Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-11-27 / 48. szám
6 — Mit látott az unoka. Borzalmas gyilkosság-, ról kapunk hirt Ivónyi községből. Madár Pál előrehaladott korú földesgazda, fiának ás menyének a távollétében, unokája szemeláttára megfojtotta öreg hitestársát, s mikor a bűncselekmény kiderült, felakasztottá magát. A gyilkosságot a gonosz- lelkű ember éjszakának idején hajtotta végre, ugyanabban a szobában, a hol hétéves unokája feküdt. A gyermek mindent végig nézett. Az éj folyamán hazaérkeztek a gyermek szülői, kiket a gyermek e szavakkal fogadott: — Édesapám ! Az öregapám verekedett öreganyámmal ! A szülők fnem spk jelentőséget tulajdonítottak a fiú szavának s csak másnap reggel tudták meg, hogy a nagyanya meghalt. Senki sem gondolt semmi különöset és az öregasszonyt eltemették, mintha természetes halállal halt volna meg. A gyermek azonban többeknek elmondta azóta, hogy az öregapja verekedett az öreganyával, mire a nagyapját valaki följelentette. Az öreg Madár Pál megtudta ezt s a büntetéstől való feleimében az istállóban kötéllel végezte ki magát. — A két sógor. A tolnamegyei pári községben Puszáli János földesgazda néhány nappal ezelőtt elűzte a házától a feleségét, Pech Katalint. Az asz- szony magához vette egyéves kis gyerjnekét s a szülői házához húzódott, a hol csak a testvérbátyját, Pech Jánost, találta. Éjjel tizenegy órakor odaérkezett a félje is az apjával, Puszáli Józseffel, bezörgettek a menyecskéhez, s miután a benlevők nem bocsátották be őket, az ajtót betörték és a szobába hatoltak. Ott Pech Jánosról, a menyecske testvéréről a ruhát leszaggatták s mikor a legény a szomszédba menekült, az asszonytól erőszakkal elvették a kis gyermekét. A gyermekkel együtt távoztak. Másnap hazaérkeztek a menyecske szülői. Az apa, Pech Sebestyén, a községi biróval együtt fölkereste Puszáli János, a férjet, s visszakövetelte tőle a gyermeket. A félj kijelentette, hogy a gyermeket nem adja vissza, de az asszony kelengyéjét elvihetik. Pech Sebestyén, a menyecske édesapja, ezzel hazament s kocsin indult a vejéhez, hogy a bútorokat hazavigye. Vele volt két fia, Pech József és János. Puszáli J., a félj apja, összezördült Pech Sebestyénnel, a menyecske édes apjával, a férj azonban nyugodtan segített Pech Józsefnek kihordani a bútorokat a kocsira. E köbben Pech János, a menyecske másik fivére, a kit azon a bizonyos éjszakán a ruhájából kiforgattak volt, dorongot ragadott s nővére férjét, Puszáli Jánost úgy fejbevágta, hogy néhány óra múlva meghalt. A vizsgálatot megindították. — Körözött kóborczigányok. Zsupanszky Lyubomir ó-szivaczi jegyző kárára folyó év november hó 17-én este 7 óra körül Zomborból Kernyáján át Szivaczra jövet útközben a hintó láda feltörésével észrevétlenül az ott volt s lent jelzett ruhanemüek ellopattak. Minthogy a lopott tárgyak közül egy női kesztyű és nyakkendő a Szivaczról Zombor felé vezető nyári utón tanyázott sátoros czigányok sátorá- bap találtatott, kétségtelen, hogy a lopást Sárközi János és Kolompár János Baranyavármegyei Vé- ménd községbeli itt letartóztatva levő czigányok megszökött hozzátartozói követték el. Jegyzék az ellopott tárgyakról: 1 drb férfi téli kabát, 1 drb férfi kalap, 1 női asztragán gallér, 1 asztragán muf, 1 női fekete kabát, 1 női kalap fekete, egy pénzestárcza fekete szoknya zsebében 150 frt készpénzzel és pedig 1 drb százas és 5 drb tizes, 1 drb női kesztyű, 1 ruha derék mind egy öreg lepedőbe pakolva 1 drb uj fűző és 2 drb zsebkendő Zs. H. monogrammal. — Zsebórát lopott. Ferencz József (Góró) faddi lakos folyó hó 15-én Varga Mihály mözsi lakos zsebéből, mig aludt, ellopta a zsebóráját. A zsebóra tolvajt a csendőrség elfogta s feljelentette a bíróságnak. — Kiásták a présház falát. Greifenstein Pál sár-szent-lőrinczi lakos présházának a falát ismeretlen tettesek beásták és a présházból egy hordó bort és más aprólékos tárgyat elvittek. A tetteseket a csendőrség nyomozza. — Megszűnt sertésvész. Faddon, Bölcskén, Kölesden és Felső-Ireghen a sertésvész megszűnt. — Családi viszályt legtöbb esetben a háztartásra kiadott (férjek szerint) rengeteg pénz idézi elő. A most megjelent Háztartási Naplóban minden szükséglet külön rovatban van megnevezve, ennélfogva kevés fáradsággal csupán ä kiadott Összeg bejegyzése által módjában van minden háziasszonynak kimutatni és meggyőződni, hogy kiadásait a szükséghez képest és a megengedhető korlátokon belül eszközölte-e | Világosan látja, hogy naponként egy-egy házi szükségletre, gyógykezelésre, nlházat, szórakozás, jótékonyságra, egy-egy gyermeknevelésre, külön-külön mennyit adott ki, ezek alapján a jövő havi kiadásait könnyebben oszthatja be. Még igen sok hasznos jegyzéklapokat tartalmaz a Há ztartási Napló. A többek közt a mosásba kiadott ruha jegyzékét egész évre. Családi összeköttetések, a családban előfordult születések, házasságok, halálozások- és egyéb családi események feljegyzésére. Konyha reczeptek gyűjtésére | ez természetesen idő múlva a háziasszony legjobb szakácskönyvét képezi. Megrendelhető minden könyvke- roskedésben és 1 frt előleges beküldőjének bérmentve küldi a Háztartási Napló kiadóhivatala, M.-Szigeten Postafiók 75. sz. — Örök naptár. A naptáriról^ közt az öröknaptár eszméje körülbelől oly régóta kisért, mint a találmányok közt a repülőgépé. De mig ennek megvalósulása messze jövendők kérdése: az örök naptár ime testet öltve, itt fekszik előttünk. Ki mástól származnék, mint magyar embertől, mikor a magyar ember neve a naptártól el se választható ? Sok meddő kisérlet után Bacsó Ferencz megoldotta végre a naptárcsinálók gordiusi csomóját. Az ő készítette Örök naptár rendkivül ügyesen és felette 'egyszerűen oldja meg a kérdést. Könyvének hatvanegy naptárlapja van és az első oldalon egy tekintet és a keresett év kalendáriumát nyomban felüthetjük. Ezen az első oldalon megtaláljuk, hogy Krisztus születésétől fogva melyik évre melyik naptár érvényes a 61 közül? Szól pedig az Örök naptár 4000 esztendőre és függelékében igen érdekesen állítja össze az egyes hónapokra eső időjárási tapasztalatokat és babonákat. Ez a rövid kis áttekintés ethnografikus szempontból is értékes, mert a magyar népiéleknek igen ötletes megnyilvánulása. Végül érdekes világtörténeti adatok czimen a nevezetesebb felfedezések, találmányok, jelentős, az emberiség és egyes nemzetek sorsára döntő befolyású események évét állítja össze az Örök naptár ügyes szerzője. Könyvét, melynek kiállítása is igen tetszetős, nemcsak mint irodalmi ritkaságot ajánljuk, de mint magánosoknak és hivataloknak különösen szolgáló naptárt is. Kapható a szerzőnél, Bac só Ferencz állami tisztviselőnél (Budapest, VIII., József-utcza 54.) és minden könyv- kereskedőnél. — A repülő Üveg. Hoff Márton váraljai lakos folyó hó 6-án mulatni ment Héra János korcsmájába. Midőn már jól felöntött a garatra, összeszólalkozott a kórcsmárossal és egy literes üveget a fejéhez röpített úgy, hogy az darabokra törött. A nagyvirtusu ember még ezzel sem elégedett meg, hanem felkapta az üveg fenekét és azt kétszer a korcsmáros arczába vágta, kit a vér menten elborított. A hősködő embert feljelentették a büntető biróságnál. — Föltaláló gyermek. Bizonyára már mindenkinek feltűnt, hogy a gyermekek mekkora leleményességgel eszelnek ki újabb meg újabb játékszereket. És ennek a leleményességnek igen sok és gyakran óriási jelentőségű találmány köszönhető. így például a messze- látót is gyermek találta föl. Egy hollandi szemüveg- készítő gyermekei ugyanis egyszer a boltjuk ajtaja előtt néhány pohárral játszottak. Két poharat egymásra tettek és azokon keresztül nézegettek. Ekkor nagy csodálkozásokra azt tapasztalták, hogy a poharakon keresztül a szomszédos templomtorony szélkakasa hozzájuk oly közel látszott, hogy szinte megfoghatták. A dolgot elmondták az apjuknak, aki a tünemény okát kereste és a teleszkóp nemsokára fel volt találva. — A ma használatban levő petróleumlámpákat egy Argan nevű szegény svájczi ember találta föl. De az ő eredeti találmánya nagyon tökéletlen szerszám volt, mert Argan még nem ismerte a ma használatos lámpa czilindereket. Ezt az ő kis öcscse találta föl. Argan ugyanis egy nap az általa szerkesztett olajlámpa gyér világánál dolgoztatott, miközben öcscse egy üveggel játszadozott, amelynek a feneke ki volt törve. A kis fiú azzal mulatott, hogy az üveghengert a legkülönbözőbb tárgyakra ráhúzta. Végül az a gondolat támadt, hogy a mécset is leboritja vele. Mihelyt azt megtette, a láng megnövekedett és kétszeres erő-vei világított. Ez a dolog nem kerülte el •Argan figyelmét, és néhány nap múlva készen volt a czilinderes lámpa, mely évtizedeken át a legtökéletesebb világitó eszköz volt. — „Magyar Földmivelő.