Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-16 / 3. szám

1898. január 16. 1 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (3. sz.) ütlegelni kezdett. Ezt látva Ring Péter, H o 1 c z é r veje, apósa segítségére ment és leteperték L o ó s z Jánost és kődarabokkal addig ütötték a fejét, mig szava el nem állott. L o ó s z t haldokolva szálitották a lakására, a kinek felesége is a kapott sérülések következtében oly rosszul' van, hogy a biróság nem is hallgathatta ki. •- A szénkéneg megrendelési ideje. A földmb velésügyi m. kir. miniszter a következő rendeletet intézte: A szénkéneg-szükséglet fedezése körül szer­zett tapasztalataim arról győztek meg, hogy a szöllő- birtokosok a szellőik gyérítésére szükséges szénkéne- get az illető raktárnál rendesen abban az időpontban rendelik meg, a mikor a szénkéneget nyomban fel is akarják használni. Ennek következéseképen a szénkéneg-raktárak is szénkéneg szükségleteiket szin­tén csak közvetlenül az illető szénkénegezési időszak elején jelentik be. így aztán az a helyzet áll elő, hogy oly nagy szénkéneg-mennyiségről kell az utolsó pillanatban gondoskodni, a melyre előre számitatni vagy következtetni nem lehetett. Ez egyrészt tete­mesen drágítja a beszerzést, másrészt a raktároknak a kellő, időben szénkéneggel való ellátását vagy nagyon késlelteti vagy az illető szénkénegezési idő­szakra egészen lehetetlenné teszi. Hogy ennek jövőre eleje vétessék és abban a helyzetben legyek, hogy a szénkénegezési időszakra szükséges szénkénegmennyi- ségről kellő időben tájékozást szerezvén, a szénké- nég beszerzését az illető szénkénegezési időszakra biztosíthassam, ezennel kijelentem, hogy ezentúl csak az a szőllőbirtokos számithat szénkéneg megrendelé­sének teljesítésére, a ki: I) tavaszi szükségletét ez elkalommál kivételesen 1898. évi január hó 1-ig, jö­vőre pedig legkésőbb a tavaszi gyéritési időszakot megelőző év deczember hó Tig, 2) őszi szükségletét legkésőbb ugyanazon év május hó 1-ig annál a rak­tárnál, a melyből a székéneget átvenni kivánja elő­jegyezteti. Felhívom ennélfogva a hatóságokat hogy ezen rendelkezést kellő módon a szükséghez képest az ottani hirlapok utján, hozza a szőllőbirtokosság tudomására. A szőllőbirtokosok által ekként be­jelentett szénkéneg mennyiséget a tavaszi szük­ségletet illetőleg ez alkalommal kivételesen 1898. január 5-ig, a jövőben pedig a tavaszi gyéritési idő­szakot megelőző év deczember 5-ig, az őszi szükség­letet ugyanazon év május hó 5-ig nálam jelentse be, Darányi Ignátz. — A baja—bátaszéki dunai hid. Per ez el Dezső belügyminiszter tudvalevőleg nagybátyjának Perezel Miklós Baranyainégye volt főispánjának látogatására nemrég Baján volt. A város törvényható­ságának tisztviselői kara dr. Hegedűs Aladár polgármester vezetése alatt tisztelgett a miniszternél, aki ez alkalommal — mint ottani tudósítónk iija — a nála tisztelgők előtt azt a megjegyzést tette, hogy a baja-bátaszéki dunai hid. tervei már készen feküsz- nek a kereskedelmi minisztériumban. Töhát végre mégis megvalósul az, a mi iránt évek hosszú során át vágyódunk f lesz vasutihid mely közelebb hoz ben­nünket a nagy Alfölddel. — Állati betegségek. A legutolsó kimutatás szerint Tolnavármegyében az állati betegségek állása a következő: Lépfene: Gerjen 1 udvar. Veszettség: Döbrököz 1 u , Ocsény 2 u., Regöly 1 u., összesen 3 község 4 udvar. Ragadós száj- és körömfájás: Duna-Földvár 2 udvar. Tenyészbénaság és hólyagos kiütés: Nagy-Vejke 1 u. Sertésorbáncz: Duna-Szt- György 1 udvar. Sertésvész: Alsó-Nyék, Bátaszék, Bonyhád, Bölcske, Dombóvár, Felső-Nána, Gyünk, Grábócz, Harcz, Ladomány, Madocsa, Medina, Miszla, N.-Szokoly, Ó-Dombovár, Pálfa, Szárazd, Uj-Dombo- vár, összesen 18 község. — Kerestetik egy csinos bútorozott szoba tel­jes ellátással két szolid fiatal ember részére. — Czim a kiadóhivatalban. MULATSÁGOK. —s Tea-estély. A »Szegzárdi tisztviselői tár­saskör« Szylveszter estéjén saját helyiségében fel­olvasással, tombolával és tánczczal egybekötött tea­estélyt tartott, mely úgy erkölcsileg, mint anyagilag is sikerült. Az egyesület tagjai családjaikkal szép számmal gyűltek egybe 1 a hajnali órákig maradtak együtt. Esteli 9 órakor kezdődött a mulatsíg felol­vasással, melyet Tumő Antal egyleti tag tartott. »A füzesi kastély gyásza« czimü elbeszélését mutatta be az egybegyült közönség általános tetszése között. Felolvasás után táncz következett éjfélig, midőn asztal­hoz ültek, hogy a párolgó teát elköltsék. Teázás alatt töb­ben poharat emeltek, füzerezve a boldog együttlétet és élesztve vidám hangulatot. Sáfáry László elnök mon­dotta az első tósztot, kit Horváth Ignácz, Erdély La­jos, Széllé Dezső és Tumő Antal követtek. Nagy érdek­lődés mellett tartották meg a tombolát, melynek vé­geztével folyt ismét a táncz lankadatlan kitartással kivilágos, kivirradtig. — Műkedvelői előadás és tánczmulatság. Decsen Szylveszter estéjén műkedvelői előadással egybekötött tánczmulatságot tartottak, mely erkölcsileg jól sike­rült ugyan, de anyagilag deficzittel végződött. A mű­kedvelők a »Hófúvás« czimü vigjátékot adták elő. Ezt megelőzőleg az őcsényi dalárda énekelt néhány darabot szép összhanggal. A műkedvelők derekasan megállották helyeiket a színdarabban, s különösen Simon Lajos, mint szerelmes távirdatiszt és Kom- mandinger Vilmos, mint távirdai szolga tűntek ki. Előadás végeztével ismét az őcsényi dalárda tagjai énekeltek, a kiknek betanításával Bocskár és Győry tanítók fáradoztak. Ezután megkezdődött a táncz, mely kivilágos kivirradtig tartott. A sikerült mulat­ságon jelenvolt hölgyek névsora a következő: Döry Viktorné (Szegzárdról), Kommandinger Kálmánná, Kommandinger Mariska, Miskolczy Kálmánná és Mis- kolczy Mariska (Szegzárdról), Róth Ferenczné és Kresz Annuska (Szegzárdról), Fábriczius Mariska és Ottilia (Orbáról), dr. Pécsvárady Józsefné. — Farsangi mulatság. F. h. 9-én tartott a kis-doroghi kath. olvasókör egy igen szépen sikerült I farsangi . mulatságot, a melyet 3 felolvasás előzött meg. Plank Kamill helybeli plébános és a kör e'nöke rövid szavakkal megnyitotta az estélyt, csupán ma-. gyár nyelven tartott felolvasást a baleseteknél nyúj­tandó gyors segélyről, utánna Kresz János kántor- tanitó, a kör alelnöke, németül sz. Istvánról és or- I gyilkosáról. Végül ismét Plank K. egy humoros né- I met nyelvű felolvasást: „Der Fuchs im Heustadt“. ! Utánna a táncz reggel 5 óráig. Beléptidij személyen­ként 20 kr. Befolyt 39 írt 25 kr, a melynek több mint fele tiszta jövedelmet képez. Úgy a helybeliek közül, valamint a szomszédból is többen felülfizettek, a kiknek ezúton is köszönetét mond a kör elnöke és a rendező bizottság a jó czél érdekében. A kör czéljai közé tartozik t. i. a szellemi, vallás erkölcsi képzés, gazdasági kérdések vitatása, főleg azonban a magyarosítást. — Tisztviselő-piknik. Folyó évi február hó 1-én a szegzárdi liszviselői társaskör saját helyiségeiben pikniket rendez. A tiszviselői társaskör igazgatója és fiatal tagjai vállalták el a rendezést. Ar idei farsang­nak a legvigabb és legsikerültebb mulatságai közé fog ez az estély tartozni, mert a rendezőség mindent megtesz a siker biztosítására. — Majdnem elmaradt szilveszter estély. Báta- széken, a dicső városban, az idei Szilveszter-estély majdnem elmaradt s igy majdnem csendben várta meg a bátaszéki nagyközönség a már érkező uj évet. De mi lehetett ennek az oka ? kérdezhetné valaki. Nem más, mint az, hogy városunkban sok a társas kör, sok az egylet, a melyben a fiatalság el van oszolva s sok van közöttük olyan is, a ki in­kább magának igyekszik szolgálni, mint a társada­lomnak s elzárkózva él. Egyik kör, a másikat buz- bitja, hogy rendezzenek tánczestélyt, de ellenkezőleg egy másik azt mondja, nem kell mulatságot tartani s egy harmadik kör helybenhagyja. Igv állanak a viszonyok Bátaszéken. A fiatal ember, a kinek már alig, hogy meglátszik álián a pehely, üregnek tartja magát — a tulaj donképeni öregek pedig, kiknek amúgy életkoruknál fogva sem kellemes az éjjelezés, tobzódás, otthon maradnak s’ pedig méltán s búsul­nak letűnt ifjúságukról. Magam hallottam, de nem is egy fiatal embertől, ki igy szolt: „de jó volna egy hónapig aludni csendesen, felkelni csak akkor mikor enni kell s újra lefeküdni.“ Ez szép dolog ! Nem va­lami nemes cselekedet s óhaj ! Ép olyan férfihoz illik, a ki mégcsak az élet jó oldalát ismeri, ki még nemtudja, milyen idő vár reá, hanem élvezi — már t. i. a ki — a jelen nyönyöreit! Ne búsuljunk azon­ban tánezért élő Bátaszék fiataljai! Van nekün da­lárdánk is, van azonban a dalárdánknak elnöke is, a ki nem feledkezik meg a mulatságot kedvelő tán- czosokról s tánezos hölgyekről, van a dalárdánknak érdemdús vezetője s ez Rovácsek Pál, kiben, ha másban nem is, bizhatunk, mert nem engedi, hogy úgy éljünk, mint „hal a vizben.“ 0 tartozott első sorban azok közé, a kik, midőn látták, hogy mint óhajtják a Szilveszter-estélyt a hazatérő garabancziás diákok, indítványozta a dalárda többi tagjainak ennek megtartását s rendezését. Bár ez utolsó pilla­natban volt, mégis elfogadták s a készülődéseghez ! hozzá is fogtak, rendezőket választottak s lett mégis, nagy gondolkodás után „estély.“ Végre, hogyan si­került ezen estély ? Úgy, mint városunkban nagyobb­részt. Jól. Kivilágos, kiviradtik egyesek részéről. Kezdetben bár nem volt a legnagyobb jó kedv, de meghozta a szünóra, a mely idő alatt a régi Müller banda, bár német kézzel, de telve magyar igyekezet­tel húzta a régi bánatos nótákat. Húzta, mondom szorgalmasan, nem sajnálta vonóját, nem sajnálta hegedűjét sem: nem sajnálta hegedűjének húrjait, a melyben annyi bus, szomorú nóta rejlik; húzta mindenki kénye-kedve szerint. — Az első négyest 20 pár tánczolta. — Jelen voltak : asszonyok: Angyalfy Imréné, Gvomlay Kálmánná, Bezedics Ödönné, Csatáry Aladárné, Eichardt Józsefné, Hal- brolir Izomé, Herger Jánosné (Mohács), Mittvég Henrikné, özv. Simacziusné, Szibelt Kálmáuné, Wall- ner Gyuláné, Schwartz Mátyásné, stb. Kisasszonyok : Csatáry testvérek, Gyüszü Aranka, Eichardt Mái vinka, Navratil Irénke, Kallemberger Katicza, Schuller Teruska, Wallner Annuska Wallner Maris­ka, stb. Estély véget ért reggel négy órakor, mikor megkondultak városunk régi harangjai mindegy jelez­ve : „a mi jÖ volt elmúlt;“ — Szinielőadás és tánczmulatság. A „szegzárdi kath. legényegylet“ könyvtára javára Garoy Ferencz zenekarának közreműködése mellett 1898. évi február hó 2-án A „Szegzárd szálló“ dísztermében szini elő­adással egybekötött zártkörű tánczestélyt rendez. Beléptidij : személyjegy 1 frt, családjegy 2 frt 50 kr. Kezdete pont fél 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. — Batyubál. A szegzárdi kath. olvasókör folyó hó 23-án és a farsang utolsó napjaiban saját helyi­ségében batyubált fog tartani. — Mökedvelői előadás és táncz. A tolnai ifjú­ság folyó évi január hó 30-án tánczczal egybekötött műkedvelői előadást rendez. A törekvő műkedvelők előadásra Szigligeti „Czigány“-át választották ki s a szerepeket is már kiosztották jó kezekbe. A fő­szereplők lesznek: Gauzer Etel k. a. R ó t h Jakab és Antal István; továbbá Knipl, Stohl Józefa k. a. és még többen vállalták el a nekik kiosztott szerepeket. — Zártkörű fánczestély. A „Bátaszéki Önkén­tes Tüzoltó-Testület“ 1898. évi január hó 29-én az „Arany nap“ vendéglő nagytermében zártkörű tánczestélyt rendez. Beléptidj személyenként 1 korona. Kezdete 8 órakor. APR ÓlTÁ GOK.-A.Z; asszony. — Egy kis jellemrajz. — Reggel. Ha regényes korrajz volna e czikkely abból az időből, a melyet annyira szeretnek a mi sopánkodó apáink visszasírni, akkor igy kezdeném : — Julcsa, megtömted a libákat | És egész nyugodt leikiismerettel kezdeném igy, bár nem vagyok tisztában a modern ludtömés elvei­vel s lehet, hogy ezt nem is reggel szokták megcse­lekedni. De ez egy csöppet sem blamirozna engemet, mert önök sem tudják jobban és olyan nyugodt lel­kiismerettel olvasnák, a mint én irom, de ez nem regényes korrajz abból a bizonyos időből, hanem fotográfia máról. Olyan pillanatnyi fölvétel, a mely talán csak a legközelebb álló alakokat mutatja be teljesen, tehát igy kezdem. — Elza, jött már a tejes asszony ? Ügyeljen, mert ma nekem megint migrénem van. Lám az idők, hogy változnak. Julcsa helyett Elza, liba helyett migrén. Nem úgy van már, mint volt régen. De ez még hagyján. A tekintetes asszony talpon volt már, és kitudja mennyit sürgött-forgott, a mig végre Julcsával szóba állott, hiszen annak is van dolga és nem kerül mindjárt az úrnő elé. De ő nagysága még az ágyban van, mikor Elzának pa­naszkodik s onnan szokta reggelenként az első uta­sítást adni. Délben. A tekintetes asszony harangszóra vitte a pá­rolgó levestálat, mert az asztal terítve van. ő nagysága csönget. Jön a szobaleány. — Menjen vissza szóljon be a konyhába és fogjanak már a terítéshez. E parancs után pedig ol­vassa a divatlapot, a melyből rendkívül érdekes dol­got tud meg. Fájdalom, egy csöppet sincs hasznára, hogy az őszi ruhák még sem olyanok lesznek, mint tavaly sejtette. Jön a férj. ó nagysága csönget. — Elza, tálaljanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom