Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-10-16 / 42. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (42. sz.)

§ őt ismételten távozásra hívja fel. Ez azonban j távozás helyett bal kezével megragadta a szuronyt, iszonyú káromlások között tovább is csak zsebében keressél. Most a csendőr — bár az adott helyzetben joga lett volna ellenfelét leszúrni — kirántja kardját s egy Csapást mér a szuronyt tartó kézre, mire ez elereszti a szuronyt s gyors lépéssel igyekszik tova. Minthogy az őrmester fegyverét használta, erről kötelessége jelentést tenni s a sebesülés minemüségéről meggyőződést szerezni. Ezért az örmeí-ter utána megy s az időközben * segítségül jött többi csendőrrel - kihallgatásra ..akarja kisérni. Laki azonban az »Atya ur Istennek se 'megy /« s a zsebében levő kezével bicskáját szorítja. A csendőrök felszólítására nem veszi ki zsebéből kezét, hanem felesel s gorombáskodik. Most.az egyik csendőr kirántja kezét a zsebből, egy másik pedig kiveszi kezéből a bicskát, miközben az őrmester szuronyt szegezve á.ll előtte. Hogy bicskáját elvették, dühében megragadja a mellének szegezett szuronyt mind a két kezével s görcsösen,' oly erővel szorítja, hogy az őrmester fegyverét nem tudja használni. Minthogy pedig többszöri felszóllitásra sem engedte el L a k i a szuronyt, az őrmester ismét kirántja kardját s ellenfele bal kezére vág, mire ez bal kezével^ elereszti a szuronyt, de annál inkább szorítja jobb keiével, miért is ismét kap egy vágást. A dühöngő most már eleresztő a szuronyt, de azért nem engedelmeskedik, mig végre ifjú felesége és rokonai kértél’© nagy nehezen megindult egyenest' haza, a hol 8:—10 napig fogja az ágyat, vagy a szobát őrizni. A csendőrök azonnal jelentést tettek az esetről a kér. parancsnokságnak, amiért B u d a y Gyula csendőrfőhadnagy kedden le is ment Bátára 's két napig vizsgálatot tartott.® A sebesült még az nap részesült orvosi segélyben.

Elmebeteg bűnösök szabadonbocsájtása. A belügyminiszter az elme gyógyintézetekben és kórházakban ápolt, bűnvádi eljárás alatt állott elmebetegek elbocsájtásánál követendő eljárás tárgyában a következő körrendeletét intézte valamennyi törvényhatósághoz: „A bűnvádi eljárás alatt állott elmebetegeknek elmegyógyintézetekben való» tárgyában értesítem a törvényhatóságot, hogy a szóban levő elmebetegeknek elbocsátását, azon esetben, ha állapotuk a közveszélyesség jellegét elvesztette, vagy kétségtelen bizonyíték nyujtatik arra nézve, hogy tovább-ápoltatásuk a közbiztonsági szabályok szigorú betartása és a kellő orvosi ellenőrzés mellett keresztülvihető — lehetővé tenni óhajtom márcsak azon szempontból is, hogy az elmebetegek jogvédelme semmi tekintetben korlátozást ne szenvedjen és ez okból elhatároztam, hogy valahányszor ily elmebeteg elbocsátásának kérdése merül fel, a helyszínén egy ezen kirendelt állandó bizottság az illető elmebeteg tényleges megvizsgálása mellett határozón és azon esetben, ha egyértelmű határozat hozható nem volna, az összes iratok döntés végett hozzám terjesztendők föl. Enélfogva felhívom a törvényhatóságot, hogy valahányszor törvényhatósága területén létező kórházak valamelyikéből ily elmebetegek elbocsájtása szándékoltatik, ezen körülményt a bizottság kirendelése czéljából ide előzetősen jelentse föl.“

— Kisdedovónő választása. Az ó-dombovári községi Óvodához a 21 pályázó közül P i p i s Mariska kisdedovónőt választották meg folyó hó 10-én.

— Megőrült a fia után. Sok családi baj érte Ferger János szegzárdi földmivest, a mihez még hozzájárult az is, hogy most munkabiró fiát elvitték katonának. Az úgyis megzavarodott szegény ember ezt annyira a szivére vette, hogy beleőrült s gyógykezelés végett a napokban a szegzárdi Ferencz-kór- házba vitték.

— A szegzárdi l-ső magyar asztaltársaság folyó hó 2-án, szegény gyermekeket felruházó jótékony alapja javára, a Pernitz-féle vendéglőben fényesen sikerült szüreti mulatságot rendezett, mely fesztelen jókedvvel kivilágos kivirradtig tartott, ^-p H i v e r t h Ignácz, a társulat elnöké s Albert István annak fáradhatlan igazgatója s P e s t h y János helyettes elnök és a rendezők mindent elkövettek a mulatság sikerére. Fáradozásuk megtermé gyümölcsét, mely csinos nyereséget hozott a humanizmus oltárára. A mulatság, eredményét s felülfizétéseket következőkben közöljük: I. Bevételek. Felülfizetések 15 frt 05 kr. Perzsely adományok 1 frt 85 kr. Gyümölcs birságból 14 frt 24 kr. Belépti dijakból 173 tag után 51 frt 90 kr. Bevételek összege 83 frt 04 kr. II. Kiadások: Zene, teremdiszités és gyümölcsvételek után összesen 37 frt 82 kr. Tiszta haszon a jótékony alapra 45 frt 22 kr. — Felülfizettek: Zatu- reczky Géza, Vaczek .László, Kiss János 70—70 kr; Pinczér-egyesület 6 frt; Albert István 60 kr; Mang János 50 kr; Barakovits János, Papp Lajosné 40— 40 kr; Három magát meg nem nevező összesen 35 kr;

1898. október 16.

Vidéki 30 kr; Sozanszky Döme, Allicjuander Tamás, | Varga Anna, ifjú Tóth Pál, Brunhardt N., Scheer János, Sándor József, Strényer Ferencz, Szele Béla, Lengyel N., Tóth Ferencz, ^Lózes Sándor, Csizmazia József, Radek Ede, Hájá Béla, Kutas Sándor, Kiss Pál, Herklein N , Bárány N., Hívért Ignácz 20—20 kr I Papp Lajos, Stroll István, Tolnai N. 10-—10 kr. Összesen 15 frt 05 kr. —j Fogadják a jótékony czél | érdekében az asztaltársaság köszönet nyilvánítását.

— A kurta vas. A szegény katonáknak egyik legkeservesebb büntetésük a kurtavas, melyet csak nagyobb vétségek elkövetésekor adnak rájuk. Ezt a büntetést a király parancsára Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter eltörülte a csendőrségnél. A legsúlyosabb fegyelmi vétségért ezután legfeljebb harmincz napi kaszárnya aristom dukál. A rendelet hatályát kiterjesztette a miniszter a honvédség és a közös hadsereg továbbszolgáló altisztjeire is.

— Pályázat. Nagy-Dorogh községben újonnan rendszeresített aljegyzői állásra a dunatöldvári járás.főszolgabírója pályázatot hirdet. Javadalmazás 'évi 400 frt készpénzfizetés és 60 frt lakbér illetmény. A kellőleg felszerelt folyamodványok f. évi okt. hó 22-ig nyújtandók be; a választás okt. 24-én lesz Nagy- Doroghon megtartva.

. — Rendelet a medvetánczoltatók ellen. A restségre nagyon is hajlandó oláhok, ha medvére tehettek szert, azt láuczra fűzve bejárták vele az egész országot, hogy a szegény állat kínzásaiból maguknak kenyeret keressenek. A szegény kiéheztetett macz- kók nem ritkán a bámészkodó gyermekekre is ugrottak, ha a gazdájuk nem volt elég óvatos. Most ennek a barbár állatkínzásnak a belügyminiszter egy rendelettel véget vetett. A belügyminiszter ugyanis a körrendeletben meghagyta, hogy ahol a hatóság embere lánczrafüzött medvét talál, köteles az gazdájától elvenni s lebunkóztatni.

— Sikkasztó kocsis. Dorkó István kocsis szolgálatban állott Schw artz Szilárd duna-szent- györgyi lakosnál, kinek pénzéből 40 frt 50 krajczárt elsikkasztott és azt élmulatta.

— Orvtámadás. Schveigert György györ- könyi lakos a napokban kin volt a pinczejében s midőn hazafelé jött, egyszerre két ember a sötétben előugrott és leütöttek. A csendőrség a tetteseket Pámer Lőrincz és Pervart Mihály györkönyi lakosok személyében kiderítette s azt is megállapította, hogy ólmos bottal és járomszöggel ütötték félholtra Schweigert Györgyöt.

—í Rablás. F i n t a János szegzárdi lakos házába ismeretlen tettesek ál kulcs használatával behatoltak és szekrényéből 180 frt készpénzt raboltak el. A gyanú Horváth Antal szegzárdi lakos Aladár nevű 18 éves fiát terheli, kit a rablás napján Hai sz- 1 e r Ferenczné háromszor is látott, midőn F i n t a János háza felé ment. A gyanúsított tettét tagadja.

— A gyilkos VŐ. Kovács István dunaföldvári lakos rossz viszonyban élt feleségével, szül. Bődé Juliannával. Az öreg Bődé János folyó hó 8-án reggel elment Kovács István vejéhez és kérdőre vonta őt, hogy miért viszálykodik mindik és miért űzte el magától a feleségét? A beázédre előjött az elűzött asszony is, a ki azonban csakhamar az ut- czára menekült férje elöl, mivel félt tőle. Kovács utána ment és elkapta a derekát, mire ez sikoltani kezdett. A czivakodók közé jött Bődé Jánosné is, a ki keményen dorgálni kezdette vejét. Az anyós annyira dühbe hozta a vöt, hogy zsebéből kést vett elő. Ennek láttára az após rászólt vejére, hogy miért vette elő a kést s tegye el azt. Kovács azonban nem tette el a kést, hanem tövig Bődé János apósa hátába szúrta, a ki menten összerogyott. Az orvos véleménye.szerint a szúrás halálos s igy Bődé 'életben maradásához nincs is remény. A gyilkos vöt a bíróságnak átadták.

— A tolnai ifjúság műkedvelői előadást rendez. „Felhő Klári“-t fogják előadni. Ha ez is olyan fényesen fog sikerülni, mint a tavaszkor a „Czigány,“ melyet háromszor egymás után kellett adniok, akkor megérdemlik, hogy az az óhajtásuk beteljesedjék, miszerint a szerző is szerencséltesse őket egy látogatással.

— A vándortanitó bűne. Fehér József kölesdi tanítóhoz beállított a napokban egy ismeretlen egyén s K u g 1 i c s György vándortanitónak mutatta ott be magát. A tanító jól fogadta a vendéget, hanem mikor az eltávozott, csak akkor vette észre, hogy eltűnt a három forintos esernyője, a melyet bizony — mint hamarosan kiviláglott — a vendége lopott el. Mert a vándortanitót letartóztatták s az esernyőt megtalálták nála. Ezenfelül még más bűn is napfényre jött a vándortanitó ellen; az ugyanis, hogy úgynevezett „nemzetközi“ levelezőlapokkal házalt s azokat két krajczár- ért árusította, azzal a biztosítással, hogy nem kell reájuk bélyeget tenni. Ilyen levelezőlapot nyolcz darabot találtak is Kuhn Bálint medinai lakosnál, kinek Kuglics adta el azokat. A letartóztatott vándortanító beismerte bűneit s mivel állandó lakása nincs, a gyönki járasbiróság börtönébe került s most lopás és csalás miatt folyik ellene a vizsgálat.- A ml királynénk. A magyar népnek és ifjúságnak irta: Bőn gér fi János. Több képpel. Ára bekötve 20 kr. Minden egyes eladott példányból 2 kr.V szobor-javára esik. Ifj. Nagel Ottó kiadása. Sokkal ismertebb szerző neve, semhogy derék munkája ajánlásra szorulna. Tőről metszett magyarsággal könnyen érthető, világos, zamatos népies nyelven megkapó közvetlenséggel beszéli el a nép egyszerű gyermekeinek mindazt Erzsébet királyné életéből, ami meghat, hevit, lelkesít. Az utolsó fejezetben tapintattal emlékezik meg a nagy tragődiáról. Nem foglalkozik a gyilkossal, akit még arra sem méltat hogy nevét említse. Egyáltalán előnyösen elüt a mop- tanában gombamódra szaporodó népiratkáktól.

— Nagyreményű csemeték. Braun Sándor, ozorai kereskedő boltjába, mikor a boltban senki sem volt, belopózot Molnár István kovácsinas és a pénzes fiókból egy marék aprópénzt kilopván, azzal odább akart állni. Azonban a boltba nyíló szobából épen jókor lepett ki a kereskedő fia, a ki a tolvajinast nyakon csípte és hamarosan át is adta a csendőrség kezébe. A megcsípett tolvaj erre beismerte azt is, hogy már egyizben lopott pénzt a boltból; valamint előadta, hogy bűntársa is van Póz sár Béla csizmadiainas személyében, a ki egyizben szintén követett el a boltban pénzlopást. A nagyreményű csemeték felett majd a bíróság fog ítélkezni.

— Vásár Tolnán. A legközelebbi tolnai országos vásár 1898. évi^október 31-én fog megtartatni, melyre az érdeklődök figyelmét ez. utón is felhívjuk.

— Lopatt, hogy adósságát kifizethesse. Cseterle Lajos duna-kömlődi lakos néhány forinttal tartozott Fütterer János és Edl József duna- kömlődi lakosoknak, a miért őt — mint mondá — sokszor zaklatták. Pénzt sehogy se tudott tisztességes utón szerezni, tehát lopásra adta a fejét. Egy vas- ruddal kifeszitette H e i s z 1 e r Jabab duna-kömlődi kereskedő maktárát és abból 21 frt 80 kr értékű gabonát lopott. A lopott gabonát azután elvitte két hitelezőjének, hogy vele tartozását letörlessze. Most nemcsak C s e t e r l e, hanem FüttererésÉdl is bajba kerültek, a miért a lopott gabonát elfogadták.

— Korán kezdte a lopást. S zalai János alig múlott el 12 éves, máris lopott. A gonosz csemete Váralján bemászott Menyhárd Mihály padlására s onnan diót és almát, a konyhából egy kést, a szobából kenyeret, túrót, az istállóból pedig egy ostort lopott. Ezzel a zsákmánynyal azonban nem elégedett meg, mert nyomban felmászott F e i k János padlására is azon szándékkal, hogy innen is egyetmást elvigyen. Itt azonban nem kedvezett neki a szerencse, mert tetten kapták és jól elverték. A szarka természetű fiút valószinülég javítóintézetbe fogják küldeni.-— Veszettség. Kakasd községben a kutyák között veszettség ütött ki, miért is a völgységi járás főszolgabirája elrendelte a zárlatot.

— Selyemkendő. Finom, suhogó selyemkendőre fájt a foga Farkas Róza kóbor czigányasszonynak. A fejébe volt, hogy bármi történjék is, szerezni fog magának selyemkendőt. Ha másképpen nem, hát lopni fog. Be is állított Pinczehely községben Jankó Antal üzletébe. Ott felmutattak neki egy nagy csomó selyemkendőt. Feketét, pirosat, sárgát és egyik finomabb volt, mint a másik. A selyem suhogása elvette a kóbor czigány asszony eszét. Lopott. A mig a kereskedő el volt foglalva, eldugott nagy hirtelen egy-két kendőt. Azonban kiderült a turpisság és most a kóbor czigányasszonyt a csendőrség vette oltalma alá.

— Csetepape. Csendi Jánosné és Bottyán János szegzárdi lakosok a napokban valami csekélység miatt összeszólalkoztak, majd hajba is kaptak, melynek az lett a vége, hogy egymást jól helyben hagyták. Csendiné 30, Bottyán pedig 8 napig nyomta az ágyat.

— Verekedő legények. S éh 1 Ági József és S c h 1 é g 1 Ferencz szegzárdi legények boszút forraltak Szabó Pál István szegzárdi legény ellen, mivel ez a leányoknak sokkal nagyobb eredménynyel tette a szépet, mint ők. Az utczán meg is lesték és botokkal támadtak rá, s bizonyosan az volt a szándékuk, hogy kioltják életét. Szabó Pál István azonban egy pár ütleg után szerencsésen elmenekült előlük.

— Öngyilkosság. Péczely György, nagy- doroghi községi tanító, gyógyíthatatlan betegsége miatt főbelőtte magát s meghalt.

.

_______ ' 5