Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-10-08 / 41. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 41. sz. 1903. október 8. 2. Közigazgatási ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 3-án tartotta meg szokásos havi ülését gróf Széchenyi Sándor főispán eluöklete alatt. Fink Kálmán pénzügyigazgató jelentése szerint egyenes adókban és hadmentességi dijakban befizet­tetett folyó évi szeptember hónapban 189,102 kor. 01 fillér, mely bevételt összehasonlítva a múlt év hason időszakában ily czimeken befolyt 294,376 kor. és 61 fillérrel, kevesebb fOj,pjp kor. 6o fillérrel. Jelentette továbbá, hogy Górbő Belecska községekre nézve az állami követelések, valamint a községi és megyei pótadókra nézve a leszámolás elrendeltetett, melynek foganatosításával Domokos Árpád pénzügyi számtiszt bízatott meg. Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő jelentette, hogy az elmúlt hó alatt.elnökölt a paksi áll. polgári fiú-, a szekszárdi polg fiú- és a szekszárdi polgári leányiskola magánvizsgálatain, előbbinél 5 jelentkező közül eredménynyel vizsgázott 2, elbukott 3, a középsőnél 3 jelentkező közül eredménynyel vizs­gázott 2, elbukott 1, utóbbinál eredménynyel vizs­gázott 1 tanuló. Jelentette még, hogy részt vett a tamásii rk. és a mecsekvidéki ág. ev. tanítóegye­sületnek közgyűlésén. Dr. Hangéi Ignácz tiszti főorvos jelentette, hogy a közegészségi állapot a lefolyt szeptember hónapban is kedvező volt, az előbbi hónap viszo­nyaitól nem különbözött. Leggyakoriabbak voltak az emésztő-szervek heveny-hurutos megbetegedései, főkép a gyermekek és csecsemők között, nagyobb halálozást azonban ezen baj nem okozott. Több Ízben észleltetett váltóláz, szaporodott a hasihagy- máz, ellenben jelentékenyen fogyott a kanyaró és vörheny. A fertőző betegségek közül bejelentetett dif- teritisz 17, szamárhurut 9, vörheny 15, kanyaró 14, hagymáz 32, ez utóbbi jobbára a völgységi és köz­ponti járásokban, végre gyermekágyi láz 1. Törvényszéki bonczolás egy, rendőri hulla­vizsgálat három teljesittetett. Jelentette még, kogy dr. Guhr Géza kórházi ' folytán megürült kórházi alorvosi Károly orvostudort A szejv-. .mez-kórházban augusztus hőről ápolás alatt maradt 274, szeptember hónap­ban fölvétetett 139, ápoltatott összesen 404 beteg; gyógyult 71, javult 27, gyógyulatlan 14, meghalt 7. Sass László közgazgasági előadó jelentette, hogy a szemes-gabonából a végleges eredmény megfelel azon mennyiségnek, melyet féléves jelen­tésében előterjesztett. A tengeri termény közepes s részben jó kózéptermést igér. A burgonya termés csak közepes. A dohány­levelek többnyire szépek s jó minőségűek. A törés, fűzés, szárítás a száraz időben jól haladt. A czukor- répa és takarmányrépa termés kilátásai még mindig kedvezők. A szőlőtermés kilátásai közepesek, a száraz időjárás a szemfejlődésnek nem kedvezett, bár az érést elősegítette. A csemege-szőlőt és korai bor­szőlőket nagyrészben megszedték. Szeptember 6-.án tartotta a lótenyésztő bizott­ság Högyészen a szokásos évi ló- és csikó-dijazást, melyre sem számban, sem minőségben az előző évekkel egybehasonlitva, nem vezettek elő kisgaz­dáink lovakat, illetve csikókat. Ennek okát ábban látja, hogy lótenyésztésünk — szarvasmarha te­nyésztésünk emelkedésével szemben — hanyatlik, részben a rossz lóértékesitési viszonyok, részben, hogy kisgazdáink csak ritka esetben nevelnek a katonaság alá való lovat, de nem is nevelhetnek, mivel a közlegelők felosztása folytán a csikókat istállón kénytelen tartani s azok a testfejlesztő és szabadmozgást nagyrészben nélkülözik. Kilián Ottó tolnamegyei kir. állatorvos jelen­tése szerint Tolnavármegye állategészségügye az elmúlt hónapban, összehasonlitva az előző hónapok­kal, kedvezőnek mondható. KÜLÖNFÉLÉK. — Vármegyei közgyűlés. Tolnavár­megye törvényhatósági bizottsága évi őszi rendes közgyűlését folyó hó 24-én tartja meg gróf Széchenyi Sándor főispán elnök­lete alatt. Előtte való napon, vagyis folyó hó 23-án pedig az állandó választmány tart ülést, hogy a közgyűlésre az ügyeket elő- készitse. — Államsegély. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a tolnai ólóintézetek 1903/4. tanévi szük­ségleteinek részbeni fedezésére 800 korona állam­segélyt engedélyezett. — Nyugdíjaztatás. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Borteleky Lajos kányái rk. kántor- tanitót 1903. évi október 1-jétől 680 korona évi összeggel nyugdíjazta. — Az adó. Tolnavármegyében is csak kevesen fizetik be az ex-lex alatt az adót amit legjobban bizonyít Fink Kálmán szek­szárdi pénzügyigazgató jelentése, mely sze­rint az elmúlt szeptember hóban 105,634 kor. 60 fillérrel, kevesebb adó folyt be az adó-- pénztárakba, mint az elmúlt év hason idő­szakában. Fegyelmit megelőző vizsgálat. Tolnavár. megye közigazgátási bizottsága a múlt szombaton tartott ülésében foglalkozott Vargha Lajos árva- széki ülnök sikkasztásával és ebből kifolyólag el. rendelte a fegyelmit megelőző vizsgálatot az árva­széki elnök és a tiszti ügyész ellen. A két etnli- tett tisztviselőt habár mulasztás nem is terheli mégis el kellett rendelni ellenök a fegyelmit megelőző eljárást; mert ezt a törvény előírja. — Bizony szomorú tény, hogy egy ember bűnösségéért annyi sok becsületas ártatlan embernek kell kellemetlen­ségeket eltűrni. — A bonyhádi főszolgabíró nyuga­lomba megy. Perczel Béla, a völgységi járás főszolgabirája, beadta nyugdíjaztatása iránti kérelmét. A nyugalomba vonuló főszolgabíró Utóda valószínűleg Perczel Dezső nyug. minisz­ter és orsz. képviselő fia : dr. Perczel Aurél' tb. szolgabiró lesz. — Eljegyzések. Gyüszü Dénes mármarosszigeti m. kir. posta- és távirdatiszt, Gyüszü István báta- széki postamester fia, eljegyezte Rimanóczy Gizella kisasszonyt, Rimanóczy Géza kaposvári m. kir,. posta-, és távirda felügyelő leányát. Molnár Gyula szekszárdi önálló vegyes ke­reskedő eljegyezte Fülöp Lajos helybeli liszt- és- gabonakereskedő nevelt leányát, Varga Józsa kisasz- szonyt. Felfüggesztett jegyző. Eichert István kisdoroghi jegyző állásától lelfüggesztetett,. mivel ellene szigorú vizsgálat van folyamat­ban a Vargha-féle sikkasztási ügyben. Ingó és ingatlan vagyonát végrehajtás utján le­foglalták, hogy igy fedezzék a Vargha által elsikkasztott összeget, mely 12.000 koroná­ban lett megállapítva. — A vármegyei tisztviselők országos egye- ! sülete múlt vasárnap tartotta meg Budapestért ala­kuló közgyűlését, melyen több mint 500 község képviseletében 126 megyei tisztviselő jelent meg. A választmányi tagok sorába a mi megyénkből beválasztaitak: Kurcz Vilmos árvaszéki elnök és Rassovszky Julián paksi főszolgabíró. A tagba szakadt, fekete kecskeszakállu, erős- sen hajlott orrú tiszt felállt, elbúcsúzott és határo­zott léptekkel eltávozott. Az ajtóból még egyszer vissza nézett, mintha azt gondolta volna, no egy- gyei több ember terjeszti híremet. .. IV. A király. Az uj királyról, Karagyorgyevics Péterről, a kit inkább egy kis „beamter“-nek nézhetnél, mint királynak, egyszerű, keresetlen viselkedésénél fogva város, sőt országszerte csak jót, csak dicséretest hall az. utazó. Egy munkás igy jellemezte : Jobb király cserét Szerbia nem tehetett volna. Mert Karagyorgyevics jó ember és derék ember. Nem fél a szegény emberektől, mint ahogy Alexan­der lélt. Jo es derék király is, mivel »még a munkással is szóba áll!