Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-12-25 / 52. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (52. sz.) 1898. déczember 25. villámlott a mi vidékünkön. Rögtön sietett reá megtenni a maga jövendölését Józsi bátyánk : „K é s ő dörgés, Uram, korai éhség.“ Egész tanulmány tárgyává tettem az öreget. Sok népies tájszólást, különféle szokásokat tudok meg lassan-lassan tőle. így ismerni meg apródonként a nép belvilágát, kedély állapotát, gondolkozási módját. A fent leirt dolgokat is csak azért vetettem e pár sorban a papirra, hogy az igy ellesett népies sajátosságok az olvasó közönség szórakoztató mulatozására szolgáljanak; hogy mennyiben értem el czélomat, azt a nagyérdemű olyasó közönség jóakaratu ítéletére bizom. T A N Ü G Y. Tanitóhiány. Már évek óta azon panaszkodnak, hogy nagy a tanitóhiány, a min a vallás- és közoktatásügyi miniszter úgy akart segíteni, hogy a óvónőknek alkalmazását is megengedte a népiskolában. Ez az intézkedés azonban csak részben apasztotta a tanitóhiányt, mert még mindig sok község van tanító nélkül és számos helyen tanképesitetlen emberek ko.ntárkodnak a nevelés és tanítás hátrányára. A tanitóhiánynak természetes oka az, hogy mintegyre kevesebben lépnek a tanítói rögös pályára, melynek bizony még napjainkban is sok a szúró tövise. Nem-e szégyenletes állapot az, hogy a népoktatási törvény megalkotása után harmincz évre rá is akár hány tanító kénytelen a 300 frtos minimális fizetésen nyomorogni. Igaz, hogy az 1893. törvény értelmében a miniszter megadja a negyedik száz forintot a tanító fizetésének kiegészítéséül, de tényleg hatalmi féltékenységből csak ritka iskolafentartó hitfelekezet folyamodik tanítójának fizetéskiegészitéseért. A 4001 írt nem valami kecsegtető a tanító részére, a ki 12 évi iskolázás után nyerheti csak meg a tanítói oklevelet. Uy mostoha bánásmódban — valljuk meg őszintén — semmiféle tisztviselő sem részesül, pedig mily sokat vár a haza, az egyház és a társadalom a néptanítótól, a kire hazánk lánglelkü írójának szavai szerint hazánk második meghódítása vár. Erkölcsi elismerésben részesülnek ugyan nemes missziójukért a néptanitók, de ez vajmi csekély varázserővel bir arra, hogy ifjaink tömegesen lépjenek a nevelés és oktatás szolgálatába. A tanitóhiány eltüntetésére csak egy mód vari és ez az, hogy rendezni kell a tanítói fizetéseket úgy, hogy abból tisztességesen meg lehessen élni. Mily nagy s kiszámíthatatlan hátrány a nép erkölcsi és szellemi kimivelésére, hogy Tolnavármegyében és több községben betöltetlenek a tani tói állomások, mert nem akad pályázó, ki vállalkoznék a csekély fizetésért a tanítói szép, de nehéz feladatra. Jelenleg tanitóhiány van: Kis-Doraghon, Kalaznón, Agándon, Kétgen, Szakadáthon, Pál- fán, Tüske pusztán, Érténgben, Miszlán, Szemcse- Csehiben, Mászlong pusztán, Nakon, ZávodonÁ Fe!ső-Ireghen, Szálkán és Alsó-Tengelicz pusztán. IIusz község van pedig olyan, a melyekben képesítetlen tanítók működnek az iskolában. Tanítói korpótlékok. A vallás- és közoktatásügyi miniszter B1 u- menstock Jakab és Klein Malvin bonyhádi izr., Vida Ferencz geijeni ev. ref. és Amtmann János györei ág. ev., Mandich Lázár és Francsich Teréz gyulajovánczai róm. kath., Gros eh Henrik és G r o I c h Ödön gyönki ág. ev. tanítók ötödéves korpótlékát államsegély czimen megadta. EGYLETEK, TÁRSULATOK. Az egyházpolitikai törvények hatása. Dömötör Miklós szegzárdi állami anyakönywezető helyettéstől. A múlt év hason időszakában kimutatásba foglaltam Szegzárd nagyközség anyakönyvi hivatala ügyforgalmát az 1897. évről, most ugyanezt teszem 1898. évről, de előbb Dr. Jékelfalussy József, a központi statisztikai hivatal igazgatójának a m. t. akadémiában tartott előadása után, és az „Anyakönyvi közleményekében megjelent közvélemény alapján is az egyházpolitikai törvények hatását ismertetem. Az egyházpolitikai