Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-11-13 / 46. szám

1898. november 13.

számlájára irni, hogy a szakácsnéjával engedi magát megcsalatni.

Azzal is megvádol titeket Juvenalis, hogy a konyha gőzétől főfájást, az istálló szagtól meg mig- raint kaptok. Ugyan, ugyan Juvenalis ur, hát a kifutott tej gőze talán ámbraillat. De ha egyszer-más- szor a tej ki is fut, a rántás el is kozmásodik, azért leányaink nem utálják meg a konyhát. A sütés, főzés I királykisasszonytól kezdve egészen Hrencsár Dorkáig minden leánynak veleszületett ösztöne. Persze sok égett rántás és kozmás tej árán jutnak leányaink annak a művészetére, a mikor már Juvenalis ur Ízlésére tudnak főzni. Hogy Juvenalis ur még nem látott kipirult arczu, könyökig gyürközött a fru-frus fején hátrakötött babos kendőben kuktálkodó Júliákat, azon nem csodálkozom. Hiszen a konyhában nem szokott a házi kisasszony tárcZairókat fogadni.

Az éléskamrában, a konyhában — higyje el nekem Juvenalis ur — középosztályunk leányai nagy passzióval manipulálják a tejet. Csupán szerénységüknek | tudom be, hogy a megtartott zsurokon erről Juvenális urnák nem dicsekedtek.

A kerti munka sem finom leánynak való, attól megbámul a hófehér kacsó, patirikuskodik a hirecske.

Hát a kacsók megbarnulása nem volna még olyan nagy baj. De a gyomlálás, kapálásban fáradó kacsók eldurvulnak s nem lesznek képesek a kézimunkára, mert hiába prédikálunk a kézimunkák ellen a nők igazi tere ez lesz.

A „Budapesti Hírlap“ október 26-iki számában ezeket olvastam: kilencz termet tölt meg az idén tündér ujjak művészi munkájával az állami nőipariskola kitünően sikerült kézimunka kiállítása“ . . . Ehhez tán nem kell kommentár.

Az is képtelen vád, hogy lánygenerácziónk csak a sikamlós regényekért hévül. Általában a regényolvasást szeretik, mert a gyöngéd kedélyt, mint delej a vasat, vonzza a romantika.

Az irodalom elposványodása a regényírók el- züllött múzsája. Higyje el Juvenalis ur mai leányaink nem szeretik a sikamlós regényeket és ha véletlenül orvul találni a leánykézben ilyet, nem szabad föltennünk, hogy annak a leánynak a ledérség Démona pajtásnője.

Azokon a tisztelt Írókon kellene inkább végigütni, a kik elég szemérmetlenek megírni.

A nőtlenségnek ezeknél mélyrehatóbb psicho- logiai okai vannak, majd talán leírom valamikor.

Egy öreg leány.

s&' Betörés. F. hó 4-én éjfél utáni 2 órakor Szalczer Sándor hátai plébános pinczéjét három ismeretlen egyén be akarta törni, de a plébános bátor gazdasszonya a zajra felébredve, egymaga elriasztotta a tolvajokat. A csendőrség a nyomozást megindította, de mindez ideig ebbeli munkájuk eredménytelen.

— Hülyék menháza. Magyarországban a legutolsó népszámlálás adatai szerint 15.894 hülye egyén él s ezek számára egyetlen állami intézet áll fenn, melybe csak gyermekeket helyeznek el. A felnőttek szakszerű ápolásáról és foglalkoztatásáról mindez ideig nem történt gondoskodás s ezek a község rémei maradnak s bárha látszólag ártalmatlanok, sohasen biztos senki sem, hogy egy ilyen szerencsétlen felizgult pillanatában ném-e őt fogja életveszélyesen megsebesíteni. Ez történt nem régen, amidőn egy ilyen felizgatott szerencsétlen a gyanútlanul haladó községi bírót szúrta le egy konyhakéssel. Ezeknek a szerencsétleneknek csak zárt intézetekben van helyük, a hol gondos ápolásban van részük s a hol megfelelő foglalkozással telik el az idejük. Ilyen intézetet létesített a „Szeretet“ országos egyesület, — mely hazánk fenkölt lelkű her- czegprimásának Yaszary Kolosnak védnöksége alatt alakult meg s a melynek elnökei gróf Batthyány Gézáné és Rakovszky István —I Budán a legegészségesebb helyen, a mely intézet deczember hóban nyílik meg. Ez intézetben 600, 400 és 250 frt évi díjért fogadnak el' ápolásra 10 éven felüli korban levő mindkét nembeli hülye egyéneket, azonkívül vannak ingyenes helyek is vagyontalan hülyék számára. Jelentkezni lehet Scherer István egyesületi titkárnál (Budapest, VIII. Sándor-utcza 38. sz. a.), a ki a szükséges útbaigazítást s bővebb felvilágosítást bárkinek megadja.

— Ujraoltás az iskolákban. Törvény értelmében a 12 éves fiú és leány gyermekeket újra kell beoltani. Az ujraoltást Szegzárdon dr. Komáromy Gyula községi orvos a napokban végezte az összes iskolákban.

— Az újságírók sorsjatéka iránt a magyár társadalom összes rétegeiben a legmelegebb érdeklődés és rokonszenv nyilvánul. Testületek és intézetek, mélTOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (46. sz.)

■5

I tányplva az újságírói sorsjáték czéljának egyfelől hu- I manitarius, másfelől kulturczélu és mindenképen nem- j zeti természetét, a legszívesebb jóindulattal támogatják az annak megvalósítására irányozott törekvéseket. Valóban példátlan ez a jelenség a sorsjáték terén. A magyar katholikus főpapság magatartása igazán jellemző arra a felfogásra, mely az újságírói sorsjáték dolgában uralkodik. Újabban dr. Schlauch nagyváradi bíboros püspök 300 drb. sorsjegyért 150 frtot,

S a m a s s a egri érsek hasonlóképpen 300 drb. sorsjegyért 150 frtot, Hornig veszprémi püspök 200 drb. sorsjegyért 100 frtot küldött be a sorsjáték kezelőségé- nek. Az újságírói sorsjáték különben oly kiváló nyeremény-kilátásokat nyújt, melyek ezt a sorsjátékot páratlanná teszik. Tekintettel arra, hogy egy 50 kros sorsjegygyei hat húzáson lehet játszani, egy húzáson való résztvétel körülbelül csak 8 krba kerül. Ezzel szemben áll az, hogy ugyanazzal az egy sorsjegygyei olyan hat főnyereményre van kilátás, melynek összege nem kevesebb mint 200.000 korona. így tehát a sorsjátékkal összefüzödő nemes czél előmozdítása mellett I azok, a kik sorsjegyeket vásárolnak a gyakorlati sikerek számára is szerfölött kecsegtető kilátásokat szereznek meg. A sorsjáték kezelősége, mely eddig csak intézetek és testületek számára küldötte meg a sorsjegyeket, most az ország kiváló magánosainak is meg- könnyiti a sorsjegyek megszerzését az által, hogy nekik ezeket megküldi. Remélhető, hogy az a példa, melyet eddig az intézetek és testületek, még a nagylelkű magyar katholikus főpapok nyújtottak, követőkre talál a magánosoknál is, és ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy az újságírói sorsjáték humánus és egyúttal hazafias czélja megvalósitassék. Ez kívánatos is. E végből óhajtandó, hogy azok, kik a sorsjáték kezelő- ségétől a küldendő 10 drb. sorsjegyet megkapják, ezeket megtartsák és az értök járó ősszeget a sorsjáték kezelőségének (Budapest, VI., Kossuth Lajos-utcza 1. sz. á.) mielőbb megküldjék.

— Az ibolya

.............Úgyszólván semmiség az

eg

ész. Egy kis halványszinü, hervadt ibolya csokor, amilyet százával látni előkelő fiatal urak kifogástalan smocking-jai gomblyukába, vagy az üde, piros arczu asszonyok, szende leánykák keblére tűzve. Mig a kis ibolya csokor illatával betöltötte a léget, mig apró szirmai üdék, tömöttek voltak, addig ott díszelgett egy fiatal ur kabátján, ki szinte büszke volt arra az illatos kis ibolyára. De amint a kis virág elveözité illatát s apró szirmai fonnj-adni kezdtek, megunta az a fiatal ember a kicsiny virágot s eldobta, elfeledte. S most ott fekszik a szerény kis ibolya csokor az utcza porában, a járó-kelők ügyet se vetnek rá, kikerülik, rátaposnak, amint épen utjok kívánja! S megismétlődött ez a tragédia! Az az egészséges, piros arczu leányka, ki valamikor azt a kicsiny ibolya csokrot árulta, engedve szerelmes szive vonzalmának, bohó, hiszékeny leikével magát is eladta. A fiatal ember egyideig örült a kis leány odaadó szerelmének, dédelgette, beczézte, mig meg nem unta., elfeledte! S most az a halvány, beesett arczu lányka sápadtan, remegve jár az emberek között, bűnös szerelmével lesülyedt az utcza porába, hol a társadalom szigorú erkölcs- birái ügyet sem vetnek reá, elkerülik 1 ha utjokba akad, rátaposnak. Az előkelő fiatal ur pedig — más virággal gomblyukában ’■& más leánynak udvarol!

— Asztag-tüzek. Nagy-Szokoly községben L a- k o s Sándornak a szérüskertjében kigyuladt egy szalmakazal. A tüzet már későn vették észre, úgy, hogy azt nem bírták lokalizálni s átterjedt B ar to s Istvánnak, majd Szabó Istvánnak a szomszédos kazlaira I azokat is elhamvasztotta.

— Agyonvertek a pajtásukat. Györköny községben az utczán verték félholtra Simon János oda való lakost, ki a kapott sérülések következtében meg is halt. S tér ez er Mihály, Sterczer János, Gang Márton, Klézel Herman és Braun Lőrincz györkönyi lakosok ugyanis mulattalt a korcsmában s közéjük keveredett a szerencsétlen áldozat is, a kivel szóváltásba elegyedtek, a minek az lett a vége, hogy a korcsma előtt botokkal addig ütötték Simont, mig csak mozgott. A gyilkosokat a csendőrség elfogta és vasraverve kísérte be Szegzárdra az ügyészség fogházába.

— A spanyol kincskeresőt elfogták. Szegzárdra is küldözgettek ajánlatokat a barczellonai spanyol „kincskeresők“, a kik milliókat Ígértek a könnyen hivő embereknek. Az egyik levélben Espinosa Delos tábornok, a másikban dr. Lopez Jósé irta űagy titkolózva, hogy óriási kincs rejtekhelyét tudják, csak küldjenek számukra barczellonai postára — poste restante — 10—20 forintot s akkor a boldog hivő óriási vagyonhoz jut. A szélhámos spanyolok levelei az

egész világ rendőrségét foglalkoztatták, de végre Bar czellonában nagy nehezen elcsípték a csalókat. Epen munka közben találták Vidal Vige és Rocca Manuel nevű spanyol jómadarakat, a mint expediálták kincskereső leveleiket. Irodájukban pontos kimutatást vezettek a becsapott emberekről, a kik három hónap alatt összen 14.000 pezetát, tehát közel 7000 forintot küldtek a bandának. A szélhámosság értelmi szerzőjét azonban nem akarta megnevezni a két barczellonai, mig végre egy Boltnigg Ferencz nevű Karintiából Spanyolországba szakadt osztrák ember személyében elfogták. Boltnigg Bécsbe is küldött kincskereső leveleket, ezeken felismerték a kézírását s igy nyomozta őt a madridi rendőrség. Az osztrák-magyar külügyminisztérium közbenjárása a hatóságnak kiadták a csalót, a kit tegnap hoztak Bécsbe s itt az országos törvényszék börtönébe kisérték. Jó időre tehát az álmoskönyvek szorgalmas olvasóit nem buzdítják Spanyolországból a kincsásásra.

— Harmadik magy. kir. szab. osztálysorsjátéK.

A harmadik játék első húzása november hó 17. és 18-án lesz és a sorsjegyvásárló közönséget figyelmeztetjük, hogy megrendeléseivel minél inkább siessen, miután a vásárlási kedv a mostani sorsjátékhoz általában igen nagy és 1 sorsjegykészlet gyorsan elfogy. Különösen felhívjuk olvasóink figyelmét Török A. és Társa budapesti bankház hirdetésére, miután a ezég szigorúan pontos és figyelmes kiszolgálásban részesíti vevőit, azonkívül a szerencse annyira kedvezett e bankház megbízóinak, hogy tudomásunk szerint az I. és II. játéknál körülbelül egy millió 500.000 korona nyereményt fizetett ki gyorsan és pontosan. Aki tehát szerencsét akar próbálni, forduljon bizalommal Török A. és Társa budapesti bankházához.

SZERKESZTŐI ÜZENETEK

Molnár János gim. tanár urnák Újvidék. A lapszámokat megtarthatod, nekünk nincs rá szükségünk. Üdvözlünk !

Tatárka Antal építőmérnök urnák. Lapunk mai száma szellőzteti a dolgot.

X. Y. A két első verszak jó, de a harmadik nem üti meg a mértéket.

S. S. Tengelicz. Czikke beérkezett; legközelebb sorát ejtjük.

Cs. Báta. Sajnálatunkra kimaradt; jövő számunkra tettük el.

HIVATALOS HIRDETÉSEK.

6960.

tkv. 1898.

Kis G. Józsefnének

Árverési hirdetmény.

Bozsér'Mihály és neje

ellen folyó végrehajtási ügyében a 2828. sz. tkv. 1898. árv hirdetménynyel elrendeli s Bátán 1898. évi szeptember hó 2-án megtartott árverésen özv Sós János szebényi lakosnak 6960/tkv. 98. sz. utóajánlata folytán a bálái 1693. sz. tjkvben 2127/a. hrsz. 957. sz. tjkvben 29-J0. hrsz. 957. sz. tjkvben 4266. hrsz. 957. sz. tjkvben 7238. hrsz. 957. sz. tjkvben 7239. hrsz. 1153. sz. tjkvben 3494. hrsz. és 3513. sz. tjkvben 1369/b. hrsz. alatt foglalt ingatlanokra nézve hatálytalannak nyil- vánittatik és az ujabbi árverés elrendeltetvén, közhírré tétetik, hogy a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő Báta községi 1893. sz. tjkvben 2127/a. hrsz. al. foglalt Balázs József által 20 írtért megvett ingatlanra 22 frt kikiáltási árban a bátai 957. sz. tjkvben 2930. hrsz. al. foglalt özv. Soós János által 82 írtért megvett ingatlanra 91 frt kikiáltási árban a. bátai 957. sz. tjkvben 4266. hrsz. al. foglalt Bozsér József által 4 írtért megvett ingatlanra 5 frt kikiáltási árban a bátai 957. sz. tjkvben 7238. hrsz. al. foglalt Bozsér József által 41 írtért megvett igatlanra 46 frt kikiáltási árban a bátai 957. sz. tjkvben 7239. hrsz. al. foglalt Bozsér József által 4 írtért megvett ingatlanra 5 frt kikiáltási árban a bátai 1153. sz. tjkvben 3494. hrsz. al. foglalt Csopor János által 135 írtért megvett ingatlanra 149 frt kikiáltási árban és a bátai 3513. sz. tjkvben 1369/b. hrsz. Bozsér József által 11 írtért megvett ingatlanra az utóajánló által kötelezett 13 frt kikiáltási árban

1898. évi november hó 26-án d. e. 10 órakor

Bátán a községházán megtartandó árverésen eladatni fog.

Figyelmeztetnek venni szándékozók; hogy az árverés megkezdése előtt a bátai 1893. sz. tjkvben 2127/a. hrszámu ingatlan után 20 kr a bátai 957. sz. tjkvben 2930. hrsz. ingatlan után 11 frt 70, a bátai 957. sz. tjkvben 4266. hrsz.

ingatlan után 3 frt 60, a bátai 957. sz. tjkvben 7238. hrsz.

ingatlan után 6 frt 20, a bátai 957. sz. tjkvben 7239. "hrsz.

ingatlan után 3 frt 60, a bátai 1153. sz. tjkvben 3494. hrsz.

ingatlan után 15 frt 10, a bátai 3513. sz. tjkvben 1369/b. hrsz. ingatlan után 1 frt 90 kr bánatpénzt letenni, az árverési költségeket hirdetési díjjal azonnal, a vételárt pedig I egyenlő részletben 6% kamatokkal a szegzárdi kir. adóhivatalnál lefizetni kötelesek és hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt a telekkönyvi hátóságnál és Báta község elöljáróságánál megtekinthetők.

Szegzárdon, a kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóságnál 1898. évi október hó 14-én.

Gerle Jakabj kir. törvszéki bíró.

6239.

Árverési hirdetmény.

.tkv. 1898.

' A szegzárdi kir. törvényszék mint tkvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Ruzicska B. fiumei ezég és az ezennel csatlakozottnak kimondott Gottlieb Jakab végre- hajtatóknak

Bors Ferencz és Bors János

végrehajtást szenvedettek elleni 506 frt 78 kr és 317 frt, tőkék és jár. iránti végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. tszék területén fekvő Szegzárd községi 7331. sztjkvben fel-