Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-05-28 / 22. szám

4

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 22. sz.

1903. május 28.

— Bezerédj-ünnepély. A szegzárdi polgári olvasókörben folyó hó 27-én nagy értekezletet tartottak, melyben elhatározták, hogy az egyesület helyiségében folyó évi junius hó 11-én, Űrnapján tartják meg a Bezerédj-estélyt, melynek prograramja a következő: 1. Megnyitó beszéd. Tartja: B o d a Vilmos orsz. képviselő. 2. Tóth Pál szavalata. 3. Felolvasás Bezerédj István életéről. Tartja: Schneider János vármegyei alszámvevő. 4. Csötönyi János szavalata. 5. Mehrfercz Lajos felolvasása. 6. Táncz. A zenét Garay Lajos zenekara szolgáltatja. Kezdete 7 órakor. Belépti-dij 60 fillér. Kedvezőtlen idő esetén az ünnepély a következő vasárnapon, junius hó 14-én tartatik meg.

— A báttaszéki uj orgona. Az uj báttaszéki templom nagyarányú orgonáját folyó hó 20 án vizsgálták felül a meghívott szakértők; Erney József a nemzeti zenede igazgatója és Goll János zenetanár, az ^Apollo* szerkesztőjei akik konstatálták, hogy az orgona teljesen sikerült, tökéletes mű, amely modern szerkezeténél fogva az orgona építészet valóságos remeke. A hatalmas orgonának 2400 sipja van és súlya 100 métermázsa. A bűbájos zengésű orgona az országhirü pécsi Angszier J. és fia czég gyárából került ki.

— Az alsó-nyéki uj lelkész. Örömmel értesülünk, hogy az alsó-nyéki ev. reform, egyházközség egyhangúlag hozott határozata folytán Szabó Károly paksi ev. ref. lelkészt hívta meg a megüresedett lelkészi állásra, aki a meghívást el is fogadta. Az alsó-nyékiek választása oly kiváló papra esett, aki jeles tulajdonainál fogva büszkesége lesz a községnek.

— Troli Ferencz életéből. Múlt csütörtökön ülték meg Troli .Ferencz v. püspök és pécsi nagyprépost jubileumát, mely alkalommal a »P. N.« a következő esetet írja: Az 1848—49-iki önvédelmi harczok lezajlása után szomorú napjai voltak a magyarságnak. Üldöztek mindenkit, kiről azt gyanították, hogy »magyar érzelmű* ; a befogatá- sok napirenden voltak, a hadb Íróság erősen működött. Természes, hogy a hazafias érzelmű kath. papság sem volt e tekintetben kivétel s nem egy közülök erős gyanúban állt. Ezek közt volt Garay Alajos is, Garay Jánosnak, hazánk népszerű költőjének testvéröcscse, ki akkor kis-székelyi plébános volt Tolnamegyében, ki a megyegyüléseken részt vett s gondosan eltette az 1848-iki hírlapokat, melyeket akkor forradalmi iratoknak neveztek s melyeket a rendelet szerint beszolgáltatni és elégetni kellett és az . államelleni merénylőnek tekintették azt, kinél ily újságokat találtak. A concor- datum értelmében papot elfogatni, vagy ellene vizsgálatot tartani csak püspökének beleegyezése s a püspöki kiküldött jelenléte mellett lehetett. Mikor Garay Alajos ellen a vizsgálatot teljesíteni akarták, az auditor először is Sci/ovszky-hoz fordult. A püspök az auditor óhajainak eleget teendő, azonnal hivatta titkárát, kiadva szóval a rendeletet, hogy vele a püspöki fogaton azonnal Kis- Székelybe utazzék. A titkár első sorban is Garay Alajosnak megmentésére gondolt, kiről mindenki tudta, hogy »forradalmi iratokat* rejteget. Ámde az aud'tor igen szigorú ember volt és nem engedte meg, hogy a titkár visszatérjen szobájába úti podgyászának összerakására. Ott kellett maradnia a püspöki termekben, mig az inas a málhát összeszedte s a fogat elő állhatott. Troli azonban az utolsó perczben, midőn már kocsira ülen- dők voltak, mégis talált módot, olyasmire kérvén engedélyt, mit az inas helyette nem végezhetett, hogy kis papirszeleten előre értesítse Garayt a veszedelemről. A püspöki fogat azután a császári auditorral s titkárral Nádasának, Bonyhádnak vette útját Kis-Székely felé, ellenben a püspök egyik lovásza Dombóvár és Döbrököznek indult meg lóháton Garay értesítésére. A vizsgálat meg is érkezett Kis-Székelybe. Az auditor a feljelentés s

utasitás szerint első sorban a templom padlására ment, mert ott voltak a forradalmi iratok. Azon* ban a lovas-posta előbb ért oda, mint az auditor, mire a hintó Kis-Székelybe döczögött, a forradalmi iratoknak csak hült helyét találták, illetve, hogy nem találták. Garay Alajos meg volt mentve. A kutató igazságszolgáltatás feljegyezte őt is a »gut gesinnt <-ek névjegyzékébe.

— Népgyülések a katonai javaslatok ellen. Dunaföldváron folyó hó 21-én délután 3 és fél órakor ezrekre menő közönség jelenlétében népgyülést . tartottak, hogy tiltakozzanak a katonai javaslatok ellen. A házakon nemzeti zászlók lengettek s alig volt épület, melyre lobogót ne tűztek volna. Nagyhatású beszédeket tartottak: Szluha István, dr. Lovdszy Márton és Rátkay László orsz. képviselők. A népgyülés tiltakozó javaslatát dr. Gál Jenő ügyvéd olvasta fel, melyet nagy lelkesedéssel fogadtak egyhangúlag el. — Pakson áldozó csütörtökön volt tiltakozó népgyülés, a hol óriási közönség előtt Szluha István, dr. Holló Lajos és Rátkay László és a választópolgárok közül is többen beszéltek. A kerület kérvényét múlt kedden vitték fel, melyről a * Magyarország» ezeket Írja:

A paksi választókerület polgárságának a katonai javaslatok elleni feliratát ma délelőtt impozáns nagy küldöttség hozta fel a képviselőházhoz. A deputáczióban mintegy négyszáz polgára vett részt a kerületnek és pedig Paksról, Dunaföldvár- ról, tíölcskéről, Madocsáról, Dunaszentgyörgyről és Dunák ömlődről. — A deputáczió tagjai réggel 7 óra 50 perczes vonattal érkeztek meg a keleti pályaudvaron, a hol az országgyűlési képviselők közül Szluha István, a kerület képviselője és Fáy István jelentek meg fogadásukra. A fővárosi polgárok nevében Sümegi Vilmos főv. biz. tag és Kardhordó Árpád üdvözölték a küldötteket, lelkesítő hazafias beszéddel. — A pályaudvar előtt négyes sorokba állott fel ezután a küldöttség. Tölgyfaág zöldéit a kalapokon és nemzetiszinü kokárda diszlett a küldöttek mellén. Aztán hosszú menetben lobogó nemzetiszinü zászlók alatt indultak el a Kerepesi-uton. Elől haladtak a vezető függetlenségi képviselők, továbbá Csefkó Ferencz, a függetlenségi párt elnöke, dr. Hevesi Gyula a párt alelnöke, akik a fővárosba felhozták a küldöttséget. Utánuk ment öt ősz, agg negyvennyolczas honvéd, a független magyar hadsereg öreg harczos katonái név- szerint Zsarnay Pál, Pintér Károly, Móré Ferencz, Bernáth Márton és Bertalan Ignácz. Ezek után sorakozott a lelkes magyar emberekből álló deputáczió. A nagy körutakon, a Váczi-köruton és az Alkotmány-utczán vonult fel a paksi deputáczió a parlamentbe. A Magyarország szerkesztősége előtt pár perezre megállóit a menet, meghajoltak a lobogók és a polgárok kalaplengetve üdvözölték az erkélyen álló Holló Lajos képviselőt, a ki itt szintén csatlakozott a deputáczióhoz. A menet ezután hazafias dalokat énekelve, zajosan abczugolva a katonai javaslatokat, a kormányt, külösen Fejérváry honvédelmi minisztert és éltetve a függetlenségi képviselőket — folytatta útját az országház felé. Az Alkotmány-utcza sarkán a menettel találkozott gr. Apponyi Albert, aki éppen a küldöttség fogadására sietett kocsiján a képviselőházba. A képviselőház elnökét lelkesen megéljenezték.

Apponyi 10 órakor fogadta a küldöttséget a delegácziós teremben, ahol több függetlenségi képviselő jelent meg, többek között Holló Lajos, Barabás Béla, Kubik Béja, Fáy István és Boda Vilmos.

A deputáczió kérvényét Szluha István képviselő nyújtotta át a Ház elnökének. Kiemelte beszédében, hogy a polgárok nem pártszempontból, hanem pártkülömbség nélkül jöttek, egységesen nyilatkozott meg akaratuk. Kifejtette, hogy kívánják a magyar hadsereg felállítását, mert a kért súlyos terheket csakis nemzeti hadseregnek adhatják meg. Ettől a kivánságuktól semmi el nem tántorítja őket.

Éljenzéssel fogadott beszéd után Stauber Antal adta elő a polgároknak óhajtásait és kérte kérvéúyüknek a képviselőház elé juttatását.

Apponyi átvéve a kérvényt, nagy figyelem között válaszolt. A kérvényt — úgymond ‘— alkotmányos kötelességéhez híven haladéktalanul a

törvényhozás elé terjeszti. Pártkülömbség nélkül nagyra becsülik a nemzet polgárainak azon jogát, hogy nemcsak képviselőválasztáskor, hanem kérvények utján is nyilvánithatják meggyőződésüket és kívánságukat. Ezen jognak, amelyet nagyra becsülnek és amelyet senki csorbítani nem kíván,

I megfelel azon alkotmányos kötelesség, hogy a nemzet töredéke tisztelettel és megnyugvással fogadja a nemzet egészének, a törvényhozásnak törvényben kifejezett döntését.

Apponyi beszéde után Szluha István bemutatta a küldöttségnek a jelenlevő függetlenségi képviselőket, akiket hosszasan éljeneztek. Aztán a parlamenti palotát tekintették meg, a kupolateremben Szederkényi Nándor körül csoportosultak a küldöttség lelkes tagjai, aki pár szóban megköszönte nekik az ellenzéknek nyújtott támogatást. A küldöttek ezután felvonultak a Ház tanácskozásait meghallgatni a karzatra. Délben a Gambrinus vendéglőben gyűltek össze társas ebédre, amelyen több függetlenségi képviselő is részt vett. Az ebéden Szekula István, Holló Lajos és Bakó József képviselők lelkes felköszöntőkben ünnepelték a küldöttség hazafias tagjait, akiknek részéről viszont a képviselők kitariására ürítettek poharakat. Kardhordó Árpád a fővárosi polgárság nevében beszélt lelkesen.

— Hangverseny és tánczmulatság Pakson. A mint már egyik közleményünkben megírtuk, Pakson nagyszabású hangversenyt és tánczmulat- ságot rendeznek folyó évi junins hó 7-én, melynek tiszta jövedelmét a Szegzárdon felállítandó Bezerédj szobor-alapra fordítják. A hangverseny teljes műsorát itt közöljük: 1. Nemzeti zászló. Huber Ká- rolytól. Előadja a Dolgári iskola énekkara. 2. Haj Rákóczi, Bercsényi, Bezerédj, szavalja szerzője: Szécskay György ur (Budapest.) 3. Bob belépője. (Bob herczegről.) Zongora kiséret mellett énekli Fonó Gizi okleves színésznő. 4. Három magyar nóta. Két zongorán előadják Simontsits .

és Simontsits Andor urak. 5. Bezerédj István lékezete. Szónoki beszéd. Tartja Rátkay Lá. országos képviselő ur. 6. Tavasz. Erődi Ernők Előadja” a polgári iskola énekkara. 7. Egy boldogtalan asszony. Monológ. Irta Benedix. Fordította Follinus. Előadja Fonó Giza okleveles színésznő. 8. Kurucz dalok. Tárogatón előadja Farkas Jenő ur (Budapest.) 9. Bezerédj István a mennyországban. Alkalmi költemény. Szavalja Osváth János ur. 10. Népdalok. Előadja a polgári iskola énekkara.

— Főgimnáziumunk a kér. torna versenyen Sopronban. Folyó hó 19-én az esti vonattal 36 főből álló csapat a torna tanár és Pataki Jákó tanár vezetése alatt indult útnak az úttörő csapat, 20-án délben ért Sopronba, a hol az állomáson a rendező bizottság elnöke és nagyszámú helybeli ifjúság igen kedvesen fogadta a város vendégeit. Megérkezés után megtekintették az igen szépen fejlődő várost. — Áldozó csütörtökön már a kora reggeli órákban a dobok és trombiták zaja lármázta fel a feldíszített várost, fél 8 órakor az összes ifjúság templomba vonult s templom után a Színháztéren gyülekezett s onnan oszlopokban vonult ki a versenytérre, a hol a katona zene a Rákóczy indulóval fogadta az érkező mintegy 1400 tornászt. A felvonulás s a Hymnus elhangzása után következett az összes résztvevő intézetek szabad gyakorlata, amely gyakorlatokért intézetünk is elismerő oklevéllel lett kitüntetve. A délelőtt folyamán még az összetett főverseny a sulydobás távolba és magas ugrás került a döntésre, a melyből intézetünk szintén győztesként került ki, elnyerve a 21 résztvevő intézet között az 5-ik helyet s díszoklevéllel lesz kitüntetve. A verseny többi pontjai délután kerültek döntés alá. — A délután folyamán három győzelemmel került ki intézetünk a versenyből, melyek közül a nyújtón Molnár Dezső VIII. o. t. I. dijat (ezüst érem), Perler Ferencz VIII. o. t. szintén tornázásért II. dijat (bronz érem) és Lovi- nusz József VI. o. t. mászásért I. dijat (ezüst érem). A játék verseny bár eldönthetlen maradt (0—0) a Modori tanitóképezdével szemben, a verseny biró Ítélete szerint intézetünk csapata játszott a legnagyobb összjátékkal s legszebben. Á verseny után következett a dijak kiosztása. Lélekemelő látvány volt azt a lelkesedést látni melylyel a győzteseket az intézetek fogadták, a sok színes sapka mind az