czimtárát is, mindazon előfizetőinknek díjmentesen küldjük meg, kik jövő évrev szóló előfizetéseiket a kiadóhivatalhoz fielíüíai'k. A »Tolnamegyei Közlöny«-t, mely 1904. január 1-én a XXXII. évfolyamába lép, ajánljuk olvasóink támogatásába. Hazafias tisztelettel a TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY kiadóhivatala. KÜLÖNFÉLÉK. — Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetsége múlt hétfőn tartotta meg Budapesten a Nemzeti Muzeum dísztermében közgyűlését, mely alkalommal a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának tagjai sorába öt évi időtartamra első helyen beválasztották gróf Apponyi Sándor lengyeli nagybirtokost, a Tolnamegyei Muzeum egyik nagynevű alapitóját. — Tisztelgés a miniszternél. A székesfehérvári tankerülethez tartozó középiskolák igazgatói, — melyhez a szekszárdi főgimnázium is tartozik, — múlt csütörtökön Budapestre utaztak és Spilkó Lajos tankerületi főigazgató vezetése alatt tisztelegtek Berzev/czy Albert vallás- és közoktatásügyi miniszternél, aki a küldöttséget igen szívesen fogadta. — Nyugalomba vonuló föpénztárnok. Módly László vármegyei főpénztárnok, ki 1872. év óta áll a vármegye szolgálatában, 1904. évi január hó 1-én nyugalomba vonul. Nyugdíj-ügyével Tolnavármegye törvény- hatósági bizottsága folyó, hó 15-éu tartandó rendkívüli közgyűlésében fog foglalkozni. — Előléptetés. A vallás- és közoktatásügyi minrszter Szemkeresziy Jolán szekszárdi államilag segélyezett közs. polg. iskolai r. tanítónőt a X„ fizetési oszt. első fokozatába, Csukly Mária fehértemplomi állami polg. iskolai r. tanítónőt pedig a X. fizetési osztá'y második fokoza'ába léptette elő. — Karácsonyi jótékonyczélu vásár Szekszárdon. Jövő vasárnap, azaz folyó hó 13-án tarja meg az «Egyesült Szekszárd- tolnamegyei Nöegylet» jótékonyczélu karácsonyi vásárját a «Szekszdrd Szálló» nagytermében. Beléptidij 20 fill., s egy sorsjegy ára is 20 fillér. — Anyakönyvi kinevezés. A belügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök Forray Aladár leveli anyakönyvvezető helyettes hatáskörét a házassági anyakönyv vezetésére és a házasságkötésnél való közreműködésre is kiterjesztette. — A kisdoroghi anyakönyvi kepeibe Brogli József helyettes körjegyző anyakönyvvezetővé neveztetett ki és megbizatott a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is. — Megvizsgált adóhivatalok. A szekszárdi m. kir. pénzügyigazgatóság kiküldött tisztviselői a napokban rovancsolást tartottak a szekszárdi és a bonyhádi m. kir. adóhivatalokban és mind a két helyen a legnagyobb rendet találták. — Deák-ünnepély Szekszárdon. A szekszárdi kath. legényegylet múlt vasárnap esteli 8 órakor Deák-ünnepélyt rendezett, melyen a tagok és családjaik szép számmal jelentek meg. Az ünnepélyt a Hymnus eléneklésével kezdették. A bevezető beszédet Wölfel Ferencz, az egyesület elnöke tartotta, a haza bölcséről pedig Horváth Ignácz szekszárd belvárosi rk. tanító olvasott fel. Többen szépen szavaltak és végül elénekelték a Szózatot. — Esküvő. Eisler Manó lolyó hó 15-én esküszik örök hűséget Wälder Józsa kisasszonynak, Wälder Bernát naki kereskedő leányának. — Építkezés Szekszárdon. Pár év alatt, daczára a rossz gazdasági viszonyoknak, oly szépen épül Szekszárd, hogy külső képe teljesen városi jellegű. Újabban két emeletes és egy földszintes házat fognak emelni, melyekre az építési engedélyt az illetékes hatóság már ki is adta. Nevezetesen dr. Spitzer Manó szekszárdi orvos a Garay-téren, Leopold Sándor nagybérlő pedig a Vásár-téren építtetnek emeletes házat, Csizmazia József m. kir. állami végrehajtó meg a Sétpatak-utczában felépitteti a Fekete-féle házat földszintesre. mellé és aztán ráhajtva galambősz fejét a tenyerére, elgondolkozott. — Hallom,. — szólalt meg nagysokára, — hogy nagy bajban vagyon a falu az emberevőnek miatta. — Bajban bizony öreg bátyánk, mert sehogyse tudjuk elverni a határból azt az istenc-apásít! — Hát pedig az nem nehéz! — Nem-e? — kérdezték a tanácskozók, érthető, nagy kíváncsisággal ? — De tudom is, nemcsak hogy gondolom! — Aztán hogyan, mivel ? — Férfi becsülettel, asszony erkölcsével, leány tisztaságával, a Jézus nevével! Kissé homályos volt a beszéd, azért faggatni kezdték az öreget, hogy magyarázza ki a mondását. A vén Mihály pedig körülnézett szelíd szemével, és emigyen magyarázta meg szavait: — Hajnalban, amikor még a harmat hull, menjen ki egy feleséges ember, egy fiatal asszony, meg egy eladó leány a határba. Kéz a kézben lépjenek oda az emberevő elébe. Mondja az ember: >ae atyaisten nevében, menj el! — Mondja a menyecske:, «a fiuisten nevében, menj el! — Mondja a leány: »a szent lélek nevében, menj el!« arra aztán az emberevő elpusztul innen. Akik kimennek, semmitől se féljenek, mert nem lészen ő nekik bán- tódásuk. — Hiszen, ha csak ennyi az egész! — ki- á'tottak fel a falu vénei nagy örömmel. — Hanem, — folytatta Mihály bátya, olyan kézmozdulattal, mint aki azt akarja mondani, hogy most jön még csak a java, — olyan ember kell ehhez, aki a feleségét még sohase csalta meg ; olyan asszony, aki még sohase szegte meg a hitvesi hűséget; olyan leány, akit férfi még az ujjá- val sem érintett. Mert, ha nem ilyenek, az emberevő halálnak-halákj.val pusztítja el mindnyájukat. Bezzeg nagy lett az öröm a faluban, mikor hire futott a Mihály bátya mondásának. Rögtön ki is hirdették mindeneknek, hogy aki vállalkozik a nagy munkára, jelentkezzék a falu birájánál. Tiz arany lesz a jutalma mindeniknek. Nyolcz nap egyre folyton ezt hirdették Grunyeváczon. De bizony hiába hirdették. Mert sem oly férfi nem akadt, aki a feleségét még sohase csalta meg; sem olyan asszony, aki még sohase szegte meg a hitvesi hűségét; sem olyan leány, akit férfi még az újával sem érintett. Hogy kotródott el onnan mégis az emberevő, nem tudom. Csak azt tudom, hogy még manapaág is jaj annak, aki gru- nyováczi embertől meg meri kérdezni: — Hát hogy is kergették el kendtek azt az emberevőt? Sirolin 5> A legkiválóbb tanárok és.orvosoktól mint hathatós ‘szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainai, úgymint idült bronchitis, szamárhurnt és különösén lábbadozóknál influenza után ajánltatík. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolitja a köhögést és a kópetet és meg- megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is s/eretík. — A gyógyszertárakban üvegenként 4.— koronáért kapható. •-—^-i Figyeljünk,; hogy minden üveg az alanti czéggel legyen ellátva: — =S F. Hoffmann La Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svajcz). 3—35
