Tolnamegyei Közlöny, 1899 (27. évfolyam, 4-13. szám)
1899-01-22 / 4. szám
XXVII. évfolyam/ ^=L szám. Szegzárd, 1899. január 22. II II TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanító- egyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesítője. Előfizetési ár: Egész évre . . . . 6 frt — kr. Félévre....................3 „ — n Negyedévre ... I „ 50 „ Egyes szám a kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztőség: Bezerédj István-ntcza 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kiadóhivatal: Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová az előfizetések, hirdetések és a felszólamlások küldendők. Me gj elen: Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számittatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig . . . 1 frt 87 kr. 100—200 ... 2 „ 87 „ 200—300 r ... 3 B 87 r minden további 100 szó 1 írttal több A baranyavári vasúti összeköttetés. A múlt év nyarán Tolna- és Baranya- vármegyének a dunamentén fekvő községeiben, különösen a*zokban, melyek az ország fővárosával való egyenes vasúti összeköttetést mind ez ideig nélkülözni voltak kénytelenek, nagy mozgást idézett elő azon nem mindennapi körülmény, hogy mérnökök raja lepte el .a községek határait, a kik egész komolyan hozzáfogtak a Szegzárd-baranyavári név alatt rég ismeretes vasúti vonal nyomjelzéséhez. A munka megkezdése után csakhamar szárnyra kelt a hir, _ hogy a mérnökök a hitelbank megbízottai, ki az említett vasúti vonalra előmunkálati engedélyt nyert s any- nyira komolyan veszi a dolgot, hogy még a nyár folytán a földmunkát megkezdeti s már a következő évben a teljesen kiépitett vasutat a forgalomnak át is adja. A bátaiak minden áron állomásra kívánván szert tenni, e sorok Írójához fordultak, kinek ilymódon alkalma nyílt a dolgot a' kereskedelmi miniszter úrral megbeszélni. Nagy. volt azonban meglepetése, midőn Dániel Ernő báró kereskedelmi miniszter úrtól azon kérdésre, hogy komoly-e? a hírlapokban foglalt azon állítás, miszerint a Szegzárd-baranyavári vasútvonal kiépítése még ez évben megkezdetik, a következő feleletet nyerte: egyátalán nem komoly; mi előmunkálati engedélyt mindenkinek adunk, ki ezért folyamodik; s ez a dolog csak ebben az állapotban van ez időszerint. A nagy öröm, melyet a mérnöki kar megjelenése keltett, ilymódon csakhamar elült. Mindjárt azonban utánna egy hatalmas mozgalom keletkezett, mely Bajáról és Báta- székről kiindulva, a Duna áthidalásának keresztülvitelét tette feladatává s ezen czélt elérendő, az összes érdekeltség belevonásával egy nagy küldöttséget menesztett a kormányhoz. A küldöttség benyújtott emlékirata meggyőzően adta elő a kétségtelenül fontos köz- gazdasági, hadászati és forgalmi érdekeket, melyek a hid épitését sürgetőleg követelik. A miniszterelnök és szakminiszter a szokásos kitérő feleletekkel és Ígéretekkel bocsájtották el a küldöttséget, de a beavatottak már ekkor tudták, hogy a hid kiépítése még a nagyon messze idők kérdése, mert a kereskedelmi minisztérium államtitkárának bizalmas közlése szerint, a hid, a hozzávezető vasúti vonalakkal együtt 12 millió forint költséget igényelne. Ily óriási összeget pedig az államkincstár ez idő szerint alig nélkülözhet; hogy magán emberek rakják össze, az meg tiszta képtelenség. így állván a dolog, mindenesetre megfontolás tárgyává kell, hogy tétessék, miszerint nemvolna e helyes dolog, éppen a Tolna- és Bar any a vármegyei községek érdekében, addig is, mig a hídépítésre nézve kedvezőbb helyzet áll elő, a már félig-meddig feledésbe ment Szegzárd-baranyavári vasúti összeköttetés kiépítését ismét napirendre tűzni s az érzett hiányokon ezen vasúti vonal létesítésével segíteni iparkodni. Hogy ezen vasút kiépítése az érdekelt vidékekre nézve mily elsőrendű fontosságú, azt külön érvekkel támogatni alig szükséges. Elég felemlíteni, miszerint ez a vonal az ország fővárosának s ennek folytán az egész osztrákmagyar monarchiának legrövidebb összeköttetése volna az elfoglalt tartományokkal Boszniával és Hercegovinával és minthogy innét egész a tengerpartig szaloniki érintésével már a vasút kész, ez lenne a legegyenesebb forgalmi vonal Budapest és a tenger közt. De ezenkívül eltekintve ezen vasúti vonal nagy országos horderéjétől, létesítése mindazon nyomorúságokon, melyeket különösen a vármegyénkbeli községek jelenleg a zsákvasutak létezése folytán elszenvedni kénytelenek, mintegy varázsütéssel segítve volna. A Szegzárd-baranyavári vasútvonal létesítése ugyanis rögtön maga után vonná úgy a Sárbogárd-szegzárdi, mint a Szegzárd-báta- széki, sőt a Bátaszék-dombovári vasúti vonalaknak elsőrendű vasutakká való átalakítását. Ha pedig ezek a zsákvasutak, melyeknek közlekedési és forgalmi viszonyai országszerte gúny és nevetség tárgyát képezik, elsőrendű vonalakká átalakitatnának, az magával hozná a mostani nyomorúságos helyzet javulását. Felfelé és lefelé, de Somogyvár- megye irányjában is gyorsvonatok közlekednének s az óránként 15 kilóméternyi csigahaladás csakhamar a multidők lomtárába kerülne. Pedig már, ennek a kedvezőtlen helyzet megváltozásának, pttvolna az ideje. Teljesen megértünk arra, hogy valahára mi is belekerüljünk egy fővonal áldásos közlekedési forgatagába. Már 18 év óta várunk a megérdemlett javulásra: olyan állapotokra, melyet más vidékek, annélktil, hogy a mieinkhez hasonló anyagi áldozatot hoztak volna, már rég elértek. lm az Adonyszabolcsi-paksi vasút alig, hogy megnyílt, már Budapestről kiindu- lólag külön vonatok közlekedése állítatott be, pedig a mi forgalmi viszonyaink a paksival bátran kiállják a versenyt. Mi vagyunk az állam mostoha gyermekei, mert szerényen hallgatunk, alázatosan kérünk s az erélyes fellépés következmény- jeit ismerni nem akarjuk. Egy olyan nagyszabású mozgalom, mint minő a dunai áthidalás érdekében nemrég leviharzott, a baranyavári vasúti összeköttetésre vonatkozólag megindítva, csakhamar czélhoz vezetne. Egyesüljünk most már ebben a jelszóban s közlekedési viszonyaink javulását biztos révpartba fogjuk vezetni. b. IRODALMI CSARNOK. ___ Giz ámnak. Hadd öntöm dalba ezt az érzést, Mely általjárja szivemet, Mely felbolygatja minden lényem, Mely lángra gyújtja véremet, Mely felragad a minden kincsek Magas honába engemét, Mely feltárja az üdv hazáját: „Tüzcsillogó kökény szemed.“ * * * Nehéz órák keservi közt, Midőn mindenki elfeled, Midőn inkább hajitnám sárba Remény fosztotta éltemet Rémképzetem setét egén Egy csillogó kis fény dereng; Előtűnik védangyalom: „Tüzcsillogó kökény szemed“ ______ Zsemle y. Eg y felsete pont. Derült nyári délután volt. A nap tüzesen sütött le és perzselő hőséget terjesztett szét. En egy bükkös erdő szélén, a Duna partján a pázsitos gyepre telepedtem le; végig jártatva szemeimet a szőke Duna üveg sima tükrén s a túlparton elterülő zöld rónaságon, melynek őserdejéből csak itt-ott egy-egy százados tölgy nyújtotta ég felé ágait. A vízben apró halacskák játszadoztak s időnként széjjel rebbenve, ha egy ragadozó hal éhségtől űzetve, közéjük csapott. Egészen elmerengtem a természet varázsától, erejétől és szépségétől. Merengésemből evező csapások riasztottak föl. Föltekintve, láttam egy kis csolnakot felém közeledni; fa.xsa.ng-i évadra £ legújabb divata gazir-, battist-, gyapjú- és selyemkéíméfe. ** IBáli belépő újdonságok peluche, selyembrocat és gyapjúszövetekből. Hattyuprém, tolldisz és boa. j# Különlegességek gaze-, toll- és selyemlegyezőkben. J| Divatos csillám- és pillangós tüli, csipkealap, plissé és ruche. 20 gomb hosszig Hamerli félé glacé- és selyemkesztyük minden esti színben. 2SesclioTrslr3r czxpőg'jráx Tbäli 33rü.lÓxxleg*esség:ai- " I til Franczia derékfüzők, ajour- és sélyemharisnyák, báli zsebkendők. Angolés franczia illatszerék, mindennemű cosme^kai csikkek. PlpfllTZEp JÓZSEF és FIM éruhéza, SZEGZÁpDOfl. Dús választék
