Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1903-09-10 / 37. szám
2. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 37. sz. 1903. szeptember 10. a mint érkeztek, itt közlünk. Kondoleáltak táviratilag: Csáky püspök, Vaszary Kolos bibornok, Kohl Medárd püspök, Wlassícs Gyula kultusz minister, özv. Gróf Majláth Györgyné, Majorossy pécsi polgármester. Császka kalocsai érsek, gróf Majláth Gusztáv erdélyi püspök, Dezsevfly Csanádi püspök, Ivánkovics rozsnyói püspök, gróf Zichy Nándor, gróf Majláth László, Bogdánovics Lucian budai szerb püspök, Szögyén-Marich László nagykövet, Margalits Ede, egyetemi tanár, a Pázmány-egylet elnöke, Chawrak Lewiu eszéki főispán, gróf Peja- csevics *Zágrábból, Várady ez. püspök, gróf Som- sich Béla, gróf Széchenyi Miklós győri püspök, báró Fejérvári Imre Baranyavármegye főispánja, Várossy Gyula püspök, Meszlényi szathmári püspök, Szabó János gör. kath. püspök, gróf Normann Gusztáv, a kalocsai főkáptalan, Vajda Ödön zirczi apat, báró Biedermann Rezső, Bajza István dr., Fehér Ipoly pannonhalmi főapát, Posilovics zágrábi érsek, dr. Morelli egyetemi tanár, Leitner m. á. v. zágrábi üzletvezető, Bende József nyitrai püspök, Vályi eperjesi püspök, Láng Lajos minister, Brankovich karlóczai szerb pátriárcha. Tolna vármegyéből a következő részvét-táviratok érkeztek: gruf Széchenyi Sándor főispán Hőgyészröl, gróf Apponyi Géza, bezerédj Pál Szegzárd, gróf Apponyi Sándor Lengyel, Dőry Pál alispán Szegzárd, Perczel Dezső, a szegzárdi róm. kaih. ovodát és gyermek-menhelyt fent ártó egyesület nevében t Dőry Pálné és Szévald Móricz főszolgabíró Tamásiból. Koszorúkat küldöttek. Az elhunyt püspök ravatalára a következők küldöttek koszorúkat: özv. Kállay Benjáminná és gyermekei, dr. Égry Béla orsz. képviselő, a pécsi 19. honvéd gyalogezred tisztikara, a püspöki rezi- denczia személyzete, a Schaumburg-Lippe György herczeg dárdai uradalma, Erreth János orsz. képviselő, a pécsi honvéd hadapród iskola, a pécsi 8. honvéd-huszár ezred tisztikara, a bonyhádi róm. kath. hitközség —" 5 tagú küldöttséggel!, a szászvári bányászok, a pécsi m. állam vasúti tisztek olvasóköre. A püspök rövid byographiája. Heiyey Sámuel 1845-ben született a vasmegyei Hetye községben. Gimnáziumi tanulmányait Sopronban és Szombathelyen végezte s aztán belépett az esztergomi papnevelőintézetbe, a hol huszonötéves korában 1870. augusztus 2 án szenteltetett pappá. Mint káplán előbb Somorján, majd Esztergomban működött, rövid idő múlva kineveztetett a nagyszombati főgimn. tanárává. 1874-ben az esztergomi szeminárium tanárává és tanulmányi felügyelőjévé * nevezte ki ' Simor. 1885-ben a bécsi Pázmáneum spirituálisa lett. Vaszary Kolos biboros herczegprimás 1893-ban az érseki iroda igazgatójává nevezte ki. Bokros érdemei elismeréséül már 1894-ben kanonokká neveztetett ki, 1896-ban pedig ez. apat lett. Mindazonáltal kinevezése után is megmaradt az érseki iroda élén. 1897. év október hávának 27-én nevezte ki ő Felsége pécsi püspökké. Hetyey Samu püspök még kinevezése után még több hétig vezette a primási agendákat, mig csak a herczegprimás utódját ki nem nevezte. 1898. évi január hó 22-én tartotta meg bevonulását Pécsre a rezidencziába. Január 27-én hivatalosan elfoglalta a pécsi püspöki széket. A püspök temetése. Már kora reggel hosszú sorokban vonult a közönség a székesegyház előtti térre s a székesegyházba, hogy jó helyet biztosítson kiki magának a temetésre. A püspöki rezidenczia kápolnájában felállítva volt ravatalhoz, a hova egész délelőtt és délután mintegy búcsúra járt a közönség, a temetés nap reggelén már nem bocsátottak be senkit, csak a család tagjait. Reggel nyolez óra előtt gyülekezett az egyházmegye papsága a székesegyházban, hogy részt vegyenek a halotti zsolozsmában az officzium de- fonctorumban. Ez alatt kezdődött meg a magánosok és a testületek tömegesebb felvonulása. A herczegprimást a temetésen Kohl Medárd fölszentelt püspök képviselte, az esztergomi kápia- lan képviseleteben Kiinda Theoíil dr., p. praelatus kanonok, a székesfejérvári káptalan képviseletében Kreucz István és Májer Ferencz apátkanonokok, a veszprémi káptalan képviseletében Jánossy Gusztáv választott püspök jelent meg. Ott volt & temetésen Schaumburg Lippe György képviseletében Gaidemann Ottó urodalmi igazgató, Perczel Dezső v. b. t. tanácsos, Apponyi Géza gröf a pécsi kath. kör elnöke Hőgyészről, Apponyi Sándor gróf Lengyelről, Széchenyi Sándor gróf vármegyénk lőispánja, Tallián Gyula Somogyi főispán, Chvrak Levin eszéki főispán vezette küldöttség. A Szent István társulatot Kapossy József igazgató képviselte. Megjelent Dőry Pál tolnai és Maár Gyula somogyi alispán, Zimmert József dr. kaposvári plébános. Az országos Pázmány egyesület képviseletében megjelent Margalits Ede dr. egyetemi tanár elnök, Ciklay Lajos, dr. Kiss János p. praelátus, Sziklay Unos, Auer István. Megjelentek Várady Géza a Fv. hadtest prépost-plébánosa a bonyhádi római katholikus hitközség egyházi dr! Jozgits János és világi elnökének dr. Schwetz Antal vezetésével egy öttagú küldöttség. A s/egzárdi kath. olvasókört Szabó Géza hittanár, a »S'eg/árd-vidéki r. k. lani'ó-egyesületeu pedig Horváth Ignácz és Tarlós János szegzárdi. tanítók képvisel ék Fejérváry Imre br. dr. főispán képviseletében megjelent Majorossy Imre kir. tanácsos polgármester, csaknem teljes számban jelent meg a város és vármegye tisztviselői kara, kik közül az előb bieket Nendtvich Andor helyettes polgármester, az utóbbiakat Koszits Kamii alispán vezette, o»t volt a királyi Ítélő tábla bírói kara Bla'-kovich Ltván a kir. itélö tábla elnökén; a törvényszék bírói, kara, Hardy Sándor elnök vezetésével. A kiiályi főügyészséget Phb psz főügyész képviselte. A pénzügyigazgatóság tisztikara Auguszt Ferencz p. ü. iga/gató h. vezetésével. A pécsi helyőrség képviseletén kívül az ügyvédi kamara tagjai Erreih János orsz. képviselő elnök, a kereskedelmi és iparkamara Kindl József vezetésével, megjelent az ipartestület is és a pécsi pénzintézetek igazgatói. A pécsi joglyceum tanári kara teljes számban. A város és vármegyei törvényhatósági bizottság tagjai. A pécsi katholikus kör tagtai, a pécsi városi tanító testületnek tagjai, a pécsi slapitványi hivatal tisztviselői, a pécsi püspöki urodalom és a pécsi székes- egyházi urodalom tisztikara teljes számban, a pécsi jótékony Nőegylet tagjai Hinka Lászlóné alelnöknő vezetésével, a Mecsek egylet választmányi tagjai, a szigetvári jótékony Nőagylet; Egri Béla dr., Darányi Ferencz orsz. képviselők, Kardos Kálmán ny. főispán, Bolgár Kálmán anyakönyvi felügyelő, a pécsi m kir. államépitészeti hivatal Kovácsffy Kálmán kir. főmérnök vezetésével. Testületileg jelent meg a Pécsi Dalárda is, a Pécsi Izr. Jótékony Nőegylet dr. Fodor Ignáczné alelnöknő vezetése mellett, a Duna Gőzhajós Társaságot Sztraka Ferencz igazgató képviselte, a vasúti forgalmi főnökség is megjelent, ott volt majdnem teljes számban a Pécsi Polgári Daloskörtagjái is, a posta-igazgatóság tisztviselői Opris Péter vezetésével. Testületileg jelentek meg a temetésen zászlók alatt a pécsi katholikus főgymnázium ifjúsága, a pécsi állami főreáliskola növendékei tanáraiknak vezetése mellett, ott voltak a pécsi joglyezeum polgárai is, csaknem teljes számmal. Ott voltak a pécsi Mi Asszonyunkról nevezett nőzárda növendékei a szürke nénék vezetése mellett, ugyancsak igy jelentek meg a várihegyei árvaház neveltjei, ott voltak a kórházi ápoló növendékek közül minő, akik csak eltávozhattak a kórházból. Zászlók alatt és parancsnokaiknak vezetése mellett érkeztek meg a városi és Zsolnay gyári folytatja útját. Éppen előttünk szállítottak át egy vonatot Gombosról Erdődre. Erdőd község völgyben fekszik, felette, egy dombos kis vár emelkedik. Lejebb haladva, a Dunán már láthatók voltak a Fruska Gorának halványabb kéklő csúcsai. Egy óra múlva elértük Vukovárt. Amig idáig mindkét part többé kevésbbé egyhangú volt. Nagyon kevés változatosság volt látható. Addig innét kezdve gazdag változatokban különösen a jobb part, amelyen a Fruska Gora hegyláncznak nyúlványai egészen a Dunáig érnek s meredek partot képeznek. A bal part továbbra is síknak marad, de mindenütt erdővel borított. Vukovár alatt a jobb parton látható Saren- grand falucska, amely felé emelkedő hegyen egy — a római időkből való várrom van. A faluban pedig egy régi kőtemplom, amely szintén a római időkből való és egy hegycsuszamlás alkalmával elfödte a leszakadt homok réteg s csak nagysokára, egy ásatás alkalmával bukkantak rá. Innét Illokra érkeztünk. Illők (Újlak) Szeréin- megye egyik járásának székhelye. A Fruska Gora tövénél fekszik. Egy nagy vár van a város felett. Mindkettő római időkből való. Egyébként arról nevezetes, hogy itt vonult át a rómaiak X. légiója, amelyből elhullott katonákat itt temették el. A vár most Odeskalchy herczeg tulajdonát képezi. A nap már jó magasan járt az égen, a mikor felébredtem. Szekcsőnél voltunk. Eddig nem is valami sok látni való van. Mind a két part pgy- I forma. Semmi nevezetes nincs. Egynegyed nyolez volt, hogy Mohácsra értünk. Itt egy ÓTai időnk volt. Szenet vett fel hajónk. Lányok és asszonyok talicskázták a szenet gyors egymásutánban. Igen érdekes képet nyújtott ez. Aztán elkalandozott gondolatom a régebbi időkre ... Az 1526-ik év jutott eszembe. S amint végig tekintek a sik réten, amelyről a költő igy sóhajtott fel! »Hős vértől pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntlek; Nemzeti nagylétünk, nagy temetője : Mohács!« szinte vérrel födöttnek láttam azt. Mohács alatt a Duna jobb partján elágazik és ez a mellék ág, amely néhány kilométerrel lejebb óriási kanyarulatot téve visszavezet a fő ágba az u. n. Beda-Duna . . . Mohács felett még látszottak a Zengőnek és Mécseknek végnyulvánágai, de alatta már mind a két part egészen sik. Egy-egy nádas váltja fel a teljesen kopasz síkságot. Egy-egy távol fekvő község tornya emelkedik ki az egyhangú pusztaságból. Aztán egy kis liget, erdő, bozótos rész és ismét a régi kép. Mielőtt Bezdánra értünk volna, a baloldalon egyesül a Duna az u. n. Baracskai ággal, amely még Szekcső felett szakadt ki belőle. S ez a nagy rész, amit igy átölel az u. n. Mohácsi-sziget. Bezdánnál veszi kezdetét a Ferencz József csatorna, amely 119 kilométernyi ut után a Tiszába szakad. Húsz méter széles és 2—2 és fél méter mélységű. Főképpen -azon czélból építették, hogy a bácskai szép gabonát könnyebben elszállíthassák akár a Dunára, akár a Tiszára, hogy aztán onnét tovább vihessék. Bezdántól egészen Apatinig sokszor irányt I változtatva folyik a Duna, számtalan szigetet, li- I getet képezve. Ez a kanyargós ut 35 km. hosszú, amely után Apatinhoz érkezik a hajó. Itt még látható volt az áradás okozta óriási kár. Az ár ellen emelt gátak mindenütt áttépve, átszaggatva, úgy, hogy a viz egészen a házakhoz ért. Azoknak alját mosta. A dunai malmok összetörve, roncsokban hevertek és a viz pajzánul dobálta ide-oda áldozatainak ezen megmaradt roncsait. Dráva torok állomás előtt, a hol a Dráva a Dunába ömlik, nagyot kanyarodik az öreg Duna és eredeti déli útját dél keleti irányban folytatja. Itt, az egy kilométer széles Dunán teljes sebességgel halad előre a hajó s igy gyorsan eljut a következő állomáshoz, Gomboshoz. Gombos a Duna balpartján fekszik. Szembe vele Erdőd község van. Gombos végállomása a Zombori vasúti vonalnak, Erdőd pedig a dályai- nak. De hogy ne kelljen e végállomásokon |a rakományt hajón átszállítani s igy kétszeri átrakást eszközölni, a vonat rá megy egy kompra, amely az egész vonatot átszállítja a túlsó partra, ahol az
