Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-07-17 / 29. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (29. sz.) 1898. julius 17. Ha szeretetünk nincs, erényesek sem vagyunk s tanítványainkat sem vezethetjük az erény ösvé­nyére. A képzett, szorgalmas és ügybuzgó tanító igyek­szik is szeretetével a gyermekek bizalmát megnyerni és soha sem vezetteti magát a harag általnem tesz különbséget tanuló és tanuló között, hanem minde­gyiket szeretettel nevelve oktatja. Atyai bánásmód jellemezze a tanítót minden cselekedetében, hogy ez által tanítványai előtt tekintélyt szerezve, nemes ér­zelmekkel ültethesse be szivüket és hasznos ismere­tekkel gazdagíthassa eszöket. Az alap hangulat a szeretet legyen s ebből fa­kadjon a tanítói hangulat. A jókat szeretettel erősítse meg cselekvesökben, a rosszakat pedig javítgassa szelídséggel és türelem­mel ; mert ezekből is lehet, sőt kell is hasznos, kö­telességtudó, erényes embereket nevelni az egyház­nak és a hazának. A tanítói hangulat soha se legyen mesterkélt j mert a mesterséges külsőséget a tanuló csakhamar észreveszi, a mi által a tanító elvesztheti a bizalmat és tekintélyt. Öntsön a tanító hangulatával tanítványaiba ked­vet, törekvést. A szorgalmasok iránt legyen elisme­réssel, a hanyagokat ellenben intse, javítgassa. Eltéveszti az a hivatását, a ki tulszigorusággal - akarja fegyelmezni a tanuló sereget; de téved az is, a ki gyenge, erélytelen bánásmódot követ. Se az elnézés, se a tulszigor nem hat serken­tőleg, bátorítólag; tehát legjobb e tekintetben is az arany középút. A tanítói hangulatban teljes kifejezést a szere­tettel párosult szelídség, s ha kell, a komoly szigo­rúság is. Ereszkedjünk le a tanulóhoz, hogy az ő nyel­vén beszélhessünk, gondolkozását megismerhessük; mert ily módon olyan hangulatot teremthetünk az iskolában, a mely áldásos és eredményes lesz a tanulókra. A tanító hangulatával ad a tanításnak lelket és vonzerőt; azért helyes is az a definitio, hogy a tanitói hangulat a tanító egyéniségében lel kifejezést. A tanitói hangulat nem lehet álandóan egyforma, így a hittani órák alatt az erős meggyőződés és hi- vés, a történelemnél a hazafias érzelem és lelkesedés, a számtannál pedig az élénkség domináljon. Változnia kell a hangulatnak a szerint is, a mint a gyermekek korban és tapasztalatban előre haladnak. Még az első osztályban úgy szólván játszva vezetjük a 6 éves korú tanulókat a rendszeres mun­kára, addig a felsőbb osztályokban a tárgy termé­szetéhez alkalmas komolyabb hangulatot tanúsítunk. A nemi külömbség szintén figyelembe veendő, mivel- a fiuk iránt szigorúbbak lehetünk, mint a lá­nyok iránt, a kiknél szelidebb hangulat teszi meg jobban a hatást. A vontatott előadástól óvakodjunk, mert ez álmossá teszi a tanulókat; az élénk előadás ellenben felfrissíti, mig a legaluszékonyabbat is. Előadásokban se ne siesünk, se túl lassúságot ne kövessünk; mivel mind a két szélsőség káros. A tanításban a hangulatkeltés felette megköny- nyiti és elősegíti a kitűzött tanczél elérését, a meny­nyiben vágyat kelt és ösztönöz a munkásságra. Helyesen mondják a paedagogusok, hogy a ta­nitói hangulatot nem lehet tisztán merev szabályok­hoz fűzni, s arra.nem egy könnyű valakit tanitani; mert ez, a mint már fénnebb is mondottam, leginkább a tanító egyéniségétől függ. Azonban senkisem ta­gadhatja azt, hogy mások megfigyeléséből sokat le­het tanulni. Azért figyeljük meg jelesebb tanférfia- inkat tanítás közben s lehetőleg igyekezzünk elsajá­títani az ő tanítási hangulatukat. A jó tanitói hangulat a tanítás eredményét nagyban befolyásolja, tehát ennek ápolása szükséges és felette fontos, ha azt akarjuk, hogy nevelésünk és tanításunk eredménye a későbbi években is meg­teremje nemes gyümölcseit. A vallásosság, kötelességtudás, szerénység, lel­kesedés, hazaszeretet, rendszerint a jó tanitói hangu­latnak következménye. A tanító szakképzettségével, ügyességével, jelle­mével s belső érzületével annyira összefügg a tanitói hangulat, hogy ez az ő lelkületének, kedélyvilágá­nak s műveltségének hű kinyomata. A tantárgyak természetének, a tanulók nemi különbségének megfelelő hangulatot az találja el, a ki a tanitói pályára szakszerűen előkészült, az iránt hivatással bir és öröme telik tanítványainak szellemi előmenetelén és erkölcsi tökélesedésén. Az iskolának haszna, belső értéke a tanítóhoz fűződik, s az ő hangulatától függ, hogy a tanuló az iskolában örömmel jelenjék meg; a hol rendre, pon­tosságra, illemre, tisztaságra, őszinteségre, becsületes­ségre szokik; a hol megnyílik esze, fejlődik értelme s nemesedik erkölcsi érzéke; a hol olyanná nevelő­dik, hogy belőle példás és vallásos keresztény és jó hazafi válik. Legjobb az az iskola, a melyben a tanító biija a tanulók szeretetét, becstilését; a mit szak- képzettsége, nevelői tapintata, jó bánásmódja, főleg pedig jó tanitói hangulata által vívhat ki magának, melynek az adhat belső értéket, ha vallásos szellem lengi át. A tanitói hangulat a nevelés és tanítás min­den mozzanatában legyen vezető szellem és hasson úgy az értelemre, mint a kedélyre egyaránt üdvös hatással. A jó tanitói hangulat feltételei röviden össze­foglalva ezek: legyen a tanítónak hivatása a tani­tói rögös pálya iránt: szerezze meg a tanulók bizal­mát és szeretetét; legyen szelíd bánás módjában, igazságos és részrehajlatlan a jutalmazásban és bün­tetésben; lelkesedjék a szent ügy iránt, melynek szolgálatában áll, mert e nélkül csakhamar elégedet­lenség férkőzik szivébe, látva és tapasztalva, hogy a tanitói pálya napjainkban is még lenézett, a melynek kevés a rózsája, de annál több a szúró tövissé; tü­relem és szelídség legyen fegyvere a sokféle nehéz­ségekkel szemben, melyekkel nap-nap után meg kell küzdenie; első sorban biijon jártassággal az ismeretek azon ágában, melyeket előad s melyeket növendékei­nek eszébe és szivébe akar ültetni; legyen rendsze­rető, nyájas és szelíd, hogy tanulóit igy magához vonzhassa. A szellemi tehetségeken kivül a jó tanitói han­gulat kellékei még az ép és egészséges testalkat; mert a hibás testalkatú tanító nem bir tekintélyt tartani. Főleg külérzékei: a látás, hallás és beszéd­képessége legyen hibátlan; mivel különben nem tudhat eleven, vonzó hangulatot tanítványaiban kelteni. Ezek után befejezésül hangsúlyozom a tanitói hangulat ápolásának szükségességét s ezt azzal a megdönthetetlen paedagogiai érvvel és tapasztalati igazsággal bizonyítom, hogy a milyen a tanitó, rend­szerint olyan az iskola is. Az iskolának lelke, élte­tője, a tanulók tehetségeinek formálója, fejlesztője a tanitó, a ki saját egyéniségét nyomja a reábizott gyermekek leikébe, a kik előtt példányképül min­denkor ott fog állani nemcsak az iskolában, hanem azon kivül az életben is még akkor is, midőn már az iskolát elhagyva, a társadalmi életbe lépnek, a hol isteni, honpolgári és családi kötelességöket kell teljesiteniök. Horváth Ignácz. EGYLETEK, TÁRSULATOK. H^Iözig'37"ü.lés­A szegzárdi önkéntes tűzoltó-egylet folyó hó 10-én tartotta meg a városhaza nagytermében rend­kívüli közgyűlését Grószbauer Ferencz egyl. al- elnök elnöklete alatt. A tárgysorozat megkezdése előtt Boda Vilmos egyl. főparancsnok az elhunyt elnök­nek, dr. S z i g e t h Gábornak a tűzoltóság körül ki­fejtett érdemeit méltatta, és az egyletet ért súlyos veszteség fölött mély fájdalmának adott kifejezést, mit az egylet nevében jegyzőkönyvbe is iktattak. Ezután a tárgysorozat első pontjaképp az uj elnök választása következett. A közgyűlés egyhan­gúlag Tóth Károly dunavédgát-társulati mérnököé választotta meg. A tárgysorozat második pontját a 25 éves fenn­állás megünneplésének meghatározása képezte. Boda Vilmos egyl. főparancsnok indítványozta, hogy az egylet huszonöt éves története megirassék, s kinyo­matva a vármegye összes tűzoltóságának tagjai között osztassák szét. A közgyűlés az indítványt elfogadta, és Schneider János urat kérte fel, a munka megí­rására. Ezután a közgyűlés az ünnepség programmját állapította meg a következőkben: 1. 1898. évi augusztus hó 19-én a tűzoltóság zenekara az alsó sétakertben térzenét tart. 2. 1898. évi augusztus hó 19-én az esti 8 órai vonattal netán érkező tűzoltók ünnepélyes fogadása. 3. Augusztus hó 19-én esti 9 órakor a polgári olvasókör helyiségeiben ismerkedési estély. 4. Augusztus hó 20-án reggeli 6 órakor riadó. 5. Augusztus hó 20-án reggel a 7 óra 30 percz- kor és 8 óra 18 perczkor vonaton érkező vendégek ünnepélyes fogadása. 6. Augusztus hó 20-án reggeli 9 órakor, a katholikus énekkar közreműködésével, a belvárosi róm. kath. templomban ünnepélyes isteni tisztelet. 7. Augusztus hó 20-án délelőtt 10 órakor a városháza nagytermében, a tolnavármegyei tüzoltó- testületek szövetségének rendes közgyűlése. 8. Augusztus hó 20-án 11 órakor a szegzárdi tűzoltóság gyakorlata. 9. Augusztus hó 20-án fél 1 órakor közebéd a „Szegzárd Szálló“ nagytermében. 10. Augusztus hó 20-án este 8 órakor tánczvi- galom a polgári olvasókör helyiségeiben, kedvezőt­len időjárás esetén a „Szegzárd Szálló“ nagyter­mében. Az ünnepély rendezésére a következő bizottság választatott meg: Elnök: Boda Vilmos, jegyző : Laurentsits Gábor; rendező bizottsági tagok: Grószbauer Fe­rencz, Nikitics Imre, Wilhelm Ede, Szeredy János, Szekeres Lajos, Horváth József, Soós Lajos, Grósz József, Albert István, Vörös Ignácz, Ferencz József, Stokinger János, Andre István, id. Zsigmond Ferencz, Jilk László, Fekete János, Szűcs Ferencz, Döry Sándor, Kogelbauer Lajos, Börcsök József, Fehér József, Vigh Lajos, Futter Gyula^ Major György, Sárközy József, Korch Ernő, Szabó Pál István, Da­rázsi János, Marx Lajos és Székely József, a kik a kisebb bizottságokat a saját kebelükből választják. Egyéb tárgy nem lévén, az elnök a gyűlést bezárta. KÜLÖNFÉLÉK. — Hetyey Sámuel püspök levele. Meg­írtuk már, hogy a szegzárd-vidéki rk. tanító­egyesület junius hó 30-án Szegzárdon tartott közgyűlésében lelkesedéssel hozott határozata alapján hódoló írattál üdvözölték Hetyey Sámuel pécsi megyés püspököt, a ki az egye^ sülét üdvözlő soraira Z á n y i György faddi plébános és a szegzárd-vidéki rk. tanitó-egye- sület elnökének a következő levelet küldötte: „Tisztelendő Plébános és Elnök Ur! Kedve­sen fogadom a szegzárd-vidéki rk. tanitó-egye- sületnek f. évi junius hó 30-án tartott köz­gyűléséből származó és Tisztelendőséged által f. évi julius 1-i kelettel elém terjesztett lelkes üdvözletét, mint igaz tiszteletük és ragasz­kodásuk zálogát. Midőn ezt szeretettel meg­köszönöm s az alapszabályszerüleg felajánlott védnökséget készséggel elfogadom, ugyanak­kor biztosítom a fentnevezett egyesületet, hogy kath. tanítóimnak hithüsége, sz. vallásunk szellemében kifejtett és hazafias munkássága főpásztori örömeimnek mindenkor egyik ki­váló részét képezi és teljes elismerésemre fog találni. A derék egyesület üdvös működésére és annak lelkes tagjaira főpásztori áldásomat adom. Az egyesület czéljaira pedig postautal­ványnyal szeretetem csekély jeléül 40 frtot küldök. Egyébként buzgó imáiba ajánlottan vagyok Pécsett, 1898. julius hó 5. Tisztelen- doségednek jóakarója: Sámuel püspök.“ — Személyi hir. B e z e r é dj Pál minisz­teri meghatalmazott, — mint értesülünk, — néhány heti üdülésre Marienbadba utazott. — Jubileum. A szegzárdi önkéntes tűzoltóság közeledik ahhoz az időhöz, hogy fennállásának hu­szonötödik évét ünnepelje. Ha könyvet írnánk a hu­manitásról, a szegzárdi önkéntes tűzoltó-egylet 25 éves múltját választanók tárgyul. Ennek az érdemeiről az emberszeretet gazdagon megrakott oltára sokat szól­hat, mert a mi tüzóltóink önfeláldozása ide rakta le a legékesebb áldozatokat. Nem akarunk apotheozist irni, csak a szeretet, a lekötelezett hála melegét akar­juk fölkelteni irányukban, mikor azt kérjük mi, — a társadalom számadói, — hogy az ő ünnepük mindnyá­junk díszes ünnepe legyen, s hogy felhívásuk sziveink­ben lelkes viszhangra találjon! íme közrebocsájtott felhívásuk: Kedves testvéreink! A szegzárdi önkén­tes tornász-es. tűzoltó-egyesület a folyó évben érte el megalakulásának huszonötödik évfordulóját. Nehéz, út­törő küzdelem ringatta bölcsőjét, férfias elhatározás s szívós kitartás kisérte életpályáján s az emberszeretet magasztas érzése világította be mindenkor röggel te-

Next

/
Oldalképek
Tartalom