Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1903-04-23 / 17. szám
utmesteri iskolában kiképzendő tolnamegyei utmes- terjelölteknek a tanfolyam tartamára 270 korona dij állapíttatott meg. Hazafias felbuzdulás támadt Heves vármegye körlevelének az önálló magyar hadsereg felállítása érdekében az országgyűlés képviselőházhoz intézett feliratának felolvasása és nagy visszatetszést szült az állandó választmány által előterjesztett azon javaslat, mely a körlevelet egyszerűen tudomásul venni és irattárba tétetni kívánta. Az első lelkes fetszólaló Szabó Károly paksi ev. ref. lelkész volt, ki gyönyörű beszédben ecsetelte a magyar fiuk hiányos katonai nevelését s hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet soha nem voit szűkkeblű akkor, midőn a haza védelméről volt szó s meghozza most is az áldozatát, ha pa- naszszal fizeti is az adóját ; mert szomorúan tapasztaljuk, hogy nem magyar a hadsereg s fájó szívvel látjuk, hogy a magyar nemzet sokszor szemben találja magát a hadsereggel. Szívből óhajtja a magyar önálló hadsereg felállítását, mert a magyar katona nem hagyja cserben soha zászlóját. Legyen tehát önálló hadserege a magyar nemzetnek ! Indítványozza, hogy Tolnavármegye írjon fel az önálló magyar hadsereg felállítása érdekében v képviselőházhoz. Hazafias beszédét lelkes éljenzés követte, amit méltán meg is érdemelt. Vajay István bölcskei róm. kath. plébános melegen pártolja előtte szóló indítványát és annak elfogadását ajánlja. Beszédében hangsúlyozta, hogy reá a közgyűlés némely tagjának azon magatartása, hogy az imént elhangzott hazafias beszédet közbeszólásaikkal zavarták, — azt a benyomást tette, mintha nem is magyarok, hanem különféle nemzetiségek gyüléseznének. Vajaynak ezen kijelentéseit a tiszti ügyész félre értette és igy figyelmeztette, hogy vonja vissza szavait, mert azok széksértést képeznek. Vajay erre kijelentéseit megmagyarázva, beszédét tovább folytatta és végül csatlakozott Szabó Károly indítványához. Bartal Béla cs. és kir. kamarás hosszabb történelmi fejtegetések után ellenezte Szabó indítványát, mert szövetség nélkül nem állhat fönn a magyar nemzet. Bodor György dunaföldvári bizottsági tag talpraesett beszéddel pártolta az indítványt s az Ausztriával való szövetséget — úgymond — mint mumust állítják a nemzet elé, pedig a magyar nemzet nem ijedt meg tőle sohasem s ő a magyar államot oly erősnek tartja, hogy elbirja az önálló magyar hadsereget. Több felszólaló nem jelentkezvén, főispán a kért névszerinti szavazást elrendelte, melynek eredménye az, hogy Szabó Károly indítványára 94.-én, az állandó választmányéra pedig 82-én szavaztak s igy lolnavármegye törvényhatósági bizottsága felír a képviselőházhoz az önálló magyar hadsereg felállítása tárgyában. Érdekes volt Vajay Istvánnak a szavazás kihirdetése után tett ezen megjegyzése: «Üdvözöljük a felkel'ó napot In Ugyancsak élénk vita tárgyát képezte Debre- czen város körlevele, mely a katonai javaslatok ellen szólt. Simontsits Elemér főjegyző olvasta fel a körlevelet és az állandó választmány javaslatát, mely szerint az egyszerűen csak tudomásul veendő. Ennél a tárgynál ismét Szabó Károly, az ellenzék vezére, szólt fel először, a ki hangsúlyozta, hogyha a nemzetet kérdeznék meg, akkor annak hatalmas többsége biztosan a létszám felemelése ellen nyilatkoznék. Végül indítványozta, hogy a közgyűlés írjon fel a törvényjavaslat ellen. Vajay István hozzászólt az indítványhoz és egy módosító indítványt adott be, mely a kormány hazafiságára és bölcsességére hivatkozva, a kilátásban levő ex-lex állapot megszüntetése végett a katonai javaslatnak napirendről való levételét óhajtja. Perczel Dezső a katonai javaslatok mellett szólalt fel és ajánlotta, hogy fogadják el az állandó választmány határozatát. Végül névszerinti szavazással elhatározták, hogy felírnak az obstrukczió ellen 64 szóval 55 ellenében. Ez a feltűnő határozat homlokegyenest ellenkezik a Heves vármegye körlevelére hozott dicsőséges és hazafias határozattal. Kár, hogy az ellenzéki bizottsági tagok közül többen nem várták be a szavazást, mert különben nem hozhatták volna meg a fenti határozatot, mely- lyel nem dicsekedhetik vármegyénk. A közgyűlés különben fél 4 órakor ért véget. 2. ________________________ KÜ LÖNFÉLÉK. — Főúri eljegyzés. Draskovich Dénes gróf cs. és kir. kamnrás nagybirtokos eljegyezte Monte- nuovo Alfréd herczeg leányát Montenuovo Julia herczegnőt. V . — Tiltakozás a katonai javaslatok ellen. Boda Vilmos, a szegzárdi választó- kerület függetlenségi és 48-as képviselője, múlt vasárnap délelőtt Szegzárdon, délután pedig Agárdon tartotta meg beszámoló beszédét nagyszámú választói előtt. — Boda ismertette beszédében azt az óriási küzdelmet, melyet az ő pártja az országházban a katonai javaslatok ellen folytat és kijelentette, hogy ujult erővel folytatni fogják az obstrukcziót. A választó polgárok helyesléssel kisérték Boda fejtegetéseit és egyhangúlag elhatározták, hogy tiltakoznak az országot végromlásba vezető katonai javaslatok ellen és kérvényt nyújtanak be a képviselőházhoz, melyet Boda Vilmos képviselő ad át a Ház elnökének. Valószínű, hogy nagy küldöttség is megy fel a kerületből. A tiltakozó kérvényt a kerület összes községeinek választói már eddig is nagy számban Írták alá. Hisszük, hogy az aláírók között nemcsak ellenzékiek, hanem kormány- pártiak is lesznek; mert mindenkinek be kell látnia, hogy a nagy újabb katonai terheket nem bírja el a nemzet. — Ünnepélyes katonai mise. Április 15-én Várady F. czimz. prépost, katonai lelkész, Tolnán ünnepélyes szentmisét mondott fényes segédkezés- sei az ott állomásozó összes katonaság részére. —- Esküvő. Fürst Antal bátaszéki kereskedő folyó hó 20-án vezette oltár elé Tajfner János I-ső biró leányát, I r é n k e kisasszonyt. — Az egyházi esketést Holndonner Ferencz prépost-plébános végezte, a ki szép beszédet intézett az uj házaspárhoz. — A simontornyai járás uj főszolga- birája. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 22-én tartott közgyükben választotta meg azyuj simontornyai járási főszolgabírót. A közgyűlésnek ez volt a legérdekesebb része, mert már előre tudva volt, hogy két erős párt fog egymással megmérkőzni: Jeszenszky- és az Éry-párt. A küzdelemből báró Jeszenszky György h. főszolgabíró került ki győztesen, kit névszerinti szavazással 26 szótöbbséggel választottak meg dr. Éry Márton várm. másod aljegyzővel szemben, kire 111 szavazat esett. — Eljegyzések. Gyalog István, a bonyhádi felekezeti algimnázium igazgatója, eljegyezte Békéscsabáról Gärtner Erzsiké urhölgyet. Weisz Rezső, a Weisz Testvérek czég beltagja Petrozsényben, eljegyezte Fülöp Jolán kisasszonyt, Fülöp Lajos szegzárdi lisztkereskedő leányát. — A vármegyei muzeum 1902. évi összes szaporodását s az év végével volt teljes állományt a következő táblázatos kimutatás tünteti fel: TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 17. sz. > 0 Sü _!> 1902. évi szaporodás. w M <u O > >> 4) V fl Az osztály neve 1901. végével ajándék j vétel N £ S g 0 § N l/l 1902. végé\ állomé Ré gészeti osztály . . . 31599 1665 686 2351 34950 Könyvtár és emlék osztály Ipar-, iparművészet- és mű2342 266 66 332 2674 vészeli osztály . . . 957, 100 16 116 .1073 Néprajzi osztály . . . . 2168 8 24 32 2200 Természetrajzi osztály 6506 30 39 6536 Összesen : 44572 2039 822 2861 47433 — Halálozás. Súlyos veszteség és mély szomorúság érte Bezerédj Pált és nejét baráti Huszár Lászlónak elhunytával, ki Bezerédjnek apósa volt. A megboldogult 75 évet élt, kinek holttestét folyó hó 18 án délután temették el Tereskén általános nagy részvét mellett. — Áthelyezés. Farkas Sándor, a pécsi kir. törvényszéki bírónak járásbirói minőségben a moóri kir. járásbírósághoz való áthelyezését megengedte a király. — A vármegye pénze és tisztviselői. A teg. nap megtartott vármegyei közgyűlésben terjesztette elő Döry Pál alispán időszaki jelentését, mely sze. rint a vármegye összesen 6,446.906 korona 66 fillért adott át az államnak. Ez alkalommal az alispán jelentésében igen melegen emlékszik meg Módly László vármegyei volt főpénztárakról, ki 32 évet töltött a vármegye szolgálatában odaadó hűséggel, pontossággal és szeplőtlen jelemmel- Lörinczy József tb. főszámvevő 37, Máthis Kálmán főszámvevő 11, Bodnár István gyámpénztárnok 16 Surányi Viktor számvevő 15, Rácz József főkönyvelő 12, Nagy László gyámpénztári könyvelő lL Ferdinand János ellenőr pedig 8- évet töltöttek mindannyian dicséretes ügybuzgósággal a vármegyénél. Úgy ezek, mint Schneider János alszám- vevő, Háry Béla számtiszt, Leimetzer Lajos könyvelő, Riesz Imre tb. számtiszt és Kökényessy József Írnok 1903. január elsejével államszolgálatba léptek. — Az említett tisztviselők közül Máthis Kálmán Bodnár István, Surányi Viktor, Rácz József és Nagy László mint állami hivatalnokok választattak meg a vármegyéhez, a honnan most ismét visszakerültek állami szolgálatba. — Egy orvos halála. Vasárnap érkezett városunkba az a szomorú hir, hogy dr. Diczenty Gyula, lengyeli uradalmi orvos életének 42. évében István- major-pusztán meghalt. A megboldogultat pár hónappal előbb a szegzárdi Ferencz-kórházban megoperálták és az operáczió után annyira jobban lett, hogy elhagyta a kórházat és néhány hetet, mint üdülő beteg itt töltött Szegzárdon rokonai körében. A rokonszenves fiatal orvos azután szerető családjához kívánkozott. A halál apósánál Wéber János szeszgyáros és nagybirtokosnál érte István-majorban, honnan holttestét Bonyhádra szállították és ott temették el folyó hó 20-án a bonyhádi közönség nagy részvétele mellett. — A gyászoló családon és- rokonokon kívül a temetésen megjelent Perczel Dezső nyug. belügyminiszter, orsz. képviselő, Kardos Kálmán nyug. főispán, Perczel Béla főszolgabíró, Romeisz Ferencz apát-plébános, Herger József plébános, a lengyeli uradalmi t'sztikar és Nádasd község intelligencziája teljes számban. — Kivándorlás. Tolnavármegye alispánjának jelentéséből olvassuk, hogy a kivándorlások me* gyénkből egyre folynak. Nagyobb mérvet ugyan nem öltött, de az a szomorú tény, hpgy többen útlevél nélkül hagyták el otthonukat és Amerikába vitorláztak. Az elmúlt év folyamán 1165 vármegyebeli egyén számára adatott ki külföldi útlevél, a folyó év első három hónapjában pedig már 1055-en kaptak útlevelet. — Első áldozás. Fehérvasárnap járultak a szegzárdi elemei fiú- és leányiskolái tanulók a belvárosi templomban az első szentáldozáshoz, melyen a szülők is nagy számban jelentek meg, hogy tanúi lehessenek azon magasztos ünnepélynek, midőn kedves gyermekeik szivökbe fogadják az édesjézust. A kis gyermekeket Mozsgai Sándor és- Wölfel Ferencz segédlelkészek készítették el nagy ügybuzgósággal. A szent misét Szabó Géza hittanár végezte, a ki épületes beszédet tartott az első szent áldozásról. — Hó és fagy. Óriási az a kár, melyet a múlt szombati hóvihar és a vasárnapvirradói erős fagy okozott az egész országban. Az országos csapás érzékenyen sújtotta Toluavármegye gazdáit is, kiknek gyümölcstermése teljesen, a szőlő pedig nagyrészben megsemmisült. Az iszonyú vihar fákat tépett ki tövestől, háztetőket bontott meg és oly dermesztő hideget hozott, hogy a szombaton esett hó még kedden sem olvadt el a szegzárdi hegyek tetejéről. A gabonában csekély ugyan a kár, de nagy a szőlőkben, melyek bimbóban fagytak el. A fagyasztó szél főleg a magas fekvésű hegyi szőlőket dézsmálta meg, mig a mélyebben fekvőkben csekélyebb a hiba. —- A kerületi tornaverseny május 21-én lesz megtartva Sopronban. A versenyre 4 tankerület intézetei hivatalosak: a győri, pozsonyi, székes- fehérvári és pécsi. A szervező bizottság, mely e verseny előkészítésével foglalkozik, elnökévé Városi Tivadar győri tankerületi kir. főigazgatót választották meg. A tornaversenyben a szegzárdi állami fogymnázium tanulói is részt vesznek MiklóssJ Gábor tornatanár vezetése alatt. ___________________1903. április 23. \
