Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1897-03-14 / 11. szám

1897. márczius 14. 3 tömegesen termel s azokat tagjainek jutányosán bo­csátja rendelkezésére, valamint a tagok vesszőkészletei eladását közvetíti, államilag segélyezett anya- és minta szőlőtelepeket létesít, karónyerés czéljára akáczosokat ültet és kosárfüzt termel. Tagjai körében a szakértelmet igen olcsó szak­lap kiadása által is terjeszti a szőlőszeti melléktermé­nyeket feldolgozza s a jobban nem értékesithető bo­rokból cognacot gyárt. Szőlöszetünk felvirágoztatására azonban mindez nem elég, mert mit ér a legszebb szőlő, mit ér a legjobb bor, ha nincs rá vevő. A szövetkezet műkö­désének egyik főcsoportja leend a szőlőtermények jó áron való s biztos értékesithetésének keresztülvitele. Ezen czél elérésére a szövetkezet tagjai bor és csemege szőlőkészleteinek eladását közvetíti, külföldi piaczokat keres fel és nyer meg, külföldi kereskedő­ket hiv be, hogy tagjai szőlőjét és borait lehető jó áron eladhassa. Sőt ennél sem áll meg, hanem ha nagyobb bor mennyiségek állanak majd rendelkezé­sére a monarchia, esetleg a külföld nagyobb váro­saiban mintapinczéket és kiméréseket állít fel, továbbá szőlő- és borkiállításokat és auctiókat rendez. Mindezek oly nagy horderejű feladatok, melyek­nek czéltudatos megvalósítása nélkül szőlőink helyre állítva, szőlőtermelő népünk a koldusbottól megmentve s szőlő és borkereskedelmünk felvirágoztatva nem lesz s nem lehet soha. Az országos szőlőtelepitő szövetkezet székhelye Budapest. A működéshez szükséges tőke 100 korona név­értékű üzletrészek kibocsátása által képeztetik. Az üzletrészek havi 10 koronás részletekben is fizethetők. A szervezési költségek fedezésére minden üzletrész után a jegyzés alkalmával 2 korona beiratási díj fizetendő. A szövetkezet ügyeit Budapesten az igazgatóság vezeti a felügyelő-bizottság ellenőrzése mellett. A vidéki ügyvitel és a tagokkal való érintkezés sikeres keresztülvitele czéljából, az igazgatóság minden köz­ségben, hol szőlőtermeléssel foglalkoznak, bizalmi férfiakat „ügyvivőket“ nevez ki, a kiknek feladata leend: 1. Eladásra és betelepítésre ajánlott szőlőterü­leteket nyilvántartani s a szövetkezettel közölni. 2. A szövetkezet által beültetett s eladásra kerülő szőlők vételére ajánlkozó vevőkkel tárgyalni. 3. A működése helyén levő bor, szőlő, oltvány, vessző stb. készletet, illetve szükségletet tudakolni, a szövetkezetnek bejelenteni, bormintákat beszerezni s küldeni: 4. A szövetkezet által venni vagy eladnt kívánt terményeket és anyagokat tudakolni s a vételt vagy eladást közvetíteni. Végül 5. Mindezekről könyvet vezetni, Az ügyvivőket működésűkért az igazgatóság által meghatározandó jutalék illeti. A szövetkezet tagja lehet bárki, nemkülönben alapok és egyletek, mint jogi személyek és kiskorúak is az általuk aláirott belépési nyilatkozat alapján. A szőlőtelepítés és a szőlőszeti termények értékesítését ennyire felölelő intézmény biztos emeltyűje leend szőlőtermelésünk és borászatunk felvirágzásának s ha ezen czélját a szövetkezet betölti, a mi, hogy meg­történik kétségtelen, ezzel együtt nem megvetendő pénzügyi eredményt is ér el az által, hogy az üzlet­részek után tisztességes, sőt jelentékeny osztalékot fog tagjainak juttatni. Az üzletrészek törlesztésére szolgáló összegek egyelőre a Pesti magyar kereskedelmi bank terézvá­rosi fiókjához Budapest, VI. Andrássy-ut 21. szám alatt küldendők. Bővebb értesitést az országos szőlőtelepitő szö­vetkezet szervező irodája (Budapest, VI. Nagymező- utcza 12. sz. a.) ad. MEGYEI IRODALMI CSARNOK. Görögország. Irta: Haársy Kálmán. A kis Görögországról beszél újra az egész vi­lág. Egy nemzet sem bírja oly nagyon Európa ro- konszenvét, mint a görögök. JÉs ez természetes is. Nincs ma müveit emher, a ki a dicső Hellász csábos, ingerlő, költői és fönséges történetei révén ne nyert volna az iskolai tanulásban maradandó emlékeket. A görög észszerű nevelés, fejlett kultúrája fantaszti­kus mithósza, Athén és Spárta virágzása, Solon és Licurgus, a peloponezusi háború, Leonidás és Epami- nondás, megannyi fönséges távlatából ragyognak képzelmünk elé, a mint a gyermekkorban nyertük és I a mint fantáziánk kiszínezte. S jóllehet a fondorkodós ravasz uj görögök va­lami száz éve nem müveitek olyan dolgot, mely méltó lett volna Európa becsülésére, nem tudnának oly barbár dolgot művelni, hogy eljátszák Európa rokon- szenvét. Aztán nem is oly barbár a mostani Görög­ország, a mint sokan hiszik. 1893-ban megejtett nép- számlálás szerint a férfiak 70°/o, a nők 93%>-a tud írni, olvasni. A műveltség terjesztésére szolgál 35 gymnasium, 300 hellén iskola, 1800 kereskedelmi is­kola, 600 alsófoku ipariskola, négy tanitóképezde, 3 szeminárium s magában az athéni egyetemen 1887- ben, mikor az iskola félszázados jubileumát ünnepelte 14.029 tanulót engedett át a közpályákra. Csak még egy adatot: mig 1877-ben Görögországban 57 újság volt, most az újságok száma kétszáz, ezek közül na­gyobb politikai befolyásnak örvendenek az Eon, Ak- ropolisz, stb. A mostani görög teritorialis küzdelem alkalmá­ból — mert ki ne látná be, hogy a görög vállalko­zásnak ez a czélja — alkalmat veszünk magunknak, hogy a mai Görögországot megismertessük, kiterjesz­kedve ennek legutóbbi történetére és azokra a mo­mentumokra, melyek a mostani háborúval összefügg­nek és melyeket a napilapok egységes képben nem igen tárgyalnak. A hatalmas Görögországot, mely az egész vi­lágot uralta a kis Macedonia, ennek ravasz királya törte meg: Fülöp 359-ben s azóta a görögök ha sza­badságot élveztek, az inkább elvi volt, mint tényle­ges. A bizanti uralom után az arabok, velenczeiek és legutóbb a törökök sarczolták a híjdani nagy elődök törpe fiait. E század virrad tán mintha teljesen veszni in­dult volna. 1280-ban azonban a szabadságvágya ellen­állhatatlan erővel jelentkezett. 1821. márcz. 6-án Ipsy- lonti Sándor herczeg az úgynevezett szent csapattal bevonult Jassyba és kitűzte a felkelés zászlaját. De az oroszok csak tőrbe csalták a herczeget s ígért segítségük elmaradván, a szent csapat hősiesen el­vérzett, maga Ipsylanti osztrák területre menekült s Munkács várába csukták. A szabadság eszméje azon­ban el volt vetve, már május 7-én Athén is a felke­lők kezébe került s 1822. január elsején 67 képviselő megtartja az első görög nemzetgyűlést. Azonban ez pünkösdi királyság volt. 1827-ben Resid pasa vissza­foglalta Athént s az Akropoliszt kezdé ostromolni. Ekkor mutatkozott eklatánsul, hogy Görögország a népek szimpáthiájában milyen első