törvények életbe lépósökkor a lehető legkedvezőtlenebb fogadtatásban részesültek, úgy az azokat akkor még alig ismerő nagy közönségtől, mint az azokat jól ismerő, de tőle mint vallásának, házassága szentségének ily lerombolójától félő intelligentia és papság által is. De féltek különösen a vallás szabad gyakorlatáról szoló törvény életbeléptetésétől sokan azért is, hogy az ebben megengedett felekezeten kívüliség következtében sokan felekezeten kívüliekké lesznek s ennek következtében hogy majd a vallástalanság terjed, a mi megint majd sok más nagyobb bajnak lesz a kutforrása. ,S ime a rideg, de csalhatlan számokkal érvelő statisztika mit bizonyít. Elsőbbet is felemlítem,- hogy a polgári házasság intézményének behozatala előtt, az egyházi anyakönyvi hivatalok által, a népmozgalmi statisztika keretében felbontott házasság, kimutattatott évenkénti 1088—1413 folytonos emelkedésben levő számban 1 az uj törvény életbe lépése óta, az előbbi szám felé- nyinél is kevesebbre szállt. Ebből látható, hogy a polgári házasságkötés, a házassági köteléket nem hogy lázitotta, sőt a katholikus egyházjog kivételével azokat szilárdította. A vallás szabadgyakorlatáról szóló törvény pedig nem szakított ki az egyes felekezetekböl százezreket, mint sokan jósolgatták, — hanem 1896. évben csak 3990, 1897. évben pedig 4935-en léptek ki felekezeteikböl, kik közzül azonban már több százan ismét visszatértek, mig a többiek legnagyobb részt a nazarénus és baptista szektákhoz csatlakoztak, tehát még vallásosabbakká, ugyszólva rajongókká lettek. Történtek ugyan tömeges kilépések is, — az egyházi adó tei’hessége, vagy a felekezeti lelkészek- keli viszálykodások és más hason okok miatt, — mint Baranyavármegye, siklósi járásban a 252 református kilépése, Békésben pedig a szocziálista tanok következtében többen, — de ez mégis oly elenyészően kis szám, a mi országos szempontból jelentőséggel nem bir. De nem csökkent a vallásosság az egyházi házasságoknak, a polgári kötések számához való viszonyában, sem. Statisztikai kimutatás szerint, a tisztán ugyanazon vallásuak között, tehát hol vallási akadályok nem voltak, a kötött polgári kötést 1897-ben a romai katholikusoknál 98-9°/o, az unitáriusoknál 98‘6, az evangélikus reformátusoknál 98-2, a görög-katho- likusoknál 97‘4, az ágostaiaknál 93-5 és a görög keletieknél 90%-ban követte az egyházi házasság. Örvendetes tanúság e kimutatásból az is, hogy a magyar egyházakban van az egyházi házasságok legnagyobb százaléka. Az egyházpolitikai törvények alkotói, nemzeti szempontból is hasznot vártak alkotmányuktól, mert remélték, hogy az annyira tagolt magyar társadalom egyesítését is elő fogja, — a cultus disparatus megszüntetésével — mozdítani, és egyben megengedte kereszténynek a zsidó vállásra való áttérést is. A remény teljesülését bizonyítják a statisztika alább következő számai | erre látszik mutatni úgy a keresztények és zsidók között kötött házasságok nagy Iszáma, mint az ily házasságokból születendő gyermekek vallására vonatkozólag létre jött megegyezések, és különösen azok iránya. Keresztény és zsidó között köttetett 1895. évben 270, 1896-ban 533 és 1897-ben 354 házasság s ezeknél 285 esetben jött létre megegyezés a születendő gyermekek vallására nézve és pedig 246 esetben a keresztény és csak 39 esetben a zsidó fél vallása javára. Megkeresztelkedett még 1896. évben 220 és 1897-ben 261 ésidó, mig zsidóvá lett 1896-ban 123 és 1897-ben 83 keresztény, kiknek" legnagyobb részű azonban, — előbbi megkeresztélkedós után, — csak visszatért a zsidó vallásba. Az előadottakból látható, hogy az uj törvény a vallásosságra, de különösen a keresztény vallásra nézve nem volt hátrányos. De kiválóan előnyére van az egyházpolitikai törvény a római katholikus vallásnak. Kitűnik ez a vegyes házasságoknál a gyermekek vallására kötött megegyezések kimutatásából. Ilyen megegyezés köttetett Magyarországon és Fiúméban 1896. évben 2158, 1897. évben pedig 2808 esetben I abból 1896. évben 68’3°/o, 1897-ben pedig 63'4°/o esik a rom. kath. vallás javára. Számszerűleg pedig nyert: a romai katholikus vallás 2323 hivet, a görög katholikus i pedig: ri 4 ,97 a görög keleti vallás 207 hivet, az ágostai n 207 97 az evangélikus ref. n 1098 97 aó unitárius n 34 97 az izraelita n 207 971 ismeretlen 77 1 i áttérések következtében szintén nyert: a romai katholikus vallás 1566 hívet, a görög katholikus „ 2230 | az unitárius „ 338 „ vesztett: a görög keleti vallás 2658 hivet az ágostai „ 733 „ a református „ 444 „ az izraelita 1 275 | az egyéb vallásuak 23 § A statisztikának igen érdekes és . nemzeti tekintetből igen is fontos kimutatása az, hogy mely egyházakban mily nyelven mondják a szent beszédeket. Tisztán magyar nyeven csak is az unitáriusoknál, a reformátusoknál már 8 helyen kizárólag németül és 1 helyen tótul, mig több helyen a magyar nyelv mellett, mint mellékes nyelvet, mást is használnak. A romai katholikusoknál 150 plébánia van, hol a magyar nyelvet még mint mellékeset sem használják, daczára, hogy 100—1000, sőt még többre is rug a magyar katholikusok száma ezen plébániák némelyikének területén. A görög katholikus és görög keleti egyházak pedig nemzetiségi nyelvüket használják. De aránylag legrosszabbul áll a magyar nyelv az izraelita hitközségek használatában, mert 477 izraelita hitközségben csak 85 helyen tartják a szónoklatokat magyarul. (Folytatása következik.) i— Közgyűlés. A szegzárdi polg. olvasókör deczember hó 26-án és január 1-én délután 2 órakor közgyűlést tart. Az első közgyűlésnek tárgyai: A hírlapok megrendelése és elárverezése, továbbá folyó ügyek, a második közgyűlésnek pedig egyedüli tárgya a tisztujitás. — A szegzárdi róm. kath. olvasókör 1899. január 6-án, délután 4 órakor évi rendes közgyűlést tart, melynek, tárgysorozata a következő: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése. 3. A kör volt tisztikarának beszámolása és lemondása. 4. Tisztujitás. 5. Törzskönyv bejegyzés. 6. Indítványok. — Rendkívüli közgyűlés. A »Szegzárdi‘Tisztviselő Társaskör« folyó évi deczember hó 26-án (hétfőn) délután 2 órakor saját helyiségében rendkívüli közgyűlést tart. Tárgy: 1. A helyiség felmondása és uj helyiség bérlése. 2. Hirlapok megrendelése és elárverezése. 3. Előterjesztések, indítványok. ______KÜLÖNFÉLÉK. Na gyrabecsült olvasóinknak és munkatársainknak boldog ünnepeket kívánunk. — Kinevezés. A közös hadügyminiszter Ferdinánd Lajost, Ferdinánd József szegzárdi nagykereskedő' és kereskedelmi ülnök fiát, a haditengerészethez ösztöndijas mérnökjelöltté nevezte ki. — Adományozás. A szegzárdi községi menedékházak karácsonyfájára a »Szegzárdi takarék és hitelbank« igazgatósága 10 frtot, az »Eggesült szegzár d-tolnameggei nöegylet« 15 frtot, a »Szegzárdi takarékpénztár« igazgatósága pedig 10 frtot adományozott. — Karácsonyi ünnepélyek az óvodákban. Lélekemelő' karácsonyi ünnepély volt múlt kedden délután 3 órakor a szegzárdi róm. kath. óvodában. Az ovoda termét a szülők és az érdekló' közönség annyira megtöltötték, hogy sokan be sem fértek. Ott láttuk Döry Pálné alispánnét, mint az egyesület elnökét, W o s i n s k y Mór esperes-plébánost, T r i e filer Ilma alelnököt és a jótékony-egyesület számos ügybuzgó tagját. A mennyezetig érő s gazdagon megrakott karácsonyfa csak úgy ragyogott, villogott a sok csecse-becsétől. A kedves kicsikék örömtől repesve a karácsonyfa előtt üdvözölték énekekkel és versekkel a bethlehemi Jézuskát, a ki annyi sok jót és szépet hozott nekik ajándékul. Befejezésül Horváth Iduska kis óvódás köszönetét mondott a nemesszivű jótevőknek. Wosinsky Mór esperes-plébános végül beszédet intézett a kedves gyermekekhez, mire a jótékony úrnők kiosztották az' ajándékokat. A fiúcskák