“ E czimen jelenik meg Szatmáron, B odnár Gáspár tanár szerkesztésében az á válóban földmivelők számára szerkesztett népújság, mely rövid idő alatt nem csak a legfelsőbb körökben keltett nagy figyelmet, de a földmivelő nép közt is hihetetlen gyorsasággal terjed. Általános a véleinény, hogy lap alig férkőzött a földmives nép szivéhez oly közel, mint a „Magyar Földmivelő,,. Azért valóban jótékonyságot gyakorol, a ki községének vagy TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (48. sz.) gazdaságában levő mezei munkásoknak e lapot megrendelni. Előfizetési ára egy évre két forint, félévre egy forint, sőt negyedévre is küldik ötven krajczárért. Szebb jutalmat, ajándékot a népnek nem adhatunk ! Mutatványszám ingyen. Megrendelési czim: „Magyar Földmivelő, Szatmár“. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. ___________|__' Kö szönet nyilvánítás. A szegzárdi róm. kath. olvasókör könyvtára javára újabban beérkeztek a következő könyvadományok : 1. A Szt -István-Társulattól 15 drb könyv. II. 1. „A kath. hittérjesztés lapjai“ 6 évfolyam. 2. „Az ezeréves Magyarország.“ 3. " „A száműzött leánya.“ Regény. 4. „Jézus Sztséges Szive Hirnöke.“T évfolyam. Kiss Lajos káplán ajándékai. Fogadják a nevezettek a kath. olvasókör nevében legforróbb köszönetemet. Szegzárd, 1898. okt. 28-án. Hazafias üdvözlettel: Szabó Géza, alelnök. Tek. Kis Béla István urnák Ocsény. Sajnálattal olvastam levelét, melyben a „Mezei virágokéról irt bírálat fölött méltatlankodik. Sajnálattal pedig azért, mert az ilyen túl elbizakodott embereket sajnálni tudom. No hát kántor uram, ezennel visszavonom az ön művéről megirt kritikát, de csak azért, hogy ilyetén módon változtassam authenticus egyének bírálata folytán helyesebbre: „Kár a nyomda- festékért és papirosért, melyet müveire (? ?) pazaroltak.“ Most pedig fölkérem mindazokat, kik a „Mezei virágok“ ez. könyvet olvasták, hogy e helyütt saját költségemre nyilatkozzanak, mennyiben jártam el helytelenül a nevezett könyv birálása alkalmával. Ön pedig, kántor uram,, fogadja igaz részvétemet a magyar irodalomban való járatlansága miatt, valamint az a állítólagos 60—70 (???) egyén is, kik Önt „remek nyilatkozattokkal“ (az Ön helyes írási modorában) elhalmozták. Mehr Licht! Üdvözlettel: _______ Liszbauer Antal. 18 98. november 27. Ind. érk. 830 800 3°o u Budapest i 125 800 820 i 1131 lioi 451 P érk. ind. 1135 500 516 Sárbogárd 522 1155 51Ü Ind. érk. |040 404 ||08 6« 22i ö38 Nagy-Dorogh 909 205 CD 13 71 8 300 709 Kölesd -Tengelicz 8« 128 915 1 738 330 729 Hídja-Apáthi 824 1254 1 so» 405 749 Tolna-Mözs 801 1216 829 érk. ind. 818 424 808 Szegzárd 740 ||46 809 830 439 8^0 Ind. érk. 730 1 126 754. I 8*2 451 82!" őcsény 713 1 114 742 855 507 845 Decs. 706 1 102 730 911 526 9OI Pilis-Berek 649 I0H 713 925 5^0 915 Báttaszék 63® 1025 700 ; II22- •— ||06 Bonyhádj 5£4 — 501 140 — |2£5 Dombóvár , \ 3£5 — 230 800 • 820 T Budapest \ 830 — 800 érk. Ind. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. N. Gyönk. A tudósítást köszönöm s az ígért dolgol várom. Szívélyes üdvözlet! K. D> Nagy-Becskerek. Majd válogatunk belőlök Ka Sa Budapest. Nem togadjuk el. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS. HIVATALOS HIRDETÉSEK. .vh!6i898: Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz, 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir. járásbíróság 1898. évi Sp. III. 122/3. és Sp. III. 63/3 számú végzése következtében dr. Morvay István ügyvéd^ által képviselt Kis Péter és Reichl Simon és Fia javára Bodó József és neje szegzárdi lakosok ellen 90 és 300 frt s jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 436 frt 10 krra értékelt szobabútor, ágyi és ruhanemű edények, söröspoharak, borosüvegek és poharak; tekepálya,
