Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-06-04 / 23. szám

2.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 23. sz.

IRODALMI CSARNOK.

Népdalok.

i.

Itt újra a fecske madár.

Itt újra a gólya.

Az idő már tavaszra jár Minden éled újra;

Reménységem csak a régi,

S mindig az lesz talán:

Eltudlak majd felejteni Valamikor, kis lány

í

Vérpirosán ment le a nap,

RosSz idő lesz megint holnap.

Rossz időm volt ma is nekem,

Ma hagyott el a kedvesem.

A nap lement, a hold feljött,

Itt járok a házuk előtt.

Reám se néz az a csalfa,

Ki se jön egy búcsúszóra.

III.

Holdas este a kert alján Furulyázom egymagám.

Meghallod e barna kis lány?

Megérted-e a szavam?

Kis furulyám siró hangja,

Neked beszél, hozzád szól Csak azt sírja, azt zogokja:

Mért csaltál meg oly nagyon?

IV.

Ősz az idő, — őszi haraszt.

Zörög, ropog lábom alatt.

— Ez a haraszt majd kizöldül,

De rám jobb nap soh’ se derül.

Fúj az ősznek hideg szele,

Zör’g .a haraszt s a levele Csak azt súgja, osák azt mondja:

Nem leszek én boldog soha.

Dávid Pál.

Előfizetőink figyelmébe!

— Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, hogy a hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni szíveskedjenek.

A kiadóhivatal.

gyár nemzet. A Dunántúl is bizonyára emlékeznek még e dalra sokan. Tán dalolták is. Lehet, hogy elfeledték azóta. Ja 1 sokat kellett már nekünk (magyaroknak) feledni. — No hát itt a vers, emlékezzenek rá:

Magasan lengjen a zászló,

Éljen Böszörményi László ;

Lajos apánk jöjjön haza,

«Dani bátyánk»* Isten hozta.

Éljen a magyar szabadság,

Éljen a magyar haza !

Akik pedig nem óhajtották olyan sürgősen a a mi «apánk» hazajövetelét, hát azok meg igy énekelték:

Magasan lengjen a zászló,

Éljen Böszörményi László ;

Tisza, Giczy, Böszörményi Tudják az alkotmányt védni.

Éljen stb.

A Kossuth-nótára énekelték a dallamát:

A leleplezési ünnepély estéjén azután volt diszbankett. Jelen voltak: Irányi Dániel, Orbán Balázs báró. Mezey Ernő, a jó Csanády bácsi stb. A menüről már nem is tudok számot adni. Egyre mégis emlékszem. A többek között valami tengeri rák is volt feladva.

Sajátságos, hogy az étrendből csak erre a hátra menni szerető állatra emlékszem. De tudom már miért. Irányi a «rák»-ról mondott egy mesét. No majd egyszer azt a mesét is elmesélp

* Dani bátyánk = Ihász Dániel. Lajos ?■ -uth.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Koronázási évforduló. Harpainczhat éve már, hogy Szent István koronáját a magyar nemzet I. Ferencir József király fejére tette. A koronázás évfordulóját junius 8-án az idén is isteni tisztelettel ülik meg a hatóságok, testületek és a tanuló ifjúság. A hálaadó ünnepi misét a szeg- zárd-helvárosi templomban Wosinsky Mór apátplébános fogja végezni.

— Áthelyezés. Az igazságügyminiszter dr. Iraiber Vinczet, az igazságügyminiszteriumba berendelt győri kir. főügyészi helyettest, eddigi minőségében és berendelésének fentartása mellett a budapesti kir. főügyészséghez helyezte át.

— Községi aljegyző. Az ozorai képviselő- testület a rendszeresített másodjegyzői állára Réber Ferencz közigazgatási tanfolyamot végzett ozorai

s. jegyzőt választotta meg.

— Rákóczy-ünnepély. A szegzárdi polgári leányiskola junius hó 14-én délelőtt 10 órakor a nagyvendéglő nagytermében Rákóczy emlékére matinét rendez, melynek jövedelme Rákóczy hamvainak hazaszállítására gyűjtött összeg gyarapítására lesz fordítva. A belépődíj 60 fillér. A nemes czélra való tekintetből felülfizetések is köszönettel fogadtatnak. A matinéra külön meghívók nem bocsájtatnak ki, de városunk összes Rákóczy tisztelőit ez utón meghívja : a rendezőség. Mi pedig e meghívóhoz, a melyet örömmel adunk közre, ide igtatjuk e Rákóczy ünnepély kedves történetét. A szegzárdi polg. leányiskola igazgatónője Írószerrel a kezében, a fölött tűnődött, hogy mikor kellene az iskola növendékeivel egy Rákóczy ünnepélyt rendezni s mik lennének az ünnepély egyes pontjai. Ebben a pillanatban kopogtatnak, két leány lép^ be, a kik több társuk nevében is arra kérik az igazgatónőt* ^gy engedje meg nekik egy Rákóczy ünnepély rendezését. — Sok ilyen hazaszeretettől áthatott polg. leányiskolái tanulót kívánunk édes hazánknak.

— Hymen« Király-daróczi Daróczy Zoltán biritói (Paks) földbirtokos, elhunyt Király-daróczi Daróczy Tamás és kisszeniczei Szeniczey Stefánia fia, eljegyezte lovassi Szakáll Jolán kisasszonyt, lovassi Szakáll Mihály csombárdi (Somogy m.) földbirtokos és monostori Thassy Olga leányát.

— Vasút köréből. Vizy György m. á, v. állomási felvigyázó Ujdombóvárról Plasera (Horvátország) ; Szabó János m. á. v. állomási felvigyázó Plaseról Ujdombóvárra saját kérelmükre kölcsönösen áthelyeztettek.-— Anyakönyvi kinevezés. A belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök a bárt- fai anyakönyvi kerülbe 1200 korona évi fizetéssel TTiury Béla nyugalmazott tolnai községi jegyzőt anyakönyvvezetővé nevezte ki.

— Hétmillió korona. Lukács László pénzügyminiszter beterjesztette már a magyar országgyűlés képviselőházához azt a beruházási törvényjavaslatot, melybe a baja- bátaszéki vasút és a dunai áthidalás is ben- foglaltatik. A baja—bátaszéki vasút elsőrendű lesz, melynek költségeire^ és a hid kiépítésére hétmillió korona van előirányozva. Ez a törvényjavaslat csakhamar törvény lesz, a mint az ex lex megszűnik.

— Esküvő. Buzicska Sándor folyó hó 7-én, vasárnap vezette oltár elé a dombóvári izr. templomban Herman Emma kisasszonyt.

— Virágzik a szőlő. A szép és kedvező időjárás következtében a szegzárdi szőlőkben már megindult a virágzás, mely kellemes illatárral tölti be a levegőt. A korai virágzásból a tapasztalás szerint jó borra lehet számitani, a mire nagy szükségünk is van, -hogy a szegzárdi vörös bor jó hírnevét teljesen visszaszerezzük. Valami nagy termésre azonban nem számíthatunk, mivel bizony a jobb fekvésű hegyi szőlők alaposan elfagytak.

— Uj iskolaépület. Dunaföldvárott már teljesen felépült az impozáns gazdasági ismétlő-iskola épülete, a szaktanító már bele is költözködött.

A szegzárdi nagy sikkasztás. Többszörösen foglalkoztunk már azzal a tulszigoru belügyminiszteri ítélettel, mely az Antal-féle sikkasztási ügyben hozatott. Ez az ítélet tudvalevőleg a volt árvaszéki számvevőt állásától megfosztotta és kisebb- nagyobb pénzbírsággal és vagyoni felelősséggel sújtotta mindazokat a megyei tisztviselőket az alispántól kezdve lefelé, a kik csak távolról is belevonhatok voltak. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága a most megtartott ülésében behatóan foglalkozott a szigorú belügyminiszteri Ítélettel és a következő határozatot hozta:

»A közigazgatási bizottság az elnöki jelentés tudomásul vétele mellett, a belügyminiszter vég. határozatát érdekelt tisztviselőknek azon felhívás kíséretében kézbesíti, hogy a reájuk jogerősen kirótt bírságpénzt az 1886. évi XXIII. t.-cz. 9. $-a értelmében a vármegyei tiszti-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet nyugdíj-intézete javára 15 nap alatt fizessék be. A kártérítés tekintetében pedig a közigazgatási bizottság azon előterjesztéssel járul a törvényhatósági bizottsági közgyűlés elé, hogy a volt tisztviselők felelősségre von ását mellőzve, a sikkasztás következtében előállott gyámpénztári hiányt, az időközben tekintélyesen felszaporodott gyámpénztári tartalék-alap terhére Írja le, illetőleg abból téríttesse meg. Mert a fegyelmi vizsgálat folyamán a közigazgatási bizottság arra a meggyőződésre jutott, hogy a bűnös fondorlatokkal elkövetteti s okmány hamisításokkal is palástolt sikkasztásnak oly hosszú időn keresztül történt üzését, a számvevőségi teendők teljesítésének ellenőrzésének elhanyagolása tette lehetővé, a számvevőségi teendők teljesítésének ellenőrzése körül pedig büntethető mulasztás sem a szolgálatban levő, sem a jelenleg már törvényhatósági szolgálaton kívül álló volt felügyelő és pénztári tisztviselők ellen megállapítható nem volt, mit az árvaszékhez beterjesztett árvaszéki számvevői jelentések is igazolnak. Az árvaszéki számvevő pedig, ki egyébként is vagyontalan, már állásától elmozdítva van, ennélfogva teljesen indokolt az 1877. évi XX. t.*czikk végrehajtása tárgyában alkotott szabályrendelet III. része 34. §-a d. pontjának alkalmazása, mely szerint a gyámpénztárban felmerülő s az első sorban kötelezettek által meg nem téríthető gyámpénztári hiányok a tartalék-alap rendeltetésének megfelelően ugyancsak a tartalék-alapból téritendők meg.

— Választmányi ülés. A Szegzárd-vidéki r. kath. néptanitó-egylet 1903. évi junius hó 8-án, Szegzárdon, délelőtt 10 órakor a belvárosi rk. népiskola egyik tantermében választmányi ülést tart, melynek főtárgya a közgyűlés idejének, helyének és tárgysorozatának megállapítása lesz.

— Vizsgálat a pusztán. Múlt csütörtökön tartották meg Jegenyés pusztán az évzáró vizsgálatot, mely szépen ^sikerült. A vizsgálaton Fekete Ágoston tolnai prépost-plébános elnökölt, a kir. tanfelügyelőséget pedig Nagy Béla tollnok képviselte. A katekizmusból, bibliából és a Flóri könyvből P. Fehér Márton szerzetes, a többi hasznos és szükséges tudnivalókból pedig Vargha Ilonka tanítónő kérdezte ki a* pusztai gyermekeket, a ki különösen a vallástanból, földrajzból és a magyarok történetéből meglepő szépen feleltek, a mi fölött az elnöklő prépost teljes megelégedését fejezte ki a vizsga végén. A iskola fentartó nemes főurnak, Bezerédj Andor cs. és kir. kamarásnak meghagyásából az összes tanulók vizsgaemlékül ajándékot kaptak. Délben az urasági épület verandáján ebéd volt, melyen több meghívott vendég vett részt. Ebéd alatt szép beszédek hangzottak el, éltetve Bezerédj Andort, Ambrus Vilmos kasznárt, Hartmann ispánt, Fekete Ágoston prépostot, Feliét Márton szerzetest és VarghaIlonka tanitónőt.

— Nyugdíjintézetbe felvétel. Augsperger József várdombi róm. kath. osztálytanitó 800 koroná nyugdijigénynyel 1903. évi április hó 16-tól kezdve az országos tanítói nyugdíjintézetbe felvétetett.

5— Halálozás. Tolna községnek tizenkilenc^ éven át volt derék birája, Kiasz Antal életének 70-ik evében elhunyt. Temetése pünkösd napján ment végbe nagy részvét mellett. A megboldogultat a község saját költségén temettette el, igy akarván elismerését es kegyeletét kifejezni emléke iránt^

1903. junius 4.