Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-30 / 5. szám

4

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (5. sz.)

1898. január 30.

számadások megvizsgálásán és leszámolásának eredményét f. hó 28-án terjesztette a képviselő testületi ülés elé, a mely képviselő testület tudvalevőleg mind az Esterházy herczegi uradalom bérlőiből áll. — Hogy mit végzett a képviselő testület, azt még nem tudjuk, de Dombovárott az hirlik, hogy a leszámolás a felfüggesztett jegyző ellen egyéb terhelő adatot nem tudott felmutatni, mint azt, hogy számadásaiban nem volt meg a megkivántató rend és pontosság, a mi tekintve az általa minden segéd nélkül elvégzendő óriási munkára, nagyon is menthető. Pénzbeli diffe- rencziák a jegyző és községe között nincsenek.

— A vidéki hírlapírók. Csak az elmúlt évben alakult mag a vidéki hírlapírók országos szövetkezete, máris oly tekintélyes vagyonnal rendelkezik, a milyenre alig lehetett számítani. A vidéki hírlapírók országos szövetkezetének igazgatósága ugyanis múlt vasárnap tartott Szegeden ülést, melyen beszámoltak a lefolyt évről. Az egyletnek 21.000 frt vagyona van, melyből 10.000 frtot a nyugdíjalap részére helyeznek el, 5000 frtot pedig segélyezésre fordítanak. Az alapitó tagok száma 85, a rendes tagok pedig folyton szaporodnak. Az évi rendes közgyűlést márczius hóban tartják meg Temesvárott. A nevezett egyesületnek városunk hirlapirói közül is többen tagjai.

— Eljegyzés. Schuck Viktor, mohácsi önálló | iparos, eljegyezte S z e r e d y Paula kisasszonyt, S z e redy János szegzárdi iparos kedves leányát.

— Hivatal átadás. Az agárdi plébáni hivatal és javadalom átadása s illetve átvétele Razgha Lajos volt administrator és Fischer Lipót újonnan beruházott agárdi plébános között január 24-én Pártos Zzigmond kerületi esperes és két hitközségi tag jelen- I létében az egyház megyei rendszabályok utasításaihoz I képest ment végbe.

— A bedeghi polgári olvasókör folyó hó 20-án tartotta meg tisztújító közgyűlését. Megválasztattak: elnökké Németh Antal, alelnökké ifj. Maráczi Mihály, pénztánokká alsó Vörös József, jegyzővé Németh Ferencz, könyvtárnokká Nágocsi János. Választmányi tagok : id. Horváth Gábor, Sütő József, Horváth Fe- rencz, Tóth Lajos, M. Maráczi János, Vaskó József, Bebesi László, Kovács Károly, Supitz János és Horváth János.

— Joggyakornoki állások. A pécsi királyi Ítélőtábla kerületében hét gyakornoki állás van üresedésben, mindegyike 500 frt javadalmazással. Pályázati kérvények 15 nap alatt adandók be Blasko- v i c h István kir. táblai elnökhöz.

— Eljegyzés. Weisel Samu, a pécsi államvas- uti forgalmi főnökség tisztviselője, eljegyezte S in g e r Margit kisasszonyt, Singer Benő dombóvári vasúti állomásfőnük leányát.

— Előmunkálati endedéiy. A kereskedelmi miniszter Strasser Henrik Inám pusztai lakos haszonbérlőnek, a m. kir. államvasutak Uj-Dombovár állomásától Mászlony, Alsó-Hetény és Inám, továbbá Gölle, Nalc és Szili községek irányában Igáiig vezetendő rendes nyomtávú gőzüzemű helyiérdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta.

— Kiviteli czégek a megyénkben. A „Kereskedelmi Muzeum“ kiadásában megjelent „Kiviteli Czimtár“ szerint vármegyénkben a kővetkező czégek vannak: Kohn testvérek olajgyára Bonyhádon, Duschinszky József bőrgyára Pakson, Fried Bernát bőrnyára Simontornyán, Streicher Vilmos bőrgyára Tevelen, Hofbauer Simon és Klein Ignácz paprikagyára Tolnán, Bolkós József bőrgyára Hőgyészen, Lindlinger A. kocsigyára DunafÖldvárott, Bik Jakab Bonyhád, Deutsch A. fiai Dombovárott, Főglein Jakab Dunaföldvár, Klein Ignácz Tolna, Kritzler Lipót Bonyhád, Szál József Szegzárd.

— A tolnai katholikus kántor fizetéséhez nem akartak hozzájárulni a tolnai izraeliták és az izr. hitközség nevében felebbezést nyújtott be a közigazgatáshoz, Schön Béla hitközségi elnök. Ez azonban helybenhagyta a község határozatát, valamint a belügyminiszter is. Mert egy 1834-ben kötött szerződés szerint Tolnán a község tartozik ellátni a plébánost fahordófuvarosokkal; a kántort fizetéssel, tűzifával és szénával, s nem a kegyuraság. Valamint tehát a község minden polgára egyenlően gyönyörködhetik a kántor énekében, úgy. tartoznak is valamennyien a terheket viselni.

— Tüzeset Szegzárdon- A tűzoltóságok nem csak Magyarországon, hanem az egész világon a kendertömlőt használják, azon egyszerű oknál fogva, mert aránylag alacsony áron előállithatók. Meg van azonban az a hátrányuk, hogy a’ vizet itt-ott s ez az először használatban levő kendertömlőnél is előfordul, áteresztik. Ezen a bajon úgy szoktak a tűzoltók se- giteni, hogy műnyelven „fásli“-nak nevezett kötőszereket tartanak készen s azzal a lyukat átkötik. Ilyen kütőszer minden gépen van, sőt külön e czélra gumiból készült szabadalmazott találmányok is vannak forgalomban. A kendertömlőnek ezen vizvezetését látta a „Tolnavármegye“ czimü hetilap tudósitója a múlt héten Szegzárdon történt tűzeset alkalmával s abból nem sok szakértelmet tanúsító módon azt következtette, hogy a cső (!) csupa rongy. A szegzárdi tűzoltóság kész bármely szakértői vizsgálatnak alá- 1 Vetni magát azon czélból, hogy megállapítsák, miszerint tűzoltó szerei teljesen használható állapotban tartatnak. Tudósítónak azon állitása pedig, hogy a fecskendő felmondta volna a szolgálatot, egyszerűen — valótlanság.

— Mennyi kárt tett a fillokszera ? Szomorú feleletet kapunk erre a kérdésre, ha a szegzárdi p. ü. igazgatónak a tolna vármegyei közigazgatási bizottság elé terjesztett havi jelentéseit lapozgatjuk, ezek szerint elemi károk czimén 177.953 frt' 36 kr. állami adót irt le a p. ü. igazgatóság 1897. év folyamán. Hogy mennyi lehet a tényleges kár, azt elképzelhetjük, ha tudjuk, hogy a leirt adó a tiszta jövedelemnek 25°/o-a.

— Megtámadott erdőőr. Gyulai Miklós szegzárdi lakos a Szegzárd községhez tartozó „Bárány- foki“ erdőben vakmerő bátorsággal egymás után vagdalta ki a nagy élőfákat, hogy azokat hazavihesse.

A fejsze csapásokra csakhamar mégjelent Németh Gyula közalapitványi erdővéd, a ki megadásra szólította fel Gyulai Miklóst. Erről azonban hallani sem akart, hanem szembeszállt az erdővéddel, a kitől a fegyverét is el akarta venni. Németh Gyula erdőperczre a folyosóra. Óh az üde friss levegő! lefoszlik ruhájukról majd minden fodor, minden rajt, összegyűrve minden csipke és szallag, ötszekuszálva hajuknak minden szála, minden virág, már csak imbolyogva tánczolnak, inogva állnak, s mintha forogna velük az egész világ. S mégis azt mondják : — „Már haza megyünk? Maradjunk még egy kicsit“.

De otthon it még füleikbe zsong a zene akkordja, I úgy tetszik nekik, mintha még most is látnák elvonulni maguk előtt kipirult arczczal a tánézoló párokat; úgy tetszik, mintha még most is látnák a boldogság mosolyát az egyházhoz simuló párok aja- kán, az elfojtott szerelmi tűz lángját annak a sók szebbnél-szebb ifjúnak a szemeiben, kiket lelkűk még most is elébük idéz, hogy vajha újra beszivhatnák a bálterem mámoritó légkörét. Mily kár, hogy e küvö- letnek a felkelő nap fénysugara oly hamar végett vetett : Ha pedig az illanó perez szálló szárnyát emberi szó megállítani képes lenne, a gyönyör és bűvölet érzetétől elragadtatva kiáltottak volna a futó időnek: Óh ne tovább!

Mily tüneményes nyári éji álomnak tetszik ez az első bál!

De aztán másnap, ha már elmúlt az álom, összekuszálódott a levetett ruhafoszlány s abból a karcsú idomokat rejtő borítékból egy idomtalan kelmehalmaz válik; ha egy éj ábrándja belezsugorodik a széttépett csipkébe, meg a lefeslett fodorba, akkor

álmatag kedélyei kérdezi a 17 éves leány az első bál után: Ez tehát a rég óhajtott, a rég álmodott tündérkép I Ez a szédület, ez az izgalom, ez a bágyadtság ? Nincs semmi nyoma, semmi emléke I S. ez az 1! Ma már a férfiak sem mennek a bálba komoly szándékkal, nekik ez is csak muri, s ezért a leány nem távozik a bálteremből mint hajdan, — egy férfi emlékével. Pedig azt mondják, hogy Carnevál herczeg Hymen ő felségének a közvetítője, de ma már nem | az! mért ritka ismeretség vezet ma már a báli teremből az oitár elé, mert az a világ, a mikor az anyák | a leányokat vitték bemutatni, már lejárt, most már csak a ruhákat mutatják be, 1 a fényes ruhák rossz benyomást tesznek az ifjakra.

I mégis mintha a tánezmelódiák közepette ezer apró szivecske dobbanását is hallanám, amint örömmel sóhajtják a hálózó leányok: itt a farsang!

Uj év napján történt velem, hogy egy szemrevaló leánykának boldog uj évet kivántam és ő azt felelte:

Kívánjon inkább boldog farsangot!

Egy másik első éves leányka (a farsangot számítva)'pedig nagy örömmel azt beszélte, hogy neki a legkedvessebb újévi ajándéka az volt, hogy a pa- pácskája megengedte; neki az idén a bálozást.

Csak rajta, üdvözöljük őt hát! A leányok szép reményekkel kezdjék el a vig életet; én pedig mind- nyájóknak boldog és emlékezetes farsangot kívánok.

véd látva, hogy a fatolvaj még élete ellen is tör, dulakodás közben megszurta a Werndl-féle fegyverére alkalmazott szuronynyal, mire a támadó jajgatva elmenekült.

— Uj lap. Baján f. hó 30-án „Bajai Hírlap“ czimen uj lap jndul meg. A hetenkint egyszer meg- jelénő társadalmi lapnak dr. Lemberger Ármin ügyvéd lesz a szerkesztője.

— A „Szegzárdi Tisztviselői Társaskör“ választmánya f. hó 22-én tartott ülésében rendes tagjai közé folytatólag felvette: Szecskay István adótisztet, Szilvássy Jenő vasúti pénztárnokot, Kogel baue r Ferencz dijnokot, vidéki tagul pedig Link a Károly ücsényi s. jegyzőt.

— Halálozás. R i v é s z y Arnold, czeczei tanítót és családját nagy csapás érte. Reményteljes fia, Ri- vészy Nándor tanitóképezdei tanuló folyó hó 25-én meghalt. A korán elhunyt ifjú R iv é s z y János szegzárdi nyugalmazott tanító unokája volt.

— Üzletátadás. Fránek János, szegzárdi ékszerész és aranyműves, fényes üzletét átadta S c h u 1 tz Gusztáv tolnai ékszerész és arany mi vésnék. Fráuek János ezentúl nemes hivatással kizárólag a rajzolásnak es a festészetnek él, mely téren már számtalanszor bebizonyította képességét.

— Az I -sö magyar szegzárdi asztaltársaság a múlt héten tartott közgyűlésen diszelnökké -dr. Steiner Lajos szegzárdi ügyvédet, elnökké pedig Hivert Ignácz előkelő iparost választotta meg.

— Kivándorlási ügynökségek. Újabban nagymennyiségű kivándorlásra csábitó nyomtatványokat bocsájtottak szét Magyarország minden vidéken a kivándorlási ügynökségek, hogy a szegény népet Amerikába csalogassák. A belügyminiszter körrendeletét intézett most az egyes törvényhatóságokhoz, a melyben utasítja, hogy a kivándorlási ügynökségek üzelmeit gátolja meg.

— Szocziálisták. Alig van ma már falu, a hol a szegénységgel küzdő nép közé el ne hintették volna a szocziális tanok hirdetésével az elégedett!enség magvát, a minek bizony még szomorú következményei lesznek, ha csak az erélyes hatóságok valahogy útjait nem állják a fenyegető veszélynek. A csendőrség legújabban Nagy-Kajdacs és Boijád községekben jött nyomára, hogy az ottani lakosság körében is szocziális tanokat vallanak.

— A kereskedelmi- és iparkamarai tagválasztások végrehajtására Tolnavármegyében alakult központi bizottság Reich Oszkár aljegyző elnöklete alatt tartott ülésében igazolta a megválasztott kamarai tagokat. A bizottság elnöke bejelenti, hogy a kamarai kültagok választása m. é. deczember 29-ig valamennyi alkerületben foganatosíttatván, a választás eredménye a beérkezett jegyzőkönyvekből kitettszőleg a következő § A szegzárdi alkerületben megválasztattak a kereskedők részéről Gottlieb Jakab 7, Ferdinand József 5 szavazattal. Az igazgatóság részéről Franek János 9, Groszbauer Ferencz 4 szavazattal, kik közül Gottlieb Jakab és Franek János a kamarába azonnal belépnek. A bonyhádi alkerületben megválasztatott Straicher Benő kereskedő és Singer Salamon iparos a kamarába azonnal belépő-, Brick Jakab kereskedő és Juszinger János iparos pedig póttaggá. A paksi alkerületben megválasztatott a kereskedők részéről Bún Lajos, az iparosok részéről Kalmár József és ifj. Kocsis Lajos. A domboyári alkerületben megválasztattak az iparosok részéről Tóth Antal rendes, Lexa Jenő póttaggá, a kereskedők részéről sorshúzás utján Reinitz Gábor rendes, Kacskovics Jenő póttaggá. A hőgyészi alkerületben megválasztatott a kereskedők részéről Lővenstein Bernát 38, Lőwy Jakab 24 szavazattal, az iparosok í'észéről Téry Imre 173, Fried Vilmos 159 szavazatot nyert s nevezették e szerint rendes illetve póttagokká megválasztattak. Ezen utóbbi választás azonban Német József és társai iparosok részéről felebbezéssel támadtatott meg. Mely eredménynek a közp. bizottság elnöke által történt tolmácsolása utána választásijkönyvnek egy-egy példánya a kereskedelemügyi minisztériumhoz, a hőgyészi alkerületben megejtett választás jkönyve a beadót; felebbezés és a választási elnök jelentése kapcsán fel- terjesztetni, a jegyzőkönyvek másodpéldányai pedig a névjegyzékkel együtt az 1880. évi 40.791 sz. volt földmiv. ipar és kereskedelemügyi miniszteri rendelet értelmében a Pécs sz, kir. városban működő központi bizottságnak megküldetni, Tolna vármegye főispánjának pedig a választás eredményéről jelentés tétetni határoztatott.

— A tolnai selyemfonoda. Az istenben hisz Tolnán mindenki, de hogy a selyemfonoda építkezés testté váljon, abban már régen nem hisz senki. Pedig