Tolnamegyei közlöny, 1902 (30. évfolyam, 37-52. szám)
1902-10-02 / 40. szám
4, TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 40. sz. 1902. ©któber 2. czimü dalt énekelte el. Most következett a képviselő testület diszgyülése, amely elhatározta, hogy a Kossuth-szobrot környező teret Kossuth-tér-nds. fogja elnevezni. — Ez alkalomra szónokokul kérettek fel: Laki Gusztáv községi jegyző, Kálmán Dezső ref. pap, Koritsánszky Ottó egyetemi hallgató, a »Tolnamegyei kör* titkára. — Laky Gusztáv rövid, de szívhez szóló, velős beszédben avatta fel a teret, s beszéde után azonnal felszegeztette a jelző táblák, miközben a dalosegylet a *Ne sírj, ne sírj Kossuth Lajos« czimü nótát énekelte, — A dal elhangzása után Kálmán Dezső lépett a Kossuth szoborhoz és ott, szokott ékesszólásával, tartalmas beszédével ragadta el és lekesité a közönséget, mely a beszédet többszörös éljenzéssel szakította félbe. — Koritsánszky Ottó következett most s mindenki várakozással függeszté szemeit emez ifjúra, aki már oly sokszor adá jelét szép tehetségének. Mostani beszédének hatása páratlan volt. Nemcsak magvas tartalma, hanem ifjú hívtől áthatott előadása, az érzés melegsége s a szónoki hang a közönséget úgy elragadták, hogy a beszéd végeztével úgy az intelligenczia, mint a földmivelő osztály tagjai könnyező szemekkel szorítottak kezet az ifjúval és annak az ünnepélyen jelenvolt szülőivel. — Beszéde végeztével Kálmán Dezső a «Polgári Olvasókör«, — Koriisánszky Oftó pedig a budapesti «Tolnamegyei Kör« nevében koszorúkat helyeztek a szobor talapzatára. — Este társasvacsora volt a «Polgári Olvasókör« helyiségében, a hol egyik felköszöntő a másikra következett. Felköszöntőket mondottak: Kálmán Dezső, Lágler Sándor, Bese József, Koritsánszky Ottó, Tantó Imre és Koritsánszky Dénes. — A kedélyes lakoma a késő éjjeli órákban, a «Kossuth-induló*, hangjai közben ért véget. Szakoson Folyó hó 25-én tartott a szakcsi kaszinó kegyeletteljes, hazafias ünnepélyt. Este 6 óra tájban a község házáról cigányzene mellett diszmenetben «Kossuth Lajos azt izente« éneklése mellett vonult fel a szép számú ünneplő közönség a község elöljáróságával élén a kaszinó helyiségébe. Ott Horváth László jegyző, kaszinói elnök mondotta el megnyitó beszédjét, a mit a Hymnusz elé- neklése követett. Majd Láncz Ignácz tanító tartotta meg ünnepi beszédet, kiemelve Kossuth Lajos érdemeit. Az éljennel és tapssal jutalmazott beszéd ufán Illés Mihály tanitó szavalta el Sántha Károlynak «Imádság Kossuth ünnepére« czimü alkalmi hazafias tartalmú költeményét, a mit követett Mányok Ferenczné Cseh Jolán szavalata. Kossuth dicsőítése Kovács Zsigmondtól. Majd ifjú Hámor Lajos üzletvezető szavalta el Petőfi Talpra magyarját, az ünneplő közönség pedig elénekelte a Szózatot és «Ne sírj, ne sírj Kossuth Lajos« nemzeti dalt. Horváth László elnök ezután 0 felsége a király éltetésével befejezte az ünnepélyt. Utánna társas vacsora volt. Ekkor az ünnepi felköszöntőt Vitkovics Fe- rencz plébános tartotta az egybegyűltek zajok éljenzése között. Fetter Gyula káplán pedig felköszöntette a társaságban jelen volt nagy idők tanúját : Békéssy Nándor szakcsi körorvost, volt 48-as -honvédet. A társas vacsorát táncz követte. — A honvédek ellenőrzési szemléje. A honellenőrzési szemle a folyó évben a következő tery szeiint fog megtartatni: Szegzárdon a község házánál reggel 8 órakori kezdettel: október 16-án Ocsény, Mözs, Decs, Pilis, Alsó-Nyék, Alsó Nána, Báta, Várdomb; 17-én Tolna, Bátaszék, Simon- major, Szedres; 18-án Szegzárd, Agárd, Harcz községekkel. Az ellenőrzési szemlén megjeletmi tartoznak mindazon tartalékos, póttartalékos és tartósan szabadságolt gyalogos és huszár, valamint a közös hadseregtől áthelyezett 1890. és 1891. évfolyambeli tartalékosok, kik a saját vagy pedig más ezred állományába tartoznak, végre a cs. és kir. Landvehrhez tartozó legénység. Az ellenőrzési szemle alól felmtntve vannak mindazon tartalékos, póttartalékos és tartósan szabadságolt gyalogosok és huszárok, kik a folyó évbea. bárminemű czimen tényleges szolgálatot teljesítettek és általában mindazok, a kik a V. T. Utasítás III. Rész 36. §-ában felemlítve vannak. — A szemlétől e'maradók, vagy késedelmesen megjelenők a folyó évi november hó 7-én/Pécsett a m. kir. 19. sz. honvédkiegészitő parancsnokság hivatalos helyiségében tartandó utószemlén lesznek kötelesek megjelenni. — Halálozások. Súlyos csapás érte Nunkovich Ferencz központi járási főszolgabírót, kinek édes atyja: Nunkovich Gyula nagybirtokos Bonyhádon hirtelen elhunyt. A köztiszteletben álló öreg urat múlt pénteken délelőtt az utczán hirtelen agyszél- hüdés érte, melynek következtében összeesett. Lakására szállították, hol 24 órai szenvedés után örök álomra elszenderült. A megboldogult lelki üdvéért múlt hétfőn délelőtt 10 órakor nagy gyászmise volt a bonyhádi r. k. templomban, melyet dr. Jozgits bonyhádi plébános végzett segédlettel. Temetésén óriási részvét nyilvánult. Bonyhád egész intelligencziája ott volt. Szegzárdról D'óry Pál alispán, Fordős Vilmos vm. tiszti ügyész, báró Jeszenszky György és Bajó Pál szolgabirák és még többen jelentek meg. Az alábbi gyászjelentést vettük: Nunkovits Ferencz Tolna vármegye központi járásának főszolgabirája, fájdalomtelt szívvel tudatja forrón szeretett atyjának Nunkovich Gyula sz. k. császári és királyi őrnagynak folyó évi szeptember hó 27-én d. u. 2 órakor rövid szenvedés és a halotti szentségekkel történt ellátás után élete 82-ik évében Bonyhádon bekövetkezett gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei f.. hó 29-én d. e. 11 órakor fognak a kálvária sir- kertben levő családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. — Az engesztelő szent mise-áldozat pedig ugyanaz nap d. e. 10 órakor fog az Egek urának bemutattatni. Kelt Bonyhádon, 1902. évi szeptember hó 27-én. Áldott legyen emléke! |— Részvéttel vettük az alábbi gyászjelentést, mely boldogult Gőzsy László volt országgyűlési képviselő özvegyének haláláról szól: Gőzsy Tibor és. Edith mint gyermekek, úgy saját, valamint Posztóczky Károly fivér, és özv. Geisz Józsefné napa nevében is fájdalomtól sújtott szívvel tudatják felejthete len édes anyjuk, illetve nővére és menye Özv. Gőzsy Lászlónénak szül. Posztóczky Herminnek 42 éves korában, özvegységének 2-ik évében, folyó hó 30-án reggeli 1l2'l órakor történt gyászos elhunytát. A drága halott hült teteme október 1-én d. u. 5 órakor fog a halottas háznál a kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni, onnét Rácz-Almásra elszállittatni és ujabbi beszentelés után az ottani családi sírboltba október 2-án d. u. 3- órakor örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat Rácz-Almá- son október 2-án d. e. 9 orakor, es Kajdacson október 5-én d. e. 10 órakor fog az egek Urának bemutattatni. Áldás és béke lebegjen drága porai felett! Kelt Hencsén, 1902. szeptember hó 30 án. Goldstein E. M., a hőgyészi izr. hitközség volt rabbija, hosszas szenvedés után életének 64-ik évében múlt hó 24 én elhunyt. Temetése szeptember 26-án ment végbe. A dombóvári izr. hitközség, melynek az elhunyt több évig rabbija volt, szintén képviseltette magát a temetésen. — A népfölkelők ellenőrzési szemléje. Az 1883. évi XXXVII. t. ez. végrehajtása tárgyában kiadott utasítás értelmében a jelentkezésre kötelezett népfölkelők jelentkezése az alább megjelelt időben és helyen fog megtartatni. I. Szegzárdon : október 1-én: Agárd, Mözs, Őcsény, Harcz. 2 án: Tolna, Szedres, Simonmajor. — 3 án; Szegzárd (1869—1865. évig szülöttek). 4-én: 1865—1860. szülöttek). II. Bátaszéken: október 23-án: Báta, Várdomb. 24-én: Alsó-Nána, Decs, Pilis, A.-Nyék. 25-én : Bátaszék minden reggel 8 órakori kezdettel. A jelentkezésre kötelezettek mindazon katonailag kiképzettek, kik a közös hadseregben, haditengerészetben, a honvédségnél, ezek póttartalékában vagy a csendőrségnél szolgáltak, továbbá a ki nem képzettek közül azok, a kik ajánlati lappal ellátva vannak. A jelentkezést személyes megjelenés helyett Írásban teljesíthetik az utasítás 3-ik pontjában megje'öltek. A jelentkezésre kötelezetek igazol- ványi könyveiket, annak hiányában egyéb katonai igazol isi okmányaikat tartoznak magukkal f hozni. A járásban tartózkodó és birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságokban honos, jelentkezésre kötelezett népfölkelők, a magyar honos- ságuakkal egyaránt tartoznak jelentkezni. A köte- lességszerü jelentkezést elmulasztó népfelkelők kihágást követnek el, mely kihágás a katonailag kiképzett népfelkelőknél 4 koronától 200koronáig; a ki nem képzett jelentkezőknél pedig 10 koronától 200 koronáig terjedhető, behajt hatlanság ése^ tén megfelelő szabadságvesztés büntetésre átvált toztatható pénzbüntetéssel fog büntettetni. Végül figyelmeztetnek a vasutat használó népfelkelők hogy a jelentkezéshez és a visszatörténő utazásokhoz a katonai menetdij kedvezményt igénybe vehetik. — A bajai-bátaszéki áthidalás. Az «Arad és Vidék e> a következő figyelemre méltó sorokban emlékezik még a baja- bátaszéki áthidalásról : Bizony erősen érdekel bennünket is a baja- bátaszéki hid évtizedek óta vajúdó kérdése. Még pedig sokkalta közelebbről, semmint az első pilla- natra tetszik. Mert most egy társadalmi utón meg. alakult bizottság azon fáradozik, hogy ennek a rendkívül fontos közgazdasági akcziónak pozitív formát adjon és azt az egész érdekeltség részvé- telével országos jellegűvé tegye. Mert a kérdés — Délmagyarország keréskedelmére nézve életkérdés. Hiszen csak a