Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-08-21 / 34. szám
TOLNAMEGYEI KuZLÖNY (34. sz.) szentelése és szilárd fömnaradása, melyben — habár az elemek mennykövei szakadatlanul hullottak is __ el vesznünk nem lehetett!! S ezek után mit tehetek arról, hogy ájtatos érzelmek fogják el bensőmét, midőn azon férfiúra gondolok, ki életet adott e hazának, ki oly vallást adott népének, melynek szent lelke lengé és lengi őt körül gyászos . . . örömtelen napjaiban; ki — minthogy a valódi művelődés s az igazi nemesedés hajnalát hozta hazánk egére, a nemzeti jólét, nagyság és fény ösvényét megmutatta; kinek trónja . . . a boldogság csodaforrása s kinek koronája ... a vigasztalás tündöklő napja volt! ■ Mit tehetek arról ? ha semmiségem érzetétől áthatva földre borulok a Mindenható Végzése előtt; mert mintegy hallom utolsó kiáltását, utolsó leheletét a szentnek, a királynak : „Mennyei királyné! . . . pártfogásod alá legyen bízva végső esdeklésemmel az ország, az egész néppel együtt!“ — s mert tudom, hogy ő országát a religióra fektette; . . . nemzetünk vallásos élete pedig jelenleg oly rongyos, mint a kolduló árva utólsó ruhája! . . . Fohászkodjunk árván maradt hazánk gyászos, siralmas állapotában ekképen : „Géza vezér fia, Magyarhon védszentje, Mennyei hazádból, tekints le népedre! Tenger bajainkban, kik hozzád esdeklünk, Dicső István király, könyörögj érettünk! Kérjed a szent szüzet, pártfogolja e hont, A melyért annyi drága honfi vér omolt, Hogy békés napokat élhessen nemzetünk: Dicső István király, kérjed Istent éltünk!“ Igen . . . kérjed Istent- értünk; ha mi, mint szerető unokáid, kik ma a te dicsőséges Jobbod szt. ünnepét tartjuk, azt akarjuk, hogy a te szellemed s a te vallásod uralkodjék közöttünk és rajtunk . . . most ... és egész a világ végéig ! . . . T A N 0 G Y. ____ Iskolai értesítés. A szegzárdi áll. s. községi polgári leángis- kolában az 1898—99. tanévben a tanulók felvétele és beirása szeptember hó 1—7. napjaint délelőtt 9—12 óráig történik. Ugyanazon napok délutánjain tartatnak meg a javító-, pótló- és felvételi vizsgálatok, szeptember hó 9. és 10. napjain pedig a magánvizsgálatok. Szeptembez hó 8 án lesz a tanév ünnepélyes megnyitása. A beiratásra megállapított időn túl, szeptember hó 15-ig a tanulók csak a késedéi met igazoló alapos ok mellett vétetnek fel. A polg. iskola I. osztályába csak oly tanuló léphet be, ki életének 9-ik évét betöltötte és a népiskola IV. osztálya számára kiszabott tárgyakban 1898. augusztus 21. Pedig hiába volt. Marosi Olgának is volt már választottja . . , s bizony fájt a szive Bérezi Jenőnek, hogy szétfoszlott az álma, melyet boldogságáról szőtt. Álmodozni, ábrándozni kezdett, s álmaiban újra megjelent előtte Tarján Miczi alabastrom arcza . . . És ez a szép lányarcz igy szólt hozzá: Feledni akartál? Marosi Olgában vájjon kit szerettél? Az én szivemet, az én lelkemet . . , az vonzott .ő hozzá, hogy hozzám hasonlít. Látod én azt kértem tőled, hogy ne feledj el engem, s kérésem teljesül . . ; nem tudsz mást szeretni . . . csak engem, s az én emlékemet .... És a jelenésnek bizony igaza volt . . . . Hosszú ideig csak Tarján Miczi visszajáró lelke beszélt a fiúhoz . . , egykor aztán hirt hallott felőle. Azt a hirt, hogy a fiatal asszony egy kis szőke fejű, mosolygó baba fölé hajol s boldogságtól át szelleműit arczczal nézi a kicsikét ezer csókot hintve piros kis arczára s imádkozva érte az édes anyának minden édes reményével. Ezt a boldog arezot, ezt a szép családi képet, melyet képzelete varázsolt eléje, hosz- szasan elnézte Bérezi Jenő . . . s boldogan mosolygott. Nem bántotta e kép . . ; ajka azt mormolta: legyetek mindvégig boldogok . . . , s elfeledve Marosi Olgának