Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-12-04 / 49. szám

— A pénzhamisítók. Tóth József három esztendő előtt hamis bankókat akart készíteni, de rajtavesztett, mert letartóztatták s a törvényszék három évi börtönre ítélte el. Alig szabadult ki a tömlöczböl, njra társakat keresett, hogy kedvencz tervét sikerrel valósítsa meg. Czechmeister Ignáczhoz fordult, a ki készséggel állott Tóth József mellé s elhatározták, hogy gépet vásárolnak s a pénzhamisításhoz látnak. Kétszázkilenczven forintért vásároltak gépet, s Kaposvárra szállították. Csakhogy a gép még nem volt elég jó, pénz is kellett, most még olyan embert kerestek, a ki hamis bankót jó pénzért vásárol. Ilyen embert is találtak Müller Mihály kaposvári lakos személyében s a mikor a társaság öt tagra szaporodott, mindnyájan Kaposvárra utaztak Müllerhez, mutattak neki 5 és 50 forintos bankjegylenyomatot s Müller 900 forintot adott át a ravasz bankóhamisi- tóknak, hogy ő is társul szegődik melléjük. Mikor a bankóprést Kaposvárról Tolnára akarták szállítani, letartóztatták őket s igy kerültek a pénzhamisítók a bíróság elé. A törvényszék Tóth Józsefet három havi, Czechmeistert egy, Kiss Józsefet és Lajlert 14—14 napi és Müllert 8 napi fogházra ítélte.

— Veszett kutya. Mészáros János szegzárdi lakos kutyája a napokban megharapta Csötönyi József 8 éves és Csötönyi István 6 éves fiacskáját. A gyanús állat a háztól eltűnt, és igy valószínű, hogy veszett volt.

— 12. Államhivatalnokok hitfelekezeti iskolai adó alól nem mentesek. A Y. K. M. 1887- évi junius

hó 20rán 23100. sz. a. kelt és K

.............sz. kir.

vá

ros közönségéhez intézett rendelete: W. B. és társai valamint K. I. k ...'.. i lakosok az ottani róm. kath. hitközség által reájok kivetett iskolai adó ügyében, nevezett sz. kir. város tanácsa utján a nm. m. kir. belügyminisztériumhoz benyújtott s onnan hozzám áttett folyamodványára nézve nevezett város tanácsát miheztartás és az érdeklettek felvilágosítása czéljából, a folyamodvány .mellékleteinek visszazárása mellett, a következőkről értesítem: Valamint az 1868. évi XXVI. t.'ez. 8. §-aésazl871. évi XVIII. t.-cz. 124. §-a csakis a községi és az azzal azonos községi iskolai és nem felekezeti iskolai pótadónak fizetésűk utáni lerovása alól menti föl az állami hivatalnokokat, úgy az 1872. évi julius hó 12-én 57 sz. a. hozott minisztertanácsi határozat sem nyújthatott azoknak nagyobb előnyöket. — Feltéve azonban, hogy a felekezeti iskolai és egyházi adó csakugyan valamint egymásközt, úgy a községi adóval is azonos volna, — mire nézve azonban semmiféle törvény sem intézkedik, — a k . . . . i róm. kath. hitközségnek állami hivatalnoki minőségű tagjaira sem az idézett törvények, sem pedig a fent emlitett minisztertanácsi határozat nem vonatkozhatnak. — Az emlitett hitközség tagjainak ily természetű ügyei ugyanis egészen azon szempontból itélendők meg, mint bármely egyéb autonom hitközségi adóügyeit önállólag elintéző egyház, tagjainak adózási ügyei, minélfogva a k.. . . i katholikusok, saját külön, kormányilag és egy házilag jóváhagyott helyi szervezettel bírván, egyházi és iskolai adó-ügyeiket ezen szervezet keretében önállólag intézhetik el és egyházi s iskolai adójokat nemcsak önállóan vethetik ki, hanem azok behajtásáról az 1886. évi január hó 18-án 1603. szám alatt K . . . . . . sz. kir. város tanácsához intézett nm. m. kir. belügyminiszteri rendelet utasítása szerint gondoskodni jogositvák is. — Ugyanezen eredmény mutatkozik, ha a k

.............i autonómiával biró róm. kath. hitkö

zséget, nem mint ilyent, hanem mint egyszerű, jóváhagyott alapszabályokkal biró társulatot tekintjük, mely bizonyos jogokat biztosit, de azoknak megfelelő terheket is ró tagjaira. Amint tehát a társulat minden tagja egyformán részesül annak jogaiban, ép úgy köteles résztvenni annak terheiben is, mindaddig, mig csak meg nem szűnt az illető társulat tagjának lenni, mi a kellő formák betartása mellett bárkinek is szabadságában áll. Hogy végre K........

ha

n a felekezeti iskolai adó a felebbező államhivatalnokoktól állami adójok arányában követeltetik, bizonyára abban leli okát, mert a hitközség egyáltalában az állami adót fogadja el a hitközség, adó kulcsául, s igy amennyiben fellebbezőknek állami fizetésükön kívül más bevallott jövedelmük nincsen, ezt kellett, s az alapszabályuk értélmében jogosan lehetett is, megadóztatni. Mindezeknélfogva M. B. és társai, valamint K. I. folyamodók kérelmének helyt nem adván, értesítem a város tanácsát, hogy jelen leiratom hiteles másolatát, a herczegprimásnak mint a szóban forgó hitközség egyházi főhatóságának is megkül- döttem.

1898. deczember 4.

— Az újságírói sorsjáték főnyereményei. Pár nap óta ritka szép látványosságban gyönyörködhetnek Budapesten a Kossuth Lajos-utczán járó-kelők. Ez az j ujságirói sorsáték kezelőségének kettős kirakata, melyben ki vannak állitva a Budapesti Újságírók Egyesülete által rendezett sorsjátéka főnyeremény- | tárgyai A sorsjáték-bizottság, mely magát kiegészi- ■ tette Rád isi eh Jenővel az orsz. ipatmüvészeti muzeum j igazgatójával és Keszler József dr. tanárral, Jeszenszky ; István dr, kir. közjegyző jelenlétében vizsgálta meg ' a sorsjáték kezelősége által beszerzett nyeremény-tár- I gyakat, melyek egytől-egyik Bachruch cs. és kir. udvari szállító ékszerész hírneves műhelyéből kerültek ki. A 100.000 korona értékű főnyeremény pompája, szépsége művészi kompozicziója valósággal meglepte a bizottságot, s a szakértők gondos megvizsgálás után konstatálták, hogy értékre nézve is teljesen megfelel a megszabott föltételeknek. Ez a főnyeremény egy egész ékszer-garnitúra, mely gyémántokkal és hatalmas drága-gyöngyökkel kirakott diademből, nyakékből, karpereczből, melltüből, fülbevalóból és egy gyűrűből áll. Olyan ékszerek, amiket bármelyik fejedelemnő is büszkén viselhet. A 20,000 koronás főnyeremény egy pompás gyémántokkal kirakott nyakék és fülbevaló. A bizottság arra vonatkozólag is konstatálta, hogy úgy ötvösművészeti szempontból, mint értékére nézve egyformán megfelel a föltételek-; nek. A bizottság ezen kívül a többi nyereménytár- i gyat is gondosan, megvizsgálta, s valamennyire nézve I a legkedvezőbb véleményt mondotta ki, amit azután a jelenvolt kir. közjegyző jegyzőkönyvbe foglalt. A nyeremény-tárgyaknak állandóan sok a bámulója. Főkép az esti órákban, amikor pazar villamos világítás mellett valósággal kápráztató látványosságot nyújtanak. A sorsjáték első húzása már január 4-én megtartatik a vigadó nagytermében, s igy a közönség jól teszi, ha mielőbb ellátja magát sorsjegyekkel, annyival inkább, mert innen-onnan elfogynak, olyan nagy a kelendőségök. Minden sorsjégy, melynek ára csak 50 kr. mind 1 hat húzáson játszik, s igy egy sorsjegygyei hat nyereményt is lehet csinálni. A sorsjáték kezelősége kötelezi magát, hogy a nyereménytárgyakat, ha a nyerő fél kívánja, 20°/o levonása mellett készpénzzel visszaváltja.

— A harag. „A harag rossz tanácsadó“ — tartja a közmondás. Ez igaz is, a mit a két Lencse testvér és az öreg Lencse értényi lakosok tettei bizonyítanak. Lencse Peti József és György, valamint ezeknek édes atyjuk is haragot tartottak Szabó Ferencz értényi lakossal, a kit a minapában az utczán lefogtak és Lencse Peti József egy késsel úgy mellbe szúrt, hogy rögtön összerogyott. Az apa két fiával a bíróságnak feljelentetett.

— Körözött tamburás. A szegzárdi kir. törvény szék szándékos emberölés bűntettével terhelt, ismeretlen helyen tartózkodó, illetőleg szökésben levő Németh János nevű tamburást országszerte körözteti. Az emberölés bűntettével terhelt tamburás csuzai születésű s 37 éves.

— Csalás és okirathamisitás. Topa Ferencz paárii kanász búzát és rozsot adott el K r a u s z Emil hőgyészi kereskedőnek. A búza csak 17 kilogramm és a rozs egy zsák volt s a kereskedő ennyi árának a kifizetéséről is adott utalványt az eladónak, hogy vigye azt a társához, ki majd az árát kifizeti. Topa Ferencz azonban az utón gondolt valamit s az utalványt meghamisította úgy, hogy a 17 kilogrammból 917 et, az 1 zsákból pedig 11-et csinált. S fel is vett igy 92 frt 29 krajezárt a valóságban részére járó 4 frt 9 kr helyett. Turpisságára azonban csakhamar rájöttek és bekísérték a gyönki kir. járásbírósághoz, hol most folyik ellen a vizsgálat.

— Hirtelen halál. Végh István szegzárdi föld- mives múlt hó 26-án reggel kiment a szőlejébe buj- tani. Mivel még este sem tért haza, övei keresésére mentek és nagy rémületükre egy b u j t á s gödörben halva találták. A szerencsétlen 50 éves embert hirtelen szélhüdés érte s ez okozta halálát.

— Segítség a kisgazdáknak. A földmivelésügyi miniszter a mórágyi tej szövetkezet kisgazda tagjainak azt a segélyt nyújtotta, hogy kisfaju baromfi- állományukat nagyobbfaju baromfiállománynyal cserélte ki, hogy igy alkalmat adjon Mórágyon a baromfitenyésztés fellendülésére.

— Szőlőmüveiők egyesületének összeírása. A

földmivelésügyi miniszter nyilvántartani szándékozván az oly szakembereket, társulatokat vagy bizottmányokat, melyek a szőlőművelés, szőlő-felujitás vagy fil- lokszera ellen való védekezés czéljából alakultak, felhivta az összes vármegyéket, hogy a területükben létező oly egyesületeket írják össze s az összeállítandó

____TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (49. sz.)

ki

mutatásba a szőlő-egyesületek tisztviselőinek polgári állását is jegyezzék be s azt hozzá záros határidő alatt küldjék be.

— Megszűnt állati járvány. Hidegkút községben a sertésvész megszűnt.

— Női tanoncziskolák. A kereskedelmi miniszter rendeletet bocsátott ki az ipari műhelyekben alkalmazott 15 éven alóli leányok oktatása tárgyában. A törvény ugyan előírja az ilyen korú leányok ismétlő' oktatását, azonban ez kevés helyen lett keresztül vive. A miniszter leiratában hivatkozik az ipartörvényre, a mely előírja, hogy minden községben, a hol a tanonezok száma 50-et meghalad, tanoncziskola által kell ezek oktatásáról gondoskodni. Ez eddig csak a fiukra lett végrehajtva. A miniszter a leányok részére is akar tanoncz-iskolákat fölállitani s e czélból tudni akarja községenkint, hány tanköteles női munkás van. A rendeletet és az összeíráshoz szükséges rovatos ivet a miniszter már szétküldötte.

— Császár-jubileum, ő felsége 50 éves császári jubileumát Bátán a megyés püspöktől elrendelt hálaadó isteni-tiszteleten kívül egyébbel nem ünnepelték meg.

— Lopás. Uj. Imrő József bátai lakos, ki már sokszorosan lett büntetve lopásért és orgazdaságért, — Bozsokra ment ludat lopni, azonban ismét rajtavesztett, mert a ludtulajdonos Kölbl János a ludak gágosára kiment s a ludak óljában meghúzódott I m r ó t az Ólba zárván, fellárraázta a szomszédokat § ezeknek segítségével alaposan eldöngette ugy- annyira, hogy ezúttal ismét megfogadta Imrő-, hogy többé nem fog ludat lopni. De megtartja-e fogadását I

— Tolvaj vándorlók. Ilyenkor, midőn már minden bokor nem ád szállást, a dologkerülő vándorlók betolakodnak a városokba és falvakba, hogy maguknak koldulással és lopással élelmet szerezzenek. Ilyen két csavargó állított a napokban be Lencsics János kölesdi lakos házába, hogy alamizsnát kérjenek. Mig a gazda a szobába ment, hogy az alamizsnát részükre előhozza, addig a vándorlók a konyhában egy szögre akasztott téli kabáttal odább állottak, melynek zsebében 15 írttal terhelt pénztárcza is volt. Az ismeretlen vándorlókat nyomozzák.

— Ferencz József keserüviz. Az egyedül elismert kellemes izü, természetes hashajtószer a Ferencz József keserüviz, miértis általánosan kedveltté és rendkívül népszerűvé vált. A biztos és tartós hatású Ferencz József vizet 10 világkiállításon

10. aranyéremmel tüntették ki és egy háztartásban sem szabadna hiányoznia.

— Nyilvános köszönet. A f. évi november hó 13-án megtartott műkedvelői előadás tiszta jövedelméből 11 frt 86 kr adományoztatott a tolnai önk. tüzolto-egyesületnek, mely szives adományért fogadják a t. műkedvelők az egyesület hálás köszönetét. — Tolnán, 1898. november 28. A tolnai önk. tüzoltó- egyesület parancsnoksága.

— A szegzárdi kér. betegsegélyző-pénztár által nyújtott segélyezésekről. Igen sokszor előfordul, hogy a szegzárdi kér. betegsegélyző-pénztár kötelékébe tartozó biztosítottak panaszt emelnek a pénztár ellen azért, hogy még orvosi bizonyitványnyal igazolt megbetegedésük vagy kórházi ápoltatásuk esetén is segélyben nem részesülnek, illetőleg a kórházi költségeket önmaguk, vagy hozzátartozóik kénytelenek megfizetni. E jó hiszemüleg emelt panaszok oka mindannyiszor abban volt keresendő, hogy a pénztári tagok a megbetegedésők esetére előirt teendőket elmulasztották, minek folytan a pénztár a segélyezést alapszabály szerint kénytelen volt megtagadni.

Az alapszabályok betegség esetére legfeljebb húsz heti időtartamra ingyenes orvosi segélyt, gyógyszereket és három napnál tovább tartó betegség esetén táppénzt biztosítanak a tagok részére.

Köteles azonban a pénztári tag megbetegedését szóval vagy írásban azonnal bejelenteni és pedig, vagy a pénztári igazgatóságnak Szegzárdon, vagy a legközelebb lakó pénztári orvosnak, vagy az illető községben működő bizalmi férfinak. Az ekkép bejelentett betegeket a pénztári orvos ingyen gyógykezeli.

Más orvosnak gyógykezelési költségei csak akkor téríttetnek meg, ha a megbetegedett tag azon kívánságát, hogy ne a pénztári orvos által kezeltessék, bejelentette, és a pénztár igazgatósága ehhez beleegyezését adta, vagy pedig ha idegen orvosnak igénybe vételét sürgős körülmények tették indokolttá, a mely körülmények a pénztár igazgatóságának szintén azonnal bejelentendők.

Ezen intézkedésnek oka abban rejlik, hogy a pénztár évi fizetéssel dijjazott orvosokat tart, kik az

5