Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-01-01 / 1. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1. sz. KÜLÖNFÉLÉK. A ürügy a csempészetre, bor nagy szesztartalmát leg- ,^iDen nem a természet adta, hanem cdlián töltötte bele s minthogy Olasz­országban éppen csak fele a szeszadó, mint nálunk Magyarországon, igen nyereséges üzlet az olasz szeszt borba keverve, nagy mennyiségben behozni. Hogy ezeken az állapotokon változtatni kell, azt már fent is, alant is, mindenki be­látta; csakhogy mily módon, ez a kérdések kérdése. Természetesen legegyszerűbb volna az olasz borok behozatalát teljesen lehetet­lenné tenni, de az olaszok erősen fenyege­tőznek, hogy más téren boszut állnak érte. Ettől meg mi mindjárt megijedünk s hajlan­dók vagyunk az alkura. Beszélünk a be­hozható mennyiség megállapításáról, beszé­lünk mérsékelt vámemelésről, de mindenek fölött beszélünk az ország érdekeinek meg- védelmezéséről. Ez alatt az élelmes kereskedő világ a folyton szállított olasz boroknak oly iszonyú mennyiségét halmozza fel pinczéiben, hogy ha a további behozatal lehetetlenné válik is, még legalább 4—5 évig képesek lesznek a magyar- bor kelendőségének útját állni. Az olasz borok áldatlan versenyének hamaros megszűnését tehát alig lehet re­ményleni ; de e mellett megindul a magyar borok és igy a termelők ellen a harcz Ausztriában is. Szemtanuk állítják, hogy a nagyobb osztrák városokban több helyen a vendéglőkön ez a felírás olvasható : »Kein ungarischer Wein«, a minek az az értelme, hogy oda bátran mehet minden agyarkodó osztrák hazafi, mert ott egyik sem esik a hazaárulás azon Jmnábe, hogy magyar bort itatnak meg vele. . De azért csak várjuk a jobb jövőt, mi magyar bortermelők, a bekövetkező év­től, mert hát rendeltetésünk, hogy a remény állandóan kisér bennünket. S ha netalán ügyeink változásába ve­tett reményeink nem valósulnának meg, akkor is vigasztalhatjuk magunkat azzal, hogy az is rendeltetésünk, miszerint nincs ború nélküli öröm a földön. b. — Lapunk tisztelt előfizetőinek, [mnnkatár- sainknak és barátainak boldog uj évet kívánunk! — Személyi hir. Krcsmarik János ország­gyűlési képviselő családjával a karácsonyi és újévi ünnepeket városunkban töltötte Krcsmarik Pál kir. ügyész testvérbátyjánál. r — Értekezlet. Az uj vármegyei ügy­viteli szabályok tanulmányozása és végre­hajtása tárgyában a vármegyei tisztviselők múlt hétfőn a vármegye székházában érte­kezletet tartottak, melyen Döry Pál alispán elnökölt. — Népkonyha. Gróf Széchenyi Sándor főispán a szegzárdi népkonyha számára 20 koronát küldött Bezerédj Pálhoz a következő levél kíséretében: »Nagyságos ur ! Van szerencsém értesíteni, hogy a szegzárdi népkonyha javára a mai postával 20 koronát utalványoztam, annak kijelentésével, hogy ha a befolyandó adakozások az idei tél tartóssá­gával arányban nem állva, hiány mutatkoznék, Nagyságod felhívására szívesen fogom az adott összeget megújítani. Kiváló nagyrabecsülésem ki­fejezésével tisztelője : gróf Széchenyi Sándor s. k.