Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-09-18 / 38. szám
4 1898. szeptember 18. iskolába járt 36,995 vagyis a tanköteleseknek 91 százaléka, tehát iskolába nem járt 3510, vagy 9 százalék. A lefolyt tanévben 95 napot töltött iskolalátogatással, mely idő alatt meglátogatott 101 iskolát és 31 ovóintézetet, 244 tanteremben, 249 tanerő vezetése alatt; továbbá 8 napon át elnökölt a polgári iskolák magánvizsgálatán, 1 napon a szőlőszeti tanfolyam vizsgáján és részt vett 2 tanitógyülésen is. A |közgazdasági előadó jelentése szerint a folyó évi aratási munkálatok befejezése után annak eredményét kutatva azt a kielégítő adatot nyerjük, hogy a folyó évi aratásunk a törvényhatóság területén egy jobb közép termésnek felel meg. A nyert termóskimuta- tások alapján termett ktr. holdankint búza 9.40 q, rozs 7.77 q, tavaszi árpa 9.78 q, zab 12.17 q, a mely adatok nagyon megközelítő biztonsággal a vármegye területén nyert átlag termésnek is elfogadhatók. Az egyes gabonanemüek minősége is általában jónak mondható. Az áárak — bár az aratás előtti árakhoz viszonyítva jelentékenyen estek, még mindig kielégítők, és a termés értékesítése nehézségbe nem ütközik és a kereslet gabna-nemüek iránt elég élénk. Örömmel állapíthatom meg azt, hogy az aratási munkálatok teljes rendben, megzavarás nélkül voltak végezhetők és hogy régebbi rendesnek és jónak nevezhető munkás viszonyaink ismét helyreállottak. A tiszti főorvos jelentése szerint augusztus hónapban az általános közegészségi állapot kedvezőnek mondható; ez úttal az emésztő szervek bántalmai voltak túlsúlyban. Jelentéktelen rosszabbulás csak a központi és a völgy ségi járásokban észleltetett a vör- heny nagyobb elterjedése miatt. A heveny fertőző betegségek járványnyá sehol sem 'fajultak. Újabb trachoma esetek Simonmajor községben fordultak elő, hova a betegség Geijenből hurczoltatott. Rendőri bon- czolás 9 teljesittetett. A szegzárdi Ferencz kórházban 107 beteget ápoltak. KÜLÖNFÉLÉK. — Szobrot a királynénak! Az összes fővárosi lapokban lelkes felhívást intéztek a magyar nemzet minden fiához, hogy szoborban örökítsék meg az elhunyt királyné drága emlékét. Kétségtelen, hogy ehhez a mozgalomhoz az egész magyar nemzet csatlakozni fög s a gazdag a szegénynyel együtt meghozza az áldozatot Nagyasszonyunk emlékének, a kinek szeretete felszántotta a köny- nyeket s a ki mint védőangyal a megpróbáltatás napjaiban is mindenkor ott állott szeretett magyarjai mellett. A szeretet oly nagy, a kegyelet oly benső a szivekben a megdicsőült királyné iránt, hogy már eddig is jelentékeny összeg gyűlt egybe a szoborra, mely a székes fővárosban a királyi palota környékén lesz felállítva. A magunk részéről tárta lelkem előtt az oczeán végtelenségét, az ő lelke szőtte álmaimba a kék eget. Neki köszönhetem, hogy költő vagyok és a mit írtam, az mind neki szólt. A mi ő volt nekem, azt egy élet árán megszerezni boldogság.“ Alattvalói nem is ismerhették, a ki oly nagy, milyen nagy ő volt, annak egy trón kicsiny. Neki a trón csak vakító külsőség volt, ettől akart mindég távol maradni. 0 a kedély és nem a diadém királynője volt. * Egyszor valami politikai dologról beszélgetett a királyné Fáikkal s egyszerre csak azon kijelentéssel lepi meg tanítóját. — Én úgy hallottam, mégis csak legczélszerübb kormányforma a respublika. Fáik körülnézett, hogy nem dölnek-e reá a régi Habsburgi ház falai, mert ilyet még királyné és császárné szájából még nem hallottak. Fáik kérdésére, hogy kitől hallotta azt ő felsége, — azt feleié: Gyermekkori tanítójától Majláth János gróftól, azután nem nyugodott, míg Fáik nem fejtette ki előtte véleményét a kormányformákról. * Édes emlékek a mi Nagyasszonyunkról. Sírva írjuk, sirva olvassuk !. is felhívjuk a nemesen gondolkozó közönségünket, hogy hozzák meg az áldozatot a szeretet és örökre felejthetetlen királyné emlékének oltárára. Szerkesztőségünk is elfogadja az adományokat s lapunkban nyugtázva, fel- küldjük az országos szoborbizottságnak. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Géczij Sándor csendőr számvevő őrmestert a szegzárdi kir. pénzügyigazgatósághoz pénzügyi irodatisztté ideiglenes minőségben kinevezte. — A pécsi püspök körlevele. Hetyey Sámuel pécsi megyés püspök az alábbi körlevelet adta ki: „Egyházmegyém Ft. papságának .és kedvelt Híveinek. Megdöbbentő, minden eraberies, de különösen magyar keblet mélyen megrenditő hirt kell veletek közölnöm Krisztusban szeretett Testvéreim és Híveim. Szent-István koronájára gyász hullott; Mária országa siránkozik; a magyar nemzet „ünnepnapjai siralomra és keserűségre fordultak; „Fejedelme bánatba öltözött, „A földnépének kezei reszketnek, mert „Elvitetett tőlünk a dicsőség.“ Felséges asszonyunknak Erzsébet császárnénak, szeretve-szere- tett királynénak a folyó évi szeptember hó 10-én orvgyilkos kéz kioltotta drága életét. Veszteségünk kimérhetlen, mert a felséges Elköltözött hazafiui reményeinknek és törekvéseinknek dajkája, ápolója; nemzeti életünknek és boldogulásunknak anyja volt. De szorongattatásunk is kimondhatatlan, mert Felséges Urunkért, áldottlelkü Apostoli Királyunkért aggódunk, á ki miután elvesztette egyetlen Fiát, trónjának örökösét, most elvesztette hűséges nejét, vigasztaló, őrködő angyalát. Mit tegyünk Krisztusban kedveseim ? Fájdalomtól sújtott lelkünk alázatosságában, szorongatástól kinzott szivünk törődöttségében Annál keressünk vigaszt és enyhülést, a ki intézi az egyesek és nemzetek sorsát; a ki midőn sújt, segít is; a ki midőn éget, enyhít is; a ki midő sebesit, gyógyít is; a ki midőn öl, elevenít is: „az irgalmasság Atyjánál és minden vigasztalás Istenénél.“ Imádkozzunk Krisztusban Szeretteim, Felséges Urunkért, Apostoli Királyunkért, hogy nagy és erős maradjon lelke, képes elviselni az elviselhetetlen csapást. Imádkozzunk elhunyt Felséges Asszonyunkért, hogy a ki annyi jósággal és szeretettel viselte Szent-István népének e földön gondját: nyerje el a dicsőültek hervadhatlan koronáját a mennyben, és „a romolhatlan, fertőzetben örökségben“ is legyen patronánk. Hogy pedig gyászunk külső jeleiben egységes, és hogy imánk közös s ezáltal foganatosabb legyen, a következőket rendelem: 1. Jelen körrendeletem vétele után egyházmegyém egész területén minden róm. kath. templomra, iskolára s intézeti házra kitűzendő a gyászlobogó és a temetés napjáig, illetve a gyászünnepély befejeztéig kitűzve marad. 2. Minden plébániai és szerzetes templomban, úgyszintén a pécsi székesegyházban folyó szeptember hó 19-én, elhunyt Erzsébet Királyasszonyunk lelkiüdveért, énekes gyászmise „Libera“-val tartandó. 3. A gyászistentiszteletet megelőző napnak esti óráiban, valamint a gyászistentisztelet napjának reggelén a templomok összes harangjai meghuzassanak és egy egész órán át szóljanak, hogy a hívek imára és a gyászmisére fölhivassanak. 4. Gondjuk legyen a lelkipásztoroknak, hogy a hívek a gyászistenitiszteletre lehetőleg nagy számban jelenjenek meg, hogy a tanítók a tanuló ifjúságot arra fölvezessék, és hogy a hatóságok is meghívást kapjanak. 5. A gyászistentiszteletnek napján egyházmegyém összes 1*óm. kath. iskoláiban a tanítás szünetel; az istenitisztélet után pedig TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (38. sz.j minden iskolában gyászünnepély tartandó, a melyen az intézetnek egyik tanára, illetve tanítója , a nemzeti veszteség nagyságát méltassa, s elhunyt Királynénk emlékezetét megfelelő módon kegyeletes szavakkal az ifjúságnak leikébe1 vésse. 6. Jelen rendeletem vételétől kezdve, folytatva a gyászistenitiszteletet követő 9 napon át, ft. papságom minden szt. miséjében Collectát vesz pro Rege, és szt. mise után a hívekkel és tanuló ifjúsággal három Miatyánkot és Üdvözletét imádkozik, kérvén Istent, hogy óvja és erősítse e nehéz órákban Ő Felségét, az Apostoli Királyt. Kelt Pécsett, 1898. évi szeptember hó 11-én. f Sámuel m. k. püspök. — A tolnai ev. ref. egyházmegye közgyűlése. A tolnai ev. ref. egyházmegye —1 Dömök Péter esperes és S z i 1 a s s y Aladár közigazgatási biró, egyházmegyei gondnok kettős elnöklete alatt f. hó 13-án, Szegzárdon a városháza nagy termében közgyűlést tartott. Szilassy Aladár gondnok emelkedett szellemű beszédben vázolta azt a pótolhatlan veszteséges, a mely Erzsébet királyné váratlan halálával érte a nemzetet. Indítványára a közgyűlés a városházától — a református templomba vonult, hol B o r z s á k Endre megindító imát mondott. Ezután megkezdték a városháza termében a tárgysorozat letárgyalását. Nagyobb jelentőségű ügy ez alkalommal nem fordult elő. A tárgysorozatból mégis kiemelkedik a nagy gonddal összeállított esperesi jelentés, úgyszintén a tanügyi bisottság jelentés is. Ez utóbbi általá nosságban jónak mondja a tanítás eredményét, némely iskolában azonban van visszaesés is, ezért a hanyagabb tanítókat jegyzőkönyvileg figyelmeztetni fogja a közgyűlés. A tanítói egylet által beterjesztett jegyzőkönyv egyik pontja elpanaszolja azt a mostoha elbánást, a melyben a korpótlékért folyamodó református tanítók részesültek az állam részéről. A törvény ugyanis kimondja, hogy ha a korpótlék fizetésére az egyházak anyagi ereje elégtelen, úgy az állam vállalja magára s most egyre-másra érkeznek vissza a tanitók korpótlékot kérő folyamodványai pedig az egyházak kézzel foghatóan 4 beigazolják szegénységüket, de ha kimutatják is, hogy már állami adójuk 60—80°/o-át fizetik egyházi adóba, elutasitják őket, mert azt nem igazolt á k, hogy a további megadóztatást el nem bírnák. Az egyházmegye felette hatósága utján keres orvoslást e méltánytalan eljárás megszüntetésére. Nagyobb vitát okozott a szegzárdi III-ik tanitói állomás ügye. Erre az állásra özv. Yárkonyi Endrénét válasz- tották meg tanitói oklevél nélkül, de kisdedóvónői oklevél alapján. A választást a miniszter és esperes is megerősítette, de Dömötör László szegzárdi presbiter felebbezésére az egyházmegyére került az ügy. A választást itt is tudomásul vették. Dömötör azonban ujabbi felebbezést jelentett be. A gyönki gimnáziumi bizottság jelentése érdekes annyiból, mert örvendve konstatálja, hogy a szegzárdi főgimnázium felállítása egyátalán nem ártott ennek az algimnáziumnak, a minek okát a kitűnő vezetésben látja. Egyházkerületi képviselőkül S z é k y Géza geijeni lelkészt és Máthis Kálmán főszámvevőt küldték ki. Molnár Sándor gyámpénztárnoknak és Kátay Endre közpénztárnoknak a felmentvényt megadták, A gyűlés alatt érkezett meg Szász Károly püspök távirata, a melyben a legközelebbi vasárnapra, az iskolás gyermekek bevonásával — gyász isteni tiszteletet rendel el Erzsébet királyné emlékére. Az egyház- megyei gyűlés jegyzőkönyve gyászkeretben jelenik meg. A gyűlés napján délben közebéd volt a kaszinóban, de a gyászra való tekintetből czigányzene és tószt nélkül. — Uj elnök. A „Szegzárd-bátai Dunavédgát-társulat“ folyó hó 15-én Szegzárdon tartott közgyűlésében a dr. Szi- geth.Gábor elhunytával megüresedett elnöki helyre dr. Haidekker Béla szegzárdi ügyvédet és földbirtokost választották meg. Az elnök választás titkos szavazat utján ej tetett meg. Beadatott 425 szavazat, melyből dr. Haidekker Béla volt választm. tag 260 szavazattal .a társulat elnökéül megválasztatott. Az ekként üresedésbe jött választmányi tagságra pedig dr. Hirling Ádám ártéri képviselő választatott meg 167- szavazattal. Továbbá a közgyűlés határozat erejére emelte
