Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-11-27 / 48. szám
XXVI. évfolyam. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. 4=S- szám. ________________Szegzárd, 1898. november 27. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanító* egyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesítője. Előfizetési ár: Egész évre . ... G írt — kr. Félévre . . . . - 3 „ — „ Negyedévre ... I „ 50 „ Egyes szám a kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztőség: Bezerédj István-utcza 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét illetS közlemények intézendök. Kiadóhivatal: Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová az előfizetések, hirdetések és a felszólamlásuk küldendők. Me g j elen: Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számittatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig . ... 1 frt 87 kr. 100—200 „ ... 2 „ 87 „ 200—300 r .■ . . 3 „ 87 minden további 100 szó 1 írttal több A borhamisítás ügye. A milliókkal s százezer hektóliter borral rendelkező' pécsi Engel-czég ellen, mesterséges bor készitése miatt, folyamatba tett hatósági vizsgálat ismét ezen közegészség és közgazdaság szempontjából fontos ügyre terelte a közfigyelmet. Az ezen tárgyban az országgyűlésen elhangzott beszédek, különösen a földmivelés- ügyi miniszternek a benyújtott interpelláczi- ókra adott erélyes hangú válasza, melyben a borhamisitásnak minden módon és minden eszközzel való elnyomását kilátásba helyezte, az egész országban általános megelégedéssel fogadtatott. Csak egy csekély töredéke a kereskedő' világnak, mely a kilátásba helyezett kíméletlen rendszabályokkal az olcsó megélés és könynyű meggazdagodás útját maga eló'tt bevágatni látta, jajdúlt fel a dolgok ily fordulatán s a kereskedelmi miniszterhez benyújtott folyamodványában veszedelmes agrárpolitika követéséről panaszkodott. Hát tisztelt urak mi az a borhamisítás? Semmi egyébb, mint a legközönségesebb csalás. Hát önöknek az fáj, ha egy tisztes, a közterheket nagy arányokban viselő' s a mostani időkben számtalan nehézséggel és bajjal küzdő' gazdaosztályt a közkormányzat nem enged a legkörmönfontabb csalásokkal megkárosítani. Hát az agrár, vagy más szóval a gazdáknak helytelenül kedvező politika, ha a kormányzat ezen osztálynak csalás utján való •megkárosítását megakadályozni iparkodik? Soha még ilyen teljesen erkölcstelen alapon nyugvó kérvény nem látott ebben az országban napvilágot. Már csupán az, hogy egyátalán megszülethetett, képes árnyékot vetni" az egész ország egy tisztelt osztályára. Mert hisz tulajdonképpen úgy áll a dolog, hogy ebben a kérdésben egyet kell érteni termelőnek és a kereskedő osztálynak egyiránt. Mindkét osztálynak közös érdeke az, hogy a magyar bor jó hírneve helyreállitassék s a borhamisítások, melyek ennek tönkretételén dolgoznak, megakadályoztassanak. Igaz ugyan, hogy borhamisítók kiirtásának nagy műtété hasonlít azon műtéthez, melyet a szakértőknek az emberi testen támadt veszélyes kelevény gyógyítása közben végre kell hajtani. Az orvos kutaszszal méri meg a kelevény mélységet, megállapítja annak terjedelmét s azután merész vágással iparkodik az egészségtelen részt eltávolítani, hogy a test egészséges részeit a megfertőzés ellen biztosítsa. Az ilyen műtét pedig fájdalommal s az egészséges szervek működésének időleges megzavarásával van öszszekötve; de váljon helyesebben cselekednék e az a szakértő, ha úgy gondolkoznék s úgy járna el, hogy viszszariadva a bekövetkezhető kisebb, nagyobb bonyodalmaktól, a kelevényben öszpontosult ártalmas anyagok működését meg nem akadályozná, hanem bevárná, mig a fertőzet az egész testet áthatva, halálos betegséget idézne elő? Nem itt nincs ipás mód, mint a kelevényt kivágni. Annak a szakértőnek is, kinek a magyar borok hamisítása folytán felmerült súlyos bajnak gyógyítására kell vállalkozni a hivatásánál fogva, nincs más választása, mint gyors, határozott és erélyes eljárással a hamisítás megakadályozását kell keresztülvinni. Ha az eddig alkotott tiltó törvény szabványai s az ujabhan kibocsájtott végrehajtási rendelet intézkedései a baj megszüntetésére elégteleneknek bizonyulnak, gondoskodni kell újabbakról, határozottabbakról, melyek a czél elérését biztosítják. Darányi Ignácz földmivel ési miniszter ur e tekintetben — igen helyesen — az egész magyar társadalomhoz fellebbezett s annak közreműködését kérte ki. Úgy is kell ennek lenni. Az ellenőrzést egész vonalon az összes társadalmi osztályoknak, különösen jól felfogott saját érdekében, hazánk tisztes kereskedelmi osztályának kell gyakorolni. Ha a kereskedő osztály, mely e téren kellő szakértelemmel és igaz tájékozottsággal bir, a borhamisítók ellen tömegesen állást foglal s azok üzelmeit gondos ellenőrzésével meghiúsítani iparkodik, akkor csakhamar bekövetkezik az az állapot, hogy a borhamisítást csak híréből fogja az utónemzedék ismérni; a magyar bornak régi jó hírnevén ejtett csorba ki fog köszörültetni s a termelő osztály is megszabadul az igazságtalan és nyom- masztó, de e mellett még a törvénybe is ütköző versenytől. Meg van adva a módja, ki van jelölve az ut, lássunk hozzá erélyesen a gyógyításhoz. Hálás lesz ezért a kereskedő osztály, melynek üzlete közben nem kell e nyommasztó gyanú ellen küzdeni, de hálás lesz a gazdaközönség is, mely ettől a törvénytelen és hatásaiban mérhetlenül káros, pusztító versenytől megszabadul. b. A késmárki állami szövőipari szakiskola. A jelen év őszén bizonyos ügyben Késmárkon,; — a vadregényes Szepesmegye ezen látni és okulni valókban bővelkedő városkájában fordultam meg. Nem fűztem hozzá előre valami nagy kíváncsiságot; útra indulásom előtt inkább csak a Kárpát vidék — a melyen keresztül utazandó valék, — kötötte le várakozásomat. Utam végpontjára csak annyiban gondoltam, a mennyiben ott végzendő dolgaim megkívánták ; a hegyek közé eldugott jelentéktelen kis városkának gondoltam, mint a milyenek a nagyobb emporiumoktól távol eső kis lakott helyek szoktak lenni. Megérkezvén azonban, a rövid idő alatt is, a melyet ott töltöttem, láttam, hogy csalódtam, még pedig a kellemes értelmébe véve a szót. Késmárk kicsiny, de semmi esetre sem hátra maradt város. Igazán virágzó tanügye, kifejlett gyáripara és a mennyire — úgyszólván röptében, — megfigyelhettem, intelligens társadalmi élete van. És a mi a magyar ember szivét kellemesen érinti, magyarosodás dolgán ban sem utolsó helyen áll. Nem tudom, hogy a m^i modern magyar nemzeti áramlat egymagában okozója e ennek, vagy része van benne annak is, hogy a Tököli-Rákóczy féle XVII. századbeli nemzeti har- czok egyik központja volt: elég az, hogy a Lomniczi csúcs tőszomszédságában álló e kis város eléggé magyar szellemű a körülményekhez képest. Ha szándékom volna ut leírást irni, nem fogynék ki egyhamar a Budapestről odáig vezető vasútvonal által átszelt vidékek szépségeinek leírásából. Nem szándékom ez, de röviden mégis érintem, A vidék Szikszón túl kelt különösebb érdeklődést az ezen vidéken még nem járt utasban. Itt lépünk ugyanis a remek Hernád völgyébe, mely egész Kassáig dús gabona földeivel, a völgynek keleti szélét képező, hullámzatosan magasbodó s lombos erdőkkel koszoruzott hegyeivel, a minduntalan elő, elő bukkanó szép és látszólag gazdag falvaival elragadja a szemlélő figyelmét. Sőt a múltba való elmerengósre is tápot ad az erre hajlammal bírónak. A vonatról láthatók Regéez várának, Bodó kővárnak és még egy várnak romjai. Ez utóbbit — a mint egy velünk utazó, azon vidékbeli öreg asszony beszélte, — „Herczegasszony“ várának nevezik ott, s az a néhai való jó herczeg asszony igen nagy jótevője volt a szegény népnek a „régi században“ a mint ő mondotta. Ugyanettől a nénikétől midőn Regéez váráról kérdezősködtem, egész felbuzdulással mondotta, hogy az Rákóczi vára; ebből a felbuzdulásból is láthattam, hogy Rákóczi legenda szerű emléke azon jobbágyak utódainál, a kik közvetlenebbül is magukénak mondhatták őt, máig is megható módon él, daczára, hogy nincs érezbe öntött, százezreket érő monumentális szobra sehol! Kassán túl változik a kép. Onnantól kezdve csaknem egész Poprád-Felkáig -— a honnan egy viczinális vitt bennünket Késmárkig, — egy szűk, Pirnitzer József és Fiai áruháza Szegzárdon, Garay-tér és Séchenyi-utcza. Hölgy és lányka kabátok és felöltő újdonságok; t- Legújabb divatú gyapjú és selyem ruhakelmék és díszítései; Új mintázata pargitok és veloutfok; Eclxarpols és £LcInrcLte; Ib-ölgry és -u.ri ; Úri ruhaszövetek, fiú és úri kalapok és mindennemű idénysxerű czikkek, dús választékban raktárunkra érkeztek. Úri ruhák teljesen kiállíttatnak. — Áru mintákkal bérmentve szolgálunk.
