Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-08-28 / 35. szám

8 1898. augusztus 28. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (35. sz.) hallatszott a legény ajkairól, g mielőtt segély érkezett volna, eltűnt ló és lovas a habok között. A lovakat még aznap kifogták, a fiút azonban mind ez ideig nem találták meg. —- Vizsgálat a járásbíróságnál. S e 1 c z József szegzárdi kir. törvényszéki elnök az elmúlt héten vizs­gálta meg a szegzárdi kir. járásbíróság ügykezelését. — A „Paksi Protestáns Ifjúsági Egylet“ saját pénztára javára folyó évi augusztus hó 14 én dal-, zongorajáték- és szavalattal egybekötött igen sikerült tánczvigalmat rendezett. A tiszta jövedelem volt: 275 frt 73 kr. Felülfizettek : Szluha István ország­gyűlési képviselő 20 frt, Bekkér Jakab, Boncz Gyula (Benedekről); Büttl Gusztávné, Hirth Antal, Kiss Pál, Kurz urhölgyek, dr. László Károly (Úszódról); Schaád Gyula, Takács Gyula 1 -—1 frt. — Szalai Imréné 56 kr. Baracskai Imre, ifj. Döme István, Gróf János, dr. Grünfeld Adolf, Gyömörey Zsigmond, Győri Ka- ticza, Győri István, Horváth Zsigmond, Kakas János, Kemény János, Keck Jakab, Kemperle András, Kienle József, Kirschner Mihály, Klein József, Mi­hályi József, Molnár Sándor, N. N., Nyári Péter, Pátkay Pál, Streicher József, Szalai István (Úszódról) ; Szekrényesei Géza, Szinger Ádám, Teksz József, Vá- rady Istvánné, Wertheim Pál, Zoltán Emil 50—50 kr. Hildenbrand Mihály, Huszár János, Zsíros Lajos 30—30 kr. Wolf Ferencz (D.-Kömlődről) 25 kr. Áron Antal, Paczolai Gyula, Paczolai István, Remler Henrik, Spitzer Illés, Szeip Gyula, Szinger József, 20—20 kr. és Cseh István, Geyer Ádám, Huff Fe­rencz, Szalai Imre 10—10 krral; mely nemesszivü adományokért fogadják nevezettek e helyen is az egy­letnek mély köszönetét. — A 80rs szeszélye. A napokban egy újságíró járt a mária-nosztrai országos fegyintézetben s lá­togatásáról egy hozszabb közleményt tett közzé, mely­ben — a többek között — leirja, hogy a mint a fegyház udvarába lépett Filoména testvérrel, ki őt kalauzolta, néhány rabnő a fegyházban született kis dedével játszott. Egy szegzárdi robusztos termetű asszony, ikergyermekeit dédelgette. Filoména testvér hamarosan ölbe kapta mindkéttőt. A kis ártatlanok mohó szeretettel simultak hozzá; az éles gyermek­ösztön vezette apró karaikat, melyekkel az apácza nyakát átfonták. Érezték, hogy ez szereti őket leg­jobban. Talán jobban, mint anyjuk, a ki ajkát ha- rapdálva, nyugtalan tekintettel nézte kisdedeit. Mi­csoda gondolatok zaklathatták ennek a nyomorult asszonynak az agyát, kit gyermekgyilkosság miatt zártak el, s ki alighogy a fegyházha került, ik­reket szült9" — Öngyilkos tanitó. Újhelyi József nyugal­mazott 70 éves tanítónak terhes és örömtelen volt az élete, a mi annyira elkeserítette, hogy önkezével vetett annak véget. A szerencsétlen ember leányá­nál, Ocsényben húzta meg magát öreg napjaiban, a hol a napokban kiment a kertbe és ott vadász- fegyferével kioltotta életét. A sokat zaklatott nép­tanító esete általános részvétet keltett, a kinek ha­lála felett B ocs kár Ferencz őcsényi tanitó a folyó hó 23-án Szegzárdon tartott tanitógyülésben tartott szép emlékbeszédet. — Szinészet Dunaföldváron. Jeszenszky Dezső színtársulata folyó hó 24-én kezdte meg Du­naföldváron előadásait Hercsi és Hetényi „Négy év­szak“ czimü idylljével. Ezen első előadással, mely Dunföldvár közönségének nem mindennapi élvezetet nyújtott, megmutatták, hogy első rendű jól szervezett színtársulattal állunk szemben, melyet pártolni intelli­gens közönségünknek cSak becsületére válik. A be­mutató előadás, továbbá Jeszenszky Dezső szín­társulatának jó hírneve elég garanczia arra nézve, hogy színházlátogató közönségünk nehány igazán kel­lemes, derült színházi estében fog részesülni. — Szerencsétlenség a homokbányában. Va,len­to vies János, földmi vés 34 éves dunaföldvári lakos folyó hó 22-én hajnalban a város végén- levő homok­bányából homokot akart hozni; ásás közben a part rászakadt s maga alá temette a szerencsétlen mun­kást s azonnal szörnyet halt. Halálát felesége és két árvája siratja. — Leszúrta a pajtását. A falusi búcsú ritkán szokott annélkül elmúlni, hogy verekedést ne rögtö­nözne a korcsmában mulató fiatalság. így történt ez a sár-szent-lőrinczi búcsún is, a hol Varga Pál korcsmájában vígan folyt a mulatság s a mulatók között volt Pajor István Nagy-Dorogh községhez tartozó szigeti majori lakos és Tóth József sár-szt.- lőrinczi lakos, is, a kik szóról-szóra annyira össze­vesztek, hogy Pajor István késsel úgy szúrta Tóth Józsefet hasba, hogy- belei rögtön kifordultak és rövid szenvedés után meghalt: A gyilkos látva szerencsétlen áldozatát, megugrott, a csendőrök azon­ban még a gyilkosság éjjelén elfogták és a gyönki kir. járásbíróság börtönébe kisérték. — Almát loptak. Szépen pirosodott Csapó Vilmos közép-tengeliczi nagybirtokos kertjében a sok szép alma, a mit nagyon megkívántak Rozner András és Menyhárt Józseffelső-tengeliczi juhász- bojtárok. Egy holdvilágos éjjelen zsákkal vállukon be is lopózkodtak a kertbe, s már szedték is javá­ban a mosolygó gyümölcsöt, midőn egyszerre So­mogyi Mihály kerti őr rájuk szól: — Hát igy is lehet ? — Lehet bizony — volt a válasz. A tolvajok «rre Somogyit bottal leütötték, a kinek azonban még maradt anynyi ereje, hogy se­gítségért kiálthatott. A segítség kiáltásra megérke­zett a helyszínre Somi István kertészbojtár, kit látva a tolvajok, megugrottak és a fa alatt hagyták a már megszedett félzsák almát, egy fekete kalapot és egy zacskót. A csendőrség a tolvajokat feljelen­tette a bíróságnak. — Kibővített községi iskola. A bátaszéki kül­városi iskolát két szép tanteremmel kibővítették és két uj tanítónői állást szerveztek. Az uj építkezés 5500 frtba került a községnek, belenem számítva a tantermek mintaszerű felszerelését, a mi szintén szép összeget vesz igénybe. A bátaszéki bel- és külvárosi iskolák jelenleg oly kifogástalan kezekbe vannak, a kik nemes hivatásukat átérezve, D ö r n y e i Ferencz igazgató-tanitó vezetése alatt oktatják az ifjú nemzedé­ket az elemi ismereteken kívül főleg arra, hogy n e- csak érzésben, hanem nyelvben is jó m a - gyár ok legyenek. — A beiratások folyó évi szep­tember hó 1., 2. és 3-án történnek, a rendes tanítás pedig szeptember hó 5-én veszi kezdetét. — Véres pisztolpárbaj. Sulyós feltételekmellett vívtak Dombóvár határában pisztolpárbajt Do bis István, IV. éves joghallgató és Csömör Antal, Appoiiyi Géza gróf apáthi-i uradalmában alkalma­zott erdészjelölt. D o b i s a szóváltásból eredt pár­bajnál súlyosan megsérült, a golyó bal k ar­ját f u r t a át. — Erdőőri szakvizsgálatok. Folyó évi október 18 án Pécsett erdőőri szakvizsgálatot tartanak. A kik az erdőőri vizsgát letenni szándékoznak, hiteles bizonyítványaikkal felszerelt folyamodványaikat szep­tember hó 30-ig küldjék el a pécsi kir. erdőfelü­gyelőhöz. — Képes levelezőlapok. Közkedveltségnek ör­vendenek a magánvállalatok által- előállított képes levelezőlapok. Ezen levelezőlapok szállítása postai szempontból kifogás alá nem esnék, ha az illető, nyomdák nem vették volna fel azt a szokást, hogy azokat czimlapjaikon „Levelezőlap“ feliraton kívül még „Magy. kir. posta“ felirattal, sőt néha a ma­gyar czimer lenyomatával is ellátják, ami a levelező­lapoknak azt a jelleget adja, mintha azokat a m. kir. posta bocsájtotta volna forgalomba. Eltekintve attól, hogy a jelzett képes levelezőlapok élezés és gyakran a jobb Ízlést sértő rajzaikkal, ha azok a posta hiva­talos kiadmányainak tekintetnek a posta intézetet mint állami intézményt nem méltó színben tüntethet­nék fel, a posta ép úgy mint bármily kereskedő nem engedheti meg, hogy az ő ezégerét, a „m. kir. posta“ feliratot idegenek használják; a magyar czi­mer használata pedig épen törvénybe is ütközik. A most széliében használt képes levelezőlapok magán ipari termékek, s mint ilyenek a fennálló postai sza­bályok értelmében „Levelezőlap“ felitaton kívül egyébb felírást, tehát sem „magy. kir. posta“ jelzést, sem a magyar czimer lenyomatát nem viselhetik, mert el­lenkező esetben a levelezőlapokra érvényes dijked- vezményben nem részesülnek, s a nemzetközi posta egyezmény értelmében szabályellenes kiállitásuk miatt zárt leveleknek tekintetnek, s mint ilyenek, dijaztat- nak. Ez nem különleges magyar szabály^ hanem a nemzetközi postaszerződés pontozata, mely a külföl­dön is érvényben van. Felhívom tehát figyelmét azon nyomdáknak, a melyek ily képes levelezőlapok elő­állításával foglalkoznak, hogy levelezőlapjaikat „m. kir. posta“ vagy más felirat, czimer stb. mellőzé­sével tisztán a szükséges „Levelezőlap“ felirattal nyomassák. Nehogy azonban a már forgalomba bö- csájtott, ily levelezőlapok ezen szabály által hasz­nálhatatlanokká váljanak azok, kik magán ipar által előállított levelezőlapokat használnak a czimlapról a „Levelezőlap“ feliraton kívül minden más felírást vagy, czimert erős tollvonással, vagy más alkalmas módon távolitsanak el, s tegyenek olvashatlanná. Megjegyzem ebből az alkalomból, hogy a magyar I korona területén postára adott levelezőlapoknak magyar nyelven „Levelezőlap“ feliratot kell visel­niük a „Correspondenzkarte“ avagy más nyelvű ha­sonló feliratok nincsenek megengedve, Horvát-Szla- vonországban mindazonáltal a „Levelezőlap“ feliratt mellett ott legyen e szó horvát fordításban is. Meg- ! jegyzendő az . is, hogy illem vagy becsületsértő avagy büntetendő cselekményt, involváló képet, ábrát vagy közleményt tartalmazó levelezőlapot a posta egyá- talán nem szállít. Ezek figyelembe vétele mellett a képes levelezőlapok terjesztése a magyar posta rér széről semmiféle akadályba nem ütközik. Névmagyarosítások. Enemann Ferencz báta­széki lakos és M á r i a, Julia, Ferencz, Alajos, Etelka és Ignácz gyermekei „Erényi“-re ma­gyarosították vezetéknevüket belügyminiszteri enge­déllyel. — Mayer Imre dombóvári lakos, valamint kiskorú gyermekei Gizella, Margit, Mariska, 'Imre, Laj o s, Jó z sef, Jáno s és Gyula „So­mogyidra magyarositották vezetéknevüket belügy­miniszteri engedélylyel. — Árt-e a ezukor a fognak ? A czivilizált népek közt el van terjedve az a legenda, hogy a ezukor és a ezukros ételek élvezete megtámadja a fogak zo- mánczát és a fogakat tönkre teszik. Eddig nehéz volt az ellenkezőjét bebizonyítani, mert a kik a ezukor ár- talmasságát vitatták, az olyan gyermekekre hivatkoz­tak, kik sok édességet esznek és ezért rossz fogaik is vannak. De talán összetévesztik az okot az oko­zattal, mert az ilyeneknek nem azért van rossz foguk, mert sok édességet esznek, hanem épen megfordítva, valami velük született gyüngeségnél fogva eredettől kezdve rossz fogaik voltak és épen azért szeretik ösz- tönszerüleg a ezukrot, mely fontos tápszernek és erő­sítő szernek bizonyult. Csakis igy érthető, hogy a forró égöv lakóinak, kik legtöbb ezukrot esznek, van­nak legszebb és legtartósabb fogaik. A néger ala- bástrom- fehér fogait akármelyik európai is megirigyel­heti. Az angoloknak, kik szintén szeretik a ezukrot, szintén jó fogaik vannak. A ezukor tehát nem árt a fognak, de a savak igen, mert azok a fogzománezot megtámadják és tönkreteszik. — Kerestetik megvételre egy vizslakutya. Azon­nali megvételre kerestetik egy vizslakutya, s bővebb felvilágosítást kiadóhivatalunk ad. — Veszett ló. Szeghy Sándor szegzárdi gyógy­szerész egyik lovának az orrát néhány héttel ezelőtt Decsen egy kutya megharapta s mivel a harapás nem volt nagy, a kocsis az esetről nem is tett gaz­dájának jelentést. A kutya azonban veszett volt, melynek marása következtében a lovon is kiütött a betegség és folyó hó 22-én elhullott. — Nevettető növény. Arábiában van egy nö­vény, mely hasonlóan a kéjgázhoz, az emberi szerve­zetre oly hatást gyakorol, hogy a vele élő jókedvű,: félig bolond állapotba kerül. A növény nevét hatásá­nak köszönheti, melyet magjának élvezete után az illetőn észlelni lehet. Az említett növény világossárga szirmokkal és lágy, bársonyszerü magvakkal bir, melyeket megszáritanak és porrá zúznak. Ha ezen porból csak kis adagot is bevesznek, úgy legyen az a legszomorubb ember, rögtön tánczolni, nevetni és kiabálni kezd, mintha csak megbolondult volna. Ez a hatás kis adag élvezete mellett körülbelül egy órán át észlelhető. Ezután kimerülve mélyen elajszik, mely álomból csak néhány óra múlva ébred fel, anélkül, hogy hátrányos utóhatások jelentkeznének. — Az állami tejgazdasági munkásokát képző iskolában Munkács on és Gödöllőn október hó 1-én 12 hónapra terjedő újabb tanfolyamok fog­nak megnyílni, melyekre ép, erős testalkáttal biro, legalább 18 évet betöltött munkásifjak vétetnek fel. A tanulók a tanfolyam tartama alatt teljes ellátásban és 5 frt havi bérben részesülnek. Felvételért való folyamodványok szeptember hó 15-ig a mun­kácsi uradalom, illetőleg a gödöllői koronauradalom igazgatóságához küldendők be. Ajánlatos volna, hogy a tisztelt gazdaközönség ezen iskolákra jóravaló cse­lédjeit elküldje, hol miiiden anyagi megierheltetés nélkül szakértő tehenesekké és tejgazdasági munká­sokká fognának kiképeztetni. November hó lfi-án fog megnyílni a nagyszécsényi tej szövetke­ze t n é 1 létesített állami v tejgazdasági munkásnőket képző iskolának fijabb — félévre terjedő — tanfolyama. Az ide való felvételért kifogástalan előéletű és leg­alább is 16 évet betöltött nők pályázhatnak, kik tel­jes ellátásban (esetleg e helyett 15 frt ellátási dijban) és 4 frt havi bérben részesülnek. Az ez iskolára való felvételért a kérvények, keresztlevél, iskolai és er­kölcsi bizonyítványokkal felszerelve, a nagyszécsényi tejszövetkezet igazgatóságához intézendők október hó 15-ig. Ezen iskolák jelen tanfolyamait végző tej- gazdasági munkások illetve munkásnők elhelyezése ügyében a fentnevezett uradalmak igazgatóságai illetve a nagyszécsényi tejszövetkezet igazgatósága keresen­dők meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom