Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1897-03-07 / 10. szám
3 tásai szerint a felső sirkeftben örök nyugatomra tétetni ; az engesztelő szt.-miseáldozat pedig ugyanaz nap reggeli 8 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Szegzárd, 1897. évi márczius hó 3-án. Béke hamvaira! , " / ' ' - I I th. VIDÉKRŐL. Tekintetes Szerkesztő Ur 1 A „paksi olvasókör“ folyó évi február 24-én saját könyvtára javára felolvasással összekötött halvacsorát rendezett. Ez volt az első ilynemű nyilvános felolvasás, mely eddigelé Pakson rendeztetett és a kik attól tartottak, hogy városunk közönsége nem fog kellő érdeklődéssel viseltetni iránta és igy kudarcz lesz a vége, azok kellemesen csalódtak, mert bár nemcsak a kör tagjai, hanem mások is, különösen az iparosok osztályából igen szép, nem is reménylett számmal jelentek meg. Az urak, a minden nemes eszméért ifjúi lelkesedéssel hevülő Petrich Ferencz volt képviselő kivételével távol maradásukkal tündököltek. Felolvasókul sikerült a kör választmányának megnyernie ifj. Eötvös Károlyt D.-Szt.-Györgyről és Szabó Károly helybeli ev. ref. lelkészt. Eötvös a hitelszövetkezetekről tartott felolvasást, a melyben azután annyi szép eszmét penditett meg és annyi megszivlelésre méltó dolgot mondott el, hogy a hallgatóság mindvégig a legnagyobb érdeklődéssel kisérte a szép és tanulságos előadást. Elmondta többek között, hogy e mai válságos gazdasági viszonyaink között, úgy a kis gazda, mind a kis iparos kétségbeejtő ’ harczot kénytelen folytatni a létéi’t, de minden igyekezete mellett is igen sokszor nem képes a sok nehézséggel és bajjal megküzdeni és a bukás szélére sodortatik. Mindezen bajokból csak úgy szabadulhat a kis iparos, vagy a gazda, ha olcsó és okszerű hitelhez juthat, ezt pedig legczélsze- rübben a szövetkezés utján érheti el. Igaz ugyan, hogy mai nap már minden felé vannak takaréktárak, kivétel nélkül nyerészkedés szempontjából alakultak, mindenik oda törekszik, hogy a részvényeseknek minél nagyobb osztalékot juttasson tekintet nélkül arra, hogy azon kölcsön, melyet ad, valóban előmenetelére szolgál-e a kölcsönvevő gazdaságának vagy sem. Azt sem nézi, hogy az illető kölcsönvevő képes lesz-e valaha a kölcsönt visszafizetni vagy sem, csak elég biztosítékot nyújtó kezese legyen. Mindezzel pedig a takaréktárak tág tért nyitnak akárhányszor a kellőképen nem indokolt és szertelen való köl- csönvételre, sőt erkölcsi alapjában károsítják a köl- csönvevőt. Ellenben a hitelszövetkezet nem nyerészkedés czéljából alakul, hanem azért, hogy tagjainak anyagi támogatást nyújtson, ha erre szükségük van; de kölcsönt csak annak ad és csak oly mértékben, ha gazdaságának előmozdítására és javára szolgál. Ezen eljárásával pedig a hitelszövetkezet észrevehetőleg Dr. Berúgó a szolgálókhoz ragaszkodott. A vélemények kezdtek megoszlani. Dr. Vesei javaslatot tett, miszerint a részvényesek csak a szövetkezet székéből vásároljanak. A felhívást megcsinálták, de semmi hatása sem volt. A részvényesek tényleg odahagyták a társaság mészárszékét s nem volt emberi hatalom, mely őket oda kényszerítse. Ekkor nagygyűlést tartottak. Tüzes szónoklatok hangzottak el, lelkesítve a részvényeseket, hogy ha már létezik a szövetkezet, ne egyenek magán húst. Mind hasztalan. Bárczákat adtak ki, hús utalványokat létesítettek. Nem ért semmit. A mucsai husszövetkezetnek meg kellett buknia, mert részvényesei nem pártolták s mikor a társulat krédót mondott, minden részvényesnek 50 írtja bánta meg a sajátságos társadalmi kísérletet. Hiába, Mucsán még a husszövetkezetnek is meg kell buknia. Mikor Berúgó anyagbeszerző szövetkezetei indítványozott, egyszerűen kirúgták. Mucsai. 1897. márczíus 7. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (10. sz.) anyagi előmenetelét munkálja az illető kölcsönvevő- nek, de ezzel egyúttal iparkodásra, nagyobb tevékenységre és takarékosságra is ösztönzi, tehát erkölcsileg emeli. Ha ehhez még hozzá vesszük, hogy a hitelszövetkezet élén álló intézői és vezetői is nem a nagy tiszteletdij és a busás fizetésért működnek közre, ha- | nem mindenik tőle telhetőleg évenként nehány napot ingyen szán rá a közjóiét előmozdítására, úgy kitűnik, hogy a hitelszövetkezet ügyeinek ezen ily módon való vezetésére, első sorban az anyagilag független intelligens osztály van hivatva. Ha pedig ez osztály ezen tisztének ily módon megfelel és a köznép látja, hogy az az ur törődik ő vele és az ő bajával is, hogy az igyekszik rajta segíteni és szivén hordja az ő anyagi előmenetelét is, akkor e két társadalmi osztály nem ellenségként fog egymással szemben állni, hanem az alsóbb osztály a napjainkban már oly szokatlanná vált tisztelettel és nagyrabecsüléssel fogja környezni az intelligens osztályt, ez pedig a köznép erkölcsi értelmi és anyagi emelkedésén való örömében fogja fáradozása legnemesebb jutalmát találhatni, mindkettőt pedig egy érdek fogja szorosan egymáshoz kapcsolni és ez a közjóiét előmozdításának szent érdeke. Ezen eljárással pedig — és az ily szellemben vezetett, hitelszövetkezet lesz azután az újabb társadalom legfélelmesebb bajának, a szoczializ- mus teijedésének is leghathatósabb és legtermészetesebb akadálya. A felolvasó Eötvös ilyen és ezekhez hasonló ideális eszméket fejtegetvén, azok általános tetszésben részesültek. Ha pedig egyik-másik hallgatónak netán aggályai támadtak volna aziránt, hogy a hallott szép eszmék ugyan megvalósithatók-e, úgy csakhamar eloszlatta azokat felolvasó, midőn előadása további folyamán elmondta, hogy mindezeket, a melyekről itt megemlékezett, ők szóról-szóra életbe léptették D.- Szt.-Györgyön, már 1892-ben. Igaz — úgymond — eleinte ott is tartózkodó állást foglalt el a közönség és mindössze csak 10-en voltak, kik a hitelszövetkezet megalapításakor tagjai lettek és az első évi működése szerénynek mondható, az évi pénzforgalma csak nehány száz forintra rúgott. Azonban a közönség csakhamar belátta a hitelszövetkezetnek nagy hasznát és tapasztalván nemes működésének jótékony s áldásos eredményét, mindinkább belépett kötelékébe és a szövetkezet mindjobban felvirágzott és mindig nagyobb mértékben folytathatta áldásos működését annyira, hogy az elmúlt 1896. évben tagjainak száma, már meghaladta az ezret, évi forgalma pedig 130 ezer frton felül emelkedett és szemmel látható az erkölcsi hatása is. A második felolvasó, Szabó Károly helybeli ev. ref. lelkész, egy saját szerzeményű, válogatott irályu, szép kis novellát olvasott fel, mely mintegy kedves csemegéül szolgált az előbbi felolvasásban nyújtotta komoly gondolkodást igénylő szellemi táplálék után. A közönség mindkét felolvasót lelkesen megéljenezte. Ezután következett a vacsora, mely az általános jó kedvet még csak fokozta és minden jogos igényeket teljesen kielégitett. Közben több sikerült pohárköszöntőben gyönyörködhettek a jelenvoltak. A kör elnöke többek közt, megköszönte a kör nevében a felolvasást tartott urak- nuk szives fáradozását, őket éltette. Ezen kivül ismételten szólották még Petrich Ferencz, észrevételeit elmondván Eötvös felolvasására, továbbá Eötvös Károly ur és valamennyi között legkedélyesebben : Szabó K. lelkész. Az általános jókedv a késő éjjeli órákig együtt tartotta a társaságot, sőt egy része reggelig kitartott. Valamennyien pedig egy kellemesen töltött este emlékével távoztunk és legfelebb a feletti sajnálkozással, miért nincsenek nekünk is valamint minden községnek ily lelkes és önzetlen vezetői, mint van D.-Szt.- Györgynek, Eötvös Károly és a minden jót szintén teljes erejéből támogató Jó Dömötör Károly személyében, ki szintén részt vett közvacsoránkban. Reméljük, hogy a jövőben többször is lesz szerencsénk ily testet lelket gyönyörködtető, felolvasással összekötött estélyeken részt vehetni a milyen az elmúlt volt, sőt előre jelezhetjük, hogy Eötvös ígéretét bírjuk, miszerint máskor is szivesen közreműködik. N. N. TÖVISEK. ■j" Csörgetég. A fekete kereszt gyászjelvénye mutatja, hogy most nem a pajzán humor tarkaruhás mosolygó gyermeke akar a t. olvasó közönséggel jó kedvű hírlapi játékba keveredni, — hanem egy komoly, nagyon komoly ügyről leszen szó. Tövisem ma igazi vérző tövis, — fájdalmam végtelen és igy leírhatatlan, — mert én most voltaképpen nekrológot irok. Már a múlt számban jeleztem, hogy kies világfürdőnk, a kellemes 1Csörgetég« szomorú leégéséről egy külön czikkben dukál referálnom a t. publikumnak. íme a külön czikk 1 ............ # A boldogult farsang végső napjainak egyikén, este 6—7 óra közt, mikor én szorgalmasan elmerültem a dalár-élvezetekbe (ott lévén a Mang ur szobáiban tartott, dalestély előtti utolsó próbák egyikén); Etl Pepi barátom pedig szorgalmasan adta vissza a bab-kontrákat Ngitrag Lajosnak a Casinóban, vagyis a kalabriászban. — egyszerre csak felhangzik a régi jelszó: »ad anna quirhes!«------»tűz van!* Elnémul a dal, megszűnik a játék, igazi komoly, szent fájdalom vesz erőt az érző sziveken, mert: — »Eg a Csörgetég!» * A szomorú hir megdöbbentő valónak bizonyult, mert a »Csörgetég« — nem ugyan az egész tó, csak a rajta állott fürdő épület, tetőtől-talpig leégett. Szegény gyógy- és világ-fürdő 1 . . . mily megható a tűz — halálod, még csak a harangokat sem verték félre a gyásztiszteletedre — mert kivül estél a város lineáján 1 — »de fájdalom ne bántsa hamvidat; múlásod kÖtingü volt és tiszta mint az égbe viszszaröppenő sugáré/« * Hanem a mi fájdalmunk mérhetetlen, mint a Csörgetég vize, melybe annyi úszni nem tudó gyermek, annyi bukott szerelmü szolgáló belefulladt már évek hosszú során át 1 ... . Igen — — igen 1 Ki építi fel újra a fürdő-épületeket ?-------Akad-e egy máso dik jó bolond Etl Pepi, a ki évről-évre biztos anyagi kárával, fenntartsa e fürdő helyiséget ? . . . Nem igen hiszem. Azonban — tudja Isten — a mai világban, mikor egy szépséges és gazdag herczegnő megszökik egy rut primás czigánynyal; mikor egy magyarul egy kukkot sem tudó tobákos német dio- rámás gyermeteg mutatványait napi 40—60—80 frt önként adózással megnézni csak úgy özönlik a nép ; ma, mikor egy darab »Krétáért« egész Európa fegyverbe öltözött —: sok bolond dolog megtörténhetik, még az is, hogy a csörgetégi fürdő — főnixként — hamvaiból kikéi s talán éppen Etl Pepi által. De én ezt nem hiszem. — Én e fürdő felett örökre napi rendre tértem. Requiescat im pace! — — — Legyen a Csörgetég továbbra is, mint hajdanta volt: általános lő-usztatő, öngyilkos-jelölt szolgálók egyetemes hullám sírja, — nagyközségi közös kenderáztató, városi jég-bánya [szigorú télen!] stb. De hogy ott még fürdőt építsen az Étli: Azt e czikk írója igen nagyon kétli, Mert a mily távol van a Csörgetég s az Ég: Oly bizonyos, hogy ott nem fürdik több vendég 1... Azért óh nemes tó, rád keresztet vetek, Kádban fürdőm eztán, beléd nem mehetek | * Etl Pepinek különös pechje van, — s ezt mind a tűz okozza. Fiatal korában nagyon tüzes szerelmes volt, tehát korán nősült. Elvett egy becsületes, szép, ifjú, de szegény hajadont. — Ha vár: még talán megelőzi Rigó Jancsit. Erre szép arcza, deli termete, de különösen finom, nemes lelke és áldott jó szive egyaránt feljogositák. — Nem várt. — Megemészté a tűz. — Később bajsza egyik felét egy ostoba gyufa buta tüze véletlenül leperzselte. Kénytelen lett leborotváltatni az egész bajszát. Mikor a bajusz újra kinőtt: a leégett bajusz — tarlón fehér, a bajusz — ugaron pedig fekete szőrszállak termettok, miket Pepi barátom egyideig — Szondy segítségével — nivellált ugyan koromfeketére, de nemsokára a festett fekete bajsz-szálak is minden európai beavatkozás daczára csatlakozván a krétai felkelőkhöz s mutatkozván a nemes Altila orr alatt általános szürkület: Etli [mint Attila rokona, mivelhogy Attila—Etele—Etl!] irtó borbély hadjáratot indított az egész alsó, vagyis szőrös ábrázata ellen. így okozta vesztét először is a buta gyufa-tüz. Majd ezután nemsokára leégett a decsi zab-asz- tagja. Per utján kapta meg — tudtommal — az üres szalma értékének felét »hozom«-ra.\ . . . Leégett a dunaföldvári hires fürdője, mely biztosítva volt ugyan, de nem biztosan — vagyis a biztosítási dij befizetése idejét elpasszolta. így ott sem kapott semmit. Most még az kell, hogy a Csörgetégi fürdő
