Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-11-13 / 46. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (46. az.) — Tanulmányi kirándulás. A kaposvári főgimnázium 7. és 8-ik osztályú növendékei, számszerint harminczegyen Danilovits Já­nos igazgató, Endrei Ákos, dr. Kovács János és Faragó Lajos tanárok vezetése alatt tanulmány czéljából múlt pénteken az esteli vonattal Szegzárdra érkeztek. A vonat­nál az érkezőket Vigand János, a szegzárdi főgimnázium igazgatója, üdvözölte s azután elszállásoltattak magánházakba. Szombaton a tanuló ifjúság délelőtt a főgimnáziumban el­helyezett megyei múzeumot tekintette meg, a hol Wosinsky Mór, a muzeum igazga­tója, tartott nekik érdekes magyarázatot. Dél­előtt 11 óra után a kaposvári vendégek a szegzárdi főgimnáziumi növendékekkel az igaz­gatók és a tanárok kíséretében a Garay- szobor elé vonultak, a hol már nagy előkelő közönség1 várta őket. A költő szobránál fel- állva, elénekelték a magyar nemzet imádságát, a Hymnust, utána Endrei Ákos tanár szép beszédet tartott, majd előlépett az ifjúság soraiból V é g h József 8-ik osztályú tanuló, a ki költői hévvel elszavalta dr. Y á r a d y Antal pályakoszorűzött ódáját. Ekkor koszorút helyeztek a szoborra e felírással: „A kapos­vári főgimnázium iljusága Garay Jánosnak“ 1 végül elénekelték a Szózatot. A hazafias és lélkes ünnepély lefolyása után a megye­házát tekintették meg s tisztelegtek Dőry Pál alispánnál. Délben a szegzárdi kaszinó­ban ebédeltek, melynek végeztével a selyem­gyárat szemlélték meg, majd az Augusz- pinezéjét keresték fel s itt Boross Gyula intéző vendégelte meg a muzsafiakat. A ta­nulni és tapasztalni vágyó ifjúság az igazgató és a tanári kar 3 tagjának kalauzolása mel­lett az esti vonattal visszautazott Kaposvárra. — Beszüntetett sajtóper. J o ó Károly bátaszéki kántor visszavonta a H o m a n n József és T a f n e r János bátaszéki lakosok ellen folyamatba tett pana­szát s igy a pécsi kir. törvényszék mint sajtóbiróság a sajtópert, melyben folyó hó 12-én lett volna a tár­gyalás, megszüntette. — Bezárt temető. A szegzárdi ev. ref. temetőt, miután az teljesen betelt, hatóságilag bezárták s oda ezután csak a kriptába lehet temetkezni. Az uj ev.B ref. temető a múlt évben megnyílt r. k. temető mel­lett lesz. — Megszűnt sertésvész. Uzdon és Duna- földváron megszűnt a sertésvész. — A dunaföldvári turisták. Az országos Kár­pát-egyesület mintegy hetven tag csatlakozása mel­lett megalakította Dunaföldváron turista körét. Az uj kör minden csütörtökön este tartja turista össze­jöveteleit. Elnöknek egyhangúlag Schóber László dr. ügyvédet választották meg. — Reczitátor. F. hó 13-án, vasárnap d. u. 5 órakor Ányos Lázzló reczitátor a szegzárdi róm. kath. olvasókörben szavaló-előadást tart. — A szegzárdi piacz kiköveztetése. Sokszor irtunk már Szegzárdnak erről a „tengeri kigyójáról,“ de hiába. Hogy most újból felelevenítjük a szegzárdi felső piacz szégyenletes állapotát, arra többek- felszó­lítása késztet bennünket, a kik még elég naivak azt hinni, hogy felszólalásunk nem fog süket fülekre találni; bár úgy lenni, mi azonban keveset remélünk. — A piacz valóságos szégyenfoltja Tolnavármegye székhelyének, melynek közönsége méltán elvárhatja a község képviselőtestületétől, hogy tegyen már egyszer valamit a felső piacz kiköveztetése és rendezése tár­gyában. A kezdeményezést neki kell megtennie, mert különben a piacz jövedelmét élvező uradalomnak soha sem fog eszébe jutni ebbeli kötelességének tel­jesítése. — Utmesteri vizsgálat. Folyó hó 9-én tartották meg az utmesteri szakvizsgálatot Szegzárdon. A vizs­gálatot kitűnő sikerrel kiállották: Szecsey Lajos paksi és Szász Imre gyönki lakosok. — Könyvtár-megnyitó estély. F. hó 20-án a szegzárdi róm. kath. olvasókör szavalatokkal, éne­kekkel, felolvasással és tánczczal egybekötött könyv­tár-megnyitó ünnepélyt tart. Midőn a könyvtár a közforgalomnak átadatnék, fogadják ismételten leg­forróbb köszönetemet mindazok, kik e kath. könyv­tár létrehozásában nagylelküleg közreműködni kegye­sek voltak. A jóindulatot, melyet a nagyközönség kath. körünknek előlegezett megköszönve, kérem, hogy azzal szerény körünket a jövőben is megaján­dékozni és felkarolni sziveskedjék. Hazafias üdvöz­lettel Szabó Géza, alelnök. — A községi jegyzők felelőssége. A községi jegyzőnek adóügyekben való felelősségéről igen érde­kes határozatot hozott a közigazgatási bíróság. Az volt a kérdés, vájjon anyagilag felelősek-e a jegyzők áz adóvisszatéritéseknél elkövetett tévedéseikért ? A temes­vári pénzügyigazgatóság e kérdésben igennel döntött, de a közigazgatási bíróság, — melyhez az ügy föleb- bezés utján került — a végzést megsemisitette s ki­mondotta, hogy | jegyző az adó visszatérítésnél való tévedésekért nem felelős, mert anyagi felelőssége csak a könyvek helyes vezetésére és nyilvántartására ter­jed ki. — Vádak egy orvos ellen. A „P. F.“ a követ­kezőket írja: Nemrég nagy port vert fel Budapesten egy gazdag fiatal orvos letartóztatása, a ki női pá- czienseivel meg nem engedett orvosi műtéteket vitt véghez. Ehhez hasonló eset kelt most nagy feltűnést Tolnamegye gyönki járásában, ahol Gyönkön hasonló vádak miatt letartóztattak egy magánorvost. Kis-Tormáson az a hir járt szájról-szájra, pár hetek óta, hogy Kirchner Katalin férj. Andreasz Györgyné ottani lakosnő sötét bűnt követett el, hogy anya ne legyen. A hir feljelentés alakjában a ható­ságnak is tudomására jutott, s a kölesdi csendőrörs megtartotta a nyomozást a -^szörnyű vád kiderítése ügyében. A kérdőre vont asszony, rövid tagadás után, be is ismerte, hogy nem akart anya »lenni, s ezért fér­jének beleegyezését kérte, hogy az anyaságtól valami orvosi segítséggel megszabaduljon. A férj ebbe bele is egyezett s legközelebb kocsira ültek s bementek Gyönkre, hogy ott az orvosoknak elmondják, mit akarnának, ha — lehetne. Először Rothauser Izidor dr. körorvost keresték fel, a kinek tiz forintot Ígértek, ha valami műtét ál­tal megszabadítja az asszonyt, hogy anya ne legyen. A körorvos azonban elutasította őket, nála hát nem érték el czéljukat. Ekkor Weinberger Béla dr. magánorvost keresték fel. Mikor beléptek hozzá, az orvos e sza­vakkal fogadta őket: — Tudom, miért jönnek. És nyomban leültette a házaspárt, a rendelő­szoba ajtaját bezárta s előadta, hogy a műtét ötven forintba kerül, a mit előre fizessenek le. Audreaszék azonban sokalták az ötven' forintot és addig alkudtak, mig huszonöt forintban megegyez­tek az orvossal s a férj le is szúrta nyomban a pénzt. Az orvos erre a férjet egyik sarokba állította, arczczal a fal felé fordulva, az asszonyon pedig pár pillanat alatt végrehajtotta a műtétet, mely után azt mondta nekik, hogy menjenek csak nyugodtan haza, az asszony nem lesz anya. Andréaszék haza is mentek s az asszony más­nap ágyba esvén, időelőtti magzatot szült. A szülés- | nél ott volt Oszbach Györgyné, kis-tormási bába, a ki a magzatot Andreász György segélyével egy do­bozba tette, éjnek idején kivitte a temetőbe s ott eltemették. A férj meg is mutatta a helyet, hol a kis tetem feküdt s azt a csendőrök felásatták, mint korpusz delik tit. így derült ki a sötét bűn, mely után egy még sötétebb bűnnek a gyanúja is feltámadt az orvos ellen. Ez az eset már halállal végződött. A nyomozás során rájöttek ugyanis, hogy ez év tavaszán meghalt egy asszony a szomszéd Szárazd községben. Schneider Erzsébetnek hívták s vad- házasságban élt Wolf Jánossal. Halálát nem találta természetesnek a nép és azt beszélték, hogy azért halt meg, mert szintén nem akart anya lenni. A vizsgálat során kihallgatták az asszony szüleit, Gutermuth Évát és Schneider Konrádot s azok elő­adták, hogy leányuk betegágyához hivatta őket s ott bevallotta, miszerint Wolf Jánossal együtt elmentek Weinberger Béla orvoshoz, a kinek Wolf húsz forintot fizetett, a miért végrehajtotta rajta a műtétet, hogy anya ne legyen. És ez az asszony a műtét után beteg lett s nem is kelt felt többet; meghalt. A feltűnést keltő vizsgálat során kihallgatták még Rothauser Izidor dr. körorvost is, a ki beismerte, hQgy az Andreasz házaspár csakugyan a sötét bűnre akarta bírni, ő az asszonyt megvizsgálta; gyengél­kedése ellen irt is orvosságot, a miért egy forintot kért tőlük, & elbocsájtotta őket azzal, hogy ne § merjenek olyan meg nem engedett módhoz folyamodni. Wolf Jánost, az elhalt Schneider Erzsébet élet­társát is kihallgatták; ez azonban nem ismerte be hogy ő járt volna az asszonynyal az orvosnál. Ily súlyos vádak után dr. Weinberger Béla orvost vonták kérdőre. Az orvos határozottan visz. szautasitotta a vádakat s csak azt ismerte be, hogy az asszonyok jártak nála s ő megvizsgálta őket. E vizsgálat teljesítéséért három forintot fizettetett; de sem több pénzt nem kapott, sem műtétet nem vég­zett rajtuk. Azonban a súlyos vádakból az látszik, hogy az orvos üzletszerüleg űzte a sötét bűnt s ezért, hogy a további vizsgálat sorát meg ne hiúsíthassa, letar­tóztatták és átadták a gyönki kir. járásbíróságnak. A vizsgálatnak mindenesetre feladata az, hogy a valóságot a súlyos vádakra nézve megálla­pítsa, mert azok sokkal erősebbek, semhogy ok nél­kül rámondhatók legyenek valakire; de viszont két­szeresen terhelő beszámítás alá esnek, ha orvos kö­veti el őket. — A bogyiszlói rév. A pécsi kereskedelmi és iparkamara folyó hó 5-én tartott ülésében foglalkozott Tolnavármegye alispánjának a bogyiszlói rév tárgyában benyújtott átiratával. — Miután a szabály­zat tételei hasonló' magasak — sőt némelyik olcsóbb is — mint a többi rév tételei, az engedélyt a követ­kező hat évre megadhatónak véleményezte a kamara. — Kántortanitóválasztás. Gabel József, nagy - vejkei kántortanitót f. hó 7-én választották meg a baranya-kassaiak kántortanitójukká. S *igy Nagy- Vejke, honnét néhány év óta négy tanító ment már el, megint tanító nélkül van, a tanügy kárára. De hát ilyen a mi népünk is, inkább hagyják el menni a jó tanítót, mint sem javítanának anyagi helyzetén. Már pedig éhgyomorral csak a régi próféták hirdet­ték az igét, s igy nem csoda, ha a tanító is a jobb után törekedik. — Természeti ritkaság. Salamon Ferencz, simontornyai lakoshoz kitömés végett egy teljesen hófehér és fehérszemü (vöröses pupillával) verebet küldtek Sásdról. E példány annyiból különösen ér­dekes, mert egyetlen szál toll sincsen fedő tollai kö­zött, mely a fehéren kívül más színnel csak árnyalva is volna. A kitömött állat nevezett simontornyai la­kosnál még egy ideig látható. — Sok a vadorzó. A dunaföldvári és a dom­bóvári járásokban annyira elszaporodtak a veszedel­mes vadorzók, hogy vakmerő bátorsággal formális hajtóvadászatot tartanak és halomra lövik a vadakat. A vadorzók ellen mozgósították a járásokban levő csendőröket, a kik hivatva lesznek a veszedelmes vadorzókat elcsipni. — Miért nem nősülnek a férfiak? Néhány nap­pal előbb e helyen egy kis hirrecske jelent meg Ju­venalis ur tollából. (Hírének hangjából sejtem, hogy Juvenalis az erősebb nemhez tartozik s talán savanyu neki a szőllő.) Juvenalis tükre tunyáknak, dologke­rülőnek s a selejtes irodalom frivol termékeit kedve­lőknek, a szertelen dinom-dánom után bolondulóknak tünteti föl a lányokat, Ijesztő, sőt elrettentő volna a kép, ha — igaz volna. Juvenalis tükre után legfeljebb Klondykee aranykutatói szánják magukat arra, hogy leányokat az örök pártaviselés alól megmentsék. De ne ijedjetek meg szépséges fiatal leányok. Itt vagyok én. Fürteim közé ugyan már ősz haj­szálakat lopott az idő, túl vagyok Rómeó hevülésein, de éppen azért titeket — a megvádolt Júliákat — elfogulatlan szemmel a mindennapi életben és nem Juvenalis uram tükrében nézlek és látlak. Herczeg Ferencz, az újabb elbeszélő irodalom briliáns tollú mivelője ezt mondja: a világ nem oly fényes, mint a milyennek képzeljük és nem oly fé­nyes, amilyennek hisszük. Állítani merem, hogy mai leányainknak nagy átlaga — éppen úgy mint anyáink a szerénység, a háziasság, munkaszeretet, tiszta kedély, gyöngéd szivüség és szűzies szemérem szép erényeivel di­csekedik. Azoknak a házasulandóknak, kik a leányaink között valóban komoly szándékkal s a női nemet megillető tisztelettel forognak, észre kell venniök ezt t S ha még sem veszik észre, úgy első sorban talán a telekkönyvekben és nem a fiatal leányok kedélyvi­lágába tekintenek. Mert pl. a középosztály házainál a kül- és bel- űgyeket tulajdonképpen ki vezeti? A mama. Hogy a mama nem maga piaczol, ezt nem szabad annak a 1898. november 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom