Tolnamegyei közlöny, 1902 (30. évfolyam, 37-52. szám)

1902-11-20 / 47. szám

XXX. évfolyam. 47. szám. Szegzárd, 1902. november 20. KÖZLÖNY KÖZIGAZGATASI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanító - egyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesítője. Előfizetési ár: Egész évre..........................12 kor. — fill. Fél évre ...... 6 „ - „ ^Negyed évre ..... 3 „ — „ Számonként 24 fill, e lap nyomdájában. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bezerédj István -utcza 6. szám, hová a lap szellemi és anyagi részét illető minden közlemé­nyek, hirdetések és felszólamlások intézendők. Megjeleli: Hetenként egyszer, csötörtökön. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 30 fillér. Hirdetések jutányosán számíttatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig . . . ... 3 kor. 74 fii. 100—200 ............................ 5 „ 74 „ 200 —300 .............................7 „ 74 „ minden további 100 szó 2 koronával több. Csongrád. E tiszta magyar fajtól lakott alföldi város neve szomorú oldalról lett ismeretessé az ország előtt. A magyar országgyűlés képviselőháza óriási többséggel kimondotta reá a sújtó ítéletet, hogy nem küldhet kép­viselőt a nemzetgyűlésre, mert az etetés és itatás az 1901. évi október 10-kén meg­tartott képviselőválasztás alkalmával oly mérveket öltött, mely a képviselőválasztások fölötti bíráskodásról alkotott törvény szerint ilyen megtorlásban részesítendő. A buda­pesti napilapok annyira le vannak foglalva más napirenden levő politikai kérdések szá­mára, hogy nem nyújthattak elegendő tért a csongrádi eseménynek. Hogy olvasóink ez ügyben teljes tájékozást nyerjenek, kö­zöljük a csongrádi képviselőválasztás rövid történetét, az annak folytán felmerült par­lamenti eseményeket, a bizottsági többség és kisebbség véleményét, a győzelmet ara­tott különvéleményt támogató országgyűlési beszédet s a beadott szavazatokra vonat­kozó névsort. Indokoltnak találjuk e közlést annyival inkább, mert ebben a páratlanul álló esetben vármegyénk egyik képviselőjé­nek fontos szerep jutott. Csongrádon az 1901-dik évi általános képviselőválasztás alkalmával két párt vívott élet-halál harczot egymással: az agrárius színű dr. Baross János kormánypárti és Hegyi Antal ottani plébános néppárti jelölt pártja. A többséget dr. Baross János pártja nyerte el és 49 szóval képviselőnek választatott. Az ellenfél a választást kér­vénynyel támadta meg s a m. kir. kúria a választást 502—1902. számú Ítéletével meg is semmisítette, kimondva, hogy dr. Baross János egy évig képviselőnek nem választ­ható. Miután pedig a választás alkalmával oly jelenségek merültek fel, melyek nagy­mérvű etetés és itatásra engednek követ­keztetni, a kir. kúria az összes vizsgálati iratokat áttette a kepviselőházhoz, törvény­szerű döntés végett, abban a kérdésben, váljon Csongrád képviselőküldési joga nem függesztendő-e ? fel a folyó országgyűlés tartamára. A képviselőházban a bíráló bizottságok tagjaiból sorsolás utján megalakittatott a külön parlamenti bizottság, melynek fel­adata volt, ebben a kérdésben ítéletet mon­dani., A bizottságnak Apponyi Albert gróf volt az elnöke s tagjai voltak: Abaffy Ödön, Ivánka Oszkár, Münnich Aurél, Petrichevich- Horváth Arthur báró, Angyal József, Boda Vilmos, Bánhidy Antal báró és Ugrón János. A bizottság két ülésben tárgyalta az ügyet s 6 szóval kettő ellenében kimon­dotta, hogy a képviselőküldési jog nem függesztendő fel. A felfüggesztés mellett szavaztak: báró Bánhidy Antal és Boda Vilmos; utóbbi különvéleményét Írásban is benyújtotta. * i* * * A többség véleménye: >Tekintettel arra : hogy pénzzel való vesztegetés (ami pedig a corruptió íőcriteriuma) nem történt, hogy a válasz­tás napján és a pártoknak a párt együtt-tartását czélzó — gyülekező helyein történt igen mérsékelt ellátás, nem terjedt ki tovább, sőt annyira sem, mennyit a törvény (1899: XV. t.-cz 7. §-a 6. pontja) a több községből álló választókerületekben meg­enged, amit pedig a törvény más viszonylatok közt imperative megenged, észszerűen nem minősíthető oly nagymérvű etetés-itatásnak — bárha az magára a választásra nézve érvénytelenségi ok is lehet — ami a választók megromlot.tságát mutatná egyáltalán, s különösen a csongrádi választókerületben, hol a válasz tójogosultak egy része a várostól távoli ta­nyákon lakik, tekintettel arra, hogy a Baros-párti egyének által rendezett vacsorák, már terjedelmükre való tekintetből is, a nagymérvű etetés itatás fogalma alá be nem vonhatók, valamint 1—2 pohár sörrel való ellátás szórványos esetei sem, — de a válasz­tók felelősségre sem vonhatók ezen vacsorák miatt, mert az azokban résztvett választópolgárok előtt ezen vacsorák politikai intentiója és kortesczélzata, általuk valódinak hitt czimek által elleplezve volt; tekintettel arra, hogy étellel-itallal való ellátá­sukat maguk a választók nem követelték, tehát nem a választók kisebb vagy nagyobb részének szándékosságában; hanem a Curia ítéletével már megtorolt leg­szűkebb körű egyéni intentiókban rejlik a törvény korlátái részbeni átlépésének oka; és valamint a Curia csakis a megválasztott képviselő részességé­nek és szándékosságának beigazolása után állapí­totta meg az érvénytelenségi tényt és okot, azon- képen a választókerület képviselőküldési jogának felfüggesztése is csakis a választópolgárok szán­dékosságával és öntudatos részességének beigazo­lása után lenne kimondható, tekintettel arra, hogy nincs beigazolva, mi­szerint egyetlen választó is az etetés-itatás feltéte­léhez kötötte volna szavazatát és nincs beigazolva az sem, hogy a vacsorák és más ellátások a válasz­tókat befolyásolták volna, sőt ellenkezőleg az áll, hogy ezen vacsorákon, — a Curia megállapítása szerint is capacitálások nem történtek, tehát a választók nem befolyásoltalak, de azok pártállása már előzőleg ki is volt jegeczedve, de sőt ha fel- tennők is, hogy az az etetés-itatás kevesebb számú választót befolyásolhatott — mely körülmény a két párt számarányában mutatkozó csekély különbség mellett (Baross János 349 szavazatot, Hegyi Antal 320 szavazatot kapott) a választás esélyeinek el­bírálásánál talán ponderálhatna is, — de a válasz­tók oly jelentős számú, megvesztegethetősége, mely a választókerület képviselőküldési joga felfüggesz­tése tekintetében ügyek mbe jöhetne, semmiféle kö­vetkeztetésset meg nem állapítható; s végül tekin­tettel arra, hogy az összes adatok és jelenségek mérlegelése alapján a csongrádi választókerület' választópolgárai megvesztegethetőségére, meglazult erkölcsi érzékére stb. következtetni egyáltalában nem lehet, javaslatunk az, hogy a l. Képvisel'öház ne függessze fel a csongrádi választókerület képviselőküldési jogát. A vizsgálati költségek 1.700 koronában álla­píttatnak meg. A csongrádi választókerület képviselőküldési jogának felfüggesztése kérdésében kisorsolt külön biráló bizottság 1902. november 6. és 7. napján tartott üléséből. Apponyi Albert gr. s. k. Ugrón János s. k. elnök. előadó. * Különvélemény, a csongrádi választókerület képviseletének a folyó országgyűlés tartamára a képviselőválasztások fe­letti bíráskodásról szóló lSpp: XV. t.-cz. 14.0. §-a értelmében való felfüggesztéséről,, Tekintve, hogy a képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló 1899. évi XV. t.-czikk 7. §-a b) pontjában minden kétséget kizárólag megállapítja, hogy oly választókerületekben, melyek nem több községből állanak, a választóknak szükséges ellá­tása a választás helyén és annak idején meg­engedve nincs ; tekintve, hogy Csongrád város maga küld képviselőt az országgyűlésre s a hozzátartozó ta­nyák községeknek nem tekinthetők ; tekintve továbbá, hogy a hivatkozott törvény 137. §-a a nagymérvű etetést és itatást oly vi^sza- I élésnek minősiti, mely vizsgálat elrendelését feltét­lenül szükségessé teszi; miután a Csongrádon 1901. évi október 10-én megejtett képviselőválasztást a magy. kir. Curia 502/902. sz. Ítéletével megsemmisitette és egyúttal megállapította, hogy azok a vacsorák, melyek Fekete Lajos, Kaszanitzky Dénes és Szlávik János csongrádi lakos házánál rendeztettek, a meghívott és megjelent választók szavazatainak dr. Baross János részére,való megnyerése és biztosítása czél- jából rendeztettek és ennélfogva azok az 1899 : XV. t.-czikk 9. $a szerinti vendéglátásnak egy­általán el nem fogadhatók; miután ugyancsak a kir. Curia fentebb hivat­kozott ítéletében kimondotta, hogy tekintettel arra, hogy a csongrádi választókerület választóinak összes száma 848 s hogy a Fekete Lajosnál, Kaszanitzky Dénesnél és Szlávik Jánosnál rendezett Baross-párti kortes-vacsorák mindegyikén legalább 100—120 választó vett részt, — Hegyi Antal-párti választó pedig a választás napján több mint 200 lett itatva és etetve, az 1899 : XV. t.-czikk 126. §-a értel­mében az ítéletben felemlítendő volt, hogy az ér­vénytelenné tett választás alkalmával a csongrádi választókerületben oly jelenségek merültek fel, a melyekből arra lehet következtetni, hogy az etetés­itatás tiagyobb mérvben űzetett; miután továbbá az etetés és itatás nagyobb mérveit nem az állapítja meg, hogy arra mily összeg fordittatott, hanem azon szám, melyet az etetésben és itatásban résztvett választók szolgáltatnak;

Next

/
Oldalképek
Tartalom