helyre van táb­lázva. Eymard gentri bankár milliót ajánlotta föl, Bajron, a század legszebb férfia s költője vagyonát és vérét ajánlotta föl a Hellász szabadságért. A diplomáczia akkor is oly lanyhán dolgozott, mint látszólag most a népek szimpathiája eredményezte 1827. juh 7-én az angol-franczia-orosz szövetséget, és mikor Törökország ostoba és fenhéjázó módon nem akarta megadni a népszabadságot, a udvarinói révben a törökhajóhidat a szószoros értelemben tönkre tette az angol flotta. Mindezeknek véget vetett a drinápolyi béke (1824. szept. 14.), mely Görögor­szágot teljesen független királyságnak nyilvánította és egy európai herczegi család saját, Lipot szász kó- burgi herczeg visszautasítása után, — némi interreg­num után 1833. jan. 30-án Bajor Ottót királylyá ko­ronázták. Az ő királysága azonban nem birt gyöke­ret verni. Bajor bizalmasait helyezte hivatalokba, a kalózok rakonczátlanságát nemi tudta megtörni, végre is a görög nép, mely monarchikus nép nem volt soha, 1862-ben trónjától megfosztotta, s Vilmos dán herczeget választotta királylyá, ki első György néven trónra lépett. Ő most is Göröghon királya. Most 52 éves. Rendkívüli szép s nagyon .müveit férfi. Mint tengerészkadétnak mondta Palmerston angol lord: elfogadja Fölséged Görögország koronáját, melyre a fiatal herczeg felelete ez volt, elfogadom. Kiváló ural­kodó s polgárember módjára él, alattvalóit gyerme­kemnek szólítja. Neje II. Sándor czár unokahuga igy a görögök arra is számítanak, hogy ügyükkel fog érezni az orosz. Családi nexusok egyébként is alkal­mas, mert elsőszülött fia, Konstantin herczeg, a trón­örökös a német császár húgát, Zsófiát birja feleségül. Említettük az előbb, hogy Görögország lakói a res­publikát akarják s csak a király bölcsessége tudja a konspiracziókat tárgytalanná tenni. A királyi család­ban azonban kétségkívül a legnépszerűbb György herczeg, a király második fia, a görög hadak mos­tani vezére, a kiről legendák keltek szárnyra, hogy III. Miklós czárt Japánban egy orvtámadás veszedel­métől mentette meg. Athléta termetű s azt állítják róla, hogy egy ágyút elbírna a vállán. Ezeken kívül még négy gyermeke van a görög királynak. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (11. sz.) , Minket főleg az érdekel, milyen kimenetele lesz a készülő háborúnak ? Az bizonyos, hogy a kisded Görögország szépen gyarapodik. 1863-ban a jóni szigetekről Anglia lemondott s az majdnem kétségte­lennek látszik, hogy Kréta szigete, mely 1866. óta a törököké, az övéké lesz, háborúval vagy a nélkül. Kréta maga akkora, mintegy középnagyságú magyar vármegye, de lakossága fél annyi, mint Budapesté. Három valamire való városa van Kandia, Kréta és Remitó. Különben Kréta szigete, amint Görögország általán, arról nevezetes, hogy sok rajta a száz éves ember. A lakosok jobbára földmivelők és pásztorok. Különben állhatatlan nép, századok óta lázongáshoz szokva, melyet addig is erélyesen szítottak az anya­országi görögök, a kiknek egyébként több a vállal­kozási kedvük, mint a bátorságuk s erejök. Görögország nagyon is zilált pénzügyek között él. Már 1893-ban csődöt mondtak a pénzügyek. Decz. 15-én mondotta ki, hogy hitelezőinek csak 30%-ot fognak fizetni. Azóta kissé javultak az állapotok, de azért rózsásaknak még sem mondhatók. Még csak ennyit: a krétai kérdés nem mai ke­letű, a krétaiak már 1866-ban fellázadtak a török­uralom ellen s Györgyöt királylyá kiáltották, a De- lijamisz minisztérium pénzzel támogatta kéz alatt a mozgalmat, nem mervén a nemzeti mozgalommal daczolni, később, midőn Delijannisz kijelentette, hogy Görögország annektálni fogja Krétát, a török kor­mány haddal fenyegette meg. Bismark vetette közbe magát s a Párisi konferenczia 1869. febr. 30. jogo­sulatlannak mondotta Görögország óhajtását. Mi lesz azonban most, azt sejteni sem lehet. A diplomacziá- nak furcsa felfogásai vannak; a mi ma jogos, az holnap jogtalan. Már is hangzik, hogy a hatalmas­ságok egy uj koníerencziája Krétát Görögországnak ítéli s György herczeg mehet — alkirálynak. Görögországnak ma 2 millió 137 ezer lakosa van; hadserege összevissza a tartalékkal együtt 104 ezer. A sorozás 19 évben történik, a tényleges ka­tonai szolgálat két év. A katonáknak Gras-féle fran- czia puskáik vannak. Görögország közigazgatásilag 16 nomosra, 70 eparkiára (kerület) és 442 dimarkiára van felosztva. Az igazságszolgáltatás legfelsőbb foka az athéni areopág kezében van. Másodbiróság van négy, törvényszék 16, békebiróság 17o, melyeknek ugyancsak van dolguk, mert az uj görögök szeretnek adósságot csinálni és szeretik az adósságot meg nem fizetni. EGYLETEK, TÁRSULATOK. Jegyzőkönyv. Felvétetett Döbröközön, 1897. évi január hó 3-án a Polgári Olvasókör három éves fennállásának megün­neplése alkalmával tartott diszgyülésről. Jelen voltak a tagok teljes számban. Vicze János elnök melegen üdvözli a szép számmal megjelent tagokat, elmondja a kör mikénti keletkezését, megalakulását és tovább fejlődését egész a jelenig. Reá mutat a kezdet nehézségeire, melyek - ken azonban a kör tulajdonképeni alapitó tagjainak, fáradalom- és áldozattól vissza nem riadó, kitartó buzgalma és lelkes összetartása végre is győzött, megmutatva azt, hogy erős akarattal és egyetértés­sel, különösen akkor, ha az embert oly szép és ne­mes czél vezérli, minő az olvasókör jelszava: a leg­nagyobb akadályok is leküzdhetők. Majd az olva­sókör mikénti megalakulását ecseteli, melynek meg­történte után, a kör rohamosan haladt előre, mig végre szilárd alapokon nyugodva, czélját elérte. Me­legen emlékezik meg a kör azon tagjairól, kik annak megalapítása és szervezése körül hervadhatlafi érde­meket szereztek. Végre ismét szívélyesen üdvözölve a kör minden egyes tagját, — megköszönve a sze­mélye iránt három éven át, — tehát a kör megala­kulásától kezeve tanúsított megtisztelő bizalmat, a diszgyülést megnyitja. Vicze Márton olvasóköri jegyző szépen átgon­dolt lendületes beszédben üdvözli a haladás eszméjét, mely utat tör magának a társadalom legsötétebb ré­tegeiben is; üdvözli a Polgári Olvasókört, mint a mely a haladás eszméjének megvalósítását tűzte fel jelszavul zászlajára, mely az olvasókör virágzását fen­nen hirdeti, üdvözli végül a kör minden tagját, mint olyanokat, kik a haladás eszméjének zászlója alá so­rakozva, a kitűzött magasztos czél felé lelkes buzgó- sággal törekszenek. K u m p e r János az élet tapasztalataira támasz­kodva összetartásra buzdítja a kör tagjait, hogy az a zászló a jövőben is bizonytalan hosszú időn át le-

Next

/
Oldalképek
Tartalom