Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-08-07 / 32. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (32. sz.) 1898. augusztus 7. bosszújában ? De még akkor sem valja kárát; be van biztosítva. Feledékeny lesz, igen is. Ez lesz a leány me­nedéke. Az ő falujokban ugyan is az a szokás, hogy mikor a templomból kijön az uj pár, meg a násznép, tánczolnak egyet s akkor a menyasszony a maga vendégeivel vissza megy az apja házába, miután a vőlegény násznagya, annak rendje és módja szerint visszaadja szüleinek, azzal a kikötéssel, hogy délu­tán majd elküldenek érte, tartsák meg addig épség­ben ... A vőlegény pedig a maga népével a maga há­zába megy mulatni délutánig. Ha az átadást elmu­lasztja a násznagy, akkor hiába küldi a vőlegény a vőfélyeit, ha csak maga ki nem kunyerálja drága áron, nem kapja meg a menyasszonyt, a ki még mindig lány. — Hallom, Peti, hogy keseregsz; mondá az esküvő előtti nap keresztíiának. Ez sötét komor arczczal feleié: Megverek valakit vagy engem valaki. Meg ám a bolond fejedet. Légy csak ott a lo­vaimmal a kertek alatt holnap a délebédkor. A melyik fehérnép fölszáll a szekeredre, azzal odább. De ló- halálban. Értetted. Van ész ebben a koponyában. Úgy történt biz az. A násznép tánczra perdült a templom előtt. A vőlegény ment előre az ő atyafiaival, meg a czigány- bandaval. Majd elvégzi a dolgát addig Vesszős Pé­ter. Ez pedig nem adta át a leányt. Úgy tett mintha, megfeledkezett volna róla. Az öreg Pató meg azt gondolta: annál jobb, meg tréfályjuk legalább Andrist, miért választott ilyen gyönge násznagyot. Mikor aztán eljöttek a vőfélyek, kijelentette az öreg Pató, hogy ő bizony nem adja oda a lányt. Jöjjön érte maga a vőlegény. A mig pedig ez felczihelödött, Lili már a má­sik falu határában járt Vellás Petivel. Fél év múlva mégis csak felesége lett Petinek Lili. Mert az egész falu tanúságot tett róla, hogy Andrissal nem élt házasságban egy óráigsem. Hi­szen nem tették rá a főkötőt, nem kisérték el az ágyas házba az öreg asszonyok. Ebben az esetben pedig az egyház sem tekinti a házasságot teljesnek; felbonthatja. Vesszős Pétert senki sem hívja azóta kérőnász­nagynak. Tehát nem is vágyik ő olyan nagy hiva­talra. Boldog lett a körösztfia; neki az elég dicsőség. Sziklay János. ____ T A N Ü G Y. Iskolai értesítés. A szegzárdi á. s k. 6 ossztályu polgári fiúis­kolában az 1898/8 tanévben a tanulók felvétele szep­tember hó 1—I napjain délelőtt 8—12-ig történik. Ugyanazon napok délutánjain ej tetnek’ meg a javitó- és felvételi vizsgák és szeptember 5-én a magánvizs­gák. Szeptember 6-án leend az iskolai év ünnepélyes megnyitása. A beiratásra megállapított időn túl, szep­tember 15-ig a tanulók csak a késedelmet igazoló alapos ok mellett vétetnék föl. A polgári iskola I. osztályába szabályszerűen csak oly tanuló léphet be, ki életének 9. évét be­töltötte és a népiskola IV. osztálya számára kisza­bott tárgyakban elegendő jártassággal bir s ebbeli ismereteit bizonyitványnyal vagy fölvételi vizsgálat utján igazolja. Első felvételre a tanulók csak szülőik vagy azok helyettesei kíséretében jelenhetnek meg s kö­telesek az iskolai bizonyítványt, a keresztlevelet, illetve születési bizonyítványt benyújtani. Iskolai ille­tékek : Behatási díj 1 frt, tandíj 4 frt, könyvtári illet­mény 50 kr, nyomtatványok dija 50 kr, hittanitási dij 2 frt; franczianyélv oktatásáért félévenkint 5 frt. Azon tanulók, kik javítóvizsgát óhajtanak tenni, kötelesek ebbeli folyamodványukat legkésőbb augusz­tus 15-ig az igazgatóságnál benyújtani. Tandijelengedésben részesülhetnek oly szorgal­mas és jó magaviseletü tenulók, kik szagénységüket községi bizonyitványnyal igazolják. Tanárok és ta­nítók mellőzhetik ezen bizonyítvány csatolását. Kér- vényéző csak a tanuló szülője, vagy ennek helyet­tese lehet. A kérvény az iskolaszékhez czimezve a beiratás alkalmával az igazgatónál nyújtandó be. A kérvényhez csatolandó az előző tanévről szóló bi­zonyítvány és egy évnél nem régibb keletű szegény­ségi vagy vagyontalansági bizonyítvány. A kérvény bélyegmentes, és hiteles szegénységi bizonyitvány­nyal legyen ellátva, ellenkező