Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-08-21 / 34. szám

XXVI. évfolyam. 3-=L szám. Szegzárd, 1898. auguszus 21. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanító- egyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesítője. kr. Szerkesztőség ­Kiadóhivatal: Meg jelen: Bezerédj István-utcza 6-ik szám alatt, Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová Hetenkint egyszer, vasárnap. » hová a lap szellemi részét illető köz­az előfizetések, hirdetések és a fel­Nyilttérhen 3 hasábos petitsor 15 kr. kr. lemónyek intézendők. szólamlások küldendők. Hirdetések jutányosán számíttatnak. Egész évre Félévre Negyedévre Fe'vps szám Előfizetési ár: írt' — 6 3 ... I „ 50 a kiadóhivatalban 12 Hiv. hirdetések: 100 szóig . 1 frt 87 kr. 100—200 200—300 I minden további . . 2 * 87 „ ... 3 * 87 , 100 szó l írttal több. A tűzoltók ünnepe. Szegzárd vendégszerető falai közt ünnepli ma szombatom az itteni tűzoltóság fennállá­sának huszcHft&téves fordulóját lelkes tüntető közönség jelenlétében (!) azaz, hogy hűségesen jellemezzük a helyzetet és hangulatot, a tün­tetés elmarad s a közönség is arra szorítkozik, hogy meghallgassa a tűzoltóság zenekarának immár élvezhető játékát s megnézze a tűz­oltók kifogás nélküli, ügyes gyakorlatát. A többi az már az uralkodó megfogha­tatlan közönynél fogva, hogy hírlapírói ki­fejezéssel éljünk — — toliban marad. A rendezett közebéden a szegzárdi kö­zönségnek egy kis töredéke vesz részt, mert hát meleg van s a közönség eleget vél tenni tűzoltósága iránti kötelességének, ha pártoló tagdiját a nyugta kézbesitésekor pontosan megfizeti, az elismerés, a köszönet, hogy hu­szonöt évig önfeláldozóan és kézzel fogható sikerrel őrködött a vagyonbiztosság felett, az már olyan felesleges dolognak tekintetik, melynek kifejezést adni azért nem lehet, mert hát az egész intézmény teljesen demokratikus alapon nyugszik s tagjait sem a felső tízezer­ből toborozza. Sajátságos a mi közönségünk egy részé­nek Ízlése. Teljesen képtelen lelkesedni olyan dolgokért, melyek az újdonság ingerével nem hatnak idegeire. A múlt télen az iparos osz­tályból kikerült műkedvelők sok jó akarattal és készültséggel adták elő Csiky Gergely egyik hatásos darabját. Meg kellett az elő­adást ismételni, mert a „Szegzárd Szálló“ nagytermének tágas helyiségei nem voltak képesek a közönséget befogadni. Az újság ereje .működött. Most hogy egy huszonöt év óta fentálló, üdvöS intézmény iránti rokon- szenv nyilvánítása annyira indokolt lett volna, a felsőbb körök távollétükkel tündökölnek, mert hát a tűzoltóság már régi és megszokott. Na de vigasztalódjék a tűzoltóság, miután a tulajdonképpeni szakkörök annál hatáso­sabban mutatták ki rokonszenvüket és tiszte­letüket. A vármegyei tűzoltók, sőt a szomszéd tűzoltóságok közöl is egy tömeges megjele­nésükkel tüntettek s meleghangú átiratokban adták tudtul jóságos szerencse kivánataikat. Hogy olvasó közönségünk fogalmat al­kothasson magának e tömeges megjelenésről, ime ideiktatjuk a nagyobb számban megjelent tüzoltó-testületek neveit: Mágocs 34, Bonyhád 26, Báta 12, Tolna 41, Bátaszék 29. őcsény 27, Dunaföldvár 12 és Dombóvár 9 taggal jelent meg. Szépen voltak még képviselve Tamási, Simontornya, Agárd,'Paks, Lengyel és Hőgyész községek derék tűzoltóságai. így egészben a szegzárdi tűzoltóság fenn­állásának huszonötödik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek megfelelők lesznek az indokul szolgáló körülménynek s habár a közönség egy részének hiányos érdeklődése az általános öröm közé egy kis kedvetlensé­get is kevert, azért mégis az egyesület meg lehet elégedve ünnepségének lefolyásával. Azután meg, ha az egész világ elfordulna- ez emberszerető intézménytől s az unottság bizonyos nemével szemlélné annak kétségte­lenül hasznos törekvéseit, még akkor is meg­maradna a tűzoltóságnak az a csodaszere, melyet a részvétlenség által ütött kisebb fajta sebek behegesztésére és gyógyítására minden­kor sikerrel alkalmazhat s ez a reáháramló s önként vállalt kötelességek lelkiismeretes tel­jesítésének öntudata. Hát mint egyébb alkalmakkor, midőn nem az elismerés, hanem a kíméletlen birálat volt egyedüli osztályrésze önzetlen működé­séért, erőt tudott meríteni ezen csodaszerből, hát vegye elő most is azt s vigasztalódjék meg a szenvedett sérelemért. Mindennek megszokott jönni az ideje. Be fog következni az is, hogy a közönség egy részének most tanúsított közönye, melynek korántsem rósz indulat, mint inkább fásultság az alapja, meleg érzéssel fog közeledni azok felé, kiket most egy kissé elhanyagolt s ki fogja szolgáltatni számukra az annyira meg­tisztelő és jól eső elismerést. Ezt azonban nem lehet erőszakolni s kivívásához egyetlen ut vezet s ez a türelem útja. Addig tegyen úgy a tűzoltóság, mint a szabadságért vérzett hős honvéd tett, midőn az ellenség golyójától halálosan megsebesítve, összerogyott s csak annyi erővel rendelkezett még, hogy kardját magasra emelve, azt kiál­totta utánna jövő társainak: előre! b. A megteremtés.*) Szegzárd városában a hetvenes évek elején még nem volt rendszeres tűzoltóság. Ha tűz ütött ki, min­H Részlet a »Szegzárdi önkéntes tornász és tüzoltó- testület 25 éves történetéből« közli Schneider János. denki sietett a maga elméje, karja és szerszáma sze­rint oltani a tüzet. A szegzárdi polgárság bár meg­lehetős ügyes és önfeláldozó tűzoltó hirében állott, azért igen gyakran megtörtént, hogy a gyakorlatlan­ság miatt nem birták a dühöngő elemet megzábo- lázni, s több ház, házsor esett áldozatul, vagy pedig az oltási munkálattal több kárt okoztak járatlansá­gukkal, mint a mennyit maga a tűz elhamvasztott. De másrészt a megye birtokában levő tüzoltószerek oly kezdetlegesek és ósdiak voltak, hogy azzal bi­zony csak kevéssé lehetet védelmezni a várost, a pol­gárok vagyonát, a tüzláng nyelveitől. 1873. év második felében éppen ezen szomorú álapotoktól inditatva a „Haladó kör“ kebelében azon nemes eszme penditetett meg, hogy alakitassék a város értelmiségéből és polgáraiból — kor és osztály- külömbség figyelmen kivül hagyásával — egy önkén­tes ttizoltó-testület, melynek tagjai begyakorolván magukat a tűzoltásba, rendes tüzoltószerekkel, rend­szeresen védjék a várost, a polgárok vagyonát az elég gyakran dühöngő tűz ellen. A „Haladó kör“ — mely mindenkor nemcsak szülőhelye vala a szép és nemes eszméknek, hanem hü ápolója és hatalmas támogatója is — egyik lelkes vezető tagja Boda Vilmos a „Tolnamegyei Közlöny“- ben (Haladó kör lapjában) 1873. szeptember 7-én a következő lelkes felhívást intézte Szegzárd lakosaihoz. »Felhívás Szegzárd lakosaihoz. A mai fel­világosult kor az erkölcsi és anyagi téreni hala­dást tiizte zászlajára. Az anyagi jólét elengedhe­tetlen feltétele, hogy a szellemi téreni működés biztosilassék. A vagyonosság emelésére leghatha- tósabb eszköz a társadalmi tömeges összmüködés, segélyezés és támogatás. Ezen alapeszméből kiindulva megállapítható az is, hogy a vagyonnak s igy az anyagi jólét­nek leghatalmasabb ellenségei az elemek, s ezek közt a tűz, mely évek szorgalmas gyümölcsét pár óra alatt megsemmisíti s egész családokat juttat koldusbotra. Az is kétségtelen dolog, hogy ezen káros elem leküzdésénél nagy szerepet játszik a rendszeres eljárás, az ügyesség és gyakorlottság. Az okok ily lánczolata okozta, hogy már alig van a magyar államban székváros, sőt emporiá- lis hely, hol a tűz által okozni szokott nagy szerencsétlenségek meggátlása, vagy legalább ki­sebb körre szorítás czéljából »tűzoltó-egyletek« nem alakultak. Szegzárd sem maradhat hátra, mely az al­kotó elemek oly kiváló mennyiségével rendelkezik. Felhívom azért mindazokat, kik az eszmét akár anyagi segélylyel támogatni, — akár az egyletbe, mint működő tagok belépni óhajtanak, hogy az alakítás és szervezkedés módozatának megálla­pítása végett folyó évi szeptember lí-én a kör egylet helyiségeiben megtartandó értekezletre meg-r jelenni szíveskedjenek.« A nagyközönség a pessimismussal fogadta a megpendített szép eszmét. Sokan, különösen a nők s a polgárok az ellenszenv egy bizonyos nemével viseltet­tek a tüzoltósg eszméje iránt. Volta^; egyesek, kik O M (A ■rt ti u ■ö ti & m Ajánljuk dúsan felszerelt raktárunkat mindennemű kész fehérneműkből fiúk és leányol^' iszáitiára kiváló jó minőségben és legjutányosabb áron. Teljes üseleue-g^rel^: ezáuxxLéra,. Kész fiú ruhák. — Nagy raktár gyapjúszövetekből. DIÁKOKNAK MÍ)RTÍ)K UTÁN ggi ÓRA ALATT RUHÁKAT UUKI^SZITT-UTÜNK. Legjobb — Reschofsky gyártmányú — lábbeliek. Kalapok. Toilette-czikkek. Rövidáruk. Pirnitzer József és Fiai áruháza, Szegzárdon (Garay-tér és Széchenyi-utcza). ;) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom