Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-09-24 / 39. szám

1903. szeptember 24. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 39. sz. 5. — Szónoki mű megjelenése. Éber Géza áldozár a borszéki fürdővendégek fényes gyüleke­zete előtt tartott nagyasszonynapi beszédjét sajtó alá rendezi: * Borszéki emlék! A dicsőséges Madonna » czimmel. A közel 300 előfizető az ország legkülön­bözőbb részeiről a szerény művet a Madonna kul­tusz valóságos hírnökévé avatta s biztosította mű czélját e kultusz ápolását. Az 50 filléres mű meg­rendelhető a szerzőnél Bükösdön. A kiadás tiszta bevétele a borszéken építendő templom javára for- dittatik. A folyton érkező megrendelések valószínű­leg két kiadást fognak eszközölni. — A Bezerédj szoborra az elmúlt héten következő adományok érkeztek Simonísits Elemér­hez, a szobor bizottság elnökéhez: Dr. Leopold Kornélné újabb gyűjtése 20 korona. Ehhez járul­tak: gróf Apponyi Albert 10 kor., Ráikay László 10 koronával. Simontsiís Elemér 50 korona. Kurcz Vilmos 20 korona. Eddig begyült: 21993 korona 48 fillér. — A »szekszárdi kath. legény-egylet* szü­reti mulatságán felúifizettek: Bodó Sándor 2 kor., Rötler György 1 kor. 20 f., Mosgai Sándor 80 f., Radetzky Gyula; id. Tóth Pál, Dr. Herczegh Gyula, Szabó Géza, Ribling Ferencz, Hirt Jakab, N. N., Báli Antal 40—40 fillért, László László, Szomju Mthályné, Fekete Mihály, Váradi Imre, Zvonicsek József, Müller Julia, Vitkovits József 20—20 f., Wölfel Ferencz 3 koronát. Fogadják a nemes szivü adakozók a legény-egylet hálás köszönetét. — TŰZ Szakoson. Kedden, f. hó 22-én a déli órákban tűz ütött ki, kigyulladt Dudás Mihály szakcsi lakosnak a Grublinában lévő háza. A gyors segítségnek köszönhető, hogy csak a tető égett le, benn semmi sem égett, mint csak a pajtában lévő szecskavágó. — A szakcsi tűzoltók Horváth László főparancsnokkal az élükön csakhamar ott termettek és lokalizálták a tüzet, de dicsérendő még a szakcsi polgárnép viselkedése is, férfiak villákkal, asszonyok kannákkal s iettek, még a távo­labb fekvő utczákból is voltak segélyükre a tűz- károsult szegény családnak. —Betöréses lopás. Dombovárott folyó hó I6-án éjjel ismeretlen tettesek betörtek Scháger Antal órás üzletébe, a honnan körülbelül ezer korona értékű különböző arany- és ezüst ékszere­ket loptak el. A csendőrség megtette ugyan a széleskörű nyomozást a tettesek kiderítésére, de eddig még eredményre nem jutott. — Zongoraoktatás. Egy úrnő, kezdőket ala­posan és jutányosán zongorázni tanít. Czimét szí­vességből Surányi Victor ur mondja meg. — Üzletátadás. Sieinbách Flóris vaskeres­kedő, — minthogy Győrött egy nagyobb üzletet vesz át, — eladta tolnai vas- és füszerkereskedé- sét Szjly János eddigi budapesti kereskedőnek. — Ékszerlopás. Ismeretlen tettes dr. Szent­királyi Mihály vármegyei aljegyző szekrényéből egy értékes brilliánsköves karkötőt, egy medalliont és egy aranyfülbevalót lopott el. — Tanonczul felvétetik 2—3 közép­iskolát végzett, jól nevelt fin Molnár Mór könyvnyomdái intézetében, Szegzárdon. IRODALMI CSARNOK. A prima gentryk. — Elbeszélés a falusi életből. — Irta: STUBENWOHL GYULA. 11. (Folytatás.) Egyszerre csak halk sóhajt hallott. Kitekin­tett a gályák közül, hát a jázminbokrok mellett közvetlen egy kis kerti pádon a Sziegwárth Nusi üldögélt lecsüggesztett fővel, a padtámlájára hátulról a postamester könyökölt, fürteik egészen Összeértek. Észrevétlenül közelebb húzódott Laky. — Miről gondolkodik Nusika ? kérdé a posta­mester. — Arról, vájjon a tiszta szerelem boldogit-e jobban, vagy a már megkötött frigy? Fogas kérdés — gondolta magában Laky. — Különben ez igen jó agie volt a nyilt posta­mesternek a nyilt felléphetésre. — Hogy kielégítő választ adhassak Nagysá­godnak— folytatá a postamester — ahhoz még elég tapasztalt nem vagyok, mivel a házas élet édes és nem édes titkait eddigelé nem ismerem. A szerelmet azonban azóta érzem szivemben lán­golni, mióta drága Nusika angyali arczát meglát­hatni szerencsés valék. Esedezem, s — ezzel a leány mellé ült a padra — hallgasson meg, le­gyen vigasz-szava sajgó szivem megnyugtatására. Szeretem, imádom, mint férfi nőt még nem szere­tett. Részesítsen angyal-jóságu szivecskéjének pa­rányi szeretetében, s ha felve, sóváran, esdőleg tekintek fel éj fekete szemeibe, szabad-e kérdeznem drága Nusika, tudna-e engem szeretni ? A leány pirulva süté le szemeit, s aztán alig hallhatóan suttogá ; igen 1 A kis postamester szerelemittasan karolta át szűz bálványát, az pedig annak nyaka közé fonva hófehér karját, fejét a Guszti gyerek vállára pihentető. Az a meleg ihletség, az a bűvös kéjj illat, mely lényükből kitört most, erősen csapódott ar- czukhoz. Aztán ajk-ajkhoz tapadt, forró, édes csókban olvadván Össze . . . Az alkonyi szellő meglebbenté a fák leveleit, a jázmin bimbócskák álomra tértek. Azután igy szólott a postamester. — Hogy pedig én édes szerelmem előbbi kérdésedet miként az eszményi szerelem, vagy a már megszentelt frigy boldogit-e jobban, megtud­hassuk : kérdem tőled, akarsz-e az én szeretett nőmmé lenni, megtudod-e velem osztani szerelmed­ben az élet küzdelmeit, bele tudsz-e szokni az én egyszerű életvilágomba ? ha igen úgy válaszolj, hogy sziveink mielőbb egyesülhessenek, válaszolj, hogy a következendők mint történjenek? Mielőtt a Sziegwárth Nusi felelhetett volna, hámar kiugrott Laky a sűrűből és a kezében tar­tott pálmalevéllel egy nagyott csapva a padra, úgy hogy a pálmalevél ezer darabban repült szét, kö­zéjük kiáltott: — Menjünk a mamához 1 Mint a megrettent nyúl, úgy ugrottak fel egyszerre mind a ketten a pádról. A postamester nagy szemekkel bámult Lakyra, úgy állt előtte, mint egy nagy kérdőjel. A Nusika pedig fülig elpirulva csak ennyit mondott Lakynak: — Menjen maga, csúnya, leskelődő. Laky aztán jobb karját a Nusikáéba, a bal­karját pedig a postamesterébe fűzve, vitte őket a mamához. A Sziegwárth mama a folyosó legutolsó ab­lakánál állott az udvarban, futó rózsákat szedett egy kis kézi kosárba. Egyenesen oda mentek; a Sziegwárth mamának csak annyit mondott Laky súgva: — Itt hozom az egymásnak titkon eljegyzett, legújabb szerelmes párt! Persze a mama nagyot nézett. A többit aztán a postamester mondotta el. Laky aztán a Sziegwárth mama kosarából egy halvány-piros almát elcsenve, egyenesen a kis Bellához futott. A folyosó ajtóban egy nehéz, zömök tárgyba botlott meg. Visszanézett, az ispán volt. A Pollux kutyájával összeölelkezve pihente ki a mai nap ivási fáradalmait. Ismét csak mosolygott. Később egy béres szekéren vitték haza; otthon az öreg körorvos három hétig kúrálta. Laky most egyenesen a szalonba sietett, a kis Bella már várta : — Hol volt ilyen soká Czunczi? — Igen érdekes újságot hozok Bellácska, — mondá Laky. — Aztán elmesélte a Nusika meg a postamester esetét. A kis Bella szótlanul hallgatta végig Laky elbeszélését, azután nagy kék szemeivel reá nézett és egyet sóhajtott . . . Laky elértette a sóhajt, s csak annyit mon­dott neki, ami késik nem múlik. Oda adta a ró­zsát egy kézcsók kíséretében a kis Bellának. A lakodalom másnap estig tartott. Ettek, ittak, szerelmeskedtek és lustálkodtak annyit, hogy a fülük is két felé állt. Az uj pár azután elutazott nász-utra; felmen­tek Tátra-Lomniczra, a Kárpátok vadregényes vidé­kébe. A Muki gyerek — némi unoka nagybátyai jog czimén — Laurának három ropogós százast adott úti költségül. (Folytatása kőv.) TÖRVÉNYSZÉK. A szekszárdi klr. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1903. évi szeptember hó 29-én. . Hídvégi József ellen, lopás miatt. . Csány István ellen, laksértés miatt. Káposzta Teréz ellen, lopás miatt. 1903. évi október hó l-én. Varga Bukodi Ferencz ellen, lopás miatt. András János ellen, lopás miatt. Fábián István ellen, lopás miatt. Blochinger János ellen, okirathamisitás miatt. MULATSÁGOK. — A tolnai ifjúsági egyesület igazán élveze­tes napot szerzett Tolna közönségének f. hó 13-án, minthogy ekkor tartotta első szüreti mulatságát a »Sörcsarnok nyári kertielyiségében. Nagy volt az érdeklődés a mulatság iránt, mely minden tekintetben várakozáson felül sikerült. — Dicséret illeti Tolna intelligens közönségét, mely nagyszámú megjelené­sével valóban megtisztelte e fiatal egyesületet. —■ Délután 3 órakor volt a gyülekezés, mely után igen szép látványt nyújtott a rendező-bizottság fel­vonulása a birónéhoz. Az óriási gyümölcskorona elővitele mellett indult meg a menet zenekisérettel, s a magyar ruhába öltözött ifjúságot mindenfelé nagy nézőközönség várta. A biróné megérkezése után kezdetét vette a mulatság. Jelszó: Szabad lopás. Ki, mielőtt helyét elfoglalja s megfogatik, megbirságoltatik. A lopás tartama alatt nemzetközi világposta, confetti, Serpentin és virágcsata szóra­koztatta a közönséget. Lopás után kezdetét vette a táncz, mely a hajnali órákig eltartott. A szerep­lők közül 7 leány értékes ajándéktárgyban részesült. A tiszta jövedelem — tekintettel a csekély 60 fillé­res belépő dijakra, úgyszintén a mintegy 300 ko­ronát meghaladó kiadásra — mégis közel 100 kor., mely az egyesület könyvtára javára fordittatik. Ez alkalommal felülfizettek, illetőleg jegyeiket meg­váltották : Fekete Ágoston 1 kor. 40 fill., Kantek Szilárd (Hőgyész) 2 kor., Buday János, Preller József l—1 kor., Roboz János, Weltmann Ignácz 60—60 fill., Lengyel Ferencz, Török Gábor, Perler József, Pirgi Ferencz, Szie N., N. N., Lajos Gyula, Lusztig Lipót, Pesthy Mihály, Martin Antal, Felber Alajos 40—40 fill., Szily János, Kokál Rudolf, Bucher József és Ziegler Katalin 20—20 fillért, akik ezúttal is fogadják az egyesület nevében igaz köszönetünket: Máté Károly elnök, Károlyi Károly jegyző. — Szüreti mulatság. A szekszárdi róm. kath, olvasókör folyó évi szeptember hó 27-én, vasárnap, a kör helyiségeiben tánczczal egybekötött szüreti mulatságot rendez. Belépő-dij: személyenkint 50 fillér. A szüreti ünnepély kezdete délután 4 órakor. Kedvezőtlen idő esetén a szüreti mulatság a leg­közelebbi vasárnapon fog megtartatni. — A szüreti j mulatság sorrendje : 1. Dobos Marczi rátóti kisbiro j közhírré teszi, miszerint a filloxera, peronospora és lisztesharmatnak daczára Isten kegyelméből bő szü­ret lészen. 2. Gombócz Ádám rátóti öreg biró meg­nyitja a szüretet. 3. A népfelkelőné. Monológ. Elő­adja: Búzás Mihályné. 4. A csőszök, csősznők és puttonyosok szüreti nótára gyújtanak. 5. Szabad lopás jó pénzért — a kör ház-alapja javára. 6. Birka, csutora-, szőlőkoszoru kisorsolása. 7. Szüret után mustkóstolás és táncz, ameddig jól esik, de hajnali 4 órán túl semmi szin alatt. — Hazafias ünnepély. A tolnai iparos olvasó­kör 1903. évi szeptember hó 27-én saját helyisé­gében szüreti mulatsággal egybekötött házavatási ünnepélyt rendez. Belépti-dij: személyenkint 60 fill. Kezdete délután 3 órakor. Kedvezőtlen idő esetén az ünnepély a nagyteremben fog megtartatni. — Műsor: 1. Elnöki megnyitó. Tartja: Jakabovits József egyleti elnök. 2. Ünnepi beszéd. Tartja: Fekete Ágoston prépost-plébános. 3. leiemre hívás. Költemény. Irta: Arany János. Szavalja: Anaigl Ilonka. 4. Népdal. »Fecskemadár útra indul . . .« Énekli; Szauter Mariska. 5. A haragos feleség. Vig monológ. Irta : Peterdi Sándor. Előadja: Czerna Annuska. 6. Couplé. Énekli; Török Gábor. 7. Férjhez menjek ? Magánjelenet. Irta: Hosvai Hugó. Előadja: Szauter Mariska. 8. Szabad előadás. Tartja : Kuhl j József. 9. A volapük. Monológ. Irta: Gabány I Árpád. Előadja: Török Gábor. — Táncz virradtig

Next

/
Oldalképek
Tartalom