esetben bélyegköteles. Vagyontalan szülők gyermekei tankönyvekben és egyébb tanszerekben is nyerhetnek segélyt, ha arra szorgalom és jó magaviselet által magukat ér­demesítik. Figyelmeztetnek a t. vidéki szülők, hogy gyer­mekeik szálláshelyeinek megválasztásában az igaz­gató kellő útmutatással szolgál és szívesen ajánl meg­felelő és megbízható szállást adó családokat. Kelt Szegzárdon, 1898. augusztus hóban. Krammer János, igazgató. A késmárki állami polgári fiú- és felső keres­kedelmi iskola értesítője. Vettük a késmárki állami polgári fiú,- és felső kereskedelmi iskola értesítőjét, melyet B e 1 ó e z y Sándor igazgató állitott össze. Az értesítő bevezetésül tárgyalja az 1897/98-iki iskolaév történetét, az isko­lai beléletet. A tanári kar összesen 14 ny. r. tanár­ból és 3 hitoktatóból állott. A polgári iskola tanulóinak száma 130, a felső kereskedelmi iskolát pedig 182 növendék hallgatta. Az igazgatóság a felvételre vonatkozólag az értesítést a következőkben adja meg : , A polgáriskola I. osztályba azon tanulók iratkozhatnak be, kik életkoruk 9. évét már betöltötték s az elemi iskola IV. osztályának sikeres elvégzéséről bizonyitványuk van. A polgáriskola bármely osztályába felvehető minden oly tanuló, ki a legközelebbi alsóbb osztály­ról szóló iskolai bizonyítványát bemutatja, vagy a ki koránál fogva az általa kijelölt osztályba beillik és az azon osztályban megkívántaié előkészültségről vizsgálat utján bizonyságot tesz. A felső kereskedelmi is kp la alsó (I.) osztályába oly tanulók vétetnek fel, kik a gymnasium, a reál- vagy polgáriskola négy alsó osztályát (a latin nyelvnek, tekintetbe való vétele nélkül) legalább elégséges sikerrel végezték.. .'A középső és felső osztályba azok, a kik valamely hazai felső kereskedelmi iskola alsó (I.) illetőleg középső (ÍL) osztályának tantárgyaiból legalább elégséges osztályzatot nyertek. A kereskedelmi iskola három évfolyamának befejezése után. minden tanuló érettségi vizsgálatot tesz. ­Az erről nyert érettségi bizonyítvány egyenlő értékű a kereskedelmi akadéöíiák által kiállított érettségi bizonyitványnyal. Ennek alapján a tanulók-'’elnyerik az egy éves önkéntességi jogot és alkalmazást kaphatnak az üzle­tekben, gyárakban, kereskédelmi vállalatoknál és intézeteknél, bankoknál, takarékpénztáraknál, biztositó társulatoknál és mindazon hivatalokban, melyeket a tisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. t.-cz. ilyen szakiskolát végzettek előtt megnyitott. Vagy beléphetnek az összes hazai gazdasági tanintézetekbe és a magyarÓvári akadémiába, valamint a Budapesten szervezett vasúti pésta- és távirda tiszteket képző szaktanfolyamba. Tandíj fejében a polgáriskolai tanulók 6 irtot, a felsőkereskedelmi iskolai növendékek pedig 30 frtot tartoznak fizetni, mely összeg egyszerre, a tanév elején, vagy félévenként előre fizetendő. Felvételi dij fejében minden tanuló a polgáriban 2 frtot és a felső kereskedelmi iskolában 4 frtot fizet. Vagyontalan szülék gyermekei, kik egyúttal szorgalmas tanulók is, szegénységi bizonyitványuk alapján tandíj-elengedésben részesülhetnek és tan­könyvekkel is elláttatnak. Úgyszintén, tanárok és tanitók fiai folyamodás esetén, szegénységi bizonyit- vány nélkül is, a tandíj fizetése alól felmenthetők. Az ez iránti kérvények, — melyek a nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumhoz czimzendők, —» a beiratás alkalmával az igazgatóságnál benyúj­tandók. • » Vidéki tanitványaink az itézet uj épületében elhelyezett, saját convictusában étkezhetnek, hol ebéd és vácsoráért egész évre 80 frt fizetendő; ezen összeget 2 előleges részletben lehet kiegyenliteni. A convictus benlakással nincsen összekötve s igy minden, vidékről jött tanítványunk az igazgató részét megemésztette. Csupán az alacsonyabban fekvő részek és a kikötő lettek megkímélve a szerencsétlen eseménytől. A csapszékek ezen negyedében minden, a San-Francziskóban élősködő kalandor és bandita légyottra gyűlt. Vitatkoztak az éj eseményei felett és sajnálkoztak, hogy a tűz nem semmisített meg mindent. Teljesen felfegyverezve, részegen a fosztogatástól es pálinkától, magukat a helyzet urainak nyilvánítot­ták, követelték Dane szabadon bócsájtását és az őrködő bizottság feloszlatását. San-Francziskónak azon korbeli egyetlen szilárd épületében a Morgan magasinban szállásoló őrködő bizottság, — a comité — tanácskozott. Tekintet nél­kül a nemzetiségre, a város főtőzsérei közül válasz­tott 100 tagból állott ez; elnöke egy Morgan nevű volt. Elhatározták, hogy a várost, az azt rettegtető banditák gyülevész népétől végre megszabadítják és erejőknek elrettentő jelét adják. Tanácskozásuk rövid volt. Délfelé a foglyok megjelentek a Comité előtt, mell állandóan együtt maradva hozza meg a nyom­ban végre hajtandó ítéletet. A foglyok csendben hallgatták a comité határozmányait; Dane gőgös mosolylyal, a többiek az életüket jó pénzért áruba bocsájtó emberek szokásos közönyével. Becsülték az elvesztett játékot. Dane csak nem hagyta el magát; a meddig élni fog küzdeni is fog; pártfeleinek támadó fellépése még lehetséges volt; minden esetre megfogják kísér­lem a fellépést. Végre is Antonia szabad volt, s Antonia nem hagyja őt úgy elvenni mint egy kutyát. I _ ; Megkötözve, egy matraczon fekve, gondolkozott ; agyában átfutotta egy még nagyon rövid, de felette változatos élet eseményeit; eseményeket melyek csak­nem túl estek már emlékezetének határán. Látta magát mint gyermeket anyja mellett New-Jonkban. Anyja özvegy volt, fiatal s akkor még szép, kevésbé sajnálván férjét mint a fényt, a mely környezte. Elkeseredve a nélkülözésektől, ön- tudatlanul is a pénzsóvárgást és a középszerűség megvetését keltette fel benne. Huszonöt éves korában árva lett, sóvárogva az élvezet után s bizva önerejé­ben és akaratában, mindenre kész volt, a mi neki fényes helyzetet teremt. Hallott beszélni Kaliforniáról, mesés bányáiról, s ezen aranyos déli báb kisértgette szegénységét. Végre a véletlen elősegitette terveit. Egy barátja, William Horfard egy caravánt szerelt fel-fel szólitván őt, hogy merjenek együtt a szerencsét meghódítani e távoli földre. William, árva mint ő, szerény tőke felett rendelkezett. Eljegyezvén az őt szenvedélyesen szerető Morton Leliát, érette ábrán­dozott egy könyed és fényes jövőről. Dane nem ismerte a fiatal nő nevét; mint érdekelték őt különben a szerelmes képzelődések ? Elutaztak, és ezen — a siktéreken keresztül- kasul való hat havi utazás élete legboldogabb idejé­nek tetszett. Bátorsága és erélye t a legelső helyet vívták ki számára társai között. A szerencse reájuk mosolygott s William Red Gulchban egy nem remény­lett gazdagság erét fedezte fel. Sem ő sem Dane nem látták előre akkor még a drámát, a melynek színhelye ez a hegytorkolat leend, a szakítást, a heves vitatkozásokat, a gőgős összeveszést, a melylyel William elűzte Dánét. El utazni ? . . . Ő ? . . . magalázkodni ? Soha! Végre is, a szerencsét, a melyet kezében tartott, nem fogja egy másnak átengedni. Inkább megfogja őt ölni. És megölte őt gyáván, mint egy rabló, aki orgyilkossá­got követ el az erdő mélyén. Legyőzte az akadályo­kat, egyedül uralkodott s a titkozatosság, a mely vétkét környezte nagyobbitotta tekintélyét .... ’ Az események gyorsan követték egymást: elvonultak ' egymásután félig lezárt szemei előtt. Antonia, a ki egy szerető, egy rabszolga önfeláldozá­sával csatlakozott sorsához, végre a gőgös és büszke Lélia, a kinek megtörte ellenállását, a kivel és a kiért minden merészelt, mindent megkisérlett. És ő itt van megkötözve tehetetlenül, várván, hogy határoz­zanak sorsa felett ellenségei, azok a kik tégnap még ............. Sz igorú karok rázták fel őt. Megoldott kötelei lehetővé tették, hogy össze zsugorodott tagjait meg­mozgassa; egy szomszéd szobába hurczolták, a hol álarczos és fegyveres emberek ültek egy széles asztal körül. Belépett, fejét magasan tartva, megvető mosolylyal ajkain. Az emberek egyike felállott. Dane Károly ? En vagyok. On vádolva van gyilkossággal, nőrablással és tűzvész okozásával. Részletezze. Vádolva van, hogy 1849-ben barátját és üzlet­társát Red Gulchban meggyilkolta. Ki vádol engem? En, válaszolt egy női hang, én Lelia Morton, Hartford jegyese.

Next

/
Oldalképek
Tartalom