Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-03-27 / 13. szám
XXVI. évfolyam. ±3. szám. Szegzárd, 1898. márczius 27. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanító- _______egyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesítője. El őfizetési ár: Egrész évre . . . . 6 frt — kr. Félévre.....................3 „ — „ Negyedévre ... I „ 50 * Fß-yes szám a kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztőség: B ez eredj István-utcza 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kiadóhivatal: Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová az előfizetések, hirdetések és a felszólamlások küldendők. Me gj elen: Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számíttatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig . . . 1 frt 87 kr 100—200 „ ... 2 B 87 „ 200—300 . . , . 3 r 87 . „ minden további 100 szó l írttal több Előfizetési felhívás TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1898. évi XXVI. évfolyamának I. negyedére. Elérsz érre... . . 6 frt — kr. Félévre . . . . . . 3 „ — . Negyedévre . . . .1 „ 50 ,, mely összegek a kiadóhivatalhoz küldendők. Az uj előfizetők lapunk 25 éves fennállása alkalmából kiadott emléklapot díjtalanul bérmentve kapják. Hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, a t. előfizetők az előfizetési pénzek haladéktalan beküldésére tisztelettel felkéretnek. A kiadóhivatal. Szövetkezetek. Takarékosság. A gabonaárak évek során át oly alacsonyak voltak, hogy a mi becsületes földmivelő honfitársaink kétségbeesve néztek a jövő elé. A szőlőtermő vidékeken a fillokszera megfosztotta a népet jövedelmétől. Az abnormis időjárás az olcsón értékesíthető gabonaféléket megnegyedelte, sőt néhol megfelezte. Az állami terhek, kiadások évről-évre nagyobbodtak s igy természetesen az adó is emelkedett. A földmivelő nép kétségbeesése nagyon természetes volt. Igaz, hogy a múlt évben a búza ára felszökött, de fehérholló számba ment az a földmivelő, aki képes volt búzát eladni. Aini termett, kellett' Mni, meg vetőmagnak. Hiába művelte, forgatta, túrta a szegény nép azt az áldott földet; jobban már nem tudta azt a munkát elvégezni: a föld nem birt több áldást nyújtani gazdájának. Erőben, erkölcsökben és becsületben gazdag népünknek más jövedelmi forrást kellett ott a földművelés mellett megnyitni. Az iparhoz még. nem szokott a magyar kéz, a kereskedelem által nyújtott jövedelmet még részben nem ismeri, részben túlságos becsületes gondolkozásával összeegyeztethetőnek nem tartja a magyar ember. A művelt honpolgárok aggódalommal eltelve tekintettek a földmivelő nép jövője elé. A kishittiek már lelki szemeik előtt látták az elszegényedett népet, a j mely szokásokban, erkölcsökben is hanyatlik. Az erősebb lelküek, a kik soha egy pillanatig sem kételkedtek a magyar nép életrevalóságában, a kik még sokkal válságosabb körülmények között sem vesztették el reményüket: azok bízva biztak, s nemcsak reméltek a jövőben, de munkálkodtak is- annak jórafordulásán. Ezek a vezetők, a nép igaz barátai, a nép igaz jótevői. Áldás reájuk. Uj jövedelmi forrást kell a népnek nyitni, vagy ahol erre alkalom van, a meglevőt nagyobbá, erősebbé kell tenni. A nép maga is dolgozott javán. Józan esze hamar észrevette, hogy a földművelés mellett az állattenyésztés sikerrel üzhetó. Azt fokozta. Vannak vidékek, ahol kitűnő lovak és szarvasmarhák találhatók. : A Dunántúl és igy Tolnavármegye is kiválóan alkalmas az állattenyésztésre. Felső- Tolna lovai, a Völgységi-járás szarvasmarhái világhírűek. Az állattenyésztés nem megvetendő jövedelmet nyújtott népünknek. De bár ez fokozta az adózó képességet, elviselhetőbbé tette az életet, mégis a legnagyobb szorgalom mellett sem vagyonosodott. Ilyen körülmények között elég az első szerencsétlenség, — aminek pedig minden ember egyaránt ki van téve arra, hogy vagyoni állapotán olyan rést üssön, a melyet vagy soha, vagy csak hosszú évek során tud kiheverni. A földbirtokosnak nagyon kevés a jövedelme; a zsellér, a napszámos az év jó részében nem tud munkához jutni; az ipar pang; a kereskedés szünetel, vagy ólomlábon jár: ezek és ezekhez hasonló körülmények szülik a szocziálizmust. A nép meglevő jövedelmeit kell fokozni. Természetévé kell tenni népünknek a takarékosságot, gazdasága körül a figyelmes, éles körültekintést. A levágott lószőr, a kitépett- disznó sörte és szőr, a tányéron kikerült csontok se veszszenek kárba. Hazánk területén millió értéket képvisel az, a mi ezen anyagokból évenkint értéktelenné lesz, szemétre kerül. Meg kell tanítani népünket arra, hogy mi módon értékesítheti a réten levő fűzfa- bokrot, a vörös gyűrűt, a gazdaság körül előforduló számos anyagot, a mit eddig észre sem vett, A mezőgazda különösen a selyemhernyó tenyésztésből és a gyümölcstermelésből- várhat szép jövedelmet. Mennyi árokpart, utszél, házeleje, mesgye bever ma parlagon a mi gyümölcsfatenyésztésre igen alkalmas. Vessünk csak egy pillantást a tejgazdaságra. A földmiivelőnép országszerte tart tehenet, némelyik kettőt, hármat is. És vájjon mennyi jövedelmet húz a gazda, tehene.után? Oly keveset, hogy azt a gazda évi jövedelmének összeírásánál számba sem veszi. Elfogy az az asszonynépnek ruházkodására. Pedig a magyar földmüvesnők; aránylag, keveset költenek ruházatukra. Amiből meg az következik, hogy a gazdaságnál kevés jövedelem folyik be tejből. Ez országszerte igy van. Ez alól csak azon gazdák képeznek kivételt, a kik városokban laknak, a kik a tejet fejés után azonnal értékesíteni tudják. A városoktól távolabb lakó földműves- gazdák a tejet nagyon kis részben és nagyon kis haszon mellett képesek- értékesíteni. Elkallódik annak nagy része a házkörül, amit pedig belőle előállítanak — vajat, túrót, — azt olcsó pénzen szedi tőlük össze az oda- vetődött kereskedő. Átlag számítva ilyen gazdálkodás mellett nem képes a gazda egy tehén után évenkint ifí—20 írtnál több jövedelmet felmutatni. Egészen másképpen áll a dolog az eset- 'ben, ha a község lakossága egyesül, t e j s z ö- vetkezetet alkot, s e szövetkezet értékesíti a község tejét. így három, négyannyi jövedelmet is biztosit a gazda teheue után. Avagy nem álomszerűnek tűnik-e fel, mikor azt halljuk, hogy egy, a várostól távol fekvő faluban egy földmivelő egy év alatt 2 tehén után 200 frt jövedelmet húzott? Tér- . mészetesen szövetkezet utján. Vegyük most még ehhez azt a nagy mennyiségű munkamegtakarítást a mi előállott az által, hogy a tejet a községben tudta az illető értékesíteni, s igy nem kellett azzal mérföldekre fáradni, nem kellett a tejtermékeknek, a tejfelnek, vajnak, túrónak előállításával bajlódni, arra munkát fordítani. A tej szövetkezetek hasznát, a takarékos németség vette leghamarább észre. Az első szövetkezetek Baranyában és Tolnában alakultak. A múlt évben még csak 29 szövetkezet működött s egy év alatt 300 ezer forintnál többet vett be tejből. Vájjon menynyit vehettek be ezen községek a múlt évben tejből? Semmi esetre sem többet 30 ezer írtnál. Virágzó tejszövetkezetek vannak Pécs- váradon, Nádasdon, Czikon, Aporon, Mö- csényben I több helyen Tolna s Baranya- megyékbem Ez évben 60-nál több szóvet- | kezet működik a hazában. A múlt hónapokLegujabb divatu creton-, zefir-, gyapjú-, selyem- ruhaszövetek és diszitmények; kész hölgy és leányka kabátok és felöltők; Hölgy és úri fehérnemüek gyári raktára. Divatos bel- és kü földi úri gyapjúszövetek, úri me lény különlegességek; kész fiú ruhák és úri vízhatlan gyapjú köpenyek; v dús választékban raktárunkra érkeztek. Legkitűnőbb minőségű Reschofszky-féle úri-, hölgy- és gyermek czipők egyedüli gyári raktára.-&1 Úri ruhák teljesen kiállíttatnak. «3-ífLxij. rrxlntálxlxal Toérmentve szolgrálvinüs. TÓZSIE3ZF és á,xTO.±i.áizsL Szeg’záidon.