térképre kell néznünk. Még pedig a vasúti kalauzok térképére s akkor tüstént szembeötlik, hogy mi közünk lehet nekünk aradi- aknak ahhoz, hogy Baja és Bátaszék városok között végre-valahára megépüljön az a vasúti hid, a minek érdekében annyi töméntelent értekeztek, deputáczióztak, meg interpelláltak már. És teljes jogosultsággal. Igaz — eleddig még csak a közvetlen érdekelt megyék és vidékek közönsége. Talán azért is nem volt még meg az agitácziónak a kívánatos eredménye. Mert, hogy mi geográfiái- lag sürgetett hid helyétől, még nem ok arra, hogy ne óhajtsunk ahhoz közlekedéspolitikailag közelébb férkőzni. Mi csak akkor zúgolódtunk, hogy ne mondjam : szitkozódtunk, mikor véletlenül valamelyikünknek dolga akadt tuladunán. És a helyett, hogy egyenes utón: Makón, Szegeden,, Szabadkán és Baján közvetlenül szaladhatott volna át Bátaszéken keresztül mondjuk : Pécsre esetleg Fiúméba, föl kellett kerülnie Budapestre. És nemcsak időben veszített, hanem fizethette a 10—12 órai utazásért, kétszeresét annak a menetdijnak, pmelylyel a boldog ezéntrumban lakó kereskedő lemehet Brassóba, lemehet Fiúméba. Mondom: mi a kereskedelmi kormány tarifapolitikájának ilyenformán)’ becses személyünkben, ritkább esetben vagyunk áldozatai. Hanem kereskedelmünk. És itt a bibije a dolognak. Ha javul a mi közlekedési hetyzetünk, — vagyis ha nem lennének kénytelenek a központon, a fővároson keresztül iparkodni el a Dunántúlra, nagyot csappanna az államvasutak forgalmi bévé-- tele. Nem csak a személyi forgalomé, hanem különösen a teherforgalomé. Hát ezért nem sürgős a kereskedelmi kormány szempontjából az a hid. Ami bizony elég siralmas állapot! Hogy a közérdek ilyen szembeszökően kerüljön alája a fiskális szempontoknak. Mert úgy egyéb akadálya lehessen a hid megépítésének, az nemcsak valószínűtlen, hanem egyszerűen lehetetlen is.- A dolog úgy áll, hogy közgazdaságilag feltétlenül megépítendő volna az a hid, pénzügyileg azonban ma még tán kiszámíthatatlan defektust okozna az államvasutak bevételeiben. De legyünk koncziliánsok. Mert különben soha sem épül meg az a hid. Igyekezzünk legalább időben nyerni. Ha már az erszényünk nem nyerhet. Az is csak valami. Sőt — egyelőre elég. Egyezzék meg az érdekeltség, amelyhez mi is hozzászámitódunk, a pénzügyi kormánynyal, hogy csináljanak Baján egy ugyanolyan átutazási központot, mint a milyen Budapest. Legyen Baja is zónatarifailag végállomása azoknak a vonatoknak, amelynek ott a majdnem megépítendő hídon keresztül átkelnek a Dunán és akkor a vasút nem vészit pénzben, de mi nyerünk időben. Érjük be egyelőre ennyivel és én hiszen, hogy közelebb jutunk a baja-bátaszéki hid kérdésének megoldásához. Újabb fölhivás érkezett most hozzánk, hogy mindazok, a kiknek valamelyes közük van a baja- bátaszéki hid tervbe vett megépítéséhez, csatlakozzanak a megindult mozgalomhoz és ebbeli szándékukat jelentsék be e hó huszonötödikéig. Nohat, nekünk nagyon sok közünk van ahhoz, hogy meg’ épüljön a baja-bátaszéki hid. Itt az van az A. Cs. E. V., itt van Aradmegyei Gazdasági Egyesület, az aradi Kereskedelmi- és iparkamara, meg a többi kereskedelmi testület. Hozzájuk intéződött az a töl*