Tolnamegyei Közlöny, 1899 (27. évfolyam, 4-13. szám)
1899-03-26 / 13. szám
XXVII. évfolyam. 0 3J3- szám. Szegzárd, 1899. marczius 26. TOLMMEGYEI KÖZLÖNY KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanító- egyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesítője. Előfizetési ár: Egész évre .... G írt — kr. Félévre ....................3 „ — „ Ne gyedévre ... I „ 50 n Egyes szám a kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztőség Bezerédj István-utcza 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kiadóhivatal: Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová az előfizetések, hirdetések és a felszólamlásuk küldendők. Me gj elen: Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számíttatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig . . . 1 frt 87 kr. 100—200 200—300 „ ... minden további 100 szó 2 . 87 . 3 » 87 , 1 írttal több Előfizetési felhívás TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1899. évi XXVII. évfolyamának II. negyedére. Egész érre....................6 frt — kr. Fél évre ...... 3 „ — „ Negyedévre . . . . 1 „ 50 „ mely összegek a kiadóhivatalhoz küldendők. Hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, a t. előfizetők az előfizetési pénzek haladéktalan beküldésére tisztelettel felkéretnek. A kiadóhivatal. Artézi kút?*) A Csörgetéknek mint „fórdó' helynek“ a város egészségügyi viszonyaira valami fontosságot tulaj donitani valóban tulhajtás volna. Még nyári — vasárnapi kirándulásra is csak igen szerény igények mellett lehet szóba hozni mindaddig, mig kellő befásitásáról gondoskodva nincs. Nagyon méltánylandó tehát a „Tolna- megyei Közlöny“-nek azon lankadatlan törekvése, hogy bent a városban modern fürdő állíttassák fel. Sőt azt vártuk tőlle, hogy egy lépéssel tovább menve: egyátalán a már égetővé vált vizszükség teljes megszüntetésére hívja fel az erők csoportosulását. Mert hiszen csak egyszer meg kell szüntetni azt a szomorú állapotot, hogy a pöcze- gödrök — és annyi évszázad szemete által megfertőztetett kutak szolgáljanak a lakosság egyedüli ivóvizéül, terjesztve a tifusz, difteri- tisz és egyéb kórok baczillusát, hogy minden évben rendet kaszáljon a halál gyermekeink sorában. Nem is említve azon rettegést, melyet az 1825-ik tűzvész óta minden nyáron át kell a lakosságnak a vizhiány miatt szenvedni. Ez az igazi „élet“ kérdés, mely előbb való mindennél — a legutóbbi úgy látszik, szépen elaludt villamvilágitás kérdésénél is. A nagy magyar alföldön tényleg számtalan népes város oldotta meg a vizkérdést ártézi kutak fúrása által, még pedig fényes .predménynyel. Reiter Ferencz ajánlata szerint egy ártézi kút nálunk 2—3000 írtba kerülne. H Lapunk nyitva áll a mienktől eltérő nézetek számára is. Az itt felhozottakra vissza föguuk térni. Szerk. Micsoda kecsegtető kilátás! Rögtön furat- nánk a város különböző részén, mondjuk három helyen is és potom 8—9000 írttal meg lenne oldva az egész nehéz kérdés! Csakhogy sajnos, — itt a bökkenő! — nagyon kevés kilátás van rá, hogy nálunk a fúrás oly könyen sikerre vezetne. Sőt az eddigi tapasztalatok épen ellenkezőt bizonyítanak. Ugyanis a kuthelyül kiszemelt „Fazekastér“ felett 200 öllel Zsigmondy Vilmos a hires szakférfiú próbálkozott, sikertelenül. A „Fazekas-tér“ alatt pedig szintén mintegy 200 öllel az államvasutak igazgatósága dobott a föld gyomrába 6000 frtot és beszüntetett minden munkát: miután 175 méter mélységben is összefüggő agyagot talált, a geológiai változás minden legkisebb jele nélkül. Ne építsük tehát még a fürdő házat és egyátalán ne sokat épitsünk az olcsó ártézi kutakra. A nagy magyar alföldön is a teljesen bevált kutak mélysége átlag 250—350 méter. Már Szabadkán a Telecskai fensikon 500 méter, a városligeten 970 méternél érték el a „levántei emelet“ geológiai réteget, melyből az ártézi sugár felszökik. És ha van is több eset a Dunántúl, Pécsett, Fehérvárit, Sárbogárdon stb., hogy 100—200 méter mélységnél felszökő forrást találtak; az ritka esetben marad állandó, csakhamar szivattyúra szorul és akkor a városi talajtól rögtön fertőzött a vize, olyan használhatatlan, mint a rendes kutjainkké. így jártak Fehérvárt is. Az olcsó ártézi kutakat pár évi használat után sorba temették vissza, újakat furattak, azok is hasonló sorsra jutottak. És mi lett a vége? épen most olvasom, hogykiirták a pályázatot az Aszal völgyből vezetendő városi vízvezeték kiépítésére. Messze vezetne, bár igen tanulságos lenne mi reánk — ha elő akarnám adni a fehérvári vizkérdés történetét. Épen úgy kezdő dött az ártézi kutakkal és épen oda fogunk mi is jutni, ha egyátalán eredményt akarunk, a hova ők eljutottak. Minek fizessünk mi tanpénzt és miért ne tanuljunk egy hasonló topográfiái fekvésű város példáján? A mi helyzetünk sokkal kedvezőbb is. Nem kell mint Febérvártt 4 kilométer távolról vezetni a forrás vizet, itt van az orrunk előtt Remete, ha az nem elég: Bödő. Nekünk nem is 35, hanem csak 10—12 másodpercz liter vízre van szükségünk. Csináljuk meg a városi vízvezetéket! Helyesebben mondva kezdjük el már most a megvitatását, tanulmányozását, úgy is kell arra legalább egy évtized. Ne kicsinyeljük az erőinket, nem boszorkányság ez! 1700 év előtt a rómaik, 300 év előtt pedig a félmüveit törökök meg tudták azt csinálni. r Ámde városi csatornázást falusi közigazgatási rendszer mellett nem lehet keresztül vinni. Ide magasabb látkör, mindent áttekinteni tudó tiszta felfogás kell, a mit egyszerű községi elöljáróinktól nem várhatunk. Ott vagyunk tehát, a hol Cató: ne . szűnjünk meg sürgetni a rendezett tanács felállítását, ennélkül nincs kulturális haladás. t. A nagy hét. Nagyhétnek nevezi a kér. világ már majdnem kétezer év óta azt az időközt, mely vix ágvasárnaptól husvét hétfőig? terjed. S méltán, mert a krisztusi váltság tényeiről e hét tanúskodik legjobban. A legfelségesebb emberi tulajdonokkal ékes, a tiszta szeretet és igaz alázat legtökéletesebb példányképe Jézus, — emberileg szólva e héten érte el örök halhatatlanságának zenythjét itt lenn az emberi szivekben s ott fenn az égben, de másrészről — ugyancsak emberileg szólva és értve — e hét nagypéntekén kellett kiomlania amaz igaz és szent ártatlan piros vérének ott az iszonyatos Grolgothán. A virágvasárnap ujjongó nagy tömegével, a hozsánnázó ezernyi sokasággal ma is együtt érez a kér. kebel. Mi is úgy szeretnék a tavasz legszebb virágaival a Megváltó útját behinteni, ha ettől a természet ezidei igazán páratlan zordonsága meg nem foszt vala bennünket. És azután a hervatag virágkoszoru mit ér? . . Mit érne, ha szép tavasz volna tán s annak letépnék minden virág ékességeit az Ember-fia útjára ki a hajdani virágvasárnapon Jeruzsálembe eget verő hozsánna zaj, andalitó virágillat között bevonult ?! ... . . Nem-e hervatag virágokra, nem az egetverő hozsánna zajra tekintett Urunk akkor is, — hanem titkon nézte — s jólesve nézte — a vallásős keblekben nyiló Isten és emberszeretétnek szent virágait. Mi is úgy óhajtanánk elmenni a golgotái szent kereszthez, hogy elsírjuk ott igaz fájdalmunk könyeit a haldokló Istenember lábainál. De erre nincs ma már szükség, — fő, hogy szivünk igaz fájdalma és gyászával üdvözöljük otthon és templomainkban az érettünk kiszenvedett nemes igazság bajnokát a szent emlékezet által felhangolva. hegujabb alakú fekete és színes hölgy és leányka kabátok és bükkönyök; uj divata mosó, gyapjú és selyem hölgy-ruha és blouz-szövetek és diszíimények; ári és hölgy nyakkendők, gallérok, kézelők, zsebkendők, divatos ári és fia ingek, agy mindennemű idényszerű ári és hölgy divatezikk újdonságok raktárunkra érkeztek. Úri és fiú kalapók és sapkák, elismert kitün-6 minőségű hölgy, úri és gyermek lábbeliig; hölgy, úri, gyermek és c&eeserpő fehérnemüek rendkívüli nagy választékban. • Úri öltözékek, dús választékú bel- és külföldi szöveteinkből, általunk kiállíttatnak-