< — Kinevezés. Általános megelégedést szült Szegzárdon úgy a hivatalos, mint a társadalmi körökben is azon kitüntető elő­léptetés, mely Szilágyi Gyula szegzárdi pénzügyigazgató helyettest érte. Szilágyi Gyula ugyanis Nagybecskerekre neveztetett ki pénzügyi tanácsossá, kinek Szegzárdról való távozását méltán sajnáljuk. — Kaszinó estély. A szegzárdi kaszinó január 3-án, szombaton saját termeiben tánczestélyt rendez, melyre a kaszinó tagja ’'Hjaikkal meg­hivatnak. — Esküvő. Dr. Mold pesti közigazgatási bt vezeti a szegzárd oltár elé Ujfalr iLajos leánj^k, ,4tés>< Nunkovich Ferencz ^ ja vé­gezni. Násznagyok lesznek. Dezső v. b. 1.1, orsz. képviselő és Ágoston István táblai bírói ranggal és jelleggel felruházott törvényszéki biró. — Tanácsjegyzö. Az igazságügyi miniszter dr. Kobilicz Elek perlaki kir. járásbirósági albirót a pécsi kir. Ítélőtáblához tanácsjegyzöűl rendelte be. — Deutsch Lajos volt szegzárdi izr. tanitó özvegyének 620 koronát, 4 árvájának pedig 413 ko­ronát utalványozott ki a király engedélye folytán a vallás- és közoktatásügyi miniszter. — Hymen. Éber Sándor, a bajai állami férfi tanítóképző-intézet rajztanára, Éber Márton szegzárd-belvárosi rk. tanító széptehetségü fia, — karácsony napján tar­totta eljegyzését Csáktornyán Fischer Józsika urhölgygyel, Fischer Endre polg, iskolai tanár leányával. — Gratulálunk az ifjú jegyes párnak! — Képviselő-testületi Ülés. Szegzárd képviselő, testületé deczember hó 29 én ülést tartott. Dobos Adolf táncztanitó kérvényére az ovoda helyiségét tánczoktatásra 40 korona díjért átengedték; ezen határozat jóváhagyását azonban tartozik a felügyelő, választmánytól kérelmezni. A reform, egyháztanács, úgy a ref. olvasókör is kérvényt nyújtottak be ut. czai villamos lámpa felállítása tárgyában. A képvi­selő- testület a kérelmet addig nem teljesítheti, míg a villamos világításból a vállalkozótól nem részesül a szerződésileg kikötött 20%*os jutalékban. — A menedékházak karácsonyfájára adott 30 koronát utólagosan jóváhagyták. A polgári iskola m. évi számadása szerint a bevétel 13.400 K„ a kiadása pedig 5469 K. volt. Maradvány 7.931 K. A szám- adások megvizsgáltattak és helyeseknek találtattak. Néhány kérvény is nyert még elintézést. — Szerenád. Wigand Jánost, a szeg­zárdi állami főgimnázium igazgatóját, név­napja alkalmából a főgimnáziumi ifjúsági dalárda szerenáddal tisztelte meg. A szép tekintélynek örvendő igazgatót sokan keres­ték fel személyes üdvözletükkel. — A Bezerédj-alap. Bezerédj István szobrára újabban dr. Leopold Kornélné 512 kor. 32 fillért gyűjtött, Reich Oszkár dombóvári szolgabiró pedig újévi üdvözletek megváltása czimen 10 koronát küldött. A szoboralap összege eddig 12,801 kor. 98 fillér. — Kitüntető bizalom. Negyven tagból álló küldöttség tisztelgett folyó' hó 21-én ^lelőtt Szabó Károly paksi reform, lelkész ’"veretlenségi 48-as képviselő jelöltnél 1 +akar<” ' 1903. január 1. Joh­néi az o Károly szép, ,dben mondott köszönetéi a kitüntetésért, mely ékesszólásával ajmeg- jelenteket egészen elragadta, kiknek örökké emlékezetükben fog maradni s feledni soha nem fogják ezt a szép jelenetet. / — Tanerö-szaporitás. Az ódombovári állami léányiskola oly túlzsúfolt, hogy három tanterembe nem fértek el a növendékek, miért is a közoktatás- ügyi miniszter egyelőre ideiglenesen kisegítő tan­erőül negyediknek Faíics Gizella okleveles tanítónőt bízta meg évi 800 korona fizetéssel. Cleveland városának 400.00-nyi lakosa mint­egy 40--50 négyszög mértföld területet foglal el, a városban bent igen sok üres telek van, melyek nagy értékűek s éppen ezért nehezebben adhatók el; a város külsőbb részei, hol a telkek ára ol­csóbb, gyorsan népesednek s a házak százszámra épülnek a külső részekben. Ezen szapora építkezés az építő társulatoknak köszönhető. Városunkban mintegy 25—30 ilynemű társu­lat vagy szövetkezet működik. Alakulásuk formája á következő: A törvény előírása értelmében 5 polgár kérvényt nyújt be az állami halósághoz (székhelye Columbus) és szabadalmi levelet kér egy épitő szövetkezet alakítására, a melynek — mondjuk 200.000 dollár engedélyezett tőkéje leend. — A tiszta jellemű és feddhetlen életű polgárok kérvénye alapján az engedély megadatik, mire ezek k bocsátják a darabonként 200 dollár név­értékű részvényeket és pedig teljesen befizetett vagy törlesztéses részvényekben. Ha az engedé­lyezett tőke x/4 része jegyezve van, a részvénye­sek az alapítók által összehivatnak, a szövetkezet organizálja magát, megválasztja a tisztikart és bizottságokat, ezt az állami hatóságnak bejelenti és megkezdi működését. — A törlesztéses alapon jegyzett részvényekre az illető tulajdonos havonkénti egy dollárt fizet be és kellő biztosíték mellett joga van annyi kétszáz dolláros kölcsönre, ahány részvénye van. — A kellő biztosíték alatt értendő, hogy a részvényes telke és háza értékének 80°/0-kát kaphatja kölcsön a szövetkezettől havi, vagy heti törlesztésre, a mely kölcsön után 6°/0 kamatot fizef, úgy azonban, hogy p. o. 1000 dollár tőke- tartozásra fizet havonként 10 dollárt, egy éven át 120 dollárt, ezen befizetett összegből az év vé gén le lesz vonva az egész tőke utáni kamat 60 dollár s a fenmaradó összeg a tőkéből lesz tör­lesztve; a második évben szinte fizet 120 dollárt, a kamat azonban csak 940 dollár után lesz szá­mítva s igy a tőketartozás egy kissé nagyobb összeggel lesz törlesztve, mint az első évben és igy tovább. Az épitő-társulatok nem foglalkoznak telek­vétellel vagy házépítéssel, mindenki ott vesz tel­ket, a hol akar és úgy épit a hogy akar. Mond­juk, hogy egy telek, mely 40 láb széles és 125 láb mély, kerül 400 dollárba, a ház 1 nagy szoba, ebédlő, konyha és két háló-szobából áll, úgy azon­ban, hogy a szobákban ruhaszekrények, az ebédlő­ben és ‘konyhában edényszekréuyek is be vannak építve, viz és gázvezetékkel, azonban kis pinezé- vel (10 négyszög láb) belekerül 1100 dollárba; tehát a telek és ház teljes értéke 1500 dollár, melyre a szövetkezet 1200 dollár kölcsönt ad, a mi 12 dollár havi törlesztéssel mintegy 15 év alatt lesz kifizetve. A magánházak itt jobbára fából, deszkából épülnek, tartósak és egészségesebbek, mint a tégla­házak, a fundamentum terméskő, 3 lábnyira a föld fölött, körül az egész |ház alatt. Az építés igen gyorsan halad, a belső deszkákat beléczelik és erre jön a czementtel és lószőrtörmelékkel ve­gyített malter : egy negyven-ötven láb széles telekre a ház rendesen 15—20 lábnyira a járdától építtetik, úgy, hogy csinos kis hely marad a ház előtt virágoskertnek vagy gyepnek, (a mit itt igen gondoznak) és cserjéknek; a ház eleje verandás s nyáron át esténkint az egész utcza a ház előtt kis kertben, vagy a verandán van; a házak között miüdkét oldalon 15—20 lábnyi széles szabadterü­let van, e terület fele az egyik, másik fele s szom­szédos ház telkéhez tartozik, a mi a tűzveszélyt leszállítja, az utczák úgy vannak fölmérve, hogyj a telek végénél egy 16 láb széles köz vezet el s a család részére érkező szállítmányok, mint szén, fa, stb. a hátulsó kapun hozatnak az udvarba. Az uj utczák nyitásánál a kanalizálás, viz- és gázcsö­vezés mulhatlanul szükséges, a mit az illető föld­tulajdonos, mielőtt parczellázta volna a földet, tel­jesít, már csak azért is, hogy teikeinek értékét emelje s azokat gyorsabban eladhassa. Városunk ugyanoly éghajlattal bir, mint Buda­pest, azonban tekintettel arra, hogy az óriás ter­jedelmű Erie-tó partján fekszik, erősebb telünk van és mégis a faházak eléggé melegek. Hogy egy épitő-társaság a keresletnek meg­felelő tőkével rendelkezhessen, az hivatalnokai

Next

/
Oldalképek
Tartalom