Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-07-17 / 29. szám
XXVI. évfolyam. 20. szám. Szegzárd, 1898. julius 17. KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanító- _____egyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesítője. El őfizetési ár: Egész évre . . . . 6 frt — kr. Félévre • ■ ■ • • 3 » — „ Negyedévre I „ 50 „ Egyes szám a kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztőség: Bezerédj István-utc.za 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények intézendok. Kiadóhivatal: Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová az előfizetések, hirdetések és a felszólamlások küldendők. Megjelen: Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számittatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig . . . 1 frt 87 kr. 100—200 „ ... 2 „ 87 B 200—300 r . .. 3 * 87 * minden további 10Ó szó 1 frttaltöbb vetkezett olyan időben, midőn részint a korHol a szocziálista mozgalom? Egy évvel ezelőtt, midőn a magyar gazda silány gabonatermésének betakarítására készülődött, egy rémhir járta be az országot, mely megvalósulása esetén az amúgy is rossz és kedvezőtlen viszonyok és körülmények közt élő gazdaközönséget a végpusztulással fenyegette. Általános volt a hit, hogy az agrár - szocziálizmus fanatikus izgatói elérkezettnek vélték az időt a munka általános beszüntetésével a létében fenyegetett munkaadótól oly feltételeket csikarni ki, melyek a mai gazdasági helyzetben a megvalósithatás kellékeit teljesen nélkülözik. S a hir komoly jelenségek közt igaznak bizonyult. A munkásnép köreiben meglehetős fokú izgatottság mutatkozott. Több helyen az a közigazgatási hatóság elleni nyilt ellenállássá fajult s a csendőrség egész állományának, de ezenkivül a katonaság egy tekintélyes részének mozgósítására volt szükség, hogy a törvényes rend fenntartassék s a tulajdon szentségének sérthetlen elve minden erőszakos támadástól megovassék. Sajnos, a dolog még tovább ment, mert a felizgatott, a nagy adók viselésére kény- szeritett s minden fogalmat meghaladó szegénységben és nyomorban sinlődő munkás- osztály még a fegyveres erőnek is ellentállt s igy támadt szerencsétlen összeütközéseknek nem egy helyen emberélet is esett áldozatul. Szóval minden előjele meg volt a szocziálista forradalomnak. Mi és mások, kik a magyar nép jellemét, szokásait, jó és rossz tulajdonságait alaposan ismerjük, bámulva néztük a keletkező mozgalmat. Hisz az egyenes ellentétben volt minden a magyar névvel összeköttetésbe hozott eddigi tapasztalatainkkal. A magyar nép eddig csak abban az esetben volt a nyilt ellentállás eszméjének megnyerhető, ha alkotmányos szabadsága tá- madtatott meg, ha nemzetiségében sértetett, vagy nyelvének gyakorlatában akadályoztatott. A külföldön nagy arányokban elterjedt szocziálizmus a magyar néprétegekben eddig sohasem talált termékeny talajra. Mit keresne az Istent tisztelő s a hazájáért rajongó magyar nép közt a szocziálizmus, mely Istent tagad s a cosmopolitizmus elvének hódolva a haza létezését sem ismeri el. S még is mindez bekövetkezett. Bekömányzás hibái, részint a példátlanul kedvezőtlen gazdasági helyzet a talajt arra kellően előkészítették. Mindenki aggódva nézett a jövőbe. Mi lesz a szegény, üldözött, ellenségektől környezett magyar nemzetből, ha erejét vérei elleni küzdelemben, egymás elleni harczban pazarolja el. Azonban a gondviselés, mintha • megelégelte volna a magyar nemzet szenvedéseit, egy ha nem is túlságosan gazdag, de azért sok bajt gyógyító jó közép termést bocsájtott rendelkezésére. Mintegy varázsütésre egyszerre megváltozott a helyzet. A szocziálizmus féke vesztett érzése jó részben elhagyta az izgatott kebleket. A magyar nép zöme, nem hallgatva többé semmiféle európai tévtanokra, kaszát ragad s vágja éjjel-nappal az áldott búzát, mely neki téli kenyeret adni van hivatva. Elnémul a csatazaj, megszűnik az ellentállás s elméletek helyett a munka lesz a jelszó, mintha Magyarországon sohasem is beszéltek volna másról. A munkástörvény jó hatása, mely a szegény munkást biztosítja az eddig tekintélyes számban előfordult kiszipolyozástól s a meglehetős termés, mely legalább egy időre a nyomorból való megszabadulás reményét költi fel benne, elég