« Egy előkelő kereskedő rajongását fejezte ki és megjegyezte, hogy a királygyilkosság Budapestet sokkal nagyobb izgalomban tartotta, mint magát Belgrádot. Egy udvari főbb hivatalnok, M. ugyancsak úgy nyilatkozott, hogy Péter király alatt fog meg­történni, ami páratlan lesz Szerbia történetében, hogy a nép szeretete, rajongása és önzetlen bi­zalma övezi majd körül a trónt és ez lesz Péter­nek és vele a szerb trónnak igazi glóriája. — Mert — fejezte be szavait — amig Alexander és Draga mindig csak aludtak, addig Péter elmegy a nép közé és ott személyesen sze­rez mindenről alapos informatiot, hogy olyan le­hessen, amilyennek a nép akarja. A királyról nemcsak Belgrádon beszélnek sok érdekes apróságot, hanem országszerte. Ajkról ajkra jár a sok apró történet, amelyik mindegyik élénk fényt vet a király életmódjára. Hunyadi Mátyás, a hatalmas hollós Mátyás jut eszünkbe, ha halljuk ezeket a történetkéket. O is elmegy e nép közé, hogy ott személye­sen maga tapasztalja a hiányokat és bajokat, hogy aztán azoknak orvoslására tudja mit kell tennie.; És ezt tudja a nép. Tudja, hogy királya szereli s dac'ára a ho^sm távollétnek ismeri még szive kívánságát is. Tudja, hogy királya ismeri népének óhaját, akara'át. Tudja, hogy annak ér­vényt akar és fog szerezni. S ezért szereti királyát és tiszteli. Mindenütt jelét is adja ennek. Tetszik neki, hogy akárki jelentkezik is ki­hallgatásra, legyen bár az a legegyszerűbb ember — fogadja épp úgy, mint akár a legelőkelőbbe­ket. Ennek köszönheti népszerűségét . . . De beszéljenek a történetkék. * * * Egy szép délutánon a király hadsegédjével sétára indult, természetesen inkognitóban. Útja egy egyszerűbb vendéglő előtt vezetett el, amelynek tulajdonosáról köztudomású dolog volt, hogy minden vendégét valósággal megzsarolja. Erről akar meggyőződni a király. Bemegy. Rendel két keményre főzött tojást és egy kis bort, meg egy kenyeret. Jó étvágygyal elkölti, aztán fizetni akar. — Mit fizetek? — Egy dinár nyolczvan párát! (körülbelül I kor. 50 fillér) — Mit? Egy dinár 80 párát? Annyit nem fizetek. Annyit nem ér. Te meg akarsz csalni. — Pedig annyit kell fizetned! • Egy ideig vitatkoztak. Majd azt az ajánlatot tette a király, hogy hívjanak egy rendőrt s kér­dezzék meg, hogy mennyit tartozik fizetni; ameny. nyit az mond, annyit tizet. Úgy is történt. — Mondd cSak te rendőr — kérdi a király — mennyit fizetnél te 2 kemény tojásért, kenyérért és egy kis pohár borért ? ,v— Hát legfeljebb 3 piczulát (60 para). — No látod ! . — Annyi nekem nem elég. — Hát tudod mit: akkor legjobb lesz, ha ez a rendőr téged bekísér, jj — Jól van, de akkor nektek is el kell ám jönnötök a rendőrségre. — El is megyünk. És mentek is.- A király, hadsegédje, a korcs-’ máros és a rendőr. Elérnek a rendőrségre, ott már felismerték a királyt. A korcsmáros el nem tudta képzelni, hogy miért beszélnek olyan udvariasait evvel az egyszerű emberrel. Amikor aztán megértették vele, hogy az maga a király, bocsánatot akart kérni. — Nem bocsátók meg neked. Te zsarolod a szegény népet. Szeretnél könnyű szerrel meggaz­dagodni. Hogy pedig meg tudd, milyen nehéz a saját keze munkája után megélni, mától fogva nem lesz szabad sem ételt sem italt elárusítanod, hanem eredj, keresd.meg kezeddel mindennapi kenyeredet és igy majd meg tudod becsülni a szegény'ember pénzét! * * Egy más alkalommal elment egy kórházba. Bement egy szobába, ahol egy haldokló a legnagyobb piszokban feküdt. , — Mond csak — kérdi az ápolótól — miért fekszik ez a szegény beteg ilyen piszokban ? — Minek adnánk tisztát neki, amikor.úgy sem él már soká ? !

Next

/
Oldalképek
Tartalom