Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-11-20 / 47. szám

XXVI. évfolyam. ■47'. szám. Szegzárd, 1898. november 20. KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzard-központi tanító. : egyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesítője. Előfizetési ár: Egész évre • • • . 6 írt — kr. Félévre ..... 3 B — „ Negyedévre . . . . I „ 50 „ Egyes szám a kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztőség: Bezerédj István-utcza 6-ik szám alatt, hová a lap /szellemi részét illető köz­lemények intézendok. Kiadóhivatal: Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová az előfizetések, hirdetésék és a fel­szólamlások küldendők. Me g j elen: Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számittatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig ... 1 frt 87 kr. 100—200 „ .. . 2 „ 87 B 200—300 r ... .3 B 87 „ minden további 100 szó 1 írttal több. Társas életünk pestise. Miután legjobbjaink a 40-es években olyan levegőn növekedtek s a miről 50 év­vel az előtt állami és társadalmi átalakulá­saink napjaiban azt hitték, hogy az örök időkre megvalósult, a magyar demokrata szel­lem, ugyan mivé lett egy félszázad alatt? Széchenyi, a legnagyobb magyar refor­mátor azért hozta lázba lángszavával az el­ernyedést nem ismerő izgatásaival a kaszinók intézményét, hogy a magyar társadalom kü­lönböző rétegei között fönnállóit elkülönítő mesgyét, mely néhol oly széles volt* hogy az egymással a két szomszédos osztály sem érint­kezhetett, lehetőleg megszüntesse. r Es meg is szüntette, Igazán mondotta Jókai és Széchenyi Requeme hatásos költeményében, hogy akkor oly közel állott minden szív és minden fő, a polgár szivnemes s a nemes honpolgár volt, hogy mindegyik közös .oltár előtt, a honsze­retet oltára előtt rebegé el közös imádságát. Akkor is igy volt, de ma már máskép­pen van. Széchenyinek sok fényes álmát torz­képpé 'rutiták el a korcs utódok. Ma már a kaszinók nem annyira a tár­sadalmi különbségeket amalgáló, . hanem in­kább mulató helyiségek, s legtöbb helyen kártyabarlangok, melyekben nyilvánosan s néhol nagyban ütik a kaszinók némely tag­ján az olyan hazárd játékot, a melyet a tör­vény tilt és a melyekért, ha jámbor emberek kicsinyben a korcsmában, vagy a malom alatt játszák, a királyi ügyészség ezen szegény em­bereket elzáratja. Ma már a lóversenyek czélja nem annyira a lónemesités és a lóte­nyésztés, hanem inkább a legeszeveszettebb szerencsejáték rendezése a turfon, — a mint mondani szokás. Bizony a magyar középosztály, a de- mokraczia csak — emlék. Magunk öltük meg gyilkos kézzel. Nem szándékosan, de meg­gondolatlanul elkövetett apró tényeinkkel. Kezdünk ismét széthúzni. Valódi Isten átok, a mely belénk sugalta a széthúzás ezen eszméit. Azzal ámítottuk magunkat, hogy csopor­tosulunk s addig csoportosultunk, mig lassan­ként megszületett a kasztszellem. S hová vezetett az ok? Ma már a legtöbb helyen külön kaszi­nóba jár a diplomás ember, külön társaskörbe az iparos, külön olvasókörük van az ellen­zékhez tartozó polgároknak, külön még fele­kezetek szerint is külön olvasókörbe találkoz­nak, foglalkozás is külön választja az embe­reket, tanitók, kereskedelmi utazók, vasúti fő, al és munkásoknak külön kaszinója van, még az újságíró is külön klubjában találko­zik, de sőt még a házmestereknek is van külön egylete és olvasóköre. Ha igy haladunk, az iparosok iparnemek szerint alakulnak s szakadnak csoportokra. Mire fog ez vezetni. Hiszen már eddig is kiöltük a magyar társadalomból a kasztszellemek behurczolásá- val a demokrata érzést s ha még tovább is mennénk ezen az elátkozott utón, még jönne egy jövő Széchenyi, az sem lenne képes láng­szellemével újból megvalósítani a magyar de- mokracziát s egybe forrasztani a darabokra széttépett magyar társadalmat. S az utókor nem fogja még el sem hinni, hogy volt idő és nem is oly messze, midőn a. magyar társadalom olyan egységes volt, hogy a barát nem nézve azt, hogy minő ál­lása van barátjának, hanem szivére ölelve azt egyéni erényeiért a nélkül, hogy még azt is kérdezte, azt is tudta volna, hogy minő vallásu. Vájjon lesz-e még egyszer ilyen a ma­gyar társadalmi élet? Eme reflexiókra a mi kis társadalmunk is lépten-nyomon alkalmat ád, különösen fáj, midőn a bírói, az ügyvédi, hogy úgy mond­juk a magyar középosztálynál jelentkeznek a válaszfalak és a demokrata szellem megcsap­panása, annál az osztálynál, melynek köréből kerültek ki a magyar egységes társadalom szóvivői s mely legtöbb járult 50 "év előtt a demokrata szellem győzelméhez, megvalósí­tásához, melynek az a legnemesebb hazafias feladata, hogy magas intelligencziájával s esz­méinek idealismusával a magyar társadalom széthúzó elemeinek egyesítésén fáradozzék és munkáljon. Legyünk rajta, hogy a társadalmi szét­húzás eszméje ne terjedjen, hogy sem vagyoni, sem nyelvi, sem vallási különbözőségek ne gyöngítsék társadalmi osztályunkat. Gondol­juk meg, hogy a mint államunk nincsen ki­építve, úgy társadalmi czéljainkat is csak egységes akarattal fogjuk tudni megoldani. Közigazgatási ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 15-én Döry Pál alispán elnöklete alatt tartott ülést. Döry Pál alispán előterjesztette, hogy ez év szeptember hó végével elintézetlenül maradt 540 ügy­darab, s október hó folyamán beérkezett 2575, ezek bői elintéztetett összesen 2884, közgyűlésre fentar- tátott 4, a hó végével hátralékban maradt 227. A esendőri parancsnokság által közölt esemény­jelentés adatai szerint a közbiztonság állapotában némi hanyatlás mutatkozik, amennyiben a külön­féle vétségek, bűntények és kihágások miatt az ok­tóber hó folyamán tett feljelentések száma 314-re szökött fel, a letartóztatottak száma 21-et tett ki. A csendőrségi' szolgálat kifogástalan volt. A közigazgatási szolgálat terén előfordult mu­lasztások miatt 9 esetben alkalmaztatott rendbirságo- lás. Jelentette továbbá, hogy az orvvadászok garáz­dálkodásai miatt emelt panaszok következtében. a,z orvvadászok ellen a helybeli csendőr szakaszparancs­nokság által, a dombóvári szakaszparancsnokság f tá­mogatásával nagyobb mérvű portyázást tartatott s a törvényhatóságilag kiadott fegyverigazolványokkal űzött visszaélések megtorolhatása czéljából, a fegy­vertartási jogosultság megvizsgálását, s szigorú el­lenőrzését elrendelte. Az alispán a közigazgatási bizottság különös intézkedését csakis a Sárbogárd és Bátaszék között közlekedő vonatok rendetlen és kényelmetlen volta miatt kérte ki. Az ezen szakaszon közlekedő személy- szállitó kocsik általában rossz karban vannak, bútor­zatai piszkosak, ablakaik nem záródnak, rendetlenül vannak fütve és .világítva; a személyszállító kocsik száma, illetőleg mennyisége sem felel meg a forga­lomnak ; gyakran merülnek fel panaszok a miatt, hogy az utasok a megváltott menetjegyekre való te­kintet nélkül rendszerint a szegzárdi heti vásárok napjain a kocsikba összezsufoltatoak, országos vásá­rok alkalmával pedig, még a gyűjtő-kocsikban is el­helyeztetnek. Az alispán ezen jelentése alapján fel- terjesztés intéztetett a kereskedelemügyi miniszterhez orvoslás végett. Kurcz Vilmos árvaszéki ülnök jelentése sze. rint az elmúlt hóban az árvaszéknél az ügyforgalom a következő volt I az árvaszékhez beérkezett 1949 ügydarab, melyhez a szeptember végén maradt 893 drb hátralékot hozzászámítva, elintézésre várt 2892 drb. Ebből feldolgoztatott 1746, hátralékban maradt 1096. A hátralék emelkedését egyrészt szokásos zzabad- ságidő igénybevétele, másrészt azon körülmény okozta, hogy a II. aljegyzői állás még mai napig sem volt betölthető. Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő jelentette, hogy október hónapban 11 iskolát, 1 ovodát és 4 ál­landó menedékházat 40 tanteremben látogatott meg, továbbá elnökölt az ó-dombovári községi tanítónők és óvónő választási gyűlésén, valamint résztvett a tolnai községi iskola államosítása iránt tartott községi kép­viselő-testületi gyűlésen is. Összes ténykedése 6 napot vett igénybe. Nevezetesen meglátogatta: a dombovái'i és tolnai iparos-tanoncz, valamint a tolnai elemi köz­Pirnitzer József és Fiai | áruháza Szegzárdon, Garay-tér és Séchenyi-utcza. Hölgy és lányka kabátok és felöltő újdonságok; Legújabb diuatú gyapjú és selyem ruhakelmék és díszítései; Uj mintázata pargitok és veloapok; IBclxarpoIs: és ficlxiils; Ib.ölg'37- és ultI n.3ra,ls:3s:e:n.d.őls; Úri ruhaszövetek, fiú és úri kalapok és mindennemű idényszerű czikkek, dús választékban raktárunkra érkeztek.-—j———_—|—n Úri ruhák teljesen kiállíttatnak. — Áru mintákkal bérmentve szolgálunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom