Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1903-11-05 / 45. szám
1903. november 5. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 45. sz. 3. — Nagy elite-estély Szekszárdon. Nagyszabású és fényes elite-mulatságban lesz része f. hó 22-én Szekszárd és vidéke előkelő közönségének : ugyanis ekkor tartja a szekszárdi nőegylet és a r. kath. ovoda- egyesület harmadik tea-estélyét. Hogy az eddigiek is mily sikerültek voltak, arról nem szükséges újból nyilatkoznunk; de annál inkább kiemeljük a f. hó 22-én a »Szekszárd Szálló «-ban tartandó estélyt, mivel ez oly impozánsnak ígérkezik, hogy egész bátran már előre is egy kis tündér-estnek nevezhetnek. A rendezőség lázas sietséggel, figyelmességgel dolgozik, hogy a nagyszabásúnak ígérkező estélyt minél ünnepélyesebbé tegye. Ezen az estélyen válogatott műsorral kedveskedik a rendezőség a közönségnek; a programm főpontját fogja képezni, hogy D'öry Pálné úrasszony védnöksége alatt bemutató előadásra kerülnek a szerző által neki felajánlott » Tolnamegyei Gentry Hölgyek Dalai.«. A. gyönyörű szép szövegű és kellemes melódiáju nótákat Klieber urleányok fogják énekelni zongora kisérettel. Majd Ketskés Elek ur a jeles zeneszerző ad elő magyar népdalokat zongorán. Ugyancsak lesznek szavalások, felolvasások, melyek közül kiemeljük Stubenwohl Gyula jeles tollú megyei írónk és földink »Csalódás« czimii költeményét, melyet szerző személyesen fog az estélyen elszavalni. Ugyanekkor Garai Lajos szekszárdi elsőrendű zenekara bemutatja czigányzenével a »Tolnamegyei Gentry Hölgyek Dalai«-t, melynek ropogós, szilaj ütemei alatt megkezdődik a táncz, s tart a meddig jól esik. Hogy jól fog esni, arról már előre is kezeskedünk, mivel nem egy tolnamegyei kis leány érdeklődött már a darabok iránt, s az egész vármegyében élénk érdeklődéssel várják azokat; de lesznak is olyan nótáink, a milyenekre tánezra perdül minden tolnamegyei leány, menyecske. E fényesnek Ígérkező est értelmi szerzője özv. dr. Sass Istvánná úrasszony, a nőegylet elnöknője. Belépő-dij : 1 korona. Bővebb felvilágosítással a rendezőség szolgál. E mulatságra még jövő számunkban visszatérünk. — Agyonütötte az édes apját. Jäger Ferencz páksi 21 éves földmives legény összeszólalkozott múlt hétfőn éjjel édes atyjával és azt egy székkel úgy ütötte fejbe, hogy rögtön meghalt. A szerencsétlen legényt a csendőrség letartóztatta, aki azzal menti szörnyű tettét, hogy apja tékozló és durva volt oly annyira, hogy feleségét is többször bántalmazta. van a soron 1 Isten neki! Hát menjen be, úgyse sokáig tart már! Az öreg ur eltűnt az orvos szobájába. Bolla, ki már egyedül volt a várószobában, nagy léptekkel járt fel és alá. Az öreg ur borzasztó szavaira gőndolt. — Tüzes vasról beszélt. És én szerencsétlen meg se hallgattam, hogy mit akart mondani! Talán valami jót is mondott volna utána ! Jobb volna, ha elmennék ? Nem, a feleségem kinevet ! Mit ? Nevet engem ? Majd kiverem belőle a jókedvet! De hátha eltörik a fog, s megdagad az inyhusom ? Én megyek! Abban a pillanatban, mikor menni készült, nyilik az orvos szobájának ajtaja és megjelenik a fogorvos mosolygós arcza. — Talán hozzám jött szintén uram ? — kérdé. — Akartam, de most már nem. Nagyon fájni fog, ugyebár ? — Dehogy, alig érzi az ember ! — Nem a fájdalomtól'félek, de nagyon hosz- szadalmas a foghúzás. Au, de belenyilalt! — ki kell huzatnom, Bolla belépett a szobába, s beleült a nagy karosszékbe. A fogorvos hegyes vassal megvizsgálja a beteg fogat. . — Uram, fordul hozzá Bolla, mondh atom önnek, hogy beteg fogam gyökere kettős. — Mit akar ezzel mondani? — Hazafias szolgabiró. Dombóvárról Írják, hogy az ott tartott katonai ellenőrzési szemlén két közös hadseregbeli tartalékos hier helyett jeleni mondott, a mire a szemlét tartó tiszt két-két napi fogságot mért rájuk. A büntetést megfelelő helyiség hiányában nem hajthatták végre, de a katonatiszt átirt a szolgabirói hivatalnak, hogy az illetőket zárassa el. A főszolgabíró szabadságon lévén, Reich Oszkár szolgabiró megtagadta a tiszt kérelmét azzal a megokolással, hogy a tartalékosok a polgári törvények értelmében nem követtek el büntetendő dolgot s a szemle alatt kiszabott katonai fenyítés utólagos végrehajtására a közigazgatási hatóság nem illetékes. A tartalékosok ilyenformán megmenekültek a büntetéstől. A szolgabiró törvénytisztelő s egyúttal hazafias eljárását általánosan helyeslik. Reih Oszkár véletlenül ugyanannak az ezrednek a tartalékos tisztje, amelynek kötelékébe a szemlét tartó tiszt tartozik. — Katonai kinevezés. A király Fördős Géza pécsi 8. honvédhuszárezredbeli hadapród tiszthelyettest Fördős Vilmos tolnavármegyei tiszti ügyész fiát, hadnagygyá nevezte ki. — Kiállított festmény. Etl Crescenc, E 11 József szekszárdi mérnök kiváló tehetségű leánya, természet után festett egy igen sikerült és művészi becsű virágcsokrot, melyet a «Nemzeti Szalon» elfogadott s a téli tárlatra lesz kiállítva. Most pedig egy «Ábránd» czimü nagyszabású festményen dolgozik, melyet szintén a fővárosba fog kiállítani. — Garay János koszorús költőnk 50 éves halála évfordulóján, a kerepesi-temetőben levő sírját a nemzeti kegyelet ápolói gyönyörűbbnél gyönyörűbb friss virágokkal díszítették föl és sírjánál Fodor Géza bölcsészhallgató mondott kegyeletes beszédet. — Fogházörmester kinevezése. A pécsi kir. főügyész Kovács István szekszárdi kir. törvényszéki czimzetes fogházőrmesteri a kaposvári kir. törvény- széki fogházhoz fogházőrmesterré nevezte ki. — Miniszteri köszönet. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Nagy Béla tolnavármegyei kir. tanfelügyelőségi tollnokhoz a következő levelet intézte : «Tisztelt Uram! «Tanügyi czikkek» czimü dolgozatának szives megküldéséért hálás köszönetét mondok. Budapesten, 1903. október 14. Wlassics.» Ajánljuk mi is ezen könyvecskét az olvasókörök-, könyvtárak-, tanítók- és tanügybarátok figyelmébe. Ára 1 K. 20 fillér. Kapható Árva J. szekszárdi könyvkereskedésében. — Hogy a fogat nem lehet kihúzni, mert beletörik s a gyökér mégis bennmarad. — De hát hogyan lehet az kettős? — Ez a természet játéka. — Valóban, nagyszerű játéka a természetnek. — Ön jó ember orvos, igyekezzék. — De hisz ön az előbb mondta, hogy minden fájdalmat kibir. Talán felvágom az inyhust, s úgy veszem ki. — Mi — mi — csoda? — Hát akkor gyökerestül huzom ki, igy talán nem lesz oly kellemetlen. — Drága kedves Bátori ur, ne okozzon nagy fájdalmakat! — Legyen nyugodt, minden jó lesz. De kérem, mivel a gyökér mélyen van benne, jól kapaszkodjék a szék karjába. — Ah igen, kapaszkodom. — Igen, mert ha nem engedelmeskedik, odakötözöm, — Nem rossz, amit mond, igazán nem rossz! Talán chloroformmal kellene engem elaltatni. — Mit képzel uram? Soha se alkalmaztam ezt a módszert! — És miért nem? — Mert a fájdalmat eltomphja ugyan, de káros hatása utólag jelentkezik. — Vigye az ördög a fájdalmakat! — Nos, tehát hozzáfoghatunk ! — Nem, köszönöm, én — Halálozások. Az Jább' gyászjelentést vettük : «Alapi Salamon Ilona mint unokahuga, a maga valamint számos rokon nevében is szomorodott szívvel jelenti, hogy felejthetetlen kedves nagynénje, illetőleg szeretett rokonuk özv. hidaskürthi gányi Nagy Lajosné született Viz er Konstanczia úrnő f. évi november hó 1 én reggel 4 órakor életének 86 ik, özvegységének 13-ik évében a halotti szentségek ájtatos felvétele után csendesen elhunyt, — A megboldogult hült teteme november hó 3-án délelőtt 11 órakor fog a r. k. egyház szertartása szerint a bölcskei temetői kápolnában beszenteltetni s az ottani családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. — Az engesztelő szent miseáldoza*: f. hó 4-én reggel 9 órakor fog a bölcskei r k. templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Szentandrás, 1903.- november hó 1-én. Áldás és béke lengjen porai felett!» — Schanzenbacher György báta- széki őstermelő, községi képviselői tag, életének 42 ik évében hosszas szenvedés után elhányt. Temetése múlt pénteken ment végbe. — Bortözsde Budapesten. A Magyarországi Bortermelők és Borkereskedők Országos Szövetségének igazgató választmánya Perczel Dezső v. b. t. t. elnöklete alatt csütörtökön megtartott gyűlésén elhatározta, hogy az általa elhatározandó bortőzsdét novembor hó 2l-én megnyitja és ez alkalommal nagy borvásárt rendez, melyen ezen első alkalommal az országnak összes termelői — ha nem is szövetségi tagok — résztvehetnek. A tőzsde, illetve a borvásár ünnepélyes megnyitása a kereskedelmi- és földmivelésügyi miniszter és a sajtó képviselőinek jelenlétében fog megtörténni. — Helyettes igazgató. Nagy Bálint paksi polgári iskolai igazgató elhalálozása folytán az igazgatói teendők elvégzésével dr. Oszváth János tanárt bízták meg. — Uj vidéki politikai lap. November elsején Kaposvárott *■ Népjog» czimen uj politikai hetilap indult meg, melynek czélja a nép jogainak megvédése. A lap felelős szerkesztője Korossá Ödön. — Dohánybeváltás. A minisztériumból kiküldött bizottság folyó évi deczember hó 1-én kezdi meg Faddon az idén termelt dohány beváltását. — Gyilkos Őrült. Még folyó évi szeptember hó 15-én történt, hogy Klein Márton csibráki lakos megőrült és feleségét, kiről azt mondotta, hogy őt megakarta mérgezni, meggyilkolta. A hitvesgyilkost azután behozták a szekszárdi kir. ügyészség fogházába, a hol az orvosok megfigyelés után megállapították, hogy Klein Márton veszélyes őrült, a kit ápolás végett műit vasárnap vittek be a szekszárdi Ferencz-közkórház elmebetegei közé. — Micsoda, Ön távozik? — Igen, hazamegyek, odahaza van jobb orvosságom ellene, hátha a feleségemet jól el . . . au, hogy nyilai! — Nos huzza ki, Isten neki! Bolla ur leült a székbe, s majdnem eszméletét vesztette, mikor a fogorvos vasszerszámával a szájában kotorász. A fogorvos felhasználja a kedvező alkalmat, kirántja a beteg fogat — borzasztó sikoltás tölti be a levegőt — s minden rendben van, az állítólagos kettős gyökerű fog kint van, de Bolla elájult. A fogorvos szagos üveget tart az ájult ember orra alá és mikor ismét magához tért, a fogorvos diadalmasan mutatja meg a kihúzott fogat. — Csakugyan kettős gyökerű volt, jegyzé meg az orvos. — Mivel tartqzom ezért az élvezetért ? — Tíz koronával. — Micsoda ? Tíz korona ? Hisz uj fogat ad el ön 5—6 koronáért. — De uram, az uj fogat gyökér nélkül adom el, ime ennek két gyökere van, ez is ér valamit. E hízelgő hangon tartott megjegyzésre Bolla fizet és elrohan. A fogorvos pedig nevetve vágja zsebre a tiz koronát és mondja : — Miből élnénk meg, ha ügyes fogásokat nem használnánk fel ?
