Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-10-23 / 43. szám

4 kell meghoznia az áldozatot, hogy a belvárosi ovoda továbbra is teljesíthesse a kisdedek érdekében áldásos czélját. — Hymen. Vogel János Tamásiból eljegyezte Görög Teréz kisasszonyt Szombathelyről. — A vármegyei muzeum egyesületbe újabban alapitó tagul belépett gróf. Széchenyi Bertalan; ren­des tagokká lettek: Magyar Zsigmond szántói, Fis­cher Lipót agárdi és Salczer Sándor hátai plébánosok, Báli Sándor szegzárdi tanitó, Felső-Iregh község, ifj. Arany Károly f.-ireghi jegyző, Krammer Vilmos könyvkereskedő, Szabó Ferencz, Haugh Béla és dr. Zipser Jakab főgimn. tatárok, dr. Hangéi Ignáczné úrnő. — Kereszt-szentelés. Perler Keresztély, jómódú és vallásos tolnai polgár, Tolna város tövében fekvő birtoktagja mellett a múlt hetekben egy diszes kő­keresztet állíttatott, melyet körmenetileg szentelt be Pártos Zsigmond, kér. esperes, mözsi plébános, az alapitó család tagjai és számos hivő jelenlétében. A benedikálás kivető sz. beszéd és a boldogult Erzsé­bet királyné lelki üdve, valamint a gyászba borult király jólétéért mondott ájtatos ima után visszatért a proczesszió a templomba. — A borital adót és husfogyasztási adót eddig az alább megnevezett községek váltották meg: Agárd, Alsó-Nána, Apar, Apáthi, Bátaszék, Bedegh, Belecska, Bikács, Börzsöny, Czikó, Csibrák, Diós- Berény, Decs, Dőri-Patlan, Dunaszent-György, Duna- földvár, Duzs, Fadd, Fürgéd, Geijén, Gindli-Család, Győré, Györköny, Gyula-Jováncza, Hant, Harcz, Hidegkút, Hőgyész, Izmény, Kakasd, Kalaznó, Kánya, Kéty, Kis-Mányok, Kis-Székely, Kis-Tormás, Kölesd, Okurd, Ladomány, Lengyel, Majos, Máza, Medina, Miszla, Mórágy, Mözs, Mucsi, Majsa, Murga, Nagy- Mányok, Nagy-Vejke, Nagy-Dorogh, Nak, Némedi, Német-Keér, O-Dombovár, Uj-Dombovár, Pálfa, Sár- Szent-Lórincz, Simontornya, Simon-Major, Szakály, Szakadáth, Szárazd, Szegzárd, Tabód, Tápé, Tevel, Tengőd, Tótkeér, Udvari, Uzd-Boijád, Varsád és Váralja községek. — A király és az „Erzsébet királyné alapít­vány“. Jóságos uralkodónk is értesült immár, az öz­vegy gróf Teleki Sándorné és koszorús Írónk Jókai Mór elnöklete alatt alakuló „Erzsébet királyné ala­pítványiról, Per ez el Dezső belügyminiszter előter­jesztése folytán. Szeretett királyunk mélyen meghatva vette legkegyelmesebben tudomásul azt a nemes és humánus czélt, melyet felejhetetlen Erzsébet király­néról elnevezett országos alapítvány maga elő tűzött. És ebben az ügyben a belügyminiszter a napokban a következő leiratot intézte özv. gróf Teleki Sándor- néhez: 5597/eln. szám. Méltóságos Grófnő! 0 cs. és ap. kir. Felsége Méltóságos grófnénak és dr. Jókai Mórnak mint a magyarországi nőegyletek kiküldöttei által f. évi. szept. 21-én tartott gyűlés elnökeinek felség-folyamodványa következtében legkegyelmeseb­ben megengedni méltóztatott, hogy néhai ő csász. és kir. Felsége Erzsébet királyné iránti hála és kegye­let jeléül a magyarországi nőegyletek által létesítendő jótékony alapítvány az „Erzsébet királyné ala­pítvány“ nevet nyerje. Erről van szerencsém méltó­ságos Grófnőt tisztelettel értesíteni. Fogadja Méltósá­god stb. Per ez el Dezső, s. k. ő Felsége leg­kegyelmesebb hozzájárulása és a hazájukon forró sze­retettel csüngő magyar nép önzetlen támogatása ré­• vén immár rövid idő alatt testet ölt imádott Király­nénk megdicsőittetését ezélzó „Erzsébet királyné alap,“ mely valóban méltó lesz 0 hozzá és állni fog időtlen időkig. — Leköszönés. Udvardy Sándor, a szeg­zárdi katholikus legényegylet világi elnöke, tisztsé­géről leköszönt­— A bánáti gazdák Hőgyészen. Tolnavármegye szarvasmarhatenyésztóse annyira nevezetes lett, hogy legutóbb a „Délmagyarországi Mezőgazda- sági Egyesület“-nek 50 tagja eljött Hőgyészre, a hol a községi elöljáróság élén K1 i m e s Antal köz­ségi jegyző fogadta az érkező gazdákat és gondos­kodtak azoknak elszállásalásáról is. A szomszédos községekből számos szarvasmarhát hajtottak föl, melyek közül több száz darabot kiválasztottak a megvételre. A bánáti gazdák másnap megtekintették a z á v o d i tejgazdaságot is, a honnét tapasztalatok­kal tértek Temesvármegyébe. — Névmagyarosítás. Hahn János paksi illető­ségű ugyonottani lakos vezetéknevét Kakasra változtatta belügyminiszteri engedélylyel. — E8kÜVŐ. Horácskó Sándor szegzárdi liszt­kereskedő folyó hó 20-án esküdött örök hűséget Zahratka Magdolna kisasszonynak Szegzárdon. — Lótenyésztés. H a u k Antal, szegzárdi köz- birtokos, a minap eladott 750 írtért a nagy-atádi méntelepre egy 3 és fél éves gyönyörű fekete mént. A lótenyézstés körül szerzett érdemeinek elismeréséül köszönetét mondunk. Ajánljuk Hauknak kitartó ügy- buzgóságát s fáradozásának igaz szép gyümölcsét a közbirtokosság meleg figyelmébe. — A vonatok indulására használt jelzés. Az utazó közönség nehezen tudott leszokni a vonatok indulásakor használt harangjelzésről, a mit a keres­kedelemügyi miniszter tudvalevőleg eltörült és helyette az „indulás“ és „mehet“ jelzést rendelte el. Most a miniszter egyetértve az osztrák kereske­delemügyi miniszterrel újabb rendeletet adott ki a vonatoknak az államásokról való inditásokor jövőre használandó jelzése tárgyában. Hogy a vonatoknak az államásokról való inditása jövőben nagyobb csend­ben történjék, illetőleg, hogy az utasok a fölös lármától különösen éjszaka idején meg- kiméltessenek, a rendes üzletü és a helyi ér­dekű vasutak forgalmi szolgálatra vonatkozó sza­bályok alapelveinek pontjaiban előirt „indulás“ és „mehet“ kiáltásokat folyó évi november hó 1-én beszünteti s elrendeli, hogy e naptól fogva az „indulás“ kiáltás helyett egy „helyeket elfog­lalni“ nevű jelzés: azaz egy mérsékelten vontatott hang a jelző síppal; a „m ehet“ kiáltás helyett pé­pig az „indulásra készen“ nevű jelzés: azaz a „1 átható előrejelzés“ használandó. Ez utóbbi jelzés nappal a jelzőzászlóval, sötétben pedig a jelző lámpával adandó. — Miért nem nősülnek a férfiak. Miért? Édes istenem, figyeljük csak meg a mai leányok életrend­jét. (Tisztelet a kivételnek.) Virrad a reggel és a napnak nem épen első sugara is ott csókolja meg a hófehér vállakat az ágyban; mikor asztán nagy so­kára úgy 7—8 óra tájban felnyitja álmos pilláit, akkor első dolga — a reggeli. Még jó ha az ágyba nem viteti magának. Délelőtt van, piaczra kellene menni, főzni kel­lene, a háztartásban kéne utánna járni a dolognak — ez azonban mind olyan dolog, amit a cseléd job­ban elvégez helyettük, az ért hozzá, hogy a kofától egy-két krajezárt lealkudjon a maga zsebére, annak a konyha gőze nem okoz fejfájást és nem rejt mig- raint magában az istállószag. A kerti munka sem finom leánynak való, attól megbámul a hófehér kacsó s a takarításnak is éppen csak ha utána néz, mirevaló a szobalány ? Kézimunkát csak nem bolondság manap csi­nálni, hiszen a legszebb darabokat potom áron vesz­tegetik a boltban. Hanem igen egy-egy kötet sikamlós franczia regényt egy délelőtt kiolvasni, ezt már nem tudja helyettük a cseléd elvégezni, ez nem okoz főfájást, ez nem barnitja meg a kacsót! Az immel-ámmal elfogyasztott ebéd után, mely rendesen nem Ízlik, mert a ki nem dolgozik, annak étvágya sincs — jön a délutáni programm: Vizit, társaság, kirándulás, egy fejezett regény, vagy ha már nagyon, nagyon unatkozik, még a himzést is előveszi 1 Hát ugyan ki kívánhatna többet egy leánytól ? Főleg, ha még az esti műsort is átnézzük : Koszorúcska, bál, hangverseny, majális, juniális és juliális, színház stb. mind mind oly fárasztó dolog, hogy nem győz­zük csodálni, ha valaki a mai leányoknak lustaságot vett a szemükre! Ily fárasztó munka után édes a pihenés és nem csodálhatjuk, ha a napnak dem éppen első sugara 7—-8 óra tájban is még az ágyban csó­kolja a hófehér vállakat. És aki azt hiszi, hogy ez a tükör nagyon ferde képet mutat, az csalódik, mert sajnos, a jó házias nevelésű leány ma már kivétel számba megy. íme, azért nem nősülnek a férfiak szívesen. — A kir. tanfelügyelő jelentése. Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő a folyó hó 17-én tartott közigazgatási bizottságban jelentette, hogy szeptember hó alatt az. iskolázás vevén kezdetét, a szegzárdi köz­ségi polg. fiú- és leányiskolában 4 napon át részt vett a magánvizsgálatokon, melyeken 13 fiú és 9 leány vizsgázott. Réázt vett továbbá a tamási vidéki rk. tanitó-egyesületnek közgyűlésén, valamint az ó-dombovári községi iskolák felállítása iránt tartott tárgyaláson is. Végül jelentette, hogy eddigelé 44 ta­nító kapta meg az ötödéves pótlékot államsegély- bői, mi 2750 frtot tesz ki és hogy a tolnai köz­ségi ovoda 400 frt évi államsegélyben részesült. — Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Faddy János szegzárdi kir. törvényszéki aljegyzőt a szeg­zárdi kir. járásbírósághoz helyezte át hason minőségben. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (43. sz.) — A szegzárdi 1-ső magyar asztaltársaság ál­tal rendezett szüreti mulatság e lap múlt számában közölt felülfizetői névsorából tévedésből kimaradt Pernitz József, ki a szegény gyermekek felruhá­zása alapjához 4 írttal járult s nemcsak ebbeli áldo­zatkészsége, de elismert jóságu konyhája s a vendé­gek gyors és jutányos kiszolgálása által is kiérdemelte a társaság igaz köszönetét. — A pécsi egyházmegyéből. A megyés püspök D i ó s s y József segédlelkészt Laskafaluról Duna- Szekcsőre, Bohnert Máriánt, aki ideiglenes kisegítő volt Nagy-Nyárádon — Laskafalura, Tichy Sándort Bátáról Tevelre, Kiss Arisztidot Kurdról Bátára és Mayer Tódort Tolnáról Kurdra helyezte át. — A varasdi plébánia adminisztrátorává a főpásztor T r i n n János hőgyészi káplánt nevezte ki, Liebbald La­jos volt kis-doroghi adminisztrátort pedig segédlel- készi minőségben Tolnára és Lerch Istvánt Rácz- petréről Hőgyészre helyezte át. — Boldog családi élet és a m. á. v. Nem min­dennapi tartalmú kérvény került egy vidéki városból báró Dániel Ernő kereskedelmi miniszter kezébe. A kérvényező egy jómódú, sőt a saját kis városában szerepet vivő kereskedő. Kérvénye azonban, melyet a kereskedelmi miniszterhez intézett, épen nem keres­kedelmi tartalmú. A derék kereskedő arra kéri a minisztert több ivre terjedő beadványában, hogy he­lyezzen el a városból egy jó képű, nyalka magyar- államvasuti tisztet, mert ezt megköveteli az ő családi békéje. Onagysága ugyanis :— a kereskedő' fele­sége — nagyon ,is jó szemmel nézi a csinos vasutast, sőt a férj még többet is gyanít, egyébtől is fél. Az bizonyos, hogy szerelmes a felesége a csinos m. á. v. tisztbe, tehát ő, a boldogtalan férj kénytelen kérni a minisztert, hogy helyezze el a vasutast, de csak ne i Szegzárdra. Ott lakik tudniillik a szerelmes menyecske anyja s a férj attól tart, hogy nagyon is gyakran ki- vánkoznék a mamához a fiatal asszony, ha a vasutas is Szegzárdon laknék. — Uj vasút. —'A Z. és V. írja: —^ A terve­zett Ó-Becse — Küla — Zombori vasút végre a meg- 1 valósulás felé halad, ugyanis e hó 27-ére van a vonal közigazgatási bejárása kitűzve. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a Duna áthidalása valószinüleg ' Bezdánnál lesz, a hol a pécs—kiskőszegi h. é. vasút 1 vonalával lesz e vasút összekötve, mivel a baja—báta- széki hid a Duna rendes szabályozásáig meg nem | oldható, a mi pedig hosszú évek múlva lesz csak. | — Hivatalos órák megváltoztatása. Múlt szá-1 munkban már hirt adtuk arról, hogy folyó évi no- 1 vember 1-től kezdődőleg a megyei tisztviselők egy- J húzómban reggeli 8 órától délutáni 1 óráig tartanak * hivatalos órát. Ez a helyes intézkedés követésre méltó, hogy minden hivatalban egyidőben tartassanak 5 meg a hivatalos órák. A hivatalos óráknak délelőttre * való áttétele szükségessé teszi, hogy a polgári fiú-1 és leányiskolában, valamint a főgimnáziumban is 1 szüntessék be a délutáni tanításokat, hogy a szülők ' együtt lehessenek gyermekeikkel. — Esküvő. Wagner József várdombi jegyző 1 múlt szerdán -esküdött örök hűséget Bátaszéken ked- I vés menyasszonyának, Nyers Mariska kisasszonynak. I — Tanítói korpótiék. A vallás- és közoktatás- 3 ügyi miniszter a miszlai róm. kath., a kis-1or-~j mási és a kétyi ág. ev. tanítók ötödéves korpót- ,| lékát államsegély czimen kiutalványozta. — Öngyilkosság. Néhány évvel ezelőtt még jó •] módban élt Szegzárdon Katzenbach Vincze, kinek ; nagy háza és több szőleje volt. A sors azonban ül- 1 dözni kezdette a józanéletű és szorgalmas embert j úgy, hogy végre összes vagyonát elvesztette. Szeg- i zárdról azután, mivel családi viszonyai is rosszra j fordultak, Budapestre ment, hol szerény körülmények között egyedül éldegélt. A múlt nyáron hazajött s itt testvérbátyjánál éldegélt. Egészsége megromlott, s már szemevilágát is az örök sötétség fenyegette, a mi azután annyira elkeserítette a reá nézve már öröm- telen élettől, hogy folyó hó 18-án apósának háza fáskamrájában felakasztotta-magát, s mire ész­revették tettét, már meghalt. A szerencsétlen embert folyó hó 19-én délután temették el s a halottas ház- | ban B o r z s á k Endre ref. lelkész megható beszédet tartott koporsója felett. — „Mezei Virágok“ czimen Kiss Béla István, lapunk külmunkatársa, egy könyvet irt, mely a na­pokban hagyta el a sajtót. A mű kapható Lengyel Pál szegzárdi könyvnyomdájában és a szerzőnél, ki Ocsényben kántortanitó. A könyv ára 80 kr. — Halálozás. A következő gyászjelentést vettük: Alulírottak fájdalomtól megtört szívvel jelentik, a forrón szeretett felejthetetlen jó anya, nagyanya, illetve 1898. október 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom