Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-05-15 / 20. szám

4

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (20. sz.)

1898. május 15.

mulatóknak. Mikor az avatottabb dalnokok berekedtek, vagy zengeni vonakodtak, Sz. G. volt az mindig ki a csillogó jó kedvet, hamisítatlan magyar barátságot, a kellő magas nivón tudta tartani akár reggelig. Rágyújtott ilyenkor vagy egy hősi magyar dalra, vagy egy operette-áriára (ezt szerette legjobban) vagy egy legkomikusabb, naiv, eredeti népénekre s széles mellkasból ömlő erős, érczes hanggal, tüzes lelkesedéssel, lángra gyújtott, gyönyörködtetett, elragadt.

Szóval sokoldalú, nagykedvességü, sokkal megáldott szerencsés ember volt.------Es nekem mégis úgy tetszik, mintha Sz. G. boldogult barátom szellemi alakja s friss emlékezete, a Jókai Mór 1Szegény gazdagokI czimü szép regényének ismert személyzetét állítaná képzeletem elé ! ügy látom, hogy ő életczélját eltévesztettnek, forró vágyát kielégítetlennek látva nyugodott el. Legalább élete utolsó szakaszának csak felületesen bölcs, de figyelmes szemlélete erre enged következtetni. Én magam is készségesen elismerem, hogy a mint sok tekintetben határozott szerencséje volt, mit meg is érdemelt: úgy sok tekintetben határozott pech-je volt, mit nem érdemelt meg!-----------Én so

kszor mondtam neki tréfaszóval I »lépj fel bárhol, csak ne itt, kormángpárti képviselőnek, ügyed legforróbb, legbuzgóbb támogatója leszek, csekély kortestehetségem összesített erejével, — mert 50 másért ott a kormánypárton, nem adnám oda a te szép eszedet és becsületes szivedet, erős jellemedet! —« Nem tette. Pedig akkor, lehet, hogy ma is él és uralkodik, mind nagy ember odafbnt! . . .

Pech-je volt, mondom, határozottan! . . .

*

Ezt a pech-et igazolja, hogy 49-ben született, a szabadságharcz leveretésekor (igy mondá ő maga nekem egy héttel ezelőtt!) és igy most 49 éves! — — Duppla pech! — — Lett volna csak 4S-as: akkor kétszer negyvennyolcz évet = 96 évet élt volna e gyarló, de szép világban! . . . Ezt a pech-et igazolja az is, hogy éppen a bűnös fagyos szentek napján temettetik, — és hozzá Pénteken és 13-dikán!...

*

De térjünk napirendre a sötét halál rideg ravatala felett. — En elbúcsúzom tőled, kedves Gábor barátom, szerető szivem igaz áldásával a te nyugvó poraidra ! — — Te már beeveztél az örökélet üdvadó Szigetére, — minket még ideig-óráig, hány-vet a hitvány élet nagy óczeánjának zavaros hulláma. Melyikünk boldogabb? ....

Én politikai ellenfeled voltam egykor rövid ideig, — de jó barátod voltam és leszek örökké! —-------Reményiem, hogy azért, mint »a mennyei

kö

zponti hitelbank« örökös vezérigazgatója szívesen nyújtasz nekem örökös személyi hitelt odafönt! . . .

Isten áldja és szentelje meg kedves hamvaidat !--------—

Borzsák Endre.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Döry Pál közszeretetben álló alispánunk egész családjával Abbáziába utazott. Távolléte alatt az alispánt Simons its Elemér főjegyző' fogja helyettesíteni:.

— A Garay-szobor. Múlt szerdán helyezték el a Garay-szoborra a Géniuszt, s igy most a szobor már teljesen kész a leleplezésre, mely tudvalevőleg junius hó 5-én fog nagy ünnepségek között megtörténni. A leleplezési ünnepélyen R á t k a y László országgyűlési képviselő és népszinmüiró fogja a beszédet tartani.

— Iskolalátogatás. Spitkó Lajos, kerületi főigazgató, múlt kedden és szerdán megvizsgálta meg aszegzárdi főgimnáziumot s minden osztályban meghallgatta az előadásokat, hogy a tanításban elért eredményről meggyőződést szerezhessen. A főigazgató a tanári testület előtt teljes megelégedését fejezte ki. A főigazgató tiszteletére Wigand János igazgató folyó hó 10-én vacsorát adott, melyre többen voltak hivatalosak.

— Esküvők. F e j ő s Imre szegzárdi törvény- széki aljegyző folyó hó 14-én vezette oltárhoz menyasz- szonyát, B o r s ó d y Laura kisasszonyt. — Ugyané napon esküdtek örök hűséget Nagy Béla gyógyszerész Hauke Elvira kisasszonynak, M i k u 1 a Dezső polg. iskolai tanár pedig Hauke Hedvig kisasszonynak a szegzárd-belvárosi rk. templomban.

— Bérmálás Szegzárdon. Megbízható forrásból értesülünk, hogy Hetyey Sámuel megyés püspök folyó évi szeptember hóban fogja Szegzárdon a bérmálást végezni. A főpásztort ez alkalommal bizonyára fényesen fogadja Szegzárd város katholikus közönsége.

— A pécsi káptalan kiegészítése. A P. N. írja, hogy a hivatalos lap legközelebb közölni fogja a pécsi káptalanban bekövetkezendő változásokat, illetőleg a megüresedett kanonoki stallum betöltéséről és az ennek következtében bekövetkező kanonoki előléptetésekről szóló legfelsőbb királyi kéziratot. Kiszivárgott hirek szerint Hetyey Sámuel püspök oly egyént teijesztett föl első helyen kinevezés végett, kinek ki- neveztetése közmegelégedést fog kelteni városszerte.

— Előléptetés. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Krammer János szegzárdi polgári iskolai igazgatót a IX. fizetési osztály második fokozatába léptette elő.

— Nyugalomba vonult. Garay Antal apáthii gazdasági főtiszt folyó évi május elsejével 35 évi buzgó működése után a jól megérdemelt nyugalomba vonult és állandó lakását Tolnára tette át.

i— Alszol ?

— Dehogy. Olyan meleg van ma, igazán nem tudom, hogy mit csináljak. Még aludni sem tudok.

— Csakugyan lázas vagy, — mondotta az apa midőn a leánya szép homlokára tette a kezét.

— Hallottad ?

— Mit, édes apa?

— A legújabb újságot.

— Mi az papa ?

Szalkay bácsi merőn nézett leánya szeme közzé.

— Hogy te menyasszony vagy.

— Mondják.

— És te mit szólsz ehhez ?

r

— En semmit. De mit szól a papa?

— Neked kell nyilatkozni, leányom. Te választasz a jövőd felett.

— Hát én akkor nem leszek menyasszony.

— Mi ez ? Szalkay megdöbbent.

— No igen papa, nem szeretem Rajkayt és rádobta kötényét szégyenlősen az arczára. De titok ban nevetett.

— Milyen naiv ez a papa. a — Dehogy nem szereted.

— Nem és nem.

Irénke komoly arczot vágott. Felugrott és tréfából komoly hangon olyan lamentálást csapott, hogy a papa kérőre fogta a dolgot

Nézd édes jó gyermekem. Mi még csak í’övid ideig adhatjuk. Szegény vagyok. De Rajkay, a ki néked százezrekről és grófi koronáról beszélt, bizony nyal segitni fog, mig helyre jövök.

Még a leány adta a meghatottat, az áldozatot, pedig lelkében örült s bájos arczán boldog mosoly húzódott végig, mikor arra gondolt, hogyan fogják megszólítani.

— Méltóságos asszonyom!

*

Az életben azonban nem minden olyan majesz- tózus, a hogyan azt tizenhat éves gyerek leányok a képzeletükben kiszínezik. A valóságban az volt a helyzet, hogy Rajkay igen rossz csapáson a jó partidért szaladt és azt gondolta, hogy Szalkay Irén a mellett hogy csillaga lesz a délelőtti váczi-utczai korzónak, „hoz“. A derék patriarchalis após pedig majd kirántja, ha nevét sűrűn fogja hozni a hivatalos lap az — árverések között.

És megtartották az esküvőt, a fiatal pár nászúira indult Yelenczébe (12°/o perczentre nagy lótás- futás után szerezte az egy pár százast Szalkay.) A szomszédok majd megpukkantak az irigységtől, de mikor igy Rajkayt, mint Szalkayt egyre nyelték az adósságok hullámai és kölcsönösen becsapottaknak látták magukat, — akkor a pukkadozó irigység átalakult jóleső szánalommá.

Különösen mikor azt is hallották, hogy Rajkay a megyén kapott valami kis kenyeret s mert ebből nem telik a fellegvárakra, a feleségével durva.

És Irénke a férje durvaságát mindössze a megyei irnoknéknak panaszolhatja el.

Verner László.

— Uj egyleti elnök. G a á 1 Sándor volt szegzárdi segédlelkésznek dárdai plébánossá történt kinevezése folytán megüresedett a szegzárdi kath. legényegyletben az egyházi elnöki tisztség, melyre a megyés püspök Csernahorszky József szegzárdi segédlelkészt nevezte ki.

— A szegzárdi dalárda folyó évi május 8-án d. e. 11 órakor tartotta meg évi rendes tisztújító közgyűlését Tóth Károly alelnök elnöklete alatt. A tisztujitás következő eredménynyel ejtetett meg: elnök lett Boda Vilmos; alelnök Tóth Károly, ügyvéd dr. Morvay István; pénztárnok Stokinger János; jegyző Laurencsits Gábor; szertárnok Halmay István; főkarmester Abaffy József; karmesterek Éber Márton és Linliárdt Ignácz ; számvizsgálók Módly László és Tóth Andor; választmányi tagok a pártoló tagok sorából Biróy Béla, Hoffmann Sándor, Treiber Tivadar ; a működő tagok közül Tóth Andór, Pappert Ferencz, Sáfáry László, Diezenty Lajos, Nikitits Imre és Szabó József. — A pártoló tagok gyűjtésére vonatkozólag azon határozat hozatott, hogy a pártoló tagok nem megállapított tagdíjjal, hanem általuk aláírandó tetszés szerinti összeggel fognak gyűjtetni, a kötelezettségük egy évig tart, de tovább fenntartatik, ha az illető kilépését az elnökségnél írásban be nem jelenti. -— A pártoló tagok részére ez ideig szokásban levő ingyenes belépési joggal rendezett dalestélyt az egyesület szűk anyagi viszonyára való tekintettel a közgyűlés eltörölte. A számadások felülvizsgálása s egyéb ügyek elintézése után a közgyűlés végett ért.

— Esküvő. Radios Gábor zombai kereskedő folyó hó 9-én esküdött Tevelen örök hűséget Schmidt Borcsa kisasszonynak, özv. Schmidt Józsefné kedves leányának.

— Névmagyarosítások. Pollák Sámuel tanitó, hőgyészi lakos, valamint kiskorú Erzsébet, Andor és Ernő gyermekei, Lengyelre, — Kiing Ferencz, m. á. v. állomáselöljáró, siklósi lakos és kiskorú Viola leánya, Kőszegire, — Beck János, m. á. v. mozdony- fűtő dombóvári lakos, valamint kiskorú Anna és Lajos gyermekei, Berényire változtatták vezetéknevüket belügyminiszteri engedély folytán. ^ Treplán József, m. kir. csendőr, pinczehelyi lakos, Tolnaira, — Graff Gyula, m. á. v. mozdonyvezető, dombóvári lakos, Grófra, — Iváncsics György, m. á. v. mozdonyvezető, dombóvári lakos és kiskorú Ede fia Ivánfira magyarosították vezetéknevüket belügyminiszteri engedély folytán.

— A bölcskei plébánia adminisztrátora. A nyugdíjaztatás folytán megüresedett bölcskei plébánia adminisztrátorává az egyházmegyei hatóság V a- j a y Istvánt nevezte ki, a ki a nyugalomba vonult plébánosnak vikáriusa volt.

— Rovancsolás. Szilágyi Gyula p. ü. titkár f. hó 6—11-ig a tamásii adóhivatalt megvizsgálván, mindent rendben talált.

— Előléptetések. Spehár Alajos szegzárdi, Fer- csák Ferencz bonyhádi, Thury László tamásii és Freytag József dunaföldvári adóhivatali pénztárosokat a p. ü. minisztérium fizetési osztályuk megfelelő magasabb fokyzatába léptette elő.

t Dr. Szigeth Gábor^/

Élete delén dűlt ki az élők sorából dr Szigeth Gábor folyó hó 11-én. A kiváló tehetségű s nagy- igyekezetü férfiú halála általános nagy részvétet keltett minden körben. Az életerős, hosszú életre hivatott s minden közügy iránt munkálkodó embert néhány hónappal ezelőtt veszélyes betegség támadta meg, mely nem döntötte ugyan ágyba, de lassan emésztette, mig végre múlt szerdán hajnalban hirtelen egyszerre megszüntette szive dobogását. Dr. Szigeth Gábor a Tolnamegyei Takarék- és Hitelbanknak alapítása óta vezérigazgatója, a Szegzárd-Bátai Dunavédgát-társulat elnöke, Tolnavármegye törvényhatósági bizottságának tagja, a Szegzárdi tüzoltó- egyesület elnöke és még számos közhasznú intézetnek egyik vezérlő tagja volt. Ebből is látszik, hogy mily áldásos tevékenységet fejtett ki. Halálának hírére kitűzték a gyászlobogót a megyeházára, a városházára, a Takarék- és Hitelbankra, a Szegzárd- bátai Dunavédgát-társulat helyiségére,' a szegzárdi takarékpénztárra, népbankra, á polgári és elemi iskolára. A megboldogult Szegzárdon született s iskoláit több helyen végezte, az egyetemre pedig Budapesten járt, hol annyira kivált társai közül, hogy megválasztották a Segélyző-egylet elnökének. Pécsett jogakadémia tanár volt rövid ideig, majd szülővárosába jött s ügyvédi irodát nyitott. Volt azután árvaszéki ülnök, mely állásáról leköszönvén, a gazdálkodásnak és a küzügyeknek élt. Temetése óriási részvét mellett múlt pénteken ment végbe, s kopor-