szépségét, jóságát, lemondott arról a daczos gondolatról, hogy ő is lesz még olyan boldog, mint a Tarján Miczi férje. * * * Most, mikor hosszú idő után újra olvasgatja Tarján Miczi utolsó levelét, megfakult betűit s lelke átfut az elmúlt időkön, s az elmúlt időknek minden örömén, édes reménységén, keserű bánatán, szive azt súgja neki, hogy igazán szeretni csak eeyet és csak egyszer lehet. elegendő jártassággal bir sí ebbeli ismereteit bizonyit- ványnyal vagy fölvételi vizsgálat utján igazolja. Első felvételre a tanulók csak szülőik vagy azok helyettesei kíséretében jelenhetnek meg s kötelesek az utólsó 'évi iskolai bizonyítványt, kereszt levelet, illetve születési bizonyítványt benyújtani. Iskolai illetékek: Behatási díj 1 frt, tandíj 4 frt, könyvtári illetmény 50 kr, nyomtatványok dija 50 kr, hittanitás dija 2 frt; franczianyelv (rendkívüli tantárgy) oktatásáért 10 frt. Tandij elengedésben azon szorgalmas és jóvise- letü tanulók részesülhetnek, kik szegénységüket községi bizonyitványnyal igzolják. Tanárok és tanítók ezen bizonyítvány csatolását mellőzhetik. Kérvényező csak a tanuló szülője vagy azok helyettese lehet. A kérvény az iskolaszékhez czimezve a beiratás alkalmával az igazgatónál nyújtandó be. A kérvényhez csatolandó az előző tanévről szóló iskolai bizonyítvány és egy évnél nem régibb keltű szegénységi bizonyítvány. r Vagyontalan szülők szorgalmas és jóviseletü gyermekei tankönyvekben is nyerhetnek segélyt. Figyelmeztetnek a t. vidéki szülők, hogy gyermekeik szálláshelyének megválasztásánál az igazgató Útmutatását vegyék igénybe, a ki megbízható kosztadó családokat készséggel ajánl. Szegzárdán, 1898. augusztus hóban Kovácsné Nagy Lujza, igazgató. KÜLÖNFÉLÉK. — A király születés napja. A legalkotmányosabban uralkodó I. Ferencz József apostoli királyunknak folyó hó 18-án volt 68-ik születés napja. Az egész országban, úgy Szegzárdon is szépen ülték meg Felséges királyunk születés napját. Már hajnali 4 órakor a Bartinán felállított mozsárágyukkal adott lövésekkel hirdették az ünnepet ; a hivatalos helyiségeket, iskolákat és egyleteket fellobógozták, délelőtti 9 órakor ! pedig ünnepi istentisztelet volt, melyet W o- I s i n s k y Mór esperes plébános végzett segédlettel. Az istentiszteletben a vármegye, kir. törvényszék, a pénzügyigazgatóság, a község, az adóhivatal, a selyemgyár, a csendőrség és a többi hivatalok is testületileg jelentek meg. A többi templomokban szintén tartottak a király születésnapja alkalmából ünnepi istentiszteletet. — Tolnáról írják lapunknak, hogy a király születés napját ott is fényes isteni tisztélettel ünnepelték meg, melyet Köp ári Gyula h. plébános végzett papi assistenczia mellett. Az elöljáróság és katonaság fényesen kivonult. Egy század a templom eló'tt foglalt helyet, Glóriakor és Evangéliumkor sortüzet adott. Offertoriumra Lengyel Ferenczné egy Ave Mária szólót énekelt. Benediktusra az énekkar a Király-Hymnust (Hoffer), Agnus-ra pedig: Isten áldd meg a magyart énekelte. A nyilvános épületeken nemzeti zászlók lengtek. — Kinevezés. A király Sárospataky József váczi járásbirósági albirót a ssegzárdi ügyészséghez alügyészszé nevezte ki. — Bérmálás Szegzárdon. Mint megbízható forrásból értesülünk, Hetyey Sámuel pécsi megyés püspök folyó évi szeptember hó- 21-én jön Szegzárdra, hogy a bérmálást kiszolgáltassa. A főpásztort, ki ez alkalommal jön először Tolnavármegye székhelyére, ünnepélyesen fogják fogadni. A bérmálás előreláthatólag két napot vesz igénybe, első napon a belvárosi, másodikon pedig az újvárosi gyermekeknek adja fel a püspök a bérmálás szentségét. A bérmálandók száma igen nagy lesz, mert 1890-ben pünkösd napján volt Szegzárdon az utolsó bérmálás. Névmagyarosítás. Artwohl János, m. á. v. alkalmazott, bátaszéki lakos, valamint kiskorú Paula, Mariska, Teréz, Alajos és József gyermekei „Árvai“-ra magyarosították nevüket, belügyminiszteri engedély ly el. — Államsegély a szegzárdi múzeumnak. Nagyszabású s igen gazdag múzeumunkat a kultuszminiszter 300 frt államsegélyben részesítette, I igy az állam is hozzájárul annak megalapításához. — Uj állami iskolák. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter elrendelte, hogy Görbön és Ó-Dom- bovárott állami elemi népiskolát szervezzenek. Az uj állami népiskolákat a ‘tanév elején már meg fogják nyitni. — Sikkasztás a szegzárdi kir. járásbíróságnál. Múlt számunkban már hirt adtunk arról a sikkasztásról, melyet a szegzárdi kir. járásbíróságnál fedeztek fel. A sikkasztást az a véletlen derítette ki, hogy Geiger Gyula szegzárdi ügyvéd sürgetésére sem fizették ki az elhunyt S á g h y Pál agárdi esperes-plébános hagyatékából befolyt és letétbe helyezett 541 frt 61 krajezárnyi összeget. Ekkor ugyanis kitűnt, hogy a kérdéses összeg H a Inray István járásbirósági iktató kezén veszett el, a kinek a pénzt az adóhivatalba kellett volna szállítania. A sikkasztást Szendrődy Károly kir. járásbiró bejelentette Ágoston István h. törvényszéki elnöknek, az 541 frt 61 krajezárt pedig a járásbiró sajátjából lefizette. A rovancsolást napokig folytatták nagy szigorúsággal a kir. járásbíróságnál s a különböző szárnyrakelt hirekkel szemben az elsikkasztott összeget 1942 írtban állapították meg". A sikkasztás hírére Sei ez József kir. törvényszéki elnök megszakítva szabadságát Szegzárdra jött, hogy a rovancsolásnál maga is jelen lehessen. Hétfőn ismét elutazott, hogy személyesen jelentést tehessen az igazságügyi minisztériumban a sikkasztásról. Néhány napig Hal may István hollétéről — ki szabadságon volt — mitsem tudtak, azért nagy volt a meglepetés, midőn folyó hó 13-án este önként megjött. Másnap Halmayt Szabó Gyula vizsgálóbíró kihallgatta, a ki a terhére rótt sikkasztást tagadta és magát ártatlannak állította ugyan, de azért letartóztatták s most a szegzárdi kir. ügyészség fogházában ül. Az ügy további fejleményéről sokféle verzió kelt ugyan szárnyra, biztos eredmény azonban csak a vizsgálat befejezése után világlik ki. — Nagyboldogasszonyi búcsú. A szegzárdi kies fekvésű remete kápolnánál látogatott búcsú volt Nagyboldogasszony napján. A bel- és újvárosból körmenet ment ki, valamint a környékből is számosán elzarándokoltak a kegyhelyre. Az ünnepi nagymisét és a szónoklatot dr. Fent Ferencz szegzárd-ujváros plébános tartotta, a ki tudvalevőleg egyúttal a remete kápolnának is plébánosa. — Sikkasztó szerzetes. Megdöbbentő jelenség, hogy a sikkasztások napirenden vannak Magyarországban. Mióta Krivány, a hires aradi sikkasztó, negyedmillióval eltűnt, mindenféle a pénztárakban szigorú róváncso- lásokat tartanak. Ez helyes is, sőt törvényes kötelességök. az ellenőrzéssel megbízottaknak; mert akárhányszor az alkalom szüli a közmondás szerint a tolvajt. A Pappert, Halmay- féle sikkasztásokhoz újabban Csupits Germán grábóczi görögkeleti szerzetes sikkasztása járult, a ki a grábóczi kalugyer zárda pénztárából 2000 frtot sikkasztott el. Csupits Germán volt ugyanis a grábóczi görögkeleti zárda gazdája s Ő kezelte a pénzeket, melyekből szép összeget zsebébe vándoroltatok. Időközben Bátaszékre tették adminisztrátornak s ez idő alatt megvizsgálták a pénztárt, melynek következése az lett, hogy kitűnvén C s uj pits hűtlen sáfárkodása, visszahívták a zárdába és B o g d á n o v i t s Luczián szent-endrei gör. kel. püspök őt félévre zárdái fogságra ítélte. A püspök büntetése elől a sikkasztó szerzetes a halálba menekült és Nagy-Boldogasszony napján saját czellájában fejbe 3_ Bódai.
