Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-02-20 / 8. szám

_____ KÜLÖNFÉLÉK. — E mléklap. A „Tolnamegyei Közlöny “ negyedszázados jubileuma alkalmából a szer­kesztőség diszes „Emléklap“-ot ad ki, mely folyó évi márczius hó 5-én, a lap megjelené­sének évforduló napján, fog napvilágot látni. Az „Emléklap11-ot a szerkesztőség a Közlöny előfizetőinek és munkatársainak ingyen küldi meg, a nem előfizetők pedig 1 koronáért ren­delhetik meg a kiadóhivatalban. Kéziratokat e hó végéig fogadunk el az „Emléklap“ számára. — Esküvő. Leopold Samu, szent-ágothai nagy­bérlő márcz. hó 6-án d. u. 4 órakor tartja meg eskü­vőjét, a budapesti dohány-utczai izr. templomban, Guttmann Irén kisasszonynyal, Guttmann Ká­roly budapesti kereskedő bájos leányával. — Bírói kinevezés, ő Felsége a király Sonnenvend Frigyes dr. pécsi kir. járás- birósági albirót, a szegzárdi kir. törvényszék­hez biróvá nevezte ki. A kinevezésről a „P. N.“ a következőket írja: Egyik nagyszorgal- tnu albiránkat érte a király kinevezés folytán az előléptetés, a ki, mikor a pécsi jogakadé­mia hallgatói közé felvétette magát, csak alig törte a magyar nyelvet — minthogy gyer­mek korától külföldön nevelkedett, — de szorgalmával oly gyorsan sajátította el nyel­vünket, neki tulajdonképen anyanyelvét, hogy minden vizsgálatát kiváló eredménynyel tette le s csakhamar állást nyert el a bíróságnál. Ez a vasszorgalom tette őt szeretetté főnökei előtt is, kiknek jó minősitő ajánlataival gyors lépésben futotta be karrierjét a most elnyert állásig, melyet aránylag fiatalon foglal el. A szegzárdiak igen jó modorú társaságbelit kap­nak a fiatal biróban. — A pécsi egyházmegyéből. Simon Lajos pécsi hitoktató a pécs-belvárosi plébániához segédlel­késznek, A b r a h á m István vaiszlói segédlelkész pedig Pécsre hitoktatónak neveztetett ki. Arányi Géza ujmisés Vaiszlóba, Lerch István ujmisés Ráczpetrére, Müller Lajos vaszari adminisztrátor Villányba és Schunk Ferencz ráczpetrei káplán Gödrére küldetett segédlelkésznek. S z i 1 v e k Lajos dr. teológiai tanár, udvari káplán és szentszéki ülnök kinevetetett a püspöki könyvtár és éremgyüjtemény őrévé. E helyütt jegyezzük meg, hogy az uj püspök egyik gondját képezendi, a kizárólag régi nagybecsű müvekben bővelkedő püspöki könyvtárnak modern tudományos könyvekkel való kibővítése, mert a könyv­tár rendeltetésének csakis úgy felelhet meg. Neu- m a y e r Dezső volt püspökbogárdi adminisztrátor Da­rázsra neveztetett ki adminisztrátorrá a lelkiekben. E kineveztetéstől a legjobb eredményt várjuk, mert biz­tosra vesszük, hogy Neumayer Dezsőnek rövid idő alatt sikerülni fog plébániája sokacz híveinek leikéből a szocziálizmus téveteg és rendzavaró tanait kigyom­lálni. — Krum Péter és Virág Ferencz a preben- dátusi teendők alól fölmentetvén, székesegyházi plé­bániai káplánok maradnak és hitoktatók. A baranya- menyei árvaház növendékeinek hitoktatójává Virág Ferencz neveztetett ki. — Egy kir. közjegyző ügye. A pécsi kir. köz­jegyzői kamara fegyelmi választmánya Barna Lajos dr. sásdi kir. közjegyző ellen a fölmerült 27 rendbeli fegyelmi vétség miatt folyamatba tett vizsgálat tár­gyában két kir. közjegyzőből és két kir. törvényszéki bíróból alakult bíróság ül össze s ez évi márczius hó 1-én és 2-án veszi tárgyalás alá a huszonhét rend­beli fegyelmi vétséget. — Gyakorlati bírói vizsgálat. Szigeth Nándor, a szegzárdi kir. törvényszék aljegy­zője, Budapesten sikeresen letette a gyakorlati birói vizsgálatot. — Uj kaszinói tagok. A szegzárdi kaszinó vá­lasztmánya folyó hó 16-án tartott ülésében rendes tegjai közé felvette: Razffha Lajos s. lelkészt, Berg- leiter József szőlőszeti és borászati gyakornokot, Blazsek Lajos vasúti tisztviselőt; vidéki tagjai közé: gróf Benyovszky Rudolf tengeliczi nagybirtokost, Wik- kert Károly agárdi és Zsigmond Elemér harczi jegyzőket. _4 _____________________________________ — Meghosszabitott vasút épitési enge­dély. A kereskedelemügyi miniszter a „Ma­gyar-Általános Hitelbanknak“ a m. kir. államvasutak Bátaszék állomástól Bara- nyavárig, esetleg Bátaszéktől Eszékig, továbbá Eszék állomástól Vrpoljéig vezetendő első­rendű gőzmozdonyu vasútvonalra megadott előmunkálati engedély érvényét a lejárattól számítandó további fél év tartamára meg­hosszabbította. — Kinevezés. Gróf Széchenyi Sándor, várme­gyénk főispányaj S z e c s e i Lajos m. kir. csendőr- őrsvezetőt a dunaföldvári járásban üresedésben levő törvényhatósági utmesteri állásra kinevezte. — Tisztújító közgyűlés. A szegzárdi kath. ol­vasókör a múlt vasárnap tartotta meg tisztújító köz­gyűlését, melyen az egyesület tagjai szép számmal jelentek meg. Egyházi elnökké Wosinszky Mórt, egyházi alelnökké Szabó Gézát, v. elnökké Ben- csik Kálmánt, igazgatóvá Szulimán Györgyöt, jegyzővé Nemes Győzőt, pénztárnokká pedig Vesz- tergombi Antalt választották meg. — A katholi- kus olvasókör Szent-György napján az Oroszlán-féle vendéglőbe költözik, a hol szép alkalmas helyiségük lesz a tagoknak. — Műkedvelői előadás. A szegzárdi katholikus legényegylet pénztárának’javára folyó hó 13-án meg­ismételték a derék műkedvelők közkívánatra a „Sárga Csikó“ czimü népszínművet. A„SzegzárdSzálló“ nagyterme zsúfolásig megtelt közönséggel, hogy gyö­nyörködhessék a műkedvelők remek játékában, a kik most is, mint az első előadás alkalmával, kivívták maguknak a közönség osztatlan tetszését és elismeré­sét. Valóban dicséretes törekvés az, hogy a szereplő hölgyek és férfiak idejöket ily nemes önképzésre for- ditják, mely finomítja izlésöket és növeli ismereteiket. Az előadás anyagi sikere is megfelel a szép erkölcsi sikernek. — Iskolaszéki tagok választása. A szegzárdi róm. kath. hitközségi tanács és iskolaszéki tagoknak három évre terjedt mandátumuk most jár le s igy a hitközségi tanács és iskolaszék a folyó hó 15-én tar­tott ülésében folyó évi márczius hó 6-ára tűzte ki az uj választást. Szavazati joga van minden adófizető hit­községi tagnak; a szavazás a városházán fog meg­történni szavazó lapokkal. A belvárosból 14, az új­városból pedig 4 tagot választanak be a hitközségi tanácsba, illetve az iskolaszékbe. — Egységes tűzoltói rangjelzés. Már évek óta a felett tanácskoztak, hogy milyen legyen az egy­séges tűzoltói rangjelzés az egész országban, mert megakarták szüntetni azt a tarkaságot, mely akkor tűnt fel legjobban, midőn több helyről összejöttek a tűzoltók. Az országos tűzoltó szövetség a visszássá­gok megszüntetése végett szabályrendeletet dolgozott ki az egységes tűzoltói egyenruha és a rangjelzés tárgyában, mely szabályrendeletet a belügyminiszter­hez teijesztette fel, a ki azt jóvá is hagyta. A sza­bályrendeletet az országos tűzoltói szövetség kinyo­matja és színes mintákkal ellátva megküldi az ország összes tűzoltóságainak és törvényhatóságainak. A szabályrendeletet tehát megfogja kapni a szegzárdi és a többi megyei tűzoltó egyesület is. — Esküvő. Schuck Viktor mohácsi iparos tegnap délután tartotta esküvőjét Szeredy Paula kisasszonynyal, Szeredy János szegzárdi iparos ked­ves leányával. — Garay-SZObor. Mint megbízható forrásból ér­tesülünk, Szárnouszky Ferencz szobormüvész már elkészült a Garay-szobor mellék alakjaival is és azo­kat legközelebb Szegzárdra szállíttatja. Szárnouszky Ferencz folyó hó végével jön le Szegzárdra. — Kinevezés. A pécsi kir. Ítélőtábla elnöke, Szigethy Antal, karczagi kir. járásbirósági joggya­kornokot, a pécsi kir. Ítélőtábla kerületébe dijas jog­gyakornokká nevezte ki. — Részvénytársaság alakítása. A bonyhádi gőz­malom gőztésztagyár hozzácsatolásával részvénytár­sasággá alakul, mely czélból folyó hó 20-án, vasár­nap d. e. 10 órakor Bonyhádon, ar „Arany Orosz­lán11 szálloda nagytermében az alapitó bizottság nyil­vános gyűlést tart. A részvénytársaságot egyelőre 150,000 frt alaptőkével tervezik, mely 1500 drb 100 frtos részvényt foglal magában. Az alapi tó-bizottság tag- lai: Perczel Béla bonyhádi főszolgabíró, Stern Miksa bonyhádi gabnakereskedő, Fleischmann Lipót bony­hádi főügynök, Jussinger János bonyhádi építész, Straicher Benő bonyhádi nagykereskedő, Csík Jó­zsef bonyhádi gőzmalomtulajdonos, Jutassy Ödön TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (8. sz.) budapesti lapszerkesztő, dr. Várady Gábor ország- I gyűlési képviselő, Weber János nádasdi nagybirtokos Hirschmann Ferencz bonyhádi magánzó, Brick Ja­kab bonyhádi terménykereskedő, Kühnel Ferencz bonyhádi főjegyző, dr. Arthur, Edler v. (ischmied- ler bécsi ügyvéd, Fein Lajos bonyhádi lisztkereskedő. — Szégyen elől a halálba. Kiss József hátai lakos a szégyen elől akart a halálba menekülni, a mi I azonban nem sikerült neki. Még a jó múltkor történt Bátán, hogy pár társával több jómódú paraszt gazda házából gabonát és sertés húst lopott. A lopás kide­rült s rajta a szégyen megtörtént. Nagyobb baj volt ennél azonban az, hogy szép fiatal felesége e miatt elvált' tőle, egyrészt, mert szégyelte urát, másrészt, mert Kiss Józsefet szülei nem akarták házukba fo­gadni. A napokban a törvény elé kellett volna mennie s hogy ezt a szégyent elkerülje, revolverrel önma- " gára lőtt, de a szivének irányzott golyó csak a ru­hát fúrta keresztül s a bal oldalát meghorzsolta. A lövés zajára elősietők épp akkor tépték ki kezéből a gyilkos szerszámot, midőn másodszor szegezte azt mellének. Egy kis harczi gyakorlat. Ó-Dombovár alatt az elmúlt héten érdekes harczi gyakorlatot tartottak a pécsi honvédek. A hadfiak kora reggel indultak el különböző utakon Pécsről s Ó-Dombovár alatt talál­koztak, a hol azonnal megütköztek a csapatok és mintegy félóráig ropogtak a Manlicher fegyverek. A győzelmi öröm után a harczoló katonákat lefúvatták és rövid pihenést tartva, haza indultak. A szép harczi gyakorlatot Buttykay Ádám alezredes rendezte. — Magyarország selemtenyésztése. Az országos selyemtenyésztési felügyelőség részéről Bezerédj Pál miniszteri meghatalmazott beterjesztette terjedel­mes jelentését Darányi Ignácz földmivelésüeyi mi­niszterhez. A jelentés a selyemtenyésztés állapotát tünteti fel az 1897-ík évről. Az általános részben igen érdekes és tanulságos összehasonlitást találunk Olaszországgal és Francziaországgal, melyből kitűnik, hogy bár a selyem-termelés csökkent egész Európá­ban, mégis Magyarországban a viszonyok sokkal kedvezőbbek mint más országokban. A kedvezőtlen időjárás s az időközi árcsökkenések daczára sikerült nálunk 18 év alatt annyira vinni a selyemtenyésztést, hogy most már megáll a saját lábán. Elértük a fejlő­désnek azt a fokát, midőn az állami fonóintézeteket bérbe fogják adni és magánvállalkozók selyemszövő­gyárakat állítanak fel, mivel Magyarország már annyi selymet termel, hogy érdemes az itteni feldolgozás­ra. A selyemtermelés fejlődéséről pontos táblázatok vannak a jelentés mellett. Mig 1879-ben 71 község­ben 1058 család foglalkozott selyem tenyésztéssel és termelt 10.131 kiló selymet, a melyért 11.022 frtot kapott, addig 1897-ben 2734 községben 108.750 család termelt selymet és a termés eredménye 1.334.138 kiló és ezért a beváltott góbók után 11.746.861 frt 71 krajczárt kaptak. Ez a tizenkét millió forint éven- kint a legszegényebb néposztálynak jut. A jelentés második része az országos selyemtenyésztési felügye­lőség pénzügyi viszonyaival foglalkozik. — A bátaszék-mohács baranyavári vasút kiépí­tése. Bizonyára nagy örömet fog kelteni széles körök­ben, hogy a bátaszék-mohács-baranyavári vasútvonal kiépítése a megvalósulás stádiumába jutott. Ugyanis erről az eszéki „Drau“ a következő tudósítást közli: Eszékről Djakovár-Vrpoljéra terveznek az eszékiek újabb vasúti összeköttetést és ennek sikere érdekében szerdán ismételten nagyobb küldöttség kereste föl Dániel Ernő báró kereskedelemügyi minisztert, melyet Pejacsevics Tivadar gróf vezetett a miniszter és Vörös László államtitkár elé. Pajacsevics főispán elmondotta a miniszternek, hogy 30 év óta törekszenek nagy fontosságú vasúti tervet megvalósítani és annak hala­déktalan kiépítése annál kívánatosabb lenne, mivel igy a sertésvés és rossz aratás által nyomorba jutott nép megfelelő keresethez juthatna. Dániel miniszter megjegyezte, hogy, a mi a szóban levő vasúti-tervet illeti, azt mint másodrendű vasútvonalat nem ensredé- lyezte, mert más oldalról elsőrendű vasúti összekötte­tés van ezen vonalon tervbe véve. Az erre vonatkozó f^’gy^lások a magyar általános hitelbankkal már oly előrehaladott állapotban vannak, hogy legközelebb már az engedményezési tárgyalás lesz megejthető. — Gazdasági ismétlő iskola. Folyó hó 10-én megnyílott Bátán a gazdasági ismétlő iskola. A gaz­dasági tárgyak oktatását a két szaktanfolyamot vég­zett tanitó — Simrák László és Gáspár Gyula — eszközük, a többi tárgyak tanításánál a többi taní­tók is közreműködnek. A tanítók díjazására a község évenkint 150 frtot fordít. 1898. február 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom