Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-04-03 / 14. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (14. sz.) 1898. április 3. 6 lása a következő: Bevétel: 1896. évről áthozott maradvány 1741 frt 56 kr. Tagsági dijakból be­folyt 85 frt 50 kr. Állami segély 200 frt. Oszvald István által fizetett részlet 7 frt 71 kr. Tőke kamat 65 frt 20 kr. Összesen 2099 frt 97 kr. Kiadás: Tanitó tiszteletdija 120 frt. Titkár 60 frt. Szolga fizetése 20 frt. Nyomtatványok és iskolaszerekért 30 frt 45 kr, Rabok segélyezésére 91 frt. Összesen: 321 frt 45 kr. Levonva a kiadást a fentebbi bevé­telből, marad az egylet vagyona 1897. deczember bó végével 1778 frt 52 kr, azaz: egyezerhétszázhetven- nyolcz forint 52 kr, mely összegből a Tolnamegyei takarék- és hitelbanknál van elhelyezve 1707 frt 17 kr, kézi pénztárban 71 frt 36 kr. Összesen: 1778 frt 52 kr. — A közegészségügyi állapot megyénkben. Az alispáni jelentésből tudjuk meg, hogy az 1897. évi közegészségi állapot megyénkben az 1896-ik évinél annyival volt rosszabb, hogy a dombóvári és tárnásii járásokban Fejér és Veszprém vármegye területéről behurczolva a hólyagos himlő lépett fel, továbbá, hogy a kanyaró a vármegyének majd minden községében szokatlan mérvben lépett fel. Hólyagos himlőben megbetegült összesen 216 egyén, ezek közül meghalt 26. A kanyaróban megbetegültek száma 2558-at tett ki, ezek közül meghalt 73, azaz a megbetegültek 2‘8 százaléka, mely százalék a betegség felette enyhe lefolyása mellett tesz tanúságot. A roncsolótoroklob gyógyulási hányada a szerűm használatának teijedése következtében határozottan javult; 50 községben 372 betegedési eset fordult elő, ezek közül 118 volt halá­los kimenetelű, azaz 31°/o; a gyógyszerummal kezelt betegeknek azonban csak 19°/o-a halt el. A közegész­ségügyi szolgálat a községek s 33 hatósági orvos által telj esittetett. A hatósági orvosok sorában a tamásii járási orvos dr. Lövi Mór elhalálozásával történt újabban változás, a 13 éven át híven és ügybuzgón szolgált tisztviselő helye ideiglenesen dr. Piringer József tiszteletbeli főorvossal töltetett be. Az állásra egyébként szabályszerű pályázat Íratott ki. Okleveles szülésznő a múlt év folyamán összesen 35 községre oszolva csak 76 működött s igy jelenleg is még 86 községvan avármegyében oklevelesszü­lésznő hiányával. Ezen bajon azonban a „Fe- rencz-közkórház “ bábaképző intézete van hivatva segíteni, melyben a múlt évben két-három hónapos tanfolyam tartatván, összesen 21 szülésznő képeztetett ki s nyert oklevelet. Végül a jelentés felemlíti, hogy a múlt év folyamán 21,571 egyén részesült védhimlő- oltásban; élelmi szerek 939, közhelyiségek 1405, magánlakások 844, iskolák 687 esetben képezték közegészségi vizsgálat tárgyát. — Dijosztás a tenyészállatvásáron. A Budapes­ten most megtartott állatvásáron dijakat osztottak ki, s tolnamegyei birtokosaink közül állatjaikért a kö­vetkezők nyertek dijat: Finom gyapjas Electorral. Nigretti-fajtáknál: bronzéremét nyert Dőry Vilmos.; fésüsgyapjas fajtáknál: I-ső dij 100 korona Drásche báró; Ill-ik dij 40 korona Drásche báró; siemen- thali-fajtáknál: I-ső üsződij 150 korona Apponyi Géza gróf; hazai fajtáknál: Ill-ik dij 50 károna özv. Jeszenszky Jánosné báróné. — Vásári tolvaj. A bátaszéki csendőrség Fülöp Mihály kis-vejkei illetőségű vásári tolvajt a bátaszéki országos vásár alkalmával letartóztatta, mivel nála lopott tárgyakat talált, melyeknek holszerzését iga­zolni nem tudta. — Tolvaj testvérek. A dunaföldvári erélyes csendőrök kinyomozták, hogy Ster k Mór és Wim- merné szül. Rét Regina dunaföldvári kereskedők kárára négy héttel ezelőtt elkövetett lopás tettesei Szigeti Simon Mihály és Szigeti Simon Ist­ván testvérek voltak, a kik Sterktől és Wim- mernétől 600 frt értékű rőfösárut, Borovitz testvérek czégtől pedig 29 frt és 80 kr. értékű va­sárut loptak el. A tolvaj testvéreket feljelentették a bíróságnak. — Gondolat-olvasás. Mire gondolnak a nők? Ezt igen bajos volna csak úgy — könnyen eltalálni. Ezért a kérdés sikeres megoldását egy angol lap nyilvános kérdéssé tette és a beérkezett 17.000 fele­letből a következőket fogadta el: Öt éves korban csemege- és édességekre. Hét éves korban kedvencz babákra. Tíz évvel a házias teendőkre. Tizenhárom évvel a kedves nagybácsira. Tizenhat évvel a hosszú ruhára. Tizenkilencz évvel regényes házasságra. Huszonkét évvel az első gyermekre. Huszonöt évvel az öltözékre. Harmincz évvel az ékszerekre. Harminczöt évvel a takarékosságra. Negyven évvel a mendemondákra. Negyvenöt évvel megijed az első ősz hajtól. Ötven évvel panaszkodik a ránczokra. Ötvenöt évvel elgondolkozik a múlton. Hatvan évvel választ kedvencz unokát. Azon túl nem törődik a világgal — de nyolcz- van éves korában is szeret férjhez menni. — Halvacsora. A szegzárdi kaszinó múlt szer­dán tartotta meg szokásos halvacsoráját, melyen közel százan vettek részt. Az első tósztot Fördős Vilmos elnök mondotta a kaszinó tagjaira. Vacsora alatt Garay Ferkó zenekara játszott. — Községi pótadők. A tolnamegyei községek 1897. évi átlagos pótadója az állami adóknak 30'6°/0-át tette ki, legmagasabb.volt a pótadó Mázán 57°/o, Kis-Vejkén 59%, Bátaszéken 64%, Mözsön 69% és Murgán 89%. Legkevesebb volt a múlt évi községi pótadó Felső-Nyéken 6%, Uj-Dom- bováron 4%, Z á v ó d o n 2‘5°/0, Tápé községben pedig egyáltalán nem volt községi pótadó kivetve. — Trachoma rendelet. A mindinkább terjedő eme veszedelmes szembaj megfékezésére a minisz­térium rendeletet bocsátott ki. Azt mondja ez a ren­delet, hogy a szemvizsgálatokat szigorúbbá kell tenni, mert a trachoma az eddig tett intézkedések daczára is terjed s olyan helyeken is fölüti a fejét, a hol eddig nem is gondolták volna. Ennélfogva megvizs- gálandók a rendeletben előirt mód szerint: Az iskolás fiuk a beiratkozás. idején s azután is negyedévenkint, vagy a szükséghez mérten. Vizsgálandók az összes gyárak és telepek munkásai. Vizsgálandó a szolgá­latból hazatérő katona jelentkezése alkalmával. Vizs­gálandók az iparos tanotíczok, a midőn felfogadtat­nak. Vizsgálandók az összes iparossegédek, amidőn felfogadtatnak. Vizsgálandó minden hazatérő munkás, a ki legalább két hétig volt távol. Vizsgálandó min­den szolgálatba álló cseléd. Ezentúl, a rendelet sze­rint, minden helyváltozás alkalmával vizsgálat alá esik a cseléd, valamint a föntebb említettek is. Ezen vizsgálandók ért felelősek: a katonaügyi osztályveze­tője, a rendőrség, az ipartestütet vizsgáló orvosb. — Kiszabadított szocziálisták. A dunaföldvári véres szocziális zendülés főbb kolomposait, mint már megírtuk, elfogták és a szegzárdi kir. törvényszék börtönébe szállították. Itt voltak a lelketlen izgatók- tól felbujtatott emberek fogva egész múlt szerda délutánig, midőn is őket szabadon bocsátották. A megtért emberek előzőleg, a katholikusok, meggyón­tak és megáldoztak, hogy igy teljesen megtisztulva térjenek otthonukba. A megszelídült szocziálisták erős fogadást tettek, hogy többé nem hallgatnak semmiféle csábitó szavakra, nehogy ismét börtönbe kerüljenek. — Három betörés egy éjjel. Bonyhádon márczius hó 30-án virradóra három helyen is betörtek. Először Hofer József kereskedő üzletébe hatoltak az isme­retlen betörők, a mit a tulajdonos észrevett és csen­gésbe hozta az üzletben levő villanyos csengetyüt, mire tovább állottak. Hofer tői Reinstein Dávid üzletébe törtek, a hol oly nagy zajt csaptak, hogy a kereskedő felesége felébredt és elriasztották őket. Majd innen távozva, 111 ich József órásnál próbál­tak szerencsét, a kinek, üzletében már gyertyát is gyújtottak, hogy hozzákezdhessenek a rabláshoz, mire a gazda a viliágosságra felébredt és szintén gyertyát gyújtott. Ezt látva a betörők, kereket oldottak. — Erdöégés. Grábócz község tulajdonát képező úgynevezett Milovácz-erdőben folyó hó 12-én tűz tá­madt és 600 Q;öl területen pusztította el a fiatal erdőt. A tűz abból származott, hogy az erdő szélén összehalmozott száraz füvet és törmeléket valaki meg- gyujtotta, melytől az 5—6 éves fiatal fák lángba borultak. — A türelmetlen kis menyasszony. Piros selyem pántlikával volt a leánynak a leeresztett barna haja befonva. Öröm az ilyen leányt nézni, mert fiatal is, mint a gyönge virág és szép, hogy kivántátja a mogorva kapuczinus baráttal is a csókot, Es nagy szemei szinte égtek, mikor a fogalmazói szobába be­toppanva, mondta, de oly drámai hangon, mintha csak a szép Polgárnétől tanulta volna . . . — Fogalmazó ur kérem! Ne álljon a boldog­ságom útjába! . A fogalmazó még fiatal ember. El volt a mun­kába merülve. És csak a panaszosan csengő fiatal leány-hangra tekintett föl. Nem is tudta, hogy mit gondoljon? . . . Mit is akar tőle a piruló pipacs virág? Mikor aztán a leány megmagyarázta, hogy az anyakönyvvezető valami hatósági bizonyitó-levélen akadékoskodva, annak a hiánya miatt nem akarja vőlegényévéi összeadni. Ennek a kiállítását kérte tehát a szép leány, prózába átfordítván beszédét. És hogy boldogságának az útjába többé gát ne legyen, a kívánt bizonyítványt soronkivül kiállították a türel­metlen kis menyaszszonynak. —- Testvérgyilkosság. Dombóvárról írja tudó­sitónk : Az öreg Bene János tengődi földmives gaz­dánál még most is a régi patriarchális élet járja. Két fia, János és Ádám a szüléi házhoz hozták feleségei­ket. Mi sem természetesebb, minthogy az idősebb testvér neje a házi teendőkben magának követelte az elsőbbségi jogot, ami aztán örökös torzsalkodásra vezetett a testvérek és ezek feleségei közt. Bené Ádám végre elviselhetetlennek találván az alárendelt viszonyt a szülei házban, elhatározta, hogy testvér­bátyját elteszi láb alól. E czélból a tabi vásáron 6 lövetű forgópisztolyt vett, és avval f. hó 25-én vir­radóra kiosont a szobából s az istállóban alvó báty­jához közeledve, ötször rálőtt, de szándéka csak any- nyiban sikerült, hogy testvérét életveszélyesen meg­sebesítette. A merénylőnek sikerült felismeretlenül távozni az istállóból és később testvére segélykiáltá­saira apja kíséretében visszament s a történtek fölött mély megilletődést és sajnálkozást színlelt. A nyo­mozó csendőrség azonban letartóztatta Bene Ádámot, ki elemién, tagadott; de midőn lábáról lehuzatták a a csizmát és a bal lábán levő vérnyomok eredetéről nem volt képes felvilágosítást adni, teljesen beismerte tettét. Most a tamásii járásbiróság börtönében váija méltó büntetését. Testvére a szegzárdi közkórházba szállíttatott; felgyógyulásához nincs remény. — Elnyomott tÜZ. Diósberényről Írják, hogy ott Klombauer Antal rétjén egy kazal szalmában tűz ütött ki. A tüzet azonban még idejekorán észrevették a mezőn dolgozó emberek és elnyomták még, mielőtt nagyobb kárt tett volna a szalmakazalban. Hogy a tűz miből keletkezett, azt a vizsgálat nem tudta megállapítani. — Nagy nyeremények. Amint értesülünk, Török A. és Társa budapesti főelárusitók (Váczi-körut 4/A) az első magyar kir. osztálysorsjátéknál nagy nyerési eredményeket mutatnak fel. Már az első öt húzásnál (tehát a 6-ik főhuzás nélkül) ÍOO.OOÖ, 30.000, 5000 és -még sok egyéb nagyobb nyeremény esett ezen czégnél vásárolt sorsjegyekre és a többnyire szegény- sorsú nyerőknek ki is lettek fizetve. Ennélfogva mindenkinek joggal ajánlhatjuk, hogy szerencséjét Török A. és Tsa czégnél kísérelje meg. Tanácsos a megrendelésekkel sietni, miután az előző sorsjátéknál gyakran előfordult, hogy akik a sorsjegy rendelésével elkéstek, az I. osztályhoz már nem kaptak soijegyet. A Török A. és Társa ezég lapunkban foglalt hirde­tésére különösen felhívjuk olvasóink figyelmét. IRODALOM. Garay album. Szegzárd halhatatlan költőjének, Garay János­nak érczalakja immár ott fog állani a nevéről neve­zett téren, hogy hirdesse azon önzetlen férfiak haza­fias kitartó buzgóik odását, a kik lehetővé tették az Opsitos írójának megörökitését. A nagy költő szob­rának leleplezési ünnepélye alkalmából Bodnár Ist­ván, a szegzárdi Garay szoborbizottság ékestollu jegyzője, a neves poéta rendkívül díszes albumot szer­kesztett, melynek megszerzését a legmelegebben ajánljuk irodalom pártoló közönségünknek és minda­zoknak, a kik kegyeletes érzéssel őrzik Garay Já­nosnak emlékét. .A költő egész működését hűen fel­tüntető és művészi kivitelű illusztrácziókkal díszített albumra a kibocsátott előfizetési felhívást itt adjuk egész terjedelmében: Előfizetési felhívás! A szegzárdi Garay szobor-bizottság Garay János szobrának május havában történő leleplezése­kor, Bodnár István szobor-bizottsági jegyző szer­kesztésével, diszes emlókalbumot ad ki. A költő életére vonatkozó sok uj adat lát itt napvilágot. Érdekes és tartalmas közleményekkel a lehető leghűbben lesz megvilágitva Garay Jánosnak egész költői működése. A diszes album 50 képpel (több heliogravürrel, autotipiával és fototípiával) körülbelül 14—15 nagy alakú, nyomatott ívre terjed s Budapesten, a Frank­lin társulatnál jelenik meg. Az érdekes közleményeket írják í Perczel Dezső belügyminiszter, dr. Jókai Mór, gróf. Apponyi Albert, Zichy Antal, Rákosi Jenő, Szász Károly, Kossuth Ferencz, Bartók Lajos, Endrődi Sándor, Szabolcska Mihály, Szabó Endre, dr. Váradi Antal, dr. Ferenczy József, Pósa Lajos, dr. Erdélyi Pál, dr. Kämmerer Ernő, Wosinsky Mór, Boda Vilmos, Rátkay László, Roboz István, Sántha Károly, Lenkei Lajos, Kál­mán Dezső, Borzsák Endre, Tóth Ödön, Székely Ferencz, dr. Leopold Kornél, Leopold Samu, Mát­rai Ompolyi Ernő, Szikszai Ferencz, dr. Lévai Dezső, Bodnár István stb. A mű illustrálói a világhírű Zichy Mihályon kívül; Csók István, Faragó József, Garay Ákos, Márk Lajos, Szikszay Ferencz, T. Nyitray Lajos, Auerbach Lipót stb. A szobor-bizottság, hogy a felesleges kiadást elkerülje, már előre tájékozást kíván szerezni a nyomatandó példányok számáról, tisztelettel kéri

Next

/
Oldalképek
Tartalom