Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1903-09-17 / 38. szám
1903. szeptember 17. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 38. sz. 5. — Égő levelek. Már többször tapasztalták Szígzardon, hogy a pajkos inasgyerekek n gy kedvteléssel apró tárgyakat dobálnak a levélszekrényekbe. Tegnap pláne valamelyik elvetemüli sihe- der égő gyulát dobott a Salamon Testverek üzleténél elhelyezett levélszekrénybe melytől a levelek meggyulladtak. A sze-renjből kitóduló füstre figydmesek lettek a járó-kelők, mire vizet hoztak és azt beöntötték a szekrénybe. Jó lenne, ha a posztokon ál ó községi rendőrök éber figyelemmel ki'érnek a posta szekrények körül történő dolgokat, hogy így kézre kerítenék a gonosz tetteseket. — A »Pécsi Közlöny* főszerkesztője : Kés- tnatky István dr. |ogrtk?dem ai tanár viss/alépett szeik sztői áfásától, mivei erre máiüldalu n így elfogultsága kényszerítene. A lapot ezentúl Döméi An-elm szerkeszti, aki ed ng is a lápnál mint felelős szerkesz ő működő i. — Az elhunyt pécsi püspök é etrajza. Most jel nt m g Pécsett az elhunyt Heiyey Sámuel P' c i püspök k mer>tő életrajza, melyet Komocsy István kisebb zeminármmi subregens irt. Az érdekes életrajz 56 oldalra terjed. Ára 30 fillér. M« giendelheiő a szer; ónéi Pécsett. — Köszönetnyilvánítás. A tolnai vigkedélyü ifjúság buday Jano> elnöklete mellett szeptember hn 5 én tartott szüreti mulatság tiszta jövedelméből az önkéntes tűzoltó egyesületnek 20 koronát, az iparos ifjúság Fekeie Ágos on prépost elnöklete alatt működő rendező bizottság pedig szeptember hó 6 án tartott szüreti mulatság tiszta jövedelméből az önkéntes tűzoltó egyesületnek 13 korona 76 fillért adományozott. Amidőn az ös>zeg átvételét ez utón is nyugtázzuk, egyben a rendező bizottságoknak hálás köszönetét mondunk a jóindulatú adományért. Máté Károly önk. tűzoltó parancsnok, Léhmann György pénztáros. — Hitvesgyilkos Örült. Rémületes gyilkosságról értesítik lapunkat, hogy Klein Márton csib- ráki őrült földmives saját feleségét meggyilkolta. Az eset részletei: Klein Márton csibráki földmi- vesnek már pár hónappal meghibbant az elméje, amit környezete észrevett ugyan, de nem tartotta veszélyesnek, mert a szerencsétlen ember csendesen viselte magát, senkihez sem beszélt és mindenkit került. Folyó hó 11-én azonban, midőn feleségével vacsoráit, egyszerre Kleint őrülési rohamok lepték meg és felkapott az asztalról egy nagy kést, mellyel úgy szúrta szivén a szegény asszonyt, hogy az rögtön meghalt. A rémhírre a szomszédok összefutottak és megfékezték a dühöngő őrültet, a kinek kezéből alig bírták kicsavarni a véres nagykést. — Zsebmetszők garázdálkodása. A zseb - metszők egész szövetkezete lepte el a most megtartott szegzárdi országos vásárt, akik a szélrózsa minden irányából kerültek össze. A vásárban lép- ten-nyomon panaszkodó, siró és jajgató férfiakkal, főleg nőkkel lehetett találkozni, akiket az ügyes zsebmetszők kifosztottak. A csendőrök éberségének köszönhető, hogy a zsebmetszők közül tetten érettek: Varga Antal 21 éves zalaegerszegi, Holczinger Antal 21 éves pozsegai, Hekmann Mór 28 éves paksi, Sztrájkó Milán 22 éves tovarisói, Kolompár Antal 18 éves bajai, Sztankó György 19 éves bilinai, Kohn Salamon (Kis Kohn) 19 éves szegedi, Kovács Mihály 18 éves szabadkai, Takács Kata 40 éves szabadkai és Kolompár Emma 28 éves szabadkai lakosok. Ezeken kívül azonban 20—30 zsebmetsző zsákmánynyal megrakva elmenekült. — A repülő boros üveg. A most lefolyt szegzárdi országos vásár sem múlott el véres verekedés nélkül. Az egyik pecsenyés sátorban, hol jó bort is mértek, vígan lakmároztak a vásárosok s köztük különösen határtalan jó kedve volt Sándor István Orbó pusztai embernek, a ki szó- ról-szóra összekülönbözött Maul Jakab alsónánai lakossal. Sándor felkapva a boros üvegeket, egyiket a másik után röpítette Maul felé, a kit úgy talált fejbe a repülő üveg, hogy menten elborította a vér és súlyosan megsérülve vitték a szegzárdi F er encz-közkórh ázba. — öngyilkos napszámos. Régi gyógyíthatatlan betegseg kínozta Török Sándor szegzárdi 67 éves napszámost, a ki e miatt nem is dolgozhatott és igy sokat kellett nélkülöznie. A betegség és a nyomor annyira elkeserítették a szerencsétlen embert, hogy tegnap délelőtt — mig felesége a piaczon járt — a szoba gerendájára fel* akasztotta magát és meghalt. — A mohácsi selyemgyár bérlője. A selyemfonó ipart Magyarország jelenleg 5 fonógyárban űzi, oly szép eredménnyel, hogy egymásután építjük az uj fonógyárakat; s legutóbb is két fonógyár építését határozta el a földtnivelésügyi miniszi tér. A két régibb fonógyárat, a panc-ovait és az újvidékit előkelő francm czégek bérlik. A tolnai j fonodát az országos selyemtenyésztési felügyelőség saiát kezelésében tartja egyrészt azért, hogy a nehezebben értékelhető gubot ott feldolgozhassa, másrészt pedig tőképp azért, hogy ott kiképezze a magyar fonodák számára, ak két később a kül- , földi bérlőknek rendelkezésre bocsát. A győri fonodát eddig Bodmer Murait zürichi czég bírta bérben. Ez a czeg most zürichi telepét feloszlatta és a selyemü/.letben egészen más irányt követve, a fonodák bérlététől visszalépett. A Bodmer-czég ! visszavonulásának első hírére azonban legott töb- | ben jelentkeztek a győri fonoda átvételére. A je- I leutkezők közül Dumas és Martin bevennesi czég- nek adta a fóldmivelésügyi miniszter a fonodát. I 1902 évben épült a komáromi selyemlonoda. Ez a legnagyobb az országban. E/en fonodának berendezésével jóformán még el sem készültünk és Londonból már jelentkezeti a Henckel Du Buisson | és Tarsa czég, hogy azt berbe veszi. Egyúttal azon kívánságát feje/.'e ki, hogy a fonodát mielőbb átad|ák neki. Legközelebb pedig két uj fonodának az építését kezdi meg az állam, úgymint 1903-ban Lúgoson, 1904-ben pedig Mohácson. Még hozzá sem fogtak ezek építéséhez, már is jelentkeztek a bérbevételére jónevü külföldi gyárosok. A lugosi fonodát az udinei régi és előkelő Paruazza-czég veszi bérbe. A mohácsit pedig Amphoux és Társa czég kéri, mely a Chabrieres Morei és Társa lyoni czéggel van összeköttetésben. Ez a tapasztalat, hogy ily fiatal korban levő iparágnál 3—4 évvel előbb bérbe akarják venni a létesítendő gyárat, biztos jele annak, hogy ez a gazdasági ág egészséges törzsből nőtt ki és nagy fejlődésre van hivatva. Ez a jelenség annál örvendetesebb, mert a magyar állam a selyemfonodák bérlőit csak azon mérvű támogatásban részesiti, amennyit megtakarít azon, hogy gubóit helybeli bérlőinek eladván, nem kénytelen a gubót értékesítés végett j külföldre szállítani. — A pipázó gulyás. Ruppert András ebesi gulyás folyó hó 7-én leheveredett dr. Haidekker Béla szekszárdi ügyvéd Ebesi pusztáján az akol mellé, a hol elnyujtózkodva pipára gyújtott. A pipából kihulló parázstól csakhamar tüzet fogott a szalma, melynek lángja átcsapott az akolra és elhamvasztotta dr. Haidekker gazdasági épületét, takarmányt, gazdasági eszközöket és a cselédség ruhaneműit. A kár 941 korona. A leégett gazdasági épület biztosítva volt. A gondatlan gulyást feljelentették a bíróságnak. — A karika- és lemezczéldobás. A belügyminiszter egyik rendeletével a karika- es lemez- czéldobást kivette a tiltott szerencsejátékok közül, mert ezen játékok nem a véletlen esélytől függnek, hanem egyéni ügyességet tételeznek fel. Tehát jövőben ezen játékokra engedély adható, s igy a vásárokon ismét lesz karika- és lemezczeldobás. — Halálos lórugás. A most lefolyt szegzárdi országos vásárban Till Bálint bátaszéki lakos lova úgy rúgta fejbe Sárközi András 15 éves czigány fiút, hogy az a sérülés következtében meghalt. — Elmetszette a torkát. Miklosity János szegzárdi napszámos az alkoholizmusnak valóságos rabja volt, a ki minden keresményét elitta. Részegeskedése miatt felesége kénytelen volt őt elhagyni, a mit Miklosity annyira a szivére vett, hogy folyó hó 10 én reggel a Dobos utczában levő uradalmi kert' mellett késével torkát elmetszette. Bevitték a kórházba, a hol most ápolják. — Óvodából. Viktorka vendégbácsitól 20 fillért kapott. Másnap az óvónéninek dicsekedve mondta: tegnap a bácsitól ősz pénzt kaptam. Néni: Eső esik, síkos az ut, vigyázzatok, el ne essetek. Marcsa; én nem esem el, mert fel fogom a szoknyámat. Néni\ Jól van Kornélka, te ügyes, voltál, jól tornásztál. Olga: Ugy-e néni én is üres kis lány vagyok ? Néni énekel. Bélácska bámulva mondja; Jaj be szépen gyün a nénibül az ének! Néni Pistikához: Miért nem köszöntöttél a vendég néniknek? Nem értem rá, néztem őket. — Szilágyi és Diskánt miskolezi gépgyáros czég kitűnő borsajtóira, valamint legújabb »Villám* centrifugális bogyózó és zúzógépére felhívjuk olvasóink figyelmét. Kiemelendők különösen a czég által feltalált és készített »Kincsem* és »Hegyalja« borsajtók nem különben a nagy üzemű préseléshez készített kettős kosaru sajtók, a melyeknél a régi világ fából készített prése genialisan egyesítve van a modern teknika vívmányaival. A sajtó felső része azel, alsó része faszerkezet. Ennélfogva a must sehol sem érintkezik vasrészekkel, hanem csak a fával, a must színét, izét, zamatját nem befolyásolja. A törkölyt sem kell össze vagdalni, hanem kisebb darabokban is könnyen ki lehet venni. Az 1902. évi egri és pozsonyi II mezőgazdasági országos kiállításon a czég borsajtói első díjjal, arany éremmel lettek kitüntetve. A czég Ízléses árjegyzékét kívánatra minden érdeklődőnek megküldi. —■* Égő kocsi. Nagy népcsődületet okozott múlt hétfon Szegzárdon, a Széchenyi-utczában egy vásáros kocsi égése. A meggyuladt kocsiról a rajtülők megrémülve ugráltak le és hozzáláttak a tűzoltáshoz. Végre Mehrwerth Ferencz nagykereskedőtől vizet hoztak és azzal eloltották az égő járművet. Nagy szerencse, hogy a kocsi elé fogott lovak a tüztŐl meg nem vadultak, mert különben nagyobb baj lett volna. — Tanonczul felvétetik 2—3 középiskolát végzett, Jól nevelt fin Molnár Mór | könyvnyomdái intézetében, Szegzárdon. TANÜGY. — Tanító gyűlés és az irva-olvasói tanmód. A tamási vidéki róm. kath. néptanító egylet folyó hó 10 én tartotta közgyűlését Hőgyészen. A gyűlés tárgysorozata igen sok vendéget vonzott, úgy, hogy a terem kicsi volt, mert 100-nál több tag volt jelen. A tárgysorozat legérdekesebb pontja volt dr. Gööz József budapes i polg. leányiskolái igazgató s a »Néptanítók Lapja* segédszerkesztőjének gyakorlati előadása a hangutánzó olvasás- és Írástanítás módszeréről. Ezen érdekes előadást mindenki figyelemmel hallgatta, daczára, hogy 3 órát vett igénybe. Meggyőződött róla minden jelen volt, hogy ez a legkönnyebb, legtermészetesebb és legjobb módszer az irva-olvasás sikeres, biztos és gyors megtanulásához. Először a nyomatott betűket ismerteti. Utánzással tanítja a hangját, alakját, mindjárt leírja, a gyermekek is írják a levegőben és a táblán, azután mutatja képen, ha lehet kézen. A legtöbb betűt i betűből szerkeszti. így ez I, ez N, ez M, ez A, ez B, ez D, ez E stb. A meséket lerajzolja és mindjárt egy vallás-erkölcsös, hazafias dalt is énekeltet hozzá röviden. Egy óra alatt 3—4 betűt megtanulnak olvasni és irm. Táblájuk egy papiroson homok, s kis kifaragott botocska a palavesszőjük. Az előadás igen sikerült, tapsolt, helyeselt és éljenzett a hallgatóság. Ez alkalommal láttuk, hogy dr. Gööz mily szeretetteljes, képzett, vallásos, hazafias, fáradhatatlan szorgalmú ember. A szeretetből indul ki, mely szerint a tanítónak szeretni kell tanítványát, tudni kell gyenge tehetségéhez leereszkedni, mert máskép eredményt nem érhet el. Az elnöki megnyitó ismét tanúskodott Magyar Miklós závodi plébános, elnök tanitószeretetéről, jóindulatáról. A fenkölt, magvas beszédet megéljenezték. Ezután Nagy Béla kir. tanfelügyelőségi tollnok üdvözölte a jelen voltakat a tanfelügyelőség nevében. Tisztujitásnál utalva az elDÖk eddigi nagy sikereire, tapintatosságára, szakavatottságára és jóindulatára, egyhangúlag újból elnökké választották, valamint megmaradt a régi tisztikar is. Ktndl Vilmos tamási-i rk. . tanító, e derék egyesületnek még derekabb jegyzője, olvasta fel a jegyzőkönyvet, mely után az érdekes és tanulságos ülés véget ért. Ezek után 2 órakor volt az ebéd. Ételek jók voltak. Magyar Miklós üdvözölte dr. Göözty ki a főt. papságot éltette. Streicher Péter esperes, Nagy Béla kir. tanf. tollnokot, Bittér Péter Uj- váryt és Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelőt, Nagy Béla Magyar Miklóst és Telez Árpád a tanítóságot éltette. Tolna vármegye kir. tanfelügyelőjétől. Tolna vármegye iskolafentartóinak és községi elöljáróságának! Tudomásukra hozom, hogy Posner Károly Lajos és fiánál (Budapesten, Csengeri-utcza 31. sz.) Tolnavármegye fali nagy térképe 3 kor. 50 fillér leszállított árért kapható. Szegzárd, 1903. szeptember 14. Tihanyi Domokos, kir. tanfelügyelő.