Tolnamegyei Közlöny, 1899 (27. évfolyam, 4-13. szám)
1899-01-22 / 4. szám
1899. január 22. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (4. sz.) — Kedves angyalom, valóban kétségbe vagyok esve, hogy nem tehetek eleget kívánságodnak, de itt fájdalom, végett ér hatalmam. — Hat hónap múlva: Legyen eszed Eliz, ne kívánj olyasmit, a mit ''k. — Tudod, hogy vannak határok! múlva: azt a szívességet és ne bomolj m. 1 Oi — Égj*. sztélém az eszedet: Tíz év múlva Majd ha fagy! — Támadás az utczán. Nyugodtan ballagott a minapában hazafelé Szusz Gáspár györkönyi lakos, miközben egyszerre az utczán két ember megtámadta és leütötte. A tettesek, látva áldozatuk tehetetlenségét, elmenekültek az éj sötétjében. Szüsz lassan magához tért és nagy nehezen haza vánszor- gott. Feljelentésére a csendőrség a támodókat Gangl Ádám és P é v a 1 d Mihály személyében elfogta. — Öngyilkossági kisérlet. D. J. bátai lakos meggyőződést sserezve feleségének hűtlenségéről, bánatában ivásnak adta magát s mikor már többet ivott a kelletinél, felment a padlásra s fel akarta magát akasztani, felesége azonban észrevette s B. János nevű szomszédjával megakadályozta sötét tervének kivitelében. — Most már a régi jó viszonyban él hűtlen feleségével. — Postamesteri állás. Megüresedett Tolna- Szántón a postamesteri állás, melyre a pályázatost három heti időtartamra már kiírták. A pályázati kérvények a pécsi posta és távirda igazgatóságához adandók be. — A pécsi egyházmegyéből. A Pollák-féle alapítvány kamatait, 372 frt 50 krt, Ofenmüller Zsigmond tótkeszii plébános, mint ez évben elsőnek kinevezett plébános, kapta meg. — Halálozás. B e k s i c s Ignácz, Somogyvár- megye kir. tanfelügyelője, hosszas szenvedés után meghalt. Halála általános közrészvétet keltett a mély gyászbaborult özvegye és gyermekei iránt. — Helybenhagyott Ítélet. Hal may Istvánnak, a szegzárdi kir. járásbirósági Írnoknak ítéletét har- madfokulag is jóvóhagyta a kir. kúria. Halmayt tudvalevőleg a szegzárdi kir. törvényszék 2 évi fegy- házra és 5 évi hivatalvesztésre Ítélte. — Tolnamegyei öngyilkos Chinában. A bangkogi cs. és kir. osztrák-magyar konzulátus értesítette a belügyminisztert, hogy B o h u s Ignácz huszárfőhadnagy, ki 1858-ban Dunaföldváron született s ki utóbb Budapesten hivatalnok volt, 1895. évben Törökországon át Chinába vándorolt, Bangkog közelében, hol vasúti felvigyázó volt, múlt évi augusztus hó 19-én öngyilkosságot követett el s az ottani i'óm. kath. sir kertben temettetett el. Az elhaltnál útlevelén kívül egy marsekroutet is találtak br. B o h u s Ignácz huszárfőhadnagy nevére kiállítva. — Törvényjavaslat a kartellek ellen. A keres kedelemügyi minisztériumban komolyan foglalkoznak egy kartell-törvényjavaslat kidolgozásával, melynek az a czélja, hogy a gyárosok és nagyiparosok tömeges és sok tekintetben jogosulatlan kartellkötéseivel szemben a fogyasztó közönség érdekei megvédessenek. Mint a Napilap-Tudósító jelenti, a jövő hónapban dr. Schmidt József kereskedelemügyi államtitkár elnöklete alatt tartandó országos kamarai értekezleten az államtitkár ismertetni fogja a már részleteiben kidolgozott kartell-törvényjavaslatot, a melyet a kereskedelemügyi miniszter már a legközelebbi jövőben be fog nyújtani a képviselőházhoz. — A pécsi ügyvédi kamara választásai. A pécsi ügyvédi kamara múlt vasárnap tartotta meg tisztújító közgyűlését. A választás eredménye a következő: elnök: Erreth János, elnökhelyettes: Jobszt László dr., titkár: Pleininger Ferencz, ügyész: M i 11 é n y i Miklós dr., pénztárnok : Szakváry Emil. — Tisztujitás. A paksi olvasókörben folyó hó 8-án és folytatólag 15-én ejtetett meg a szokásos évi tisztujitás, mely alkalommal a volt tisztviselők közül megmaradtak: Haiszer Henrik elnök, Kelemen Viktor jegyző és Somoijay László ‘ könyvtárnok; mint uj erők megválasztattak: Biró Endre alelnökül, és Yági István pénztárnokul. Választmányi tagok lettek: Flórián János, Szondy István, Szinger Ádám, Pattantyús János, Kopasz János, Halász Zsigmond, Haaz Ferencz, Krempl Antal, László Károly, Noszál Henrik, Szondy Sándor, Hütter Nándor, Szmetana Artur, Liptay János, Döme István és Győry István. Póttagok lettek: Cseh István, Molnár Sándor, Szeip Gyula és Stiener András. — A szegzárdi ipartestület jubileuma. Jövő évben lesz 10 éve, hogy a szegzárdi ipartestület megalakult és megkezdette hasznos működését. A tiz éves évfordulót a szegzárdi ipartestület azzal akarja emlékezetessé tenni, hogy az általános gyűjtés utján befolyó összegen elkészítteti az egyesületi zászlót és ezt a jubileum napján szentelteti fel ünnepélyesen. A gyűjtésből nagyobb összeget remélnek összehozni és igy már azt is elhatározták, hogy a pénz egy részét az elaggott és munkaképtelenné lett iparosok nyugdíj-alapjára forditják. — Köszönet nyilvánítás. A bátaszéki önkéntes tüzoltó-testületnek f. hó 14-én tartott tánczestélyére jegyeiket megváltották Rüll Sándor ur 5 frt., Gun- drum János, Mocsatár György, Tafner János és Vida János urak 50—50 krral, felülfizettek: Csankó Géza, Erdős Gábor, Góczy János, Komandinger Kálmán urak 1 — 1 frtot, Baucz Antal, Janosits Károly, Libhauser István és Partos Vilmos urak 50—50 krt. Fogadják a megnevezett urak, úgy mindazok, kik szives megjelenésük által a testület iránti érdeklődésüknek tanujelét adták, a testület köszönetét. Jéger József pénztárnok’. — Halálozás. Egy régi szegzárdi családnak, a Schnéiderbauer családnak gyásza van. Özv. Kálmán Jánosné szül. Schneiderbauer Éva halt meg folyó hó 15-én életének 62-ik évében. A megboldogult legidősebb .leánya volt Schneiderbauer J akab szegzárdi köztiszteletnek örvendő ház- és szőlőtulajdonosnak. Temetése múlt szerdán délután 4 órakor ment végbe, melyen igen sokan jelentek meg. A halálesetről az alábbi gyászjelentést vettük: Alulnevezettek a maguk s az egész rokonság nevében fájdalomtelt szivvel jelentik özv. Kálmán Jánosné szül. Schneiderbauer Évának hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, folyó hó 15-én délelőtt 10 órakor, életének 62-ik évében, bekövetkezett gyászos elhunytát. A boldogult földi maradványai folyó hó 17-én délután 4 órakor fognak a róm. kath. vallás szertartásai szerint a felső-temetőben örök nyugalomra helyeztetni; — az engesztelő szentmise-áldozat pedig ugyanaznap reggeli 8 órakor fog a belvárosi róm. kath. templomban az Egek Urának bemutattatni. Szegzárd on, 1899. évi január hó 15-én. Áldott legyen a felejthetetlen halottnak emléke! Schneiderbauer Jakab, mint apa. Schneiderbauer Erzsébet, férj. Fekete Mihály né, Schneiderbauer József, özv. Mártin Ferenczné, szül. Schneiderbauer Julia, Schneiderbauer Emma, félj. Pap Gyu- láné, Schneiderbauer Anna, férj. Török Béláné, mint testvérek. Skriba Ilonka, férj. Tarcsay Gyuláné, Skriba Emma. unokahugai. — Nyilvános köszönet. A tolnai önk. tűzoltó- egyletnek f. évi január 14-én megtartott tánczmulatsága alkalmával felülfizettek: Rósmayer Ferencz 10 frtot, Wittinger Sándor, Müller Jánosné, Fröhlich Flóris és Tenzlinger Lajos 1—1 frtot, Kiasz Antal, Schnelka Manó, Breitenecker Alfréd, Fekete Ágoston és Pas- kusz Emil 50—50 krt. Jegyeiket megváltották: A katonai tisztikar 10 írttal, özv. Geisz Józsefné, özv. Schweller Ferenczné, Gőzsy László, Braun Sándor, Hága Mihály, Niedzielszky Flóris és Potyondi Anna 1—1 írttal, özv. Györffy Jánosné, Csizik Teréz és Thury Béla 50— 50 krral. Mely szives adományokért e helyütt mond köszönetét az egylet parancsnoksága. — Mi mindent cselekszik egy belügyminiszter? Nevezetesen egy görögországi belügyminiszter. Nemrég elrendelte, hogy hölgyeknek a színházban szigorúan tilos a kalappal való megjelenés. Lön nagy elkeseredés Hellász szépei között, a kik az összes hirlapokban közölt belügyminiszteri rendeletet elemién nem is akarták elhinni: tréfának tartották. A mikor azonban egy hölgy, fején iczi-piczi kis kapot- kalappal, be akart lépni az egyik athéni színház nézőterére, a jegyszedők kegyelem nélkül visszautasították. így a hölgyek meggyőződtek a belügyminiszteri rendelet komoly voltáról és bosszút esküdtek. Vagy húszán összebeszéltek és harmadnapra megjelentek a színházban — kalap nélkül, de olyan toronymagos frizurával, hogy a mögöttük ülők akár az Athosz-hegy mögül nézték volna az előadást: akkor is többet láttak volna. A jegy szedők pedig tehetetlenek voltak ezzel a furfangos női bosszúval szemben, mert a frizurák lerombolására a miniszter rendeleté nem adott nekik hatalmat. — Megugrott lókötő. Breitschaf János, csi- bráki lakostól két lovat elloptak. A lovakat úgy hajtották el az istállóból éjnek idején s hogy kik voltak a lókötők még nem tudják. Az eddigi nyomozás csak az állapitotta meg, hogy a károsnak Kollár nevű szolgája játszotta a lovakat a lókötők kezére; de ez szintén megszökött s eddig az elfogatása nem sikerült. — A faddi önk. tüzoltóegylet saját pénztára ' javára 1899. január 15-én a „Korona Szálloda“ helyiségeiben jól sikerült tánczmulatságot rendezett,, melyen a jótékony czélt tekintve, a következő urak. fizettek felül: Zányi György plébános 1 frt 60 krt,. 9 Szvitek Lajos 1 frt 20 krt, Vaszary Kálmán és Pfle- I ger Hugó 60—60 krt, Braunberger és Borsódy | 50—50 krt, Balogh Sándor és Marrach Antal 30—30 ' krt, Pleszky Antal, Mácsik Sándor, Vadász István, I Németh Gábor, Csehák József, Stern Sándor és Oláh J Sándor (D.-Szent-György) 20—20 krt, Sarnai, Rafael,. I Balogh Dénes, Braunné és Bodor Sándor (D -Szent- J György 10—10 krt. Jegyét megváltotta N. N. 40 I krral. Összesen: 7 frt 90 kr. Fogadják a szives adakozók az egylet nevében köszönetemet. Ékes István, egyl. pénztárnok. — Fényes müvészestély. A szegzárdi róm. kath. óvodát és gyermekmenhelyet fentartó egyesület f. hó 18-án megtartott, tánczczal egybekötött művészi I zeneestélye, inkább erkölcsi, mint anyagi tekintetben sikerült. A Budapestről leérkezett művészek W i- gand János ur gimnáziumi igazgatónál társas uzsonnával lettek fogadva. Innen Wosinsky Mór ur, esperes-plébánoshoz voltak szintén vacsorára hiva, hol annyira kedélyesen töltötték idejöket, hogy a hangversenyre is csak fél 10 órakor jelentek meg. Maga a közönség is későn gyűlt egybe. A hangversenyt Kladivkó Vilmos ur, budapesti zeneakadémiai tanár hegedüjátékkal nyitotta meg, Goldmark „Suite«-jéből két tételt játszva, Aggházy Károly ur zongora kísérete mellett. — Nagyobbrészt ép, kicsengő sima játék mellett mutatta be közbeszurt futamait és trilláit, melyek közül inkább az utóbbival remekelt, nemkülönben az E dur részletben hozott Crescendó és decrescendóival. Hallottuk még Kladivkó urat Simonetti »M a d r i g a l“-jának andal- gós dallamában, Hubaytól „A fonóban“ czimü műben, melynek ütenybe szedett futamait kiváló teknikai ügyességgel játszta le. Bemutatta később Hubay „Csárdás jelenetek“ előadásával kitűnő staccatóit és flageolet játékát. Nyújtott végül kellemesen alkalmazott arpeggio és pizzicatoival élvezetet a hallgató közönségnek. Általában Kladivkó ur kellemes megjelenésű és nagy reményekre jogosító fiatal művészke, kinek biztos és szép vonókezelése, balkezének könnyedségével, gyakorlottságával egyaránt elismerést érdemel. Előadásában kitörő szenvedély kevéssé nyilvánul, inkább a nyugodt hangulat közép hullámain evez. — Szerettünk volna tőle helyenkint erőteljesebb markirozást és viszont gyöngédebb pianokat is hallani. Aggházy Károly ur szintén zeneakadémiai tanár, zongora művészetéről, eltekintve attól, hogy mint kisérő kissé erős, hangos, különösen a hegedű' játékossal szemben, csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk. A legkényesebb és legnehezebb részleteket, kiváló teknikai ügyességgel, biztossággal, könynyed- séggel és szép meleg előadással oldja meg. Tömör akkordjainak minden hangja egyenlő erővel zöng. Öntudatos, nyugodt és szabatos játékával pedig az értelem és érzelem világába sodor bennünket, a hol a művészen kívül a zeneszerzőt is magunk előtt látjuk. Be is mutatta művészi előadással egy magyar esték czimü szerzeményét, mely régi magyar népdalokból összeszőtt variálásokból áll, válogatott kontra- punktos magyar zamatu összhanggal, változatos tempóval, nehéz ütenybeosztással, magyar stylben és rithmusban átdolgozva. Előadta még hasonló sikerrel Liszt „R i g o 1 e t tó“ ábrándját és „N o c t u r n e“-jét. Stark Ludovica urhölgy zeneakademiai tanárnő, Aggházi-, Mosonyi-, Gounód- és Goldmark-féle mü- dalokat énekelt, melyekkel a közönség teljes megelégedését nyerte és érdemelte ki. Teijedelmes alt hangja kitünően iskolázott. Nagy hanganyagában kevesebb báj, de aunál több kellem van, mely tulajdonok képessé teszik őt hangjának némi csekély fátyolosságát feledtetni, Hangjával feltűnő ügyessen és nagy gyakorlottsággal játszik, mindazonáltal hajlandóságot árul el a kelleténél valamicskével mélyebb énekléshez, vagyis lefelé törekvő intonáláshoz. A hangversenyen Tolnamegye kiválóbb előkelősége feltűnően esekély számban jelent meg. A jelenvoltak dicséretére szolgál azonban, az a Szegzárdon még szokatlan érdeklődés, hogy elegendő odaadó figyelemmel hallgatták végig az élvezetes zenei pontokat. Ez pedig már rég óhajtott s a jövőre is kívánatos haladás. A hangversenyt táncz követte. Az első négyest" 24 pár tánczol ta. Jelen volt asszonyok: AbafFy Gyuláné, Antal Pálné, Bezerédj Pálné (Hidjáról), Borsódy Lajosné, Buday Gyuláné, Cziráky Ferenezné, Dőry Jenőné, Eichhardt Jánosné (Bátaszékről), Fejős Károlyné, Gáray Antalné (Tolnáról), özv. Gebhard