Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-05-08 / 19. szám

4

ügyi minisztertől pedig polgári iskola felállítását kérvényezték. A küldöttség vezetője Kiliti Néűieth József, a város bírája és tagjai Jáger János és Bozár József elöljárók voltak.

— A bátaszék-mohács-baranyavári vasútra vonatkozó műszaki munkálatok nem sokára befejezést nyernek s igy annak bejárása is rövid idő alatt meg fog történni.

— A szőlőbirtokosok és a szénkéneg. A fillok- szera által kipusztult szólók nagy részét a szegzárdi és a megyei szőlőbirtokosok nem amerikai, hanem hazai szőlőveszőkkel ültetik most be, mivel a tapasztalás arra a meggyőződésre vezette őket, hogy a hazai szőlővesszővel az újra telepités éppen úgy czél- hoz vezett, mint az amerikai költséges oltványokkal. A hazai szőlő vesszőkkel beültetett területeket azonban csak úgy lehet a kipusztulástól megóvni és termésre hozni, ha szénkenegezünk. Ezt jól tudjak szőlőbirtokosaink, s ennek kell tulajdonítanunk, hogy nem kevesebb, mint 153 szegzárdi szőlőbirtokos rendelt a szegzárdi elöljáróság utján szénkéneget, melynek mennyisége 229 métermázsa. A jnegyei szőlő- birtokosok megrendelései pedig meghaladják a 700 métermázsát.

— Bárány dobás. Múlt vasárnap érdekes tekeversenyt rendeztek a szegzárdi tisztviselői társaskör helyiségében. A verseny délután 3 órakor kezdődött erős érdeklődés mellett: az áldozatul kiszemelt két ártatlan bárány vigan ugrált az udvaron, miközben erős küzdelem folyt a teke-pályánál a dicsőség elnyeréséért ; a küzdők erőiket nem kiméivé versenyeztek majd négy óra hosszat, s versenyzésük eredménye az lett, hogy négyen: Horváth Ignácz, Mihályfy Ferencz, Pe 1 cz Szilárd és Szilvásy Jenő egymást megfölözni nem tudták; majd végezetül ők négyen állottak ki a küzdő térre, kik közül Pel ez Szilárdnak, a nap hősének, fejére fonta a dicsőség koszorúját a nyugvó nap sugára. Jutalmul finom borokat s szivarokat kapott, de legyen jutalma valamennyiünk részéről az elismerés. A vershnyt lakoma követte, a vacsorán nagy számmal megjelent díszes társaság gyűlt egybe: a jóízűen elkészített bárány pörköltet vigan elfogyasztották, miközben Sáfáry László, a kör elnöke, mondott felköszöntőt a társaságra és versenyzőkre, utána többen beszéltek s végül T u m ó Antal a társaskör igazgatóját, Vinkovits Vinczét s ennek helyettesét, Jam busz Gyulát éltette, köszönetét mondva nekik buzgó fáradozásaikért. Vacsora után a fiatalság tánezra perdült; a jókedv és barátság sokáig együtt tartotta az egész társaságot.

— Jóváhagyott alapszabályok. A belügyminiszter a szak esi Katholikus Kör, a madocsai Olvasókör és a faddi Polgári Olvasókör alapszabályait jóváhagyta.

— Kölcsönös áthelyezés. A megyés püspök Szánthó Ignácz faddi és Vaszary Kálmán ber- kesdi káplánokat kölcsönösen áthelyezte.

— Iskolalátogatás. Pártos Zsigmond kerületi esperes és kerületi egyházi tanfelügyelő múlt hó 26-án megvizsgálta az apáthii, hidjai, szedre s i és jegenyési iskolákat s a tapasztalt előmenetel felett megelégedését fejezte ki.

— Lourdi barlang. Bonyhádi Perczel Kresz- czensz a bonyhádi templomban gyönyörű lourdi barlangot építtetett, melyet dr. J o z g 11 s János plébános szentelt be ünnepélyesen.

— Nemzeti ünnepély. A felső-leperdi róm. kath. elemi iskola növendékei folyó hó 8-án d. e. 9 órakor az iskola termében nemzeti ünnepélyt tartanak. Műsor: 1. „Himnusz,“ éneklik a tanulók. 2. „Az ünnep méltatása,“ előadja Nagy K. József tanító. 3. „Hazám,“ Lévaytól, szavalja Nagy K József tanuló. 4. „Hunyady,“ Czuczortól, szavalja Tóth János tanuló. 5. „Tatárjárás,“ Vidától, szavalja Pil- lik Nina tanuló. 6. „Ki volt nagyobb,“ Tóth K-tól, szavalja Zádori Mari tanuló. 7. „Előre,“ Tóth K-tól, szavalja Adonits István tanuló. 8. „Imre herczeg,“ Vázéitól, szavalja Hegedűs Juli tanuló. 9. Záró beszéd, tartja Nagy K. József tanuló. 10. „Szózat,“ éneklik a tanulók. Délután kirándulás zenével a sza badba.

— Lakodalomból a börtönbe. Molnár György agárdi vőlegénynyel történt meg folyó hó 2-án az a szomorú eset, hogy menyasszonya mellöl egyenesen Szegzárdra hozták a községi őrök a, börtönbe. Az eset úgy történt, hogy Molnár György és Simon Mihály agárdi legények egy leányt szerettek, a ki kezét Molnár Györgynek nyújtotta. Lakodalom előtt a két vetélytárs vasárnap délután .találkozott Pintér István korcsmájában, a hol tánczmulatságot tartottak. Simon Mihály sarkanyus csizmában járta a tánezot, a mi M o 1 n á rnak nem tetszett, azért felszólította, hogy vegye le a sarkantyúkat a csizmájáról, mert különben tilos lesz neki a táncz. Ezen azután szó- ról-szóra összevesztek a régi ellenségek és Molnár György úgy szúrta hasba Simon Mihályt, hogy azt félholtan vitték haza. Másnap azután, mintha semmi sem történt volna, Molnár György megesküdött menyasszonyával. A lakodalmi örömöt azonban megzavarta Szabó Gyula szegzárdi vizsgáló biró megjelenése, a ki a tettes vőlegényt letartóztatta és a lakodalomból bekisértette a szegzárdi fogházba.

—- Jegyző válosztás. Duna-Szekcső a képviselőtestülete a leköszönés folytán megüresedett másodjegyzői állásra Bokor Imre kocsolai segédjegyzőt választottg meg.

— Tekeverseny a kaszinóba. A szegzárdi kaszinó kettős tekepályáján ma délután versenydobást tartanak. Nyereményül két bárány van kitűzve. Verseny után társasvacsora lesz a nyári pavillonban.

— A Szegzárdi tisztviselői társaskör holnap (hétfőn) választmányi ülést tart. Az ülés tárgyát tagok felvétele, Lengyel Pál társasköri jegyzőnek elfoglaltsága miatti lemondása és folyó ügyek képezik.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (19. sz.)

— Iskolai ünnepély. A szegzárdi-belvárosi róm. kath. fiú- és leányiskola tanulói folyó hó 10-én i8. kólái ünnepélyt tartanak. Az ünnepélyt istentisztelet előzi meg a belvárosi rk. templomban, melynek végeztével a tanulók elénekelik a Hymnuszt és a Szózatot, több tanuló pedig szavalni fog.

— Furcsa távirat. Egy marhakereskedő a napokban Szegedről egyik üzlettársától a következő táviratot kapta: „Holnap minden disznó a pályaudvaron lesz önt is elvárom ; én nem mehetek, csak holnap, mert a személyvonat ökröket nem szállít. Marha ára emelkedett, lássa el magát, ha ökörre van szűk- sége, gondoljon rám.“

— Kunhegyi Miklós szintásulata múlt kedden utazott el Szegzárdról Páncsovára a hol 60 előadást szándékoznak tartani.

— Gyújtogató. Nagy-Szokoly községben veszedelmes tűz pusztított, mely — a megtartott csendőri nyomozás szerint — gyújtogatásból szármozott. A szőlőhegyen gyuladt ki egy nagy présház és mire észrevették, már lángokban állott. A tüzet nem bírták lokalizálni s igy a présház teljesen leégett, a borok pedig odavesztek. A csendőrség csakhamar kiderítette, hogy a présházat maga a káros fia, Szabó Jakab gyújtotta fel. A gyújtogató legényt nyomban letartóztatták és átadták a tamásii kir. járásbíróságnak.

— Marólúgot ivott. IQ. Csépi Sándor szegzárdi földmi vés felesége a feletti bánatában, hogy férjét besorozták három évre katonának, — marólúgot ivott. A szerencsétlen menyecske, a ki nem tudott a válás gondolatával megbarátkozni, most a halállal vívódik, mert a méreg belső szerveit össze-- roncsolta.

— Betöréses lopás. Erlich Mór faddi kereskedő üzletébe ismeretlen tettesek betörtek. A csendőrség a nyomozást megindította és erős a gyanúja, hogy a betöréses lopást Toka Horváth János köz- - ártalmu faddi lakos követte el, a kit le is tartóz- tata k.

— Tüzesetek a vidéken. Szélig Orbán báta- széki lakos háza múlt hó 26-án belülrül kigyuladt •; és leégett. — Bölcskén pedid 27-én Mónós István, Tóth Erzsébet, Komáromy Ferencz és Németh Pál présházaikat pusztította el a tűz. — Váralja községben Leopold Károly szegzárdi borkereskedő háza gyuladt ki a napokban s teljesen le is égett. — Baranyai József kölesdi lakos háza múlt hó 26-án gyuladt ki

s 880 frt értékben leégett, a mi megtérül, mert a ház biztosítva volt.

— Meglopott katona. Élő Imre m. kir. méntelepi katonát a napokban Bonyhádon meglopták az alatt, mig ő távol volt. A csendőrség a tettest Steiner József bonyhádi lakos személyében letartóztatta, a ki tettét be is vallotta, de a lopott pénzt nem tudta előadni, mivel azt már elmulatta.

1898. május 8.

mohamedán vallás felvételével fenyegették a prépostot. No de — — — risum teneátis. . .

Egyik üdvös alkotása közé tartozik a tolnai tűzoltó-egyesület megalakítása-is, melynek több éven át lelkes elnöke volt.

A tolnai nőegyesület, mely annyi szegényt segélyez évenkint ruhával, pénzzel és élelemmel, szintén ő benne tiszteli legbuzgóbb alapítóját.

Tagja volt mint virilista a megyei közigazgatási bizottságnak és a községi képviselő testületnek is, még pedig oly tagja, ki távollétével soha nem tündökölt. Ez pedig — ki a közügyek vezetésére hivatottak ügybuzgóságát ismeri — nagy szó.

Később Tevel község is beválasztotta őt megyei bizottsági tagnak.

Sokáig volt elnöke a Szegzárd vidéki róm. kath. tanitó-egyesületnek; később esperes és kerületi tanfelügyelővé nevezte ki püspöke.

Évenkint hoszszabb utazásokat is tett, melyek közül különösen kiemelendők a római zarándok útja, továbbá utazása Konstantinápolyba és 1897-ben Gróf Majláth erdélyi püspökhöz. Ide azért ment, hogy az uj iskolákba apáczákat hozzon és erre a püspök hathatós pártfogását kinyerje, nehogy az iskolák a hitközség anyagi terheinek el nem bírása következtében állami gyámkodás alá kerüljenek.

Gyémánt misés korát 1895-ben érte meg a legjobb egészségben és ekkor Nagy Mária-Cellbe ment, hogy bemutassa hála áldozatát az Egek Urának.

Nem lesz érdektelen feljegyezni azon káplán urak névsorát is, kik az ő főnöksége * alatt itt működtek. Ezek: Stallenberger József, Gauzer János, Pucher

lett őrizniök, hogy a tolnai felbujtogatott asszonyok ama számtalan jótéteményért, melyet 63 éven át a közjó előmozdítására tett, csupa hálából — — — — meg ne kövezzék! — — Azonban ne keseregjünk, ma már mindennek vége, csak egy üdvösséges tanulság maradt meg ránk nézve a téli mozgalmakból s ez az, hogy-------• — — azégyelhetjük magunkat!

Eg

yik nevezetes mozzanata volt életében az is, hogy 1866-ban felléptették kormánypárti követjelöltnek. Csak az volt a szerencsétlensége, hogy a szegzárdi kerületet, a balpártnak ezt a bevehetien várát választotta követsége helyéül s mivel az is köztudomású volt, hogy az osztrák uralkodó háznak nagy tisztelője, rögtön meg is tréfálták ilyen féle kortesversekkel :

Nem kell nekünk Pécsy Mert 8 nagyon bécsi

Éljen Szluha Bencze!

Nem ő rajta múlt, hanem a választókon, hogy meg is bukott.

Legkedvesebb eszméje volt annak idején a tolnai uradalom megvétele Tolna község részére. Ennek sikeres kivitelére emberi erőt meghaladó buzgóságot fejtett ki s már már minden sikerült volna, midőn — szavaival élve — a „tolnai hamis próféták“ lebeszélték a népet és hatalmasan izgattak a terv keresztül vitele ellen. Pedig ha elfogadják Pécsy József tervét és azon előnyös törlesztési feltételeket, melyeket a hitelező pénzintézetek felajánlottak, ma Tolna község az ország leggazdagabb városai közé tartoznék. Különben ezek a „hamis próféták“ még más csapással is sújtották Tolna közönségét, a melyben egyik hatalmas

vágás volt az, mikor a Dunát elvesztettük. Szomorú valóság, hogy az akkori vezéremberek Tolna község javát mindig viszszafelé dirigálták. Működésűk áldás- talan következményei alig elviselhető súlylyal nehezednek ránk. .

Hogy nemes ambicziójának még ez a munkatér is szűk volt, a mi más tiz embernek is elég fejtörést és kényelmetlenséget okozott volna, mutatja az, hogy neki ment egy veszedelmes darázsfészeknek és elkezdte Tolnát — — — — magyarosítani. Erős munkatársakra talált e hazafias működésében a tolnai tanító testületben, bár szerénytelenség nélkül elmondhatják magukról, hogy ebben a megboldogultat egy kissé meg is előzték, mert az iskolákban már 20 év óta magyar a tannyelv, ő azonban a magyarosítást a templomba is átvitte és elrendelte egyszersmindenkorra, hogy az ünnepnapi második mise, a mely felváltva egyszer német, máskor magyar volt, ezentúl mindig magyar nyelvben tartassék s ezen intézkedésével a tolnai magyarok évenkint a németekkel szemben 41 magyar misével előnybe jutottak. Eme intézkedését az akkor még élő dr. Dulánszky Nándor püspökkel meg- erősittette s igy megmásitását lehetetlenné tette. Ezzel a Dunántúli Közművelődési Egyesületnek is nagy érdemeket szerzett, melynek ő szintén választmányi tagja volt. — Csakhogy a darázsfészekből a raj kirepült vagyis inkább berepült az ő lakásába s egy sereg borotva nyelvű amazon imakönyvvel, rózsafü- zérrel és köténynyel felfegyverkezve oly lármát csapott, hogy a plébánia falai csak annak köszönhették épségben maradásukat, hogy nem jerichoi kőmivesek építették. Elmentek ők Pécsre is, de midőn itt is süket fülekre találtak, akkor a hit elhagyásával és a