volt, hogy a szocziálizmus rémét egy időre elűzze s hatástalanná tegye. Sokat beszéltek ország és megyegyülésen arról, hogy mi hozta létre a magyar nép egész lényével ellenkező munkás mozgalmat. Minő tényezők hatottak közre, hogy egy konservativ érzésű, józan nép, melyet a külföldön gombamódra keletkező társadalmi elfajulások hullámai csak futólag s kevés hatással érintettek, egyszerre földosztóvá lesz s egész lel- kesültséggel fog fegyvert, hogy elveit, melyek sohasem voltak az övéi, csak úgy mesterséges utón lettek leikébe ültetve, érvényre emelje és megvédelmezze. Effész irodalom keletkezett az okok előo adásából, melyek a szocziálizmust előidézték s különféle gyógyítási módokat ajánlottak. Azonban ezen fejtegetések, mint a következmények megmutatták, csak a tapogatódzás természetével bírtak, mert az élet, ime feltárta, hogy mik az elfajulás gyógyszerei. Le kell venni a terheket, vagy legalább azoknak egy részét a munkásnép vállairól, melyeket az meg nem bir. Tisztességes és méltányos bánásmódot kell vele szemben életbeléptetni, hogy megélhessen. Biztosítani kell a visszaélések ellen, melyeket vele szemben a munkaadók egy része elég lelkiismeretlenül alkalmazott. Életbe kell léptetni a földosztást, de nem oly alakban, mint a szo- cziálisták tervezték, hanem törvényes rendelkezésekkel, hogy e haza minden polgárának jusson néhány hold föld, mely őt a költő mondása szerint ápolja és eltakarja. S akkor, ha az Isten sem sújtja túlságos csapásokkal, hanem termést biztosit számára, a magyar munkás nem fog a szocziálizmus- nak propagandát csinálni, hanem természetes hajlamait követve, szivéből szemébe nevet! b. Felhívás! Tolnamegye tisztelt közönségéhez, a Baja-bátaszéki összekötő vasút és a Közép-Duna áthidalásának érdekében. Huszonhét éve, hogy ezen elsőrendű közgazda- sági kérdéssel Tolnamegye nagyközönsége, a Közép- Duna körüli megyék, sőt Erdélytől egész Fiúméig, az összes gazdaközönség és kereskedelmi osztály foglalkozik. Ugyanannyi idő alatt ezen országos fontosságú közgazdasági kérdést a sajtó, a nagy közvélemény, az ország képviselete, az ország összes ipari és kereskedelmi tényezői kellően szellőztették, annak mielőbbeni megvalósulását kérelmezték és kisebb nagyobb megszakítással kompetens helyen sürgették. Napnál fényesebben akárhányszor reá lön mutatva, hogy a közlekedés eme csonka része, anyagilag mily fokban megkárosítja nemcsak az érdekelt vidéket, hanem az ország egész délkeleti és délnyugati részét; mennyire bénitólag hat mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi fellendülésünk tovafejlődésére. Azonban, ha ezen imminens közgazdasági kérdés helyes és czélszerü megoldása eme nagy vidékre huszonhét éven keresztül az aktualitás bélyegét magán hordta; úgy ezután, nemcsak a Közép-Duna körüli megyék, hanem az ország nagyrészének létérdeke, politikai reputatioja, a Közép-Duna áthidalását kétszeresen szükségessé és elodázhatlanná teszi. Az utolsó évek elemi csapások egymásutánja kényszeritőleg reá mutat, hogy életfenntartásunkhoz, keresetképességünkhöz, állami létünkhöz, a mezőgazdasági források elégtelenek, utóbbi évek szomorú tapasztalatai megtanítottak, hogy a gazdák reményei minő silány alapon nyugszanak. Megmutatták, hogy egész évi hangyaszorgalommal végzett munkát, nehány pillanatig tartó természet szeszélye, játszva tönkre teszi. Elvégre megmutatta, hogy ha nemzetünk, tovafejlődését biztosítani akarja, milyen lejtőre kell, hogy lépjen. Húsz évnél A fiirrln pvarlra ' Fürdő köpenyeg; fürdő lepedők; frottír törülközők; hölgy és leány fürdőruhák; vízhatlan sapkák M I Ul UU eveim és ka|apok, uri és fiu úszónadrágok. Kerékpározóknak: Ruhák, Sweaters és tricot mellények; lábtyük; harisnyák; sportővek; sapkák; czipők. . Nagy utazó bőröndök és kosarak; kézibőröndök; toilettel berendezett necessairek; courier táskák, zsebtoilettek; plaidek, Utazási czikkek : angol utazó takarók; hölgy és uri eső- és porköpenyek; selyem és gyapjusapkák; mindennemű szalma és nemez kalapok;- hölgy blous-ingek; uri utazó-ingek; lawn tennis ezipők; újdonságok hölgy ővekben. Nlindennemü hölgy és ut*i divatánuezikket dús választékban. Pirnitzer József és Fiai áruházában Szegzárdon, Garay-tér és Széchenyi-utcza.
