Tolnamegyei közlöny, 1902 (30. évfolyam, 37-52. szám)

1902-11-13 / 46. szám

megválogatott mesék, elbeszélések csodát müvei­nek a gyermek értelmére né/ve. Fontos körülmény, hogy maga a tanító tud­jon magvarul jól beszélni s emellett szeresse is a nyelvet. Mit ér az a magyar tanító a hazának, ha magyarul beszélni nem tud vagy csak annyit, hogy megüsse a törvényes mértéket s megtűrik állásá­ban ! Vannak, kik hangoztat|ák, hogy bizony Ma- ' gyarországon nagy hasznát veszszük annak, ha tudunk németül, tótul, szerbül stb. — Nagy téve­dés ez uraim 1 A népnek, a magyar embernek nin- j csen szüksége más nyelve, mint a magyarra, a j magyar irás és olvasára. Az a kereskedő vagy hivatalnok, kinek megélhetési feltétele más nyel- j vek ismerete, majd elsajátítja azt, annak kedvéért ! milliókat más nyelven, más nyelvre tanítani haza- j fiatlanság. Kérdem, hogy miért kellene a tolnai, vagy bátaszéki, avagy bonyhádi népnek németül j tudnia? Miért? Talán, hogy egymás között beszél- I gethessenek ? Sem kereseti, sem megélhetési, sem | művelődési, sem semmiféle szempotból sincsen j szükségük a németnyelre, vagy arra, hogy a né- i metre oktassuk őket. Miért nem kell a szegzárdi vagy mondjuk a debreczeni polgárnak a német nyelv a megélhetéshez ? Az a tolnai, bátaszéki, bonyhádi stb. gyerek, | mikor iskolába jön, nem tud semmiféle nyelvet, éppen oly nehéz neki megtanulni németül, mint magyarul. Az 1868. évi 38. törvénczikk értelmében , minden gyermek anya nyelvén, de nem anya nyel- j vére tanítandó. Ez a törvény kiegészítésre szorul ; minden gyermek, ha kell anyanyelvén, a magyar írás, olvasás, számolás stb.-re tanitandó. Minden­esetre tudjon a tanító a gyermek anya-nyelvén is beszélni, mert azt el nem kerülheti, hogy azon a nyelven ne magyarázzon egyet-mást, különösen az iskolázás első éveiben. De a német, sváb, tót stb. anyelvükön csak annyiban kell anyanyelvükön ta­nítani, a mennyiben annélkül a magyar nyelvre nem taníthatók. Ha megtanítjuk a sváb gyermeket németül írni, olvasni, áz az életben is azt fogja használni; a magyar Írást, olvasást stb. mint mellékest elfe­lejti, irenr használjaj“ sőt~ beszédben is- csak elvétve használja. 6 év, illetőleg az ovodai kötelezettséget is és ismétlő iskolát számítva 12 év alatt bármily nyelvű gyermek megtanítható a magyar nyelvre, annyira, hogy azt, — eszét, szorgalmát és rendes iskolalátogatását arányba véve ;— tökéletesen, vagy folyékonyan, de legalább töredezve bírja szóban és írásban. Minthogy az a sváb gyermek a németet sem birja, ha mind a két nyelvet tanítjuk, rendszerint egyiket sem tudja elég jól s ha igen, mindenesetre jobban a németet. (Vége következik.) MULATSÁGOK. 1902. november 13. — Műkedvelői előadás és tánczmulatság. A dunaföldvári általános ipartestület 1902. évi nov. hó 15-én az «Egyenlőség! Kör» helyiségeiben az átutazó iparossegéd szálló felszerelési költségeinek fedezésére műkedvelői előadással egybekötött zárt­körű tánczmulatságot rendez. Belépő-dijak: 1—3 sor körszék 3 K., többi körszék 2 K. Zártszék 1 K. 60 f. Állóhely 1 K. 20 f. Kezdete pont 8 óra­kor. Tekintve a nemes czélra felülíizetések köszö­nettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Je­gyek előre válthatók Somló Manó könyvkereskedé­sében. — Előadaiik : Az «igmándi kis pap» nép­színmű 3 felvonásban, irta: Bérezik Árpád. Ren­dező : Rafael Leó. — Személyek: Nagy János, néptanító — Jánesch Henrik. Erzsi, felesége — Schreier Fáni. Ferencz, fia — Heizer Endre. . Esz­tike, gyámleánya — Kungel Mariska. Biri, menye — Haan Bözsike. Király Pista, Biri testvérbátyja — Szabó János. Lazsák Zsuzsa — Re itter Gizella. Bátor Bogdán, plébános — Cziráky N. Peti — Ferencz Lajos. Mózes, boltos — ifj. Haan Gyula. Kadarka Rókus, kántor — Novák Lajos. Garabó Bencze, sekrestyés — Jendrolovits Sándor. Kádas — *%. Kádasné — Kurucz Róza. Molnár — Pa­lotai István. Molnárné — Ringbauer Paula. Zsófi, Póli, Klári, paraszt lányok a tanitóné varró iskolá­jában — Nits Mariska, Lovodics Erzsiké, Nikitics Matildka. KÖZGAZDASÁG. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 46. sz. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. ______________________ s. ’ — Az Orsz. Gazdasági Munkás- és Cseléd­segélypénztár igazgatósága f. é. október hó 28 án tartotta rendes negyedévi ülését. Ez ülésen hozott határozatot az igazgatóság azok kérelme fölött, a kik egyszerre tiz tagsági könyvvel akarják bizto­sítani magukat. E<en az ülésen tárgyalta az igaz­gatóság Vujevics B^nő nemes-militicM, Visnyovszky József nántüi és Pancsula Elek sumjáczi lakos föld művelők kérelmét, a kik segélyért folyamodtak az igazgatósághoz, s a kiknek bár betegségük nem balesetből származott, arra való tekintette), hogy a szerződésileg elvállalt gazdasági munkát beteg­ségük miatt nem tudták teljesíteni, s igy egész nyáron keresetképtelenek voltak, az igazgatóság 150—150, illetve 60 korona rendkivüli segélyt utalványozott KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL.* Riporter* Tudósítóiak sorában szívélyesen üdvözöl­jük.; A lapot megindítottuk. Bonyhád. A lapot kiadóhivatalunk pontosan elkül- dötte s ezért csodáljuk, hogy a lap még sem érkezett meg rendeltetési helyére — Biztosra vesszük, hogy vagy itt, vagy ott'a postán tűnnek el a lapok. Majd teszünk róla, hogy jövő­ben hasonló eset elő ne fordulhasson. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: BODA VILMOS. Megjelent: GARAY JÁHOS HAGY KÉPES NAPTÁRA Tekintetes Szerkesztő Ur! Kérem, kegyeskedjék alábbi soraimat b. lap­jában közzétenni. A «bátaszéki r. k. hitközségi tanács válasz­tása* czimü közleményre — amennyiben az engem illet — a következőkben válaszolok: Hogy mi utón — módon került a nevem a szavazó lapokra, az teljesen az én privát ügyem. Ezt illetőleg senkifiának felelősséggel nem tartozom. Azonban tudósítónak azon állítása, hogy nevem «önkényesen» került a szavazólapokra, nem felel meg a valóságnak. A «bizalmas» értekezleten igen is candidál- tattam. Tiltakoztam jelölésem ellen, mégis jelöltek. Tudósítónak azon véleményét, hogy tanácsosi tisztem, összeférhetetlen kántori állásommal — el nem fogadhatom. Mert a hitközség önkormányzati, alapszabá­lyaiban minden adózó hívőnek bÍ2tositvák jogai és kötelezettségei. ,>• És amennyiben a kántornak, mint hívőnek, szintén vannak kötelességi a hitközséggel szemben következőleg vannak jogai is. Hogy a tanító az iskolaszéknek nem lehet választott tagja, az a törvényben gyökerezik, de hogy a kántor mint adózó hivő ne lehessen a hitközségi tanácsnak tagja, az semminemű törvény­ben meghatározva nincsen. Bátaszéken, 1902. november 19-én. Tek. Szerkesztő Urnák alázatos szolgája Joó Károly, katholikus kántor. * Ezen rovatban közérdekű felszólalásokat díjmente­sen közlünk, a felelősség azonban a beküldőt terheli. A szerk. Ára s helyben I kor. Vidékre bérmentve I kor. 20 fill. Megrendelések MOLNÁR M* könyvnyomdájához 4338. sc./tkvi 1902. Árverési hirdetményi kivonat. A fyönki kir. járásbíróság, mint tkönyvi hatóság kfahirré teszi, hogy Lukács Sándor végrehajtatónak, Somogyi Gyula és neje végrehajtást szenvedők elleni 403 korona 93 fillér tőkeköve­telés és járuléka iránti végrehajtási ügyében, a simontornyai 163. sc. tjkvbea A. I. 1., 2. sor, 348. és 349. hrsz. a. foglalt ház, udvar és kertből álló birtoktestre az árverést 2070 koro­nában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hegy a fennebb megjelölt ingatlan az 1902. évi deczember hó 5-ik napján d. e. 10 órakor Simontornya község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10 °/0-át készpénzben vagy az 1881 : LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi novdmber hé 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8 §-ában kijelölt óradékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénz­nek a bíróságnál előlegez elhelyezéséről kiállított elismervéiyt átszolgáltatni. Gyönkön, a kir. járásbíróság, mint telekkönyi hatóság­nál, 1902. évi szeptember hó 12. napján. Dr. KŐVÁGÓ, kir. albiró. Kukoricza-morzsolók kéz- és erőhajtásra, egyszerű és kettős szerkezettel, szelelővel és szelelő nélkül. Grabona-rosták, Konkolyozók (trieurök); kézi kezelésre való széna és szalmasajtók fekvőén vagy kocsira szerelve, Szecskavág'ók, szabadalmazott kenőgyürüs görgő csapágyakkal, igen könnyű járással, körül­belül 40 százalék erőmegtakaritás mellett. Répa- és burgonyavágók. Takarmány-füllesztők. Darálók. Szállítható takarék-főző üstök takarmány stb. részére zománezozott vagy zománcz nélküli betét üstökkel, nyugvó helyzetű vagy szállítható, marhatakar­mány és burgonya főzésére és fttllesztésére, számos mező- és házigazdasági célokra, úgy Cséplőgépek, járgányok, aczélekék, hengerek, boronák. „AGRICOLA“ sor-vetőgépek tolókerék szerkezettel mindennemű vélemény számára, váitókerekek nélkül, dombon avagy síkon alkalmazható. Önműködő, szabadalmazott permetező készülékek, a tormáncs és szegecs. kiirtására és a gyümölcsfát megkárosító rovarok pusztítására és a peronospora kiirtására legújabb szerkezetben készítenek és szállítanak: MAYFARTH PH. és TARSA gazdasági gépgyárak, vasöntödék és vashámormüvek Alap. 1872. BÉCS II I, Taborstrasse 71. 850 munkás. Kitüntetve több mint 450 arany, ezüst és bronz éremmel, az összes nagyobb kiállításokon. Részletes árjegyzék ingyen. 4—10 Képviselők és viszont elárusítók